Radisics Jenő (szerk.): Magyar műkincsek II. (Budapest,1898)
Dr. Szendrei János: Magyar hadi emlékek
MAGYAR HADI ÉLET. 129 lövegek kezeléséről szóló tüzérségi könyvét és hogy általában a tüzérség már a XV. században mily magas fokon állott Magyarországon, csak azon egyetlen adatból is megítélhetjük, hogy az egykorú Dukas értesítése szerint Orbán nevű magyar mester volt az, aki Mohammed szultán számára azt a világra szóló óriási ágyút öntötte, amely 1453-ban Konstantinápoly falainak egy részét ledöntötte. A feljegyzések szerint az ágyú csövének átmérője tizenkét arasznyi volt és 600 fontos kőgolyókat dobált. Pozsony városáról tudjuk, hogy már a XIV. században bőven el volt látva mindenféle lőszerekkel és egy gazdagon fölszerelt «Paxenhof»-nak nevezett fegyvertárral bírt. 1440-ben Pozsony városának már saját, minden szükségletekkel fölszerelt ágyúöntödéje volt, a mikor is ott egy ágyúöntő mester huszonnégy legénynyel dolgozott, akik mozsarakat s vörösrézből ágyúgolyókat és bombákat öntöttek, 1442-ben pedig már kartácsokat is készíttetett a tanács. 1454-ben a város Hunyady János kormányzónak egy nagy «Csóka» nevű ágyút szállít keletre, melynek súlya rézben 1171 font volt. Mátyás király alatt, a hadi viszonyok általános fejlődésével, várrendszerünk és tüzérségünk is nagy haladást tesz. Erre mutatnak Mátyás híres várostromai. 1464-ben maga indul Bosnyákországba, hol a bevehetetlennek tartott Jajczát elfoglalta, miután előbb a magyar lövegek annak falait teljesen összerombolták. 1475-ben, midőn a török ellen indult, oly nagy arányú ostromgépeket és ágyúkat készíttetett, hogy azok a pápai követ csodálatát keltik föl. 1476 január első napjaiban kezdte meg Szabács várának ostrommunkálatait ; saját találmányú ostromgépeket alkalmazott, ágyúkkal és katonákkal rakott hajókat vonatott a vár árkába és február 15-én már bevette a várat. 1482-ben Frigyes császár elleni hadjárata közben Haimburgot ostromolva ágyúi között oly óriási nagyok említtetnek, melyeknek egyikét, a «Varga» nevű mozsarat, nyolczvan folyton váltott le húzra. Ugyanez évben tizenhét roppant ágyút küldött Budáról Pozsonyba. És az ostromműveknek e magas színvonalra emelése kétségtelen Mátyás érdeme, mert hiszen tudjuk, hogy 1444-ben a várnai csatában a magyaroknak még kevés és kicsiny ágyúi voltak s először Belgrád 1456-iki ostrománál jutottak nagyobb mennyiségű török löveg birtokába. Ezeket még Mátyás is használta. A törökök szerették az óriási lövegeket. Tudjuk, hogy Mátyás halála után maradt hátra egy ilyen óriási török löveg Bécsben, mely szintén még Nándorfehérvárból került. Magyar Műkincsek, II.