Ezredvég, 1998 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 5. szám - Györe Imre: Üzenetek a jövő évezred embereinek
Korallsziget mely mélyben épült századok óta csúcsa most nyomul át a tenger hullámzó héján Jövő emberei nem tiszta lapra írtak vadgesztenyét és burkát markoljátok a múltat eldobhatatlan tüskék parányi horgaikkal kapaszkodnak A semmit néznétek markotokban másképp s nem értenétek mért épp ilyen kicsiny és súlyos hogy hasraestek tőle s nem tudtok égre nézni hol Nap járkál és Hold jár s néhány különös csillag Hittük korábban virrad s az éjjel folytatódott káprázó szemmel néztük a fellobbant s kihamvadt fényt csak hamura hullik szilánkjai kopognak Jövő emberei számolatlan utak közt néktek kell azt az egyet bejárnotok mely elvisz az ember lényegéig Szabadság nem lesz könnyebb attól hogy néhány lépés nyomát már rajtahagytuk Jövő emberei fuldoklóm szavaimtól mik belül fojtogatnak izzadság sója marta szemem vörösre Térdem csontja elkopott immár csúsztam és vonszolódtam hogy végül odaérjek semmi sajnálat élet Egy küldönc semmi több kirohant felbukott fölkelt üzenetek a múltból nélkülük nincsen holnap Jövő emberei ez kincsetek a Munka huszonegyedik század aztán a többi többi... Lisztes István plakettje 32