Ezredvég, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 6-7. szám - Békési Gyula: Versek
BÉKÉSI GYULA Egy „mucsai poéta" nyári szösszenete Csanádi Imrének, könyvem szerkesztőjének Jambust kongat a falu harangja, s rá lópata ver spondeusokkal tűzdelt anapaestusokat, míg jég pattog pyrrichiust fejemen. Majd eláll a vihar és trochaeust tátog, s rázza a szárnya dactylusát a csatakos kacsa is... S fröccsög a toccs-poccs; titty-totty, litty-lotty hallatik itt-ott; zűrből a kerti gödör; hab alá fut benne a pocsolyából fürgén csörgedező árva erecske... 1966 Abból tudod... Egy Sinkát olvasó parasztnak Abból tudod, hogy el fognak nyomni, ha költőidet már elnyomták. S láthatod majd: földeden csak gyom nő; s Gaz veri fel lelkek határhosszát... Fordíthatod „Úr" felé az orcád: húsod rongya sorsod poklától fő, s kínjaidat kínnal sokszorozzák; s lesz tiéd a lápvilági fertő nem ám tejjel-mézzel-folyó ország!... S kedved, hited, ha már elorozták: „krompédra" bíz nem pöttyén tepertő s fiadat majd épp úgy „kódisozzák", amiképpen apád „kódisozták"... - mígnem újra: „MEGZENDÜL AZ ERDŐ..." 1992 29