Ezredvég, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 1. szám - MORFONDÍROZÁS - Szerdahelyi István: A tőzsdék világátalakító agyrémei
MORFONDÍROZÁS SZERDAHELYI ISTVÁN A tőzsdék világátalakító agyrémei Rádiót csak reggelizés, majd a fürdőszobai szertartás idején hallgatok. Fogmosás közben szoktam értesülni hát arról, hogy a BUX-index (ha ugyan így kell írni) tegnap hogyan zárult, s a MOL meg a Richter hány pontot emelkedett vagy süllyedt. Az elektromos fogkefém berregésétől csak igen töredékesen hallom ezeket a mondatokat, s őszintén szólva, még sose kapcsoltam ki a masinát, hogy jobban halljam ezeket a híreket. Bezzeg, ha arról értesítenének, mit csinál Zalatnay Cini a börtönben! Nekem, meg a magyar népnek ugyanis nincsenek részvényeink, nem is ismerünk olyan embereket, akik tőzsdéznének, fogalmunk sincs arról, mi a fene lehet a BUX-index (ha ugyan így kell írni), s azt hisszük, semmi közünk hozzá. Ami azonban kiderül, ha fogmosás után kicsit utánanézünk a dolgoknak - óriási tévedés. A tőzsde nem egyéb, mint árverés: a nagykereskedők megbízottai - az alkuszok - összegyűlnek, és a jelenlevők előtt kihirdetik vételi és eladási szándékaikat. Az ügyletek lebonyolítása licitálás formájában zajlik. A vevők közül az jut a felkínált javak birtokába, aki a legtöbbet fizeti értük, az eladók viszont addig csökkentik áraikat, míg vevőre nem találnak, vagy el nem érik azt a határt, amelyen alul már nem hajlandók üzletet kötni A tőzsdék eredetileg igen egyszerű és tényleges szükségleteket kielégítő intézmények voltak. Ha valaki itt gabonát vásárolt, azért tette, mert gabonakereskedőként akarta haszonnal forgalmazni, s ha külföldi pénzt vett, azt az idegen országban felmerülő költségeinek fedezésére szánta A mai tőzsdék forgalmában azonban az ilyen ügyletek régóta mellékes jelentőségűek. Annak, aki itt gabonát vásárol, általában eszébe sincs, hogy azt ténylegesen birtokba vegye, és bármit csináljon vele. Csupán a papírra van szüksége, ami a tulajdonát igazolja, s ezt a papírost akarja majd eladni, amikor a gabona ára feljebb megy. Ugyanez áll az idegen pénzekre is, amelyeket vásárlóik nem elkölteni akarnak, hanem árfolyamnyereséggel továbbadni, s így a bankókat sose látják, csak a felvételükre jogosító iratot. Várakozásaik persze kudarcot is vallhatnak, a gabona ára lejjebb is mehet és az idegen pénz értéke csökkenhet, és akkor e papírosok tulajdonosai pórul járnak. Az effajta okiratok egyébként a tőzsdéken kézből kézbe kerülnek, és kisebb-nagyobb nyereségekkel vagy veszteségekkel záruló ügyletek hosszú láncolatának végén kötnek ki azoknál, akik magukkal a dolgokkal is kezdeni akarnak valamit. Az ilyen papírosok eladóit és vásárlóit természetesen nem érdeklik azok a dolgok, amiket e cédulák képviselnek, s kizárólag arra összpontosítanak, mekkora haszon várható forgalmazásuktól Soros György megfogalmazásában: „a piaci résztvevők nem tudásukra támaszkodva, hanem előítéleteiktől vezetve látnak munkához" és „pusztán feltevésekre alapozva próbálnak jóslatokba bocsátkoz