Ezredvég, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 1. szám - MORFONDÍROZÁS - Szerdahelyi István: A tőzsdék világátalakító agyrémei

MORFONDÍROZÁS SZERDAHELYI ISTVÁN A tőzsdék világátalakító agyrémei Rádiót csak reggelizés, majd a fürdőszobai szertartás idején hallgatok. Fogmo­sás közben szoktam értesülni hát arról, hogy a BUX-index (ha ugyan így kell ír­ni) tegnap hogyan zárult, s a MOL meg a Richter hány pontot emelkedett vagy süllyedt. Az elektromos fogkefém berregésétől csak igen töredékesen hallom eze­ket a mondatokat, s őszintén szólva, még sose kapcsoltam ki a masinát, hogy job­ban halljam ezeket a híreket. Bezzeg, ha arról értesítenének, mit csinál Zalatnay Cini a börtönben! Nekem, meg a magyar népnek ugyanis nincsenek részvényeink, nem is isme­rünk olyan embereket, akik tőzsdéznének, fogalmunk sincs arról, mi a fene lehet a BUX-index (ha ugyan így kell írni), s azt hisszük, semmi közünk hozzá. Ami azonban­­ kiderül, ha fogmosás után kicsit utánanézünk a dolgoknak - óri­ási tévedés. A tőzsde nem egyéb, mint árverés: a nagykereskedők megbízottai - az alku­szok - összegyűlnek, és a jelenlevők előtt kihirdetik vételi és eladási szándékai­kat. Az ügyletek lebonyolítása licitálás formájában zajlik. A vevők közül az jut a felkínált javak birtokába, aki a legtöbbet fizeti értük, az eladók viszont addig csökkentik áraikat, míg vevőre nem találnak, vagy el nem érik azt a határt, ame­lyen alul már nem hajlandók üzletet kötni A tőzsdék eredetileg igen egyszerű és tényleges szükségleteket kielégítő in­tézmények voltak. Ha valaki itt gabonát vásárolt, azért tette, mert gabonakeres­kedőként akarta haszonnal forgalmazni, s ha külföldi pénzt vett, azt az idegen országban felmerülő költségeinek fedezésére szánta A mai tőzsdék forgalmá­ban azonban az ilyen ügyletek régóta mellékes jelentőségűek. Annak, aki itt ga­bonát vásárol, általában eszébe sincs, hogy azt ténylegesen birtokba vegye, és bármit csináljon vele. Csupán a papírra van szüksége, ami a tulajdonát igazolja, s ezt a papírost akarja majd eladni, amikor a gabona ára feljebb megy. Ugyanez áll az idegen pénzekre is, amelyeket vásárlóik nem elkölteni akarnak, hanem ár­folyamnyereséggel továbbadni, s így a bankókat sose látják, csak a felvételükre jogosító iratot. Várakozásaik persze kudarcot is vallhatnak, a gabona ára lejjebb is mehet és az idegen pénz értéke csökkenhet, és akkor e papírosok tulajdonosai pórul járnak. Az effajta okiratok egyébként a tőzsdéken kézből kézbe kerülnek, és kisebb-nagyobb nyereségekkel vagy veszteségekkel záruló ügyletek hosszú láncolatának végén kötnek ki azoknál, akik magukkal a dolgokkal is kezdeni akar­nak valamit. Az ilyen papírosok eladóit és vásárlóit természetesen nem érdeklik azok a dolgok, amiket e cédulák képviselnek, s kizárólag arra összpontosítanak, mekko­ra haszon várható forgalmazásuktól Soros György megfogalmazásában: „a pia­ci résztvevők nem tudásukra támaszkodva, hanem előítéleteiktől vezetve látnak munkához" és „pusztán feltevésekre alapozva próbálnak jóslatokba bocsátkoz­

Next