Ezredvég, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 8-9. szám - TANÚHEGY - Szemere Bertalan: Rendelet

FELSŐ-MAGYARORSZÁG KORMÁNYBIZTOSA Miskolc - csakúgy, mint Rákóczi függetlenségi háborújából - az 1848-49-es szabadságharcból is derekasan kivette a részét. Önkéntes nemzetőr­ezredet és egy diákszázadot állított ki. Diós­győrben szuronygyár létesült, Miskolc üzemei­ben pedig fegyvert, lőport és egyenruhát állítot­tak elő a honvédsereg számára. Miskolc lett a felső-magyarországi kormánybiztos, Szemere Ber­talan székhelye, aki 1849 elején itt bocsátotta ki az alábbi, ellenséges kémtevékenység elleni rende­letét, amely a korszak egyik legérdekesebb doku­mentuma. Rendelet A magyar haza' és nemzet ellensége még mindig Kassa városában székel, honnan a szomszéd megyékbe kirándulásokat tesz, a haza' híveit pusztítva, a haza' árulóit kí­mélve. Meghagyatik a községek Bíráinak és Elöljáróinak: 1. Mihelyt az ellenség közelget, lovas emberrel vagy másképen tartozik az elöljáróság a legközelebbi állomásra hírt vinni és ezt tovább küldeni, úgy, hogy az itt Miskolcon, vagy ahol vagyunk sietve tudtunkra jusson. 2. A­mely községbe vagy szomszédjába az ellenség beüt, és engem­, vagy a fővezért vagy a legközelbi parancsnokunkat sietve nem értesíti az elöljáróság, az ilyen bíró vagy elöljáróság mint az ellenséggel cimborá­ié fog tekintetni, és az ilyen rögtönítélőszék­ elébe állíttatik. 3. Sőt, e szigorúság az ilyen hazához hírtelen község többi polgáraira is ki­terjesztetik, ha azok e kötelesség teljesítésre elöljáróikat nem szorították, sőt e mulasztásnak részesei a bűn halállal fog lakolni. Mert Isten és a haza ellen, az ellenséggel szövetkezni, főben járó bűn. A­mint az ellenség eléhalad, a szerint e kötelesség kiterjed minden más megyebe­li községekre s azoknak Elöljáróira és polgáraira is. Miskolc, Január­ 12.1849. Szemere Bertalan Felsőmagyarszág' teljes hatalmú k. biztosa 71

Next