Ezredvég, 2009 (19. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 3. szám - Prohászka László Máté: Morgolódnak (vers) - Lengyel Géza: Genezis (vers)
PROHÁSZKA LÁSZLÓ MÁTÉ LENGYEL GÉZA Morgolódnak Genezis Kevés a profit, sok a szegényember. Morgolódnak, morgolódnak az olajbárók, pénzmágnások. Üveg palotáik kártyavárak. A legkisebb fuvallatra, sóhajtásra összedőlhetnek. A Mammon templomában siratóasszonyok ravatal előtt térdepelnek. Miért teszitek, balga népség! Júdás pénzért? Inkább vígan dalolnátok, és dicsérnétek a Példaadót, ki egykoron kizavarta Isten házából a kufárokat. Őt sirassátok, őt dicsérjétek, a tiszta Embert, hogy kétezer éve mégsem hiába halt meg. Sírján ne krizantém, reményből font koszorú illatozzon. Idézem Lengyel nagyapát. Fonott fotelban üldögél, csöndes búcsúra készülő, őrzik színpompás dáliák, örökre elment, szótalan. Apámnak anyja, Bódi klán szülötte, arcán mély redők, jelzik, kőkemény. Estesen Balassit olvas, istenest, s dalában izzik rőzseláng. Anyám vonása mongolid, konok hűségre hivatott, Ázsia sztyeppéin tulipán, fagytűrő, edzett, ősalany - titokzatos, szép származás. Húgom, öcsém és jómagam belőlük vagyunk, létezünk mint génszármazék és miként determinált kód, átvivők. Ép folytatás? Génerodált? Népek öröklött láncai: fonódnak eggyé és szabad idős tér-kuszátt kapcsolat. Sátán vagy Isten tervezi? Hogy és miként lesz majdanán? Tájkép (Részlet) 27