Ezredvég, 2012 (22. évfolyam, 1-6. szám)
2012 / 4. szám - N. Horváth Péter: Versek - Villányi G. András: Versek
N. HORVÁTH PÉTER Vágylak Beléd villámlok, mint fény a fába, s arra gondolok, lehetne, hátha, átölelnél egy fényes napon, s szeretnénk egymást nagyon-nagyon. Úgy szeretnélek, ahogyan vagy. Nincs már reményem kicsi, se nagy... Csak arra vágyom, legyél velem, még utoljára, én kedvesem. Veréblány Sétálgass rajtam avatott kézzel, és suttogd nekem, akkor mit érzel, ha torz testemen találsz egy helyet, amit még éppen szeretni lehet. Lágyan cirógasd elárvult herém, odaadóan legyél az enyém, kényeztesd kézzel férfiasságom, mióta élek, utánad vágyom, mert nem véletlen szerettem beléd, te távolélő, tündéri veréb. VILLÁNYI G. ANDRÁS A Völgy illata szemem sötétebb vizébe emléked égő vörösét oldom mint völgy illatát mit elfúj s vele foszlik a szél Füvészkert Ahol ámuló gyermek voltam mára odavágynak ízeim. Füvészkert, hol egybesimulunk tölgy, bambusz és páfrány-ölelésben. 21