Ezredvég, 2019 (29. évfolyam, 1-6. szám)

2019 / 1. szám - Koszorú - (Szerk.): Rosa Luxemburg és eszméi: az elkötelezett baloldali hatása a világra - Michael Löwy: Rosa Luxemburg és az internacionalizmus

koszorú Szocialista Párt) „szociálpatriotizmusa" jegyében hirdetett lengyel nemze­ti függetlenség mellett elutasította azt is, hogy a bolsevikok támogas­sák a lengyel önrendelkezési jog kérdését (beleértve Lengyelország jogát az Oroszországtól való különválásra). 1914-ig álláspontját „közgazdasági" érvrendszerrel támasztotta alá, mondván a lengyel gazdasági élet olyany­­nyira integrálódott az orosz gazdaságba, hogy bármiféle lengyel függet­lenség nem több utópisztikus elképzelésnél - e nézetét azonban kizárólag a reakciós arisztokrata és jelentéktelen burzsoá réteg osztotta. Álláspontja szerint a nemzet fogalma valójában csak kulturális jelenség, ezért a nemze­ti kérdés megoldására a „kulturális autonómia" megvalósítását képvisel­te. Lenin az önrendelkezés demokratikus jogának kérdéséről írva úgy véli, Lu­xemburg megközelítéséből hiányzik a nemzeti kérdés politikai dimenziója. Mindazonáltal van Rosa Luxemburgnak legalább egy tanulmánya, melyben a kérdést lényegesen nyitottabb és dialektikusabb módon kö­zelíti meg. A lengyel kérdés és a szocialista mozgalom című tanulmánykötet 1905. évi kiadásához írott előszavában élesen elhatárolja az egyes nem­zetek önrendelkezési jogát - „amely a szocializmus alapvető elveiből kö­vetkezik" -, Lengyelország függetlenségi vágyától, amit elutasít. Állítása szerint a nemzeti elnyomás „barbársága révén a legelviselhetetlenebb el­nyomás", mely csak „gyűlöletet és lázadást" válthat ki. Ugyanakkor a későbbiekben Az orosz forradalomról készített jegyzete­iben (1918) - melyek éles kritikát tartalmaznak a demokrácia és szabad­ságjogok bolsevik értelmezésű megkurtítása miatt­­, így fogalmaz: „a nemzetek híres »önrendelkezési joga« nem más, mint üres kispolgári frá­zis és humbug."­ A Rosa Luxemburg internacionalizmusáról folyó viták - beleértve a hasonló álláspontot képviselő szerzők tanulmányait is -, részben vagy egészében kizárólag Luxemburgnak a nemzeti önrendelkezési joggal . Rosa Luxemburg: Az orosz forradalomról. In.: Marxizmus, szocializmus, demokrácia, Bevezetés, Gondolat Kiadó Budapest, 1983, p 484. Rosa Luxemburg állásfoglalása korlátozottan az Oroszország körüli nem-orosz nemzetek önren­delkezésének kérdésére vonatkozik az alábbi érveléssel: „Az orosz Ukrajna a század elején... az orosz forradalmi mozgalom fellegvára volt. [...] Lengyelország és a balti országok 1905-től kezd­ve a forradalom leghatalmasabb és legmegbízhatóbb gócai voltak, ahol a szocialista proletariátus uralkodó szerepet játszott. [...] A bolsevikok... „az állami különválásig terjedő önrendelkezési jog" dörgedelmes, nacionalista frázisával épp ellenkezőleg, minden peremországban a burzsoázi­ának a legjobban óhajtott, legragyogóbb ürügyet, egyenest a zászlót szolgáltatták ellenforradalmi törekvéseihez." (Uo. p. 487) A fordító megjegyzése

Next