Ezredvég, 2019 (29. évfolyam, 1-6. szám)
2019 / 1. szám - Koszorú - (Szerk.): Rosa Luxemburg és eszméi: az elkötelezett baloldali hatása a világra - Michael Löwy: Rosa Luxemburg és az internacionalizmus
koszorú Szocialista Párt) „szociálpatriotizmusa" jegyében hirdetett lengyel nemzeti függetlenség mellett elutasította azt is, hogy a bolsevikok támogassák a lengyel önrendelkezési jog kérdését (beleértve Lengyelország jogát az Oroszországtól való különválásra). 1914-ig álláspontját „közgazdasági" érvrendszerrel támasztotta alá, mondván a lengyel gazdasági élet olyanynyira integrálódott az orosz gazdaságba, hogy bármiféle lengyel függetlenség nem több utópisztikus elképzelésnél - e nézetét azonban kizárólag a reakciós arisztokrata és jelentéktelen burzsoá réteg osztotta. Álláspontja szerint a nemzet fogalma valójában csak kulturális jelenség, ezért a nemzeti kérdés megoldására a „kulturális autonómia" megvalósítását képviselte. Lenin az önrendelkezés demokratikus jogának kérdéséről írva úgy véli, Luxemburg megközelítéséből hiányzik a nemzeti kérdés politikai dimenziója. Mindazonáltal van Rosa Luxemburgnak legalább egy tanulmánya, melyben a kérdést lényegesen nyitottabb és dialektikusabb módon közelíti meg. A lengyel kérdés és a szocialista mozgalom című tanulmánykötet 1905. évi kiadásához írott előszavában élesen elhatárolja az egyes nemzetek önrendelkezési jogát - „amely a szocializmus alapvető elveiből következik" -, Lengyelország függetlenségi vágyától, amit elutasít. Állítása szerint a nemzeti elnyomás „barbársága révén a legelviselhetetlenebb elnyomás", mely csak „gyűlöletet és lázadást" válthat ki. Ugyanakkor a későbbiekben Az orosz forradalomról készített jegyzeteiben (1918) - melyek éles kritikát tartalmaznak a demokrácia és szabadságjogok bolsevik értelmezésű megkurtítása miatt, így fogalmaz: „a nemzetek híres »önrendelkezési joga« nem más, mint üres kispolgári frázis és humbug." A Rosa Luxemburg internacionalizmusáról folyó viták - beleértve a hasonló álláspontot képviselő szerzők tanulmányait is -, részben vagy egészében kizárólag Luxemburgnak a nemzeti önrendelkezési joggal . Rosa Luxemburg: Az orosz forradalomról. In.: Marxizmus, szocializmus, demokrácia, Bevezetés, Gondolat Kiadó Budapest, 1983, p 484. Rosa Luxemburg állásfoglalása korlátozottan az Oroszország körüli nem-orosz nemzetek önrendelkezésének kérdésére vonatkozik az alábbi érveléssel: „Az orosz Ukrajna a század elején... az orosz forradalmi mozgalom fellegvára volt. [...] Lengyelország és a balti országok 1905-től kezdve a forradalom leghatalmasabb és legmegbízhatóbb gócai voltak, ahol a szocialista proletariátus uralkodó szerepet játszott. [...] A bolsevikok... „az állami különválásig terjedő önrendelkezési jog" dörgedelmes, nacionalista frázisával épp ellenkezőleg, minden peremországban a burzsoáziának a legjobban óhajtott, legragyogóbb ürügyet, egyenest a zászlót szolgáltatták ellenforradalmi törekvéseihez." (Uo. p. 487) A fordító megjegyzése