Ezredvég, 2019 (29. évfolyam, 1-6. szám)

2019 / 5. szám - Műhely - Vancza János: A költészet miniatűr oltáráról

műhely ki e szonetteket... Ebből a leggyöngédebb anyagból..., hogy bennük lak­janak szemeid, melyeket imádok és énekbe foglalok... most átnyújtom neked ezt a százat... melyek csak neked köszönik, hogy élnek." A száz szonett 4 témában: Reggel (32), Nappal (21), Este (25), Éjszaka (22) íródott, most én is átnyújtom néhány egy-egy sorát: 4. Emlékezz a szegényes szakadékra, 11. Éhes vagyok a szádra, hangodra, hajzatodra, 25. Míg nem szerettelek, semmim se volt, szerelmem, 38. Házad úgy zakatol délben, akár a mozdony, 48. Két boldog szerető csak egy karéj kenyér lesz, 52. Dalolsz, s a napra és égre daloddal, 69. Talán nem­ lét a lét is, ha te nem vagy, 79. Éjjelre kösd ki, édes, a szíved a szívemhez, 100. A föld legmélyén, ott is rátalálok. A spanyol irodalomban Rafael Albertit említem meg a 20. századból, aki festőnek indult, de 23 évesen jelent meg első verseskönyve. Részt vett a spanyol nép szabadságharcában, majd Dél-Amerikába emigrált. Egy szonettjét tudom idézni, a címe: Egy hajóskapitányhoz. Viszont többet Blas de Otero-tól, aki 1979-ben hunyt el, és bejárta a fél világot. Versek és prózák c. kötetében több szonett olvasható: Vakon, Em­ber, Azt mondom élni, Áfáról, ami a tükörben nőtt, Ifjúságom krónikája (fordí­totta Simor András). A 20. századi olasz irodalomból 1965-ben jelent meg 400 oldalnyi vá­logatás. A modern olasz költők már nem követték a nagy elődöket Mind­össze Sergio Corazzini (1886-1907) - tüdőbajban korán elhunyt szerző két szonettjét találtam: jöjj hát és Szonett a hóról. 2. Szonett a magyar irodalomban A 19. század elején a lírai versforma gyöngyszeméről komoly polémia bonta­kozik ki. Az első magyar szonettköltők: Faludi Ferenc A pipáról (alcíme: olasz szonetto formája), Csokonai Vitéz Mihály Az esztendő négy szakasza c. szonettje, Szemere Pál ciklusa új divatot indít. Ez ellen a szonettáradat ellen Kölcsey Fe­renc harcot folytat, mivel szerinte a külső formához való ragaszkodásban el­vész a valódi poézis. (Fiatalon ő is kísérletezett a formával.) Azt azonban el­ismeri: „Annyi tagadhatatlan, hogy a szonett a versformák legszebbjei közé tartozik." Azt javasolja, hogy csak az erős művész nyúljon a játéknak e ne­méhez. Kazinczy Ferenc hét pontban foglalta össze a versforma belső törvé­

Next