Ezredvég, 2020 (30. évfolyam, 1-6. szám)

2020 / 4. szám - kortárs - N. Horváth Péter: Versek

kortárs N. HORVÁTH PÉTER A szeme? N. Horváth Péter versei mintegy tizenöt éven át jelentek meg folyóiratunkban. Szepes Erika részére eljuttatott hagyatékából közöljük az alábbi verseket. Kék a szeme, hogyha elégedett. Amikor picikét szomorú, zöld. Ritkán mond igent, de könnyen nemet.­­ Vágyamból született távoli föld. Mégis, ha rám nyílik tekintete, részvéttel teljes és simogató. Bár csupán álmomban élek Vele, itthon van bennem, mint számban a szó. Bábélet Bábunak születtem végzetem kezében; összes akaratom csak a játék vágya, tárgy kéne maradjak, lágyan és szerényen, indulatom mégis legbelülről túlfűt. Minden azon múlik, merre ránt a zsineg, balladáról obszcén mulatságra váltva. Közben mi történik bennem, ki érti meg? Mikor nincs rám szükség, alszom a dobozban, várom, találjon rám valódi szerepem, aztán fölléptetnek tisztára poroltan,­­ s jöhet a megszokott, untig ismert s elnyűtt. Egyszerre ellobban fojtott lázadásom, s rájövök, csakis a bábos­ lányt szeretem. - Szenvedélye szerint játszom, s újra játszom... 62

Next