Ezredvég, 2022 (32. évfolyam, 1-6. szám)
2022 / 5. szám
ACSAI ROLAND Tartózkodó félelem „A hatalmas szerelemnek megemésztő tüze bánt." (Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem) 1. Tulipán hull le a kertben pirosabbnál pirosabb. Valahonnan ideestem, idehoztak darazsak. Csalogány szól csalogatva, napelem rajta a toll. Ami szép volt, az a csapda, ami ékít, az a folt. A borostyán fut a fára, örökebbnél örökebb. A seholból a sohába ki-ki indul, ki-ki megy. A bokorról a virágok, ha leesnek, az a szép. Ami áldás, nem az átok, ami kezdet, nem a vég. Kutyatej sárga virága becsukódik, ha a fény kialudt már, jön a tájra amitől fél, az az éj. Ceruzám ír a kezemben, sorokat még jegyezek. Ami itt van, belerejtem, mielőtt eljön az est. kortárs