Ezredvég, 2023 (33. évfolyam, 1-6. szám)
2023 / 5. szám
koszorú FEKETE SÁNDOR Gyulai Pál ítélete Az apostolról Általánosan elfogadott vélemény, mely szerint a Petőfi-irodalom első korszakának Gyulai Pál könyve a legértékesebb alkotása. S valóban, az 1853- ban írt és az Új Magyar Múzeum 1854. évfolyamában megjelent értekezés, Petőfi Sándor és lírai költészetünk címmel, az adott viszonyok között a leghívebben foglalja össze költőnk pályáját. Sajátos módon az a hiányossága is növeli a mű értékét, hogy Petőfi útját csak 1847-ig követi nyomon. Ezzel félreérthetetlenül jelzi, hogy a győztes ellenforradalom első szakában a költő forradalmiságáról, s kivált 1848-49-es műveiről és tetteiről becsületesen nem lehetett ítéletet alkotni. Valószínű, hogy a fiatal Gyulaiban már ekkor is egyre több ellenkezést váltott ki Március Tizenötödike hősének engesztelhetetlen zsarnokellenessége és szabadságkultusza, de tudnia kellett, hogy Petőfi eszméinek és tetteinek bírálatával a pöffeszkedő idegen hatalomnak tenne szolgálatot. 1867 után, amikor a kiegyezés keltette illúziók légkörében Ferenc József megítélése is változott, Petőfi forradalmiságát kezdték egyre időszerűtlenebbnek, egyszersmind feszélyezőnek érezni az irodalmi s eszmei értékek új rendjének meghatározói, köztük Gyulai is. E folyamat egyik érdekes dokumentuma az a 168 oldalas kézirat, melyben Gyulai tanár úr 1877-78-ban tartott egyetemi előadásait jegyezte fel egy ismeretlen diák(?). A csinosan bekötött könyvecske „szerzője" Sz. L. monogrammal jelölte magát, s igen valószínűen gyorsírói jegyzet alapján rögzítette Gyulai előadásainak a szövegét. A kézirat mindvégig javítatlan, tiszta másolatnak tűnik, s minden bizonnyal hitelesen követi a katedráról elhangzottakat.* Az életrajzi utalások összhangban állnak a professzor más munkáinak idevágó közléseivel. E 168 oldalt természetesen nem tekinthetjük hiteles Gyulai-kéziratnak, de nincs okunk kételkedni abban, hogy az előadás rögzítője híven igyekezett követni tanára valóban elhangzott fejtegetéseit. Számomra Az apostol értékelése a legérdekesebb, úgyis mint a költemény első tudományos igényű vizsgálata. Gyulai nagy valószínűséggel * Illik köszönetet mondanom Fülöpszállási Székely Gábor Petőfi-kutatónak és gyűjtőnek - tőle kaptam meg tanulmányozásra a szóban forgó kéziratot. Az Apostagon rendezett kiváló Petőfi-kiállításról a Népszava 1995. április 5-i számában emlékeztem meg, Petőfi a zsinagógában címmel. 110