Ezredvég, 2023 (33. évfolyam, 1-6. szám)
2023 / 3. szám
koszorú receni diák csapta be egy kis alamizsna reményében Csokonai korában ily módon az egyszerűbb, hiszékenyebb embereket, így szövődik és épül mindig tovább tovább a Csokonai-legenda. Személyes kedvencem Petőfi Sándortól a Csokonai című verse, melyben a széltalpú jeles debreceni költőelőd kilódul egyszer Debrecenből és elmegy borozni egy „kálvinista" (azaz kálvinista) pap barátjához. Csokonai ezen „kilódulása" nem egyedi eset, igen nagy gyalogló és országjáró volt, életrajzi adatok szerint számos különböző településen jelenik meg és tölt el napokat-heteket, és látogatja ismerőseit (miként később Petőfi is), rövid időtartamú kvártélyozások reményében. Csökölyön (Somogy megyében) Kis Bálint (szintén lelkész) barátjánál tölt pár hetet, a szomszédos Hedrehelyen kezdi írni a Dorottyát, Bagamérból (Hajdú-Bihar megye) Kazinczynak ír levelet. Nagybajomban Pálóczi Horváth Ádám költő barátjával találkozik, Bicskén tölt pár hetet a helyi rektornál, Csákváron Nagy Gábor barátjánál időzik. Kiskunhalasi legációból Mátyási József költő barátjával együtt utaztak Pestre, Keszthelyen Festetics Györgynél jár, Nagyvázsonyban Édes Gergelynél, Komáromban Fábián Juliánná irodalmi uzsonnáin ismerkedik meg Vajda Júliával (Lillával). Sorolhatnánk még hosszan a csavargások színhelyeit. Az említett, Csokonai című Petőfi-vers egy anekdotát említ. Nem biztos, hogy így történt, de miért is ne? Előfordulhatott a tréfás, verses anekdotában megidézett eset, miszerint a szomszédban lakodalmi mulatságban hordócsapot kereső, ám önmagát ottfeledő bohém poéta megfeledkezhetett a pincében rá várakozó pap barátjáról, aki a dugaszolatlan boroshordó száját addig tartotta, amíg el nem ernyedt a tenyere és a bor ki nem folyt. Egyes vélemények szerint az említett pince és présház még mindig áll, mégpedig a Balaton melletti Alsóörsön, melynek korabeli tulajdonosa, Fábián József református lelkész vendégelte meg itt több alkalommal is bohém poéta barátját, Csokonait. A versből egy idézet annyira beépült a magyar emlékezetbe és köztudatba, hogy szállóigévé, szinte már népi szólássá vált az azóta gyakran citált „csapot, papot, mindent felejtett" sora, bár akik idézik, kevesen tudják, hogy eme közkedvelt, közismert szállóige forrása ez a Petőfi-vers. Csokonai szomorúságát és életének végső rezignációját idézi Ady Endre a Csokonai Vitéz Mihály című versében. Petőfi Csokonai című versének ritmusában szól ez az Ady-vers, ám a megegyező ritmus ellenére nem paródiát kapunk, sőt a Petőfi-vers derűje helyett ez a reménytelen szomorúság verse: „S amikor a hajnal szétharsant, / Rongyos mécsese lánginál / Furcsát látott s szomorún halt meg / Csokonai Vitéz Mihály." Kíváncsi voltam, Petőfi legendás kortársa és barátja, Arany János, a Csokonaihoz hasonlóan szintén debreceni diák írt-e Csokonait 82