Faipari Kutatások, 1970

204 Dr. Kovács László A kondenzációs reakció során — a szabad fenol és formaldehid fokozatosan megkötődik (ez az oldat viszkozitásának kismértékű emelkedéséhez vezet); — a különböző nagyságú polimerek, metilén vagy metiléter hidak kialakulásával nagyobb egységekké összekapcsolódva, az oldat viszkozitásának rohamos emelkedését okozzák. Egyben csökken a polikondenzátum vízoldhatósága is, zavarosodás, kicsapódás tapasztal­ható. Mintegy 15 százalékos konverció után bekövetkezhet a gélállapot, mely után az anyag többé már nem használható fel; — a megemelkedett viszkozitású oldat hővezető képessége — a molekulák gátolt térbeli mozgása eredményeként — állandóan csökken. Tekintettel arra, hogy a kondenzációs fo­lyamat exoterm reakció, a rendszer felmelegszik. A hőmérséklet növekedése viszont a reakció sebességére exponenciális mértékben hat, így nagy anyagmennyiség tárolása esetén az úgynevezett hőrobbanás következhet be. E szempontok figyelembevételével vizsgáltuk a Rezofén S márkajelű műgyanta tulajdon­ságainak változását: — a tárolási hőmérséklet, a tárolási mennyiség függvényében. 2. A TÁROLÁS HŐMÉRSÉKLETÉNEK HATÁSA A MŰGYANTA TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSÁRA 2.­ A vizsgálatok kivitelezése Vizsgálati anyagok az átlagos tulajdonságokkal rendelkező ciszternákból, illetve egyes sarzsokból vett 0,5—1,0kp-os minták voltak. Hőmérséklet a nyári hő­­mérsékleti körülmények megközelítése céljából 20 és 40 C°, a határérték il­lusztrálására ezenkívül 60 C°. Az adott hőmérsékleti értékeket + 2 C° eltéréssel szárítószekrényben, illetve vízköpenyes termosztát­ban biztosítottuk. Vizsgálati paraméterek: a törésmutató a száraz­anyagtartalom változásá­nak, a viszkozitás a коп­ f. ábra. Rezofén S tulajdon­ságainak változása a tárolási idő függvényében 20 C° hőmérsékleten

Next