Bihari Napló, 1991. április (2. évfolyam, 78-97. szám)

1991-04-05 / 78. szám

** —^ JgV II. ÉVFOLYAM 78. szám Nagyvárad 1991. április 5. péntek 8 oldal, 6 lej­k----------....................J FÜGGETLEN NAPILAP FÁT NEVEEEK... Számunkra, akik írás köz­ben tollunk végét rágcsál­juk, nagyon fontos az olva­sói visszajelzés. Hál’ isten­nek van is. Ilyen, olyan, a­­molyan. Most nem sorolom fel a visszajelzések hangulatát, hangnemét, a minősítése­ket. Csupán egyre térnék ki: néhány olvasónk lapunk pesszimista hangvételét ne­hezményezi. Hm. Utána­gondoltunk, nem először Hej, milyen szívesen ír­nánk csupa jóról, szépről! Akaratlanul nap mint nap látjuk, halljuk, éljük a valóságot. Nem dicsekvés­képpen mondom: a jóról is szoktunk írni — ha van. Példának okáért, most is azért ragadtam pennát, mert jó dolgot tapasztaltam és ez olyan kellemes érzés! Arról van szó, hogy a pia­cot járva, sok embert lát­tam a facsemeték körül. Válogatták, vették, vitték őket — biztosan nem tüze­lőnek. És ami végleg meg­győzött: láttam gödröket á­­só embereket izzadni, ültet­ni, kötözgetni gonddal, mint csecsemőket a pólyába. Aki ilyen nekibuzdulással dol­gozik, ott megfogan a fa s majd örömmel ontja a ter­mést. Néha hallok egy-egy ki­vágott fáról, hallom a jaj­szót utána, nekem is fáj, bárhol legyen is az. Ám azt is észre kell venni, hogy évről évre akadnak lelkes emberek (szerencsére szép számban), akik pótolják a veszteségeket. Ez bizako­dással tölt el. Talán nem is olyan fekete az ördög,­­ amilyennek néha látjuk! SZEGEDI LÁSZLÓ HOLNAPI LAPSZÁMUNKBAN: A TÚLÉLÉS ÉVE A gyapotiparban nekünk van a legnagyobb termelékenységünk, kétszerese a többi gyárénak. Ezt ki kell használnunk. ÉDES ANYAFÖLD! ...én a földet csak tisztának érzem, jóindulatúnak, kezelhetőnek. Ha mi emberek is ilyenné tudnánk lenni, még az új fiatal gene­ráció is megszeretné a földet... Súlyos kereskedelmi visszásságokat bírált a miniszterelnök „A KORMÁNY KARBA TETT A kormány szerdai ülésének el­ső részében Petre Roman mi­niszterelnök kért szót, aki fel­háborodott kirohanást intézett a lakosság százezreit megalázó ál­lami kereskedelem ellen. Felszólalása elsősorban saját testületének tehetetlenségét bé­lyegezte meg. „Ha demokratiku­san megválasztott kormány va­gyunk, kormányoznunk is ké­ne!“ — mondta epésen, majd KÉZZEL NÉZI” kifejtette véleményét a keres­kedelem helyzetével kapcsolat­ban: „Az állami kereskedelem korrupt és a polgárok érdekei ellen működik, a magánkeres­kedelem viszont hozzáférhetet­len árakat állapít meg.“ Felhá­borodástól eltúló hangon jelen­tette ki, hogy e helyzetet ő mint miniszterelnök elviselhetetlen­ re O. (Folytatása a 2. oldalon) Tárgyalás Genscher alkancellárral A ROMÁN KÜLÜGYMINISZTER ÉS­­ HAZAI NÉMET KISEBBSÉG Adrian Nastase, román külügyminiszter villámlátogatást tett Bonnban. Másfél órás tárgyalásán Hans Dietrich Genscherrel, a két ország együttműködését érintő kérdéseken kívül, napirend­re került az általános kelet-európai h­elyzet is. A külügyminisz­terek egyetértettek abban, hogy a térség gazdasági és politikai egyensúlya Németországnak is elsőrendű érdeke, akárcsak az, hogy a megújulási folyamatból ne felejtsék ki a Szovjetuniót sem. Említésre méltó, hogy külügyminiszterünk milyen lelkesen bátorítja Németország és a hazánkban élő német kisebbség kap­csolatait. Biztosan Genscher (aki nemcsak külügyminiszter, ha­nem alkancellár is) sugalmazására, Adrian Nastase ellátogatott a bonni belügyminisztériumba, ahol két államtitkárral folytatott tárgyalásainak ez volt a témája. Valószínű — bár hivatalosan csak félig-meddig ismerik el —, hogy a Németországból érkező gazdasági támogatásnak egyik előfeltétele a román vezetés „haj­lékony“ magatartása a német etnikummal szemben. SZŐRSAJT-SZINDRÓMA Amiként a hagyományos és kevésbé rugalmas szőrlabdát annak idején a rúgástűrőbb és rugalmasabb bőrlabda vál­totta fel játékaink között, ugyanúgy a hagyományos és ízletes bőrsajtot mostanság a romlandó és méregdrága szőrsajt helyettesíti boltjainkban. Az elnevezés maga én­­vásárlóságomtól ered, a bűnjelet viszont a Román Tele­vízió mutatta be a maga szőre-valóságában, tudniillik egy olyan bőrsajtot, amelyik kívül drága volt, belül pedig csu­pa szőr. Kár lenne egy enyhe ejnye-bejnyézéssel ad acta tenni az ügyet, mert nemcsak a sajtban van szőr, hanem azon kívül is. Maga a tény, hogy egy bőrsajtba szőr ke­rült, s a szőrsajt pedig eladásra, nem újdonság tájainkon, egy olyan szindróma (­tünetcsoport) konkrét, kézbe fog­ható, szájba vehető megnyilvánulása, amely évtizedek óta fokozódó betegség, nyavalya tünetrésze. Mindannyian tud­juk, hogyan és miért lett bőrsajtunkból szőrsajt. Viszont újabb jelenség társult a szőrsajt-szindrómához. Maga a kormányszócső, bocsánat, képcső pattogta-lihegte a fülünk­be, tárta a szemünk elé: szőr van a bőrsajtban! Nem akármikor, hanem az áremelés első napjaiban, hadd érez­zük: odafent velünk együtt háborognak, fortyognak, szid­ják a gyártókat, a kereskedelmet a szőr miatt. Mostaná­ban egyre többen kiáltanak szőrt — nem velünk — he­lyettünk. Birladeanu úr elkiáltotta magát: szőr van a kormányban! Roman úr elkiáltotta magát: szőr van az áruforgalmazás maffiaberkeiben! Valahogy az a sanda gyanúm, hogy a most szőrözök, valakinek, vagy valakiknek a beintésére cselekesznek. Ha ez igaz, akkor a szőrsajt­­szindrómához tartozik. Tudok egy nagyobb horderejű, de hasonló esetet: ha emlékezetem nem csal, 1968-ban bizo­nyos Nicolae Ceausescu elkiáltotta magát: szovjet szőr van a csehszlovák bőrsajtban! Akkor még nem sejtettük, nem láttuk, hogy bizonyos Leonyid Iljics Brezsnyev intett be neki a busa, szőrös szemöldökével... SZILÁGYI ALADÁR ■233- NEMZETKÖZI ÉLET A „KÖZPONTI" SAJTÓ TÚLÉLI... CSEHSZLOVÁKIÁBAN IS h­ogy’an lehet „ártatlan", „politikamentes“, „tiszta" gazdasági in­tézkedésekkel arcul csapni a demokráciát, jobban mondva a demokráciához nélkülözhetetlen szólásszabadságot, szabad sajtót? Jó példa erre a legutóbb Csehszlovákiában kialakult sajtó­hely­zet. A csehszlovák sajtó komoly és folyamatosan tovább súlyos­bodó nehézségekkel kell, hogy szembenézzen a közeljövőben: a 22 százalékos jövedelmi adó bevezetése után a 120 cseh és szlo­vák kiadvány közül mindössze 28, a 15 napilap közül pedig csak a fele fog megmaradni. A legtöbb nyomda megőrizte monopóliu­mát, nyakló nélkül nőnek a nyomdai költségek, drágul a papír. A múlt heti kormányhatározat értelmében csak azok a ki­adványok fognak megmaradni, amelyek a szövetségi kormány, a köztársasági kormány vagy más központi szervezet támogatását élvezik. A PRACE szakszervezeti napilap szerint, a kormányhatáro­zat azt célozza, hogy csak azok a kiadványok éljék túl a válsá­got, amelyek „feltétel nélkül megtapsolnak minden végrehajtó­­hatlami döntést“. A jelenség mifelénk sem ismeretlen, az „agyafúrt" manő­ver kiötlői azonban nem vették számításba azt, hogy egy lapot olvasói is fent tudnak tartani — némi anyagi erőfeszítéssel — még akkor is, ha ez a hatalom sajtó-rendcsinálóinak nem tet­szik. És nem lesz ez másképp Csehszlovákiában sem, mert ke­vés dolgot lehet olyan nehezen nélkülözni, mint az értünk író­dott őszinte szót. A HELYZET VALÓJÁBAN... BONYOLULTA Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta az Öböl-háborút le­záró végleges tűzszüneti hatá­rozatot. A jó hír azonban némi pontosításra szorul. A határozat megszületett u­­gyan az iraki békefeltételekről, de a határozatlanság nem szűnt meg az iraki belső helyzetet il­letően. Igaz, most már többen is megígérték, hogy az ENSZ foglalkozni fog az iraki felke­lők elleni brutális leszámolás­sal, de a Biztonsági Tanács egy­előre csak­ annyit tett, hogy BB Kuba ellenszavazatával, vala­mint Jemen és Ecuador tartóz­kodásával 12 : 1 arányban el­fogadta a határozatot arról, hogy mit kell teljesítenie Irak­nak a végleges fegyverszünet életbelépéséhez. Mindenekelőtt meg kell sem­misítenie vegyi és biológiai fegyvereit, illetve 160 kilomé­ternél távolabbra kilőhető ra­kétáit. Háborús kártérítést kell LEGMANN RONALD (Folytatása a 1. oldalon) MÓDOSULT POSTÁT DÍJSZABÁSOK 1991. április 1-től kezdődően mind a telefonszolgáltatás, mind a postai küldemények á­­rai módosultak. Ami a telefonszolgáltatást illeti: A már telefonkészülékekkel rendelkező személyek vagy megveszik a készülékeket — egységesen 300 lejes áron —, vagy a postától bérelik, ha­vonta 30 lejért. A megvásárolt készülékek esetében a szerviz­­szolgálat biztosítása havonta 20 lejbe kerül. Bérbevétel ese­tén a bérleti díjban benne foglaltatnak a szervizköltsé­gek.­­ A havi bérleti díjak a kö­vetkezőképpen alakulnak: ön­álló vonal esetében 50, iker­vonal esetében 25 lej. Ezért az összegért biztosítják a tele­fonhálózat karbantartását. A bérleti díjba nem számítanak bele az elhasznált impulzusok. Tehát a havi bérlethez hozzá­adódnak a beszélgetések során elhasznált impulzusok. (Helyi beszélgetés esetén 3 perc — 1 impulzus — 0,60 lejbe kerül). A fentiek a városi telefonbér­lőkre vonatkoznak és a nap 24 órájában biztosítják a távbe­szélő-készülék használatát. Vidéken, az olyan egyéni vo­nalak esetében, amelyek 24 órán keresztül használhatóak, a bérleti díj 125, ikervonal e­­setében 60 lej. Ott, ahol a te­lefonok naponta csak 16 órán át működnek, az önálló vo­nal bérleti díja 60, az iker 40 lej. Ezekben az esetekben a helyi beszélgetések impulzu­­­­sait nem számlázzák külön. Új távbeszélő-készülék be­szerelése fizikai személyek ré­szére 1000, jogi­­ személyek szá­mára 1600 lejbe kerül. A tele­fonok költöztetését az első e­b. r. (Folytatás* a l. oldalon) Ezután könnyebb lesz a postások dolga? (CSAPÓ JÓZSEF felvétele)

Next