Bihari Napló, 1993. december (4. évfolyam, 236-257. szám)
1993-12-01 / 236. szám
1993. december 1. PATTOGATOTT VÁLLALKOZÁS A rendszerváltás után tíz ember közül nyolc, ha vállalkozásba kezdett, valamilyen itatót nyitott. Most egyre-másra alakulnak a különböző kis- vagy közepes méretű vállalkozások, amelyeknek tulajdonosai már nem kizárólag az italmérésben látják a boldogulás útját, hanem valamilyen szolgáltatásra vagy termelésre szakosodnak. A V-L Exim Kft tavaly szeptemberben alakult, de még csak most kezdtek termelni. Popcorn, azaz különféle ízesítésű pattogatott kukorica gyártására szakosították magukat. Vigh Lászlótól, a cég egyik mindössze 26 éves - tulajdonosától megtudtuk: az ötletet, éppúgy, mint az összes szükséges alapanyagot és gépet, Magyarországról importálta. Sőt, még a szükséges induló tőke egy részét is ott szedte össze, ötévi megfeszített munkával. - Mekkora tőkével indította a vállalkozást? - Hárommillió forinttal. - Miért éppen popcorn gyártására gondolt? - Egy 23 milliós országban, mint Románia, szinte mindent el lehet adni. Én ebben láttam fantáziát és ehhez volt elegendő induló tőkém. A popcorn Amerikában, Ausztriában, mindenütt Nyugaton, sőt, Magyarországon is nagyon kelendő áru. Itt viszont egyelőre ismeretlen. Ezért gondoltam, itt is meg kellene honosítani. Sokkal biztosabb vállalkozásnak tartom, mint ha egy kocsmát nyitottam volna. Szerintem ez biztos nyerő. Egyelőre még konkurenciánk sincs. - Honnan szerezte be a szükséges gépeket és az alapanyagot? - Magyarországról hoztam minden gépet, az alapanyagot is onnan szereztem be, de tulajdonképpen amerikai eredetű. Ez egy kis gondot is okoz nekem, hiszen kénytelen vagyok állandóan a dollárárfolyamhoz igazodni, az pedig jelenleg nem valami kedvezően alakul. - Miért van szükség importra? Hiszen az alapanyag, a kukorica itt is megterem. - Higgye el, megpróbáltam, hiszen ez elsősorban nekem lenne előnyös. Sajnos, nem megy. A hazai kukoricának szinte a fele nem pattan ki. Tiszta ráfizetés. Az ízesítő anyagra meg képtelenség gyártót találni. Olyannyira ismeretlen, hogy amikor a külföldről beszerzett ízesítő anyagokat elemeztettem, jóváhagyás végett, azt sem tudták, hova sorolják be egyiket-másikat. Még a csomagolóanyagot is Magyarországról szerzem be, mert környezetbarát anyagból készül, ami lebomlik, nem mint a nejlonzacskók. Sajnos elég sokba kerül nekem, de erre sem találtam gyártót. - Hányféle ízesítésű terméket gyártanak? - Van csokis, citromos, málnás, narancsos és sós pattogatott kukoricánk. Ez utóbbi sörözőkben, italmérésekben nagyon kelendő áru lehetne, de sajnos nehéz szót érteni a tulajokkal. Megvannak még a régi beidegződések. - Van-e elég megrendelésük? - Annyi van, hogy alig győzzük. Egyelőre tizenhárom ember dolgozik három váltásban, de a jelek szerint szükséges lesz bővíteni a kapacitást. Jelenleg ötvenezer csomagra van rendelésünk, de ügynökeink járják az országot és újabb rendeléseket vesznek fel. - Mennyit képesek termelni naponta? - Úgy háromezer csomagot, de sósból még többet is. - Mennyibe kerül egy csomag popcorn? - Az ízesítettet 550, a sósat pedig 250 lejért adjuk a kereskedelemnek, de ők még rátesznek valamennyit, úgyhogy kb. 700-750 lej körül lesz az ára. . . - Miért lesz? Ma még nem kapható? - Ma még nem, de mintegy két hét múlva kapható lesz a tenmék az üzletekben is. - Tehát Önök még meg sem jelentek a piacon, s máris van rendelésük ötvenezer csomagra? Hogyan csinálták ezt? - Az előzetes termelésből ügynökeink árumintát vittek szerte az országba. A rendelők az alapján rájöhettek, hogy termékünk kitűnő minőségű, s pl. a csokinál egészségesebb és kiadósabb is. Árfekvésben pedig mindenképpen versenyképes. Ezért reméljük, hogy sikerünk lesz vele. A.F. ABLAK Az apróhirdetések híven tükrözik az adott pillanatban létező gazdasági helyzetet, ezért ilyen szempontból sem szabad lebecsülni szerepüket, tanulmányozni kell őket. Számítógépes feldolgozásuk meglepő eredményeket hozhatna. Hogy valak ezzel foglalkozott volna, még sehol se olvastam, csak akkor jutott eszembe, amikor az “aprót” átfutottam- Lényegében szórakozni akartam, sőt mindig akad valami vicces. Aztán beleakadtam - az azóta egyre gyakoribb - hirdetésbe Caritas-szelvényt eladok cserélek, ennyiért-annyiért ezért-azért. - Nofene! - élénkültem fel hirtelen. - Ez új, erre érdemes figyelni! Vettem a két furnalt (mert azokban zajlik ingyen a cserebere), s kikerestem a novemberi adatokat, íme a megközelítő eredmény: És most jön a nagy dilemma. Mondjuk, valaki betett egymilliót, ha kétmillióért sikerül eladnia, nyert egymilliót. Aki megveszi kétmillióért - ha szerencsés -, kaphat (4x2)-2,6 milliót (kettőt benn kell hagynia)! De ha beüt a mennykő (!), kétmilliót fog veszíteni. Tehát, a kihívás meg a lehetőség adott De nem árt meggondolni, mennyire bírja a kockáztató az izgalmakat. (Szegedi) a sokadiko A földadóról A (18. számú) földtörvény értelmében 1994. január 1-től a magángazdálkodóknak a tulajdonukban lévő mezőgazdasági földterületek, illetve erdők után adózniuk kell. A földterületek rendeltetésétől és domborzatától függően különböző adósávokat állapítottak meg. A legtöbb adót azon személyeknek kell fizetniük, akik területükre gyümölcs- és zöldségeskertet, illetve szőlőültetvényt telepítettek. Félő, hogy a földadó bevezetése maga után vonja a mezőgazdasági bérmunkák díjának növekedését és hozzájárul a magángazdálkodók elbátortalanításához. (A részletekre visszatérünk) R.I. Megszületett egy törvény ín.) Az állattenyésztés támogatása Az értékes húshasznosítású tenyészállatok vásárlásához 50 százalékos támogatást nyújt az állam, de csak a mezőgazdasági tárca által előírt, minősített fajták esetén. Az állami támogatással vásárolt tenyészállatokat a tulajdonos el nem adhatja, de le nem vághatja a vásárlás idejétől számított négy éven belül szarvasmarhák esetén, és két éven belül a többi fajok esetén. További 25 százalékos támogatást juttat az állam a tartási költségekre, ha a tenyésztő legalább egy tenyésztői cikluson át meghatározott számú és fajú állatot tart A támogatás végett igazolni kell a tenyészállatok eredetét, s ez nem tűnik bürokráciától mentes folyamatnak. Szükség van adásvételi szerződésre, mezőgazdasági központtól kiváltott okiratra, dSM egészségügyi bizonyítványra és még egy néhány ^gHDítványra, melyeket végezetül a polgármesteri tiretal láttamoz. Természetesen az állattenyésztők igénybe vehetnek - mindenekelőtt hosszú lejáratú - bankhiteleket istállók vagy magtárak építésére is, melyek kamatjait az állam 75 százalékban támogatja. A fogyasztói alapba juttatott országos fontosságú állati termékek után meghatározott pénzjutalmat kap a termelő. Pénzjutalom jár a magas tenyészértékű, minősített apaállatoktól származó borjak után is. Az állati termékekre kötött szerződés alapján előleget is kérhet a tenyésztő, a leszerződött állati termékek értékének arányában. A törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított hatvan napon belül az érintett tárcák ismertetik a támogatás lehetőségének részleteit. BN-3. A mezőny közepén tanyázunk (folytatás az 1. oldalról) - S a “tanárok” honnan szerezték közigazgatási ismereteiket? - Ők eddig is közalkalmazottak voltak. Az ismereteket meg lehet szerezni, de ehhez kitartásra és türelemre van szükség, hiszen ismerni és főleg érteni kell a törvényeket. A helyhatósági törvény összeállítói azt feltételezték, hogy alkalmazói jártasak a közigazgatásban De a valóság egészen más. Sok esetben azt sem tudják, hogyan kell felhasználni a kiutalt pénzt. A megyéknek kiutalt összegekről is sokat beszélnek. Azt hangoztatják, hogy a szétosztás preferenciális. Nem tudni, hogy milyen elgondolás alapján osztják el, de az tétív, hogy a jelenlegi kormánytól sokkal kevesebbet kapunk, mint elődeiktől. Akkor a második helyen álltunk, most pedig valahol a mezőny közepén tanyázunk. Pedig indokolt befektetésekre kellene a pénz. Mi bizonyítottunk is: a kiutalt összeget teljes egészében elhasználjuk, nem úgy, mint a nálunk többet kiharcoló megyék, amelyek erre képtelenek. Azt mondom, hogy idén tényeket felsorakoztatva igyekszünk többet kicsikarni a kormánytól. - Idén is sokat utazgattak Bukarestbe... Igen. Mert különben az 5-ös vízművet nem tudtuk volna befejezni. Szerencsére a kormány pénzügyi osztályán dolgozik még néhány volt munkatársam... Velük van szerencsénk. Mert különben... politikai vagy bármilyen más meggyőződésből, a pénz más irányba veszi útját. - A beruházások terén mi a helyzet? - Idén is vannak eredményeink, Nagyváradon és a megyében is, ahol három új híd épült. Az idegen beruházók érdeklődése is számottevő, s ez örvendetes. Ismerjük be, ha becsukjuk a szemünk és elképzeljük, milyenek voltak településeink és milyenek most, nem tagadhatjuk a változást. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk. - Ön azt mondta az imént, hogy jól együttműködnek a prefektúrával. A megye három polgármesterének leváltásában is egyetértett a prefektussal? - Pontosítsunk: azt mondtam, jól dolgozom a prefektussal. Szerintem így a természetes: a két intézménynek jó viszonyban kell lennie. De bevallom, én csupán érintőlegesen értesültem a polgármesterek felmentéséről. Rögtön kértem is a leváltás alapját képező okmányokat. Átnéztem és állítom: a döntés nem volt megalapozott. A vádak között szereplő határozatot például a helyi tanács hozta és nem a polgármester. De a törvény szerint, ha a határozat törvénytelen, éppen a prefektusnak van joga megtámadni azt a közigazgatási bíróság előtt. Ám a határozatot senki nem óvta meg... A másik településen az okozott gondot, hogy a polgármester feleségének cége sokkal olcsóbban dolgozott, mint bármelyik hasonló profilú cég, s így a polgármesteri hivatal vele dolgoztatott. De ne merüljünk részletekbe. Jelenleg minden okirat a közigazgatási bíróságon van, hiszen az érintett polgármesterek nem hagyták annyiban az ügyet , most függetlenül attól, hogy kinek adnak majd igazat, már az is előrelépésnek számít, hogy a váradi bírák felfüggesztették egy kormányhatározat alkalmazását. Ilyesmi nem történt az utóbbi ötven évben. Mertek nemet mondani! Szerintem odafenn abban hibáztak, hogy ugyanazon kormányhatározatban, amelyben elrendelték a polgármesterek leváltását, már kurták az új választások időpontját. Nem adták meg a fellebbezés lehetőségét. Az országban 40 polgármestert mentettek fel tisztségéből. De ha ugyanilyen okokból... akkor mindez színjáték, s a kormány csak a “korrupcióellenességet” próbálja bizonygatni. B.I.