Bihari Napló, 1993. december (4. évfolyam, 236-257. szám)

1993-12-01 / 236. szám

1993. december 1. PATTOGATOTT VÁLLALKOZÁS A rendszerváltás után tíz ember közül nyolc, ha vállalkozásba kez­dett, valamilyen itatót nyitott. Most egyre-másra alakulnak a különbö­ző kis- vagy közepes méretű vállalkozások, amelyeknek tulajdonosai már nem kizárólag az italmérésben látják a boldogulás útját, hanem valamilyen szolgáltatásra vagy termelésre szakosodnak. A V-L Exim Kft tavaly szeptemberben alakult, de még csak most kezdtek termelni. Popcorn, azaz különféle ízesítésű pattogatott kukorica gyártására sza­kosították magukat. Vigh Lászlótól, a cég egyik­­ mindössze 26 éves - tulajdonosától megtudtuk: az ötletet, éppúgy, mint az összes szükséges alapanyagot és gépet, Magyarországról importálta. Sőt, még a szükséges induló tőke egy részét is ott szedte össze, ötévi megfeszített munkával. - Mekkora tőkével indította a vállalkozást? - Hárommillió forinttal. - Miért éppen popcorn gyártására gondolt? - Egy 23 milliós országban, mint Románia, szinte mindent el lehet adni. Én ebben láttam fantáziát és ehhez volt elegendő induló tőkém. A popcorn Amerikában, Ausztriában, mindenütt Nyugaton, sőt, Ma­gyarországon is nagyon kelendő áru. Itt viszont egyelőre ismeretlen. Ezért gondoltam, itt is meg kellene honosítani. Sokkal biztosabb vál­lalkozásnak tartom, mint ha egy kocsmát nyitottam volna. Szerintem ez biztos nyerő. Egyelőre még konkurenciánk sincs. - Honnan szerezte be a szükséges gépeket és az alapanyagot? - Magyarországról hoztam minden gépet, az alapanyagot is onnan szereztem be, de tulajdonképpen amerikai eredetű. Ez egy kis gondot is okoz nekem, hiszen kénytelen vagyok állandóan a dollárárfolyamhoz igazodni, az pedig jelenleg nem valami kedvezően alakul. - Miért van szükség importra? Hiszen az alapanyag, a kukorica itt is megterem. - Higgye el, megpróbáltam, hiszen ez elsősorban nekem lenne elő­nyös. Sajnos, nem megy. A hazai kuko­ricának szinte a fele nem pattan ki. Tiszta ráfizetés. Az ízesítő anyagra meg képte­lenség gyártót találni. Olyannyira isme­retlen, hogy amikor a külföldről beszerzett ízesítő anyagokat ele­­meztettem, jóváha­gyás végett, azt sem tudták, hova sorolják be egyiket-másikat. Még a csomago­lóanyagot is Magyarországról szerzem be, mert környezetbarát anyag­ból készül, ami lebomlik, nem mint a nejlonzacskók. Sajnos elég sokba kerül nekem, de erre sem találtam gyártót. - Hányféle ízesítésű terméket gyártanak? - Van csokis, citromos, málnás, narancsos és sós pattogatott kuko­ricánk. Ez utóbbi sörözőkben, italmérésekben nagyon kelendő áru lehetne, de sajnos nehéz szót érteni a tulajokkal. Megvannak még a régi beidegződések. - Van-e elég megrendelésük? - Annyi van, hogy alig győzzük. Egyelőre tizenhárom ember dolgo­zik három váltásban, de a jelek szerint szükséges lesz bővíteni a kapa­citást. Jelenleg ötvenezer csomagra van rendelésünk, de ügynökeink járják az országot és újabb rendeléseket vesznek fel. - Mennyit képesek termelni naponta? - Úgy háromezer csomagot, de sósból még többet is. - Mennyibe kerül egy csomag popcorn? - Az ízesítettet 550, a sósat pedig 250 lejért adjuk a kereskedelemnek, de ők még rátesznek valamennyit, úgyhogy­ kb. 700-750 lej körül lesz az ára. . . - Miért lesz? Ma még nem kapható? - Ma még nem, de mintegy két hét múlva kapható lesz a tenmék az üzletekben is.­­ - Tehát Önök még meg sem jelentek a piacon, s máris van rendelé­sük ötvenezer csomagra? Hogyan csinálták ezt? - Az előzetes termelésből ügynökeink árumintát vittek szerte az országba. A rendelők az alapján rájöhettek, hogy termékünk kitűnő minőségű, s pl. a csokinál egészségesebb és kiadósabb is. Árfekvésben pedig mindenképpen versenyképes. Ezért reméljük, hogy sikerünk lesz vele. A.F. ABLAK Az apróhirdetések híven tük­rözik az adott pillanatban létező gazdasági helyzetet, ezért ilyen szempontból sem szabad lebe­csülni szerepüket, tanulmá­nyozni kell­ őket. Számítógépes feldolgozásuk meglepő eredmé­nyeket hozhatna. Hogy valak ezzel foglalkozott volna, még sehol se olvastam, csak akkor jutott eszembe, amikor az “aprót” átfutottam- Lényegé­ben szórakozni akartam, s­őt mindig akad valami vicces. Aztán beleakadtam - az azóta egyre gyakoribb - hirdetésbe Caritas-szelvényt eladok cserélek, ennyiért-annyiért ezért-azért. - Nofene! - élén­kültem fel hirtelen. - Ez új, erre érdemes figyelni! Vettem a két furnalt (mert azokban zajlik ingyen a csere­bere), s kike­restem a novemberi adatokat, íme a megközelítő eredmény: És most jön a nagy dilemma. Mondjuk, valaki betett egymil­liót, ha kétmillióért sikerül elad­nia, nyert egymilliót. Aki megve­szi kétmillióért - ha szerencsés -, kaphat (4x2)-2,6 milliót (kettőt benn kell hagynia)! De ha beüt a mennykő (!), kétmilliót fog veszíteni. Tehát, a kihívás meg a lehetőség adott De nem árt meggondolni, mennyire bírja a kockáztató az izgalmakat. (Szegedi) a sokadiko A földadóról A (18. számú) földtör­vény értelmében 1994. január 1-től a magángaz­dálkodóknak a tulajdo­nukban lévő mezőgazda­­sági földterületek, illetve erdők után adózniuk kell. A földterületek rendel­tetésétől és dombor­zatától függően külön­böző adósávokat állapí­tottak meg. A legtöbb adót azon személyeknek kell fizetniük, akik terü­letükre gyümölcs- és zöldségeskertet, illetve szőlőültetvényt telepítet­tek. Félő, hogy a földadó bevezetése maga után vonja a mezőgazdasági bérmunkák díjának nö­vekedését és hozzájárul a magángazdálkodók el­­bátortalanításához. (A részletekre visszatérünk) R.I. Megszületett egy törvény ín.) Az állattenyésztés támogatása Az értékes húshasznosítású tenyészállatok vásár­lásához 50 százalékos támogatást nyújt az állam, de csak a mezőgazdasági tárca által előírt, minősített fajták esetén. Az állami támogatással vásárolt te­nyészállatokat a tulajdonos el nem adhatja, de le nem vághatja a vásárlás idejétől számított négy éven belül szarvasmarhák esetén, és két éven belül a többi fajok esetén. További 25 százalékos támogatást juttat az állam a tartási költségekre, ha a tenyésztő legalább egy tenyésztői cikluson át meghatározott számú és fajú állatot tart A támogatás végett igazolni kell a te­nyészállatok eredetét, s ez nem tűnik bürokráciától mentes folyamatnak. Szükség van adásvételi szerző­désre, mezőgazdasági központtól kiváltott okiratra, dSM egészségügyi bizonyítványra és még egy néhány ^gHDítványra, melyeket végezetül a polgármesteri tiretal láttamoz. Természetesen az állattenyésztők igénybe vehet­nek - mindenekelőtt hosszú lejáratú - bankhiteleket istállók vagy magtárak építésére is, melyek ka­matjait az állam 75 százalékban támogatja. A fo­gyasztói alapba juttatott országos fontosságú állati termékek után meghatározott pénzjutalmat kap a termelő. Pénzjutalom jár a magas tenyészértékű, minősített apaállatoktól származó borjak után is. Az állati termékekre kötött szerződés alapján előleget is kérhet a tenyésztő, a leszerződött állati termékek értékének arányában. A törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számí­tott hatvan napon belül az érintett tárcák ismertetik a támogatás lehetőségének részleteit. BN-3. A mezőny közepén tanyázunk (folytatás az 1. oldalról) - S a “tanárok” honnan szerezték közigazgatási ismereteiket? - Ők eddig is közalkalmazottak voltak. Az ismereteket m­­eg lehet szerezni, de ehhez kitartásra és türelemre van szükség, hiszen ismerni és főleg érteni kell a törvényeket. A helyhatósági törvény összeállítói azt feltételezték, hogy alkalmazói jártasak a közigazgatásban De a va­lóság egészen más. Sok esetben azt sem tudják, hogyan kell felhasz­nálni a kiutalt pénzt.­­ A megyéknek kiutalt összegekről is sokat beszélnek. Azt hangoz­tatják, hogy a szétosztás preferenciális.­­ Nem tudni, hogy milyen elgondolás alapján osztják el, de az tétív, hogy a jelenlegi kormánytól sokkal kevesebbet kapunk, mint elődeik­től. Akkor a második helyen álltunk, most pedig valahol a mezőny kö­zepén tanyázunk. Pedig indokolt befektetésekre kellene a pénz. Mi bizonyítottunk is: a kiutalt összeget teljes egészében elhasználjuk, nem úgy, mint a nálunk többet kiharcoló megyék, amelyek erre képtelenek. Azt mondom, hogy idén tényeket felsorakoztatva igyekszünk többet kicsikarni a kormánytól. - Idén is sokat utazgattak Bukarestbe...­­ Igen. Mert különben az 5-ös vízművet nem tudtuk volna befejezni. Szerencsére a kormány pénzügyi osztályán dolgozik még néhány volt munkatársam... Velük van szerencsénk. Mert különben... politikai vagy bármilyen más meggyőződésből, a pénz más irányba veszi útját. - A beruházások terén mi a helyzet? - Idén is vannak eredményeink, Nagyváradon és a megyében is, ahol három új híd épült. Az idegen beruházók érdeklődése is számottevő, s ez örvendetes. Ismerjük be, ha becsukjuk a szemünk és elképzeljük, milyenek voltak településeink és milyenek most, nem tagadhatjuk a változást. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk. - Ön azt mondta az imént, hogy jól együttműködnek a prefektúrá­val. A megye három polgármesterének leváltásában is egyetértett a prefektussal?­­ - Pontosítsunk: azt mondtam, jól dolgozom a prefektussal. Szerintem így a természetes: a két intézménynek jó viszonyban kell lennie. De bevallom, én csupán érintőlegesen értesültem a polgármesterek fel­mentéséről. Rögtön kértem is a leváltás alapját képező okmányokat. Átnéztem és állítom: a döntés nem volt megalapozott. A vádak között szereplő határozatot például a helyi tanács hozta és nem a polgármes­ter. De a törvény szerint, ha a határozat törvénytelen, éppen a prefek­tusnak van joga megtámadni azt a közigazgatási bíróság előtt. Ám a határozatot senki nem óvta meg... A másik településen az okozott gon­dot, hogy a polgármester feleségének cége sokkal olcsóbban dolgozott, mint bármelyik hasonló profilú cég, s így a polgármesteri hivatal vele dolgoztatott. De ne merüljünk részletekbe. Jelenleg minden okirat a közigazgatási bíróságon van, hiszen az érintett polgármesterek nem hagyták annyiban az ügyet , most függetlenül attól, hogy kinek adnak majd igazat, már az is előrelépésnek számít, hogy a váradi bírák felfüggesztették egy kormányhatározat alkalmazását. Ilyesmi nem történt az utóbbi ötven évben. Mertek nemet mondani! Szerintem odafenn abban hibáztak, hogy ugyanazon kormányhatározatban, amelyben elrendelték a polgármesterek leváltását, már kurták az új választások időpontját. Nem adták meg a fellebbezés lehetőségét. Az országban 40 polgármestert mentettek fel tisztségéből. De ha ugyani­lyen okokból... akkor mindez színjáték, s a kormány csak a “korrupció­­ellenességet” próbálja bizonygatni. B.I.

Next