Bihari Napló, 1994. január (5. évfolyam, 2-19. szám)
1994-01-05 / 2. szám
BN -2.NŐI POLITIKA PI POLITIKA RMDSZ-hírek Még az óévben, december 28- án az RMDSZ bukaresti székházában alakuló ülést tartott a szervezet Külügyi Tanácsadó Testülete. A megbeszélést összehívó Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt a Szövetség szinte minden vezető személyisége: Takács Csaba, Csiha Tamás, Bodó Barna, Verestóy Attila, Tokay György, György Béla Zsolt, Borbély Imre, Szilágyi Zsolt, Pécsi Ferenc, valamint Niculescu Toni, a szövetségi elnök politikai tanácsosa. Tőkés László tiszteletbeli elnök is - levélben - üdvözölte a testület megalakulását, egyúttal sajnálattal közölve, hogy nem tud részt venni. A KTT tanácskozásán a testület működésével és szerepével kapcsolatos kérdéseket vitattak meg, érintve aktuálpolitikai témákat is. * Decemb 30-án választmányi gyűlést tartott az RMDSZ Szatmár megyei szervezete. A hatékonyabb munka érdekében úgy határoztak, hogy kibővítik a megyei szervezet vezetőségét A tiszteletbeli elnök Pécsi Ferenc, míg a megyei elnök Muzsnay Árpád. Döntés született arról, hogy a vezetőség havi rendszerességgel konzultál a községi, városi és megyei tanácsosokkal. A Demokratikus Konvencióval folytatott megbeszéléseken szorgalmazzák a pártközi kapcsolatok erősítését valamint az egységes fellépést gazdasági, politikai s kulturális ügyekben. I. Pozitív diszkrimináció Mikor lábadozó betegtársaim már kifogytak a gyakori hahotára okot adó bizalmas jellegű közös emlékek felidézéséből, a hangadó azzal hidalta át a keletkezett vákuumot, hogy hozzám, az erőteljesen gyengélkedőhöz fordult és megkérdezte: ugye magyar vagyok? Nem tagadtam, és ő is megnyugtatott, hogy semmi baj, úgy érzi, hogy ez önmagában nem baj. Hanem bezzeg milyen jó nekünk, hogy mi az állam hivatalos nyelvén kívül beszélünk egy másikat is. Közbevetésemre, hogy ennek az ő részükről sincs elvi akadálya, tilalomról meg pláne nem lehet szó, egy olyan kusza érvelésbe kezdett, amelynek egyetlen kihámozható tartalma az volt, hogy: jó, jó, de a magyar nyelvet mi állami költségen, esetleg ösztöndíjjal, kötelező tantárgyként tanuljuk. Arcvonásaiból és hanglejtéséből enyhe irigység volt kiolvasható, amely biztosan nem arra vonatkozott, hogy minket egy kötelező tantárggyal több terhel, hanem arra, hogy velünk kapcsolatban egy pozitív diszkrimináció esete forog fenn, hiszen megengedett jogunk gyakorlását állami költségen teszik kötelezővé. Arra gondolok, hogy a hajléktalan vagy éhező szabad ember szempontjából, a koholt vádak és hamis tanúvallomások alapján szabadságától életfogytiglan megfosztott ember is méltánytalan előnyöket élvez, szintén állami költségen, hiszen van fedél feje fölött, van saját vacka saját poloskákkal, és saját csajkája, amibe legalább naponta egyszer kerül egy merőkanálnyi meg nem határozható állagú ablak. II. Negatív önmeghatározás Jorge Semprun világhírű regényének (A nagy utazás) főhőse, a Fiú, egyszercsak azt mondja, hogy csodálja a franciákat, mert azok olyan önfeledten boldogok tudnak lenni annak a puszta gondolatától, hogy ők franciák. Hát igen, ők másképpen ébrednek, mint az az atyafi, aki egy hagymázos álmáról számol be: “Képzeld el komám, azt álmodtam, hogy nem vagyok magyar. Pedig magyarul beszéltem álmomban, azt mondja az asszony, de valahogy, a fenébe, mégsem voltam az. Hogy bunyevác voltam-e, cigány, zsidó vagy román, az nem volt világos, így aztán - mondja az asszony - sorba vettem valamennyit, és kiabáltam álmomban, hogy nem vagyok bunyevác, nem vagyok cigány, nem vagyok zsidó és nem vagyok román. Kiabáltam hát, hogy tudják meg". Pedig mennyivel egyszerűbb és meggyőzőbb lett volna az elhatárolódó ordítozás helyett egy kijelentést tenni, senkit nem sértő szerény önérzettel és egy árnyalatnyi jogos büszkeséggel- “Magyar vagyok”. Bokor András Funari fondorlat Miután Kolozsvár fura polgármestere a Mátyás-szobor mögé hajóárboc méretű oszlopokat ültettetett zászlórúd gyanánt (a kifakult trikolórokat viszont már elfelejtette kicseréltetni), most újabb módosítások eszközlését tervezi a Fadrusz-alkotással kapcsolatban. Funar abbéli igyekezetében, hogy az Igazságost post mortem százszázalékos román történelmi személyiséggé varázsolja a latin ’’Mathias Rex“ talapzat-feliratot a még latinabb ’’Mátéi Corvinus“-lal akarja helyettesíteni. Ebből persze újra végeláthatatlan vita alakul majd ki a város magyar anyanyelvű lakossága, az RMDSZ, illetve az egységesen nemzeti Funar között, a lényeg azonban nem ez, hanem az, hogy az RNEP-s polgármester mandátuma két év múlva lejár, Mátyás király emlékezete ezzel szemben soha. A kolléga nyomdokain Warren Christopher amerikai külügyminiszter példáját követve Douglas Hurd, a brit diplomácia vezetője is közel-keleti körutat tesz, nem hivatalos közvetítői minőségben, ám bevallott segítő szándékkal. A Foreign Office feje - mint indulása előtt elmondta - saját javaslataival, békekoncepciójával szeretné előmozdítani a válság rendezését célzó folyamatok Hurd szerint az izraeli-palesztin autonómiamegállapodás nincs veszélyben, ugyanis a tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy az elért eredményeket nem lehet semmissé tenni, erről a szintről már nincs visszatérés. A brit külügyminiszter Libanon után a tegnap Izraelben tárgyalt, s a mai nap folyamán a tervbe vett palesztin autonómia egyik színhelyére, a zsidó állam által ’67-ben megszállt Gáza övezetbe látogat 1994. január 5. Mi nem sikerült a kormánynak ’93-ban? Januárban nem sikerült elérnie, hogy ne legyen kénytelen emelni a munkanélküli-segélyek összegét. Igaz, csupán az átlagkereset 40 százalékáról 50 százalékára, az utolsó hat hónapra vonatkoztatva. Több kudarc nem volt, mert a hónap hátralevő része ünnepekkel telt el. Februárban nem sikerült kitérnie a kormányzás módját és az értéknövekedési adó (TVA) bevezetését érintő viták elől. Márciusban sem sikerült kitérnie a kormányzással kapcsolatos viták elől, de mivel ezek minden további hónapot jellemeznek, többé nem is hozom szóba őket. Az első bizalmatlansági indítványt sem sikerült kikerülnie. Áprilisban nem sikerült kitérnie minden erőfeszítése dacára sem, egy virágra emlékeztető tábornok elől, aki, ha néha dadogva is, de makacsul tett tényfeltáró vallomásokat korrupciós ügyekben. Májusban megvonják az energia, a közszállítás és egyes alapvető használati cikkek állami támogatását Mondom, csak egyesekét A szubvencionálási rendszer megszüntetése sem sikerült tehát maradéktalanul. Vacaroiunak nem sikerült egyedül elbánnia Florica tábornokkal, ezért az Államügyészséget bízta meg a dolog kigubancolásával. Nem egyébért, de ez az agg hadastyán lehetetlenné teszi a kormányzást, elvonva a figyelmét a fontos államügyekről, arról nem is beszélve, hogy a korrupciót is feszélyezi. Júniusban semmilyen más megoldást nem talál a minisztériumok átszervezésére, mint a személyzet létszámának csökkentését. Ki az, akinek elsőként útilaput kötnek a talpára? Az éjszakai portás és az őrség tartalékembere, soron következik a takarítónő, majd a segédszemélyzet többi állománya. A kormánynak nem sikerült megszabadulnia a botját csóváló Miron Cosma hangoskodásától, ám a pénz ezúttal Máramarosnak veszi útját, mert ugyebár “adott helyzetben” az avasiak legalább olyan veszélyesek, mint a zsilvölgyiek. Júliusban TVA. Három betű, és sok vele járó nyomorúság. Az újabb adóteher bevezetése érdekes módon egybeesik azzal, hogy Miron Cosma legényei “felkapják a vizet", és azt mondják: 310 ezret vagy semmit, nem évente, havonta. Augusztusban nem sikerül megakadályoznia a mozdonyvezetők sztrájkját, sőt a szórványosan jelentkező augusztus 23-iki rokonszenvtüntetéseket sem. Szeptemberben nem tudja tovább fenntartani a kormány érintetlenségét. Átszervezi tehát. A menesztett miniszterek felfele buknak, legalább elnöki tanácsos lesz belőlük. Vacaroiunak azonban jó hónapja van: kirándulást tesz Moszkvába, ahol mély benyomást nem, csak ujjlenyomatokat hagy. Legalábbis ennyi látszik. Októberben, csak az utolsó pillanatban, egy 70 millió ECU-s privatizációs gyorssegéllyel sikerül a holtpontról elmozdulni. Novemberben sztrájkok, zavargások. Az egyetemisták (a teológusok kivételével) szervezetten lógnak az előadásokról és szemináriumokról. Szakszervezetek, felvonulások, tömeggyűlések. A jól és jól író újságírók hallgatnak, a rosszat és rosszul írók annál zajosabbak. Volt miniszterelnököket darálnak meg és küldenek mosodába. Sor kerül a kormány egyéves születésnapjának megünneplésére, amivel kapcsolatban arra gondoltam, hogy az én kisfiam már egyéves korában tudott járni. Decemberben újabb bizalmatlansági indítvány. időhiány miatt a fontos döntéseket jövőre halasztjuk. Egy szó, mint száz, 1993-ban a kormány nagy dolgot nem művelt. Pedig megígérte. Napvilágot látott viszont egy könyv Forradalom és reform címmel, amelyet a szerző, Iliescu, ajánlott. moldovait - Idegenrendészet Magyarországon A törvény határt zár Ez év tavaszától - várhatóan májusban - lép életbe a Magyar Parlament által szeptemberben elfogadott bevándorlási-idegenrendészeti törvény, melynek hatására az eddigieknél nehezebben juthatnak külföldiek magyar bevándorlási engedélyhez. A szabályok elsősorban a nem magyar nemzetiségű külföldiek számára szigorodtak, részükre a parlament hároméves, úgynevezett várakozási időt ír elő. Mindeddig nem kötötték jogszerű és folyamatos magyarországi tartózkodáshoz a kérelem benyújtásának feltételét. A várakozási idő kötelezettsége alól a jövőben csupán családegyesítés esetén kapható felmentés. Túl a tartózkodás bizonyításán, a kérelmezőnek igazolnia kell azt, hogy tartós megélhetése, lakása biztosított. Megfelelő lakóhely vizsgálatánál a hatóságok minimumként a hat négyzetméter lakószobát fogadják el személyenként. A törvény idegenrendészeti része szélesítette a hatóságok - határ-, vám-, rendőrség - jogkörét a külföldiek ellenőrzésére. Adott esetben kiutasításokra és kitoloncolásokra is sor kerülhet. Jelentősebb hangsúlyt kap az, hogy a beutazók megfelelő anyagi fedezettel rendelkezzenek. (1992-93-ban mintegy 1,7 millió külföldit, köztük közel másfél millió román állampolgárt fordítottak vissza a határállomásokról.) Munkavállalási engedélyt a munkaügyi hivatalok, illetve a rendőrség előzetes engedélye alapján állítanak ki, ideiglenes munkavállalók számára idén is kötelező a szálláshely bejelentése. A jogszerű magyarországi tartózkodás meghosszabbítására a rendőrség jogosult egy évnél rövidebb időszakra a városi, egy éven túl a megyei kapitányságok állítják ki az engedélyt. Az idegenrendészeti hatóságok elutasító döntései ellen a törvény általában nem ad lehetőséget fellebbezésre.