Bihari Napló, 1994. június (5. évfolyam, 105-126. szám)

1994-06-01 / 105. szám

BN-2. Szabad a vásár Az Európai Szabadkereskedel­mi Társulás (EFTA) és Románia vegyes bizottsága május 30-án megvitatta a két fél közötti e­­gyüttműködési egyezmény elveit és kivitelezési módozatait. 1992 decemberében írták alá és a következő év májusában lépett érvénybe a GATT szabványai­nak megfelelő egyezmény, s főleg ipari termékek és élelmiszerek kölcsönös cseréjére vonatkozott. A készülő egyezmény - amely 2002 végéig maradna érvényben mostani formájában - lényege (mi más lehetne?) a kölcsönös vámmentesség, a GATT koráb­ban alkalmazott tilalmi listájának lényeges enyhítése, amely nem­csak a hadászati célokra használ­ható, de a “civil” természetű csúcstechnikának és -technológi­áknak a szovjet befolyási övezet­be irányuló exportját is szigorúan korlátozta. A készülő egyezmény terve­zetében a termelési együttműkö­dés és az árucsere bővítése, a nyugati tőkeberuházás jelentős növelése és a román mezőgaz­dasági termékek exportjának megkönnyítése is szerepel. (Hát ez igazán örvendetes hír pár hó­nappal azután, hogy megtudtuk: Románia idén valószínűleg nem fog gabonaimportra szorulni.) A bizottság tagjai persze né­hány kényelmetlen kérdést is fir­tattak. Például az infláció keze­lésére, a nemzeti valuta stabilizá­lására, a privatizációs folyamat felgyorsítására és hasonlókra vo­natkozó román programok, vagy (ezek híján) elképzelések felől érdeklődtek Hogy mennyire egyenes vagy kitérő választ kaptak, az nem derül ki a számunkra hozzáférhe­tő híranyagból. Még kevésbé az, hogy Mihai Berinde külkereske­delmi államtitkár, továbbá a Román Nemzeti Bank és az Országos Privatizációs Ügynök­ség jelen lévő képviselőjének vá­lasza miről és milyen mélységig győzte meg a vendégeket. B. A Melescanu-Markó találkozó Jó lett volna ugyan, ha a román külügyminiszter a párizsi Európai Biz­tonsági Konferencia előtt ismerhette volna meg az RMDSZ álláspont­ját a most beindult stabilitási folyamatot illetően, de ha ez “nem jött össze”, az sem ártott, hogy Teodor Melescanu az esemény után találko­zott a szövetségi elnökkel. A két politikus időrendtől függetlenül nem értett egyet abban, hogy a folyamat keretén belül zajló egyezkedése­ken a nemzeti kisebbségek képviselőinek részt kell-e venniük avagy sem. Mindkét álláspont ismert: mind az RMDSZ-é, amely úgy érvel, hogy “ha rólunk döntenek, kérdezzenek meg bennünket is”, mind a ro­mán kormányé és külügyminisztériumé, melyek azt hangoztatják, hogy államközi szinten zajló tárgyalásokon az illető államok kormányképvi­selőinek van keresnivalójuk. A szembenállást valószínűleg akkor lehet majd feloldani, ha az RMDSZ kerül kormányra Romániában... Teodor Melescanu és Markó Béla addig is megegyeztek abban, hogy folytatják kétoldalú megbeszéléseik - meglehetősen laza - sorozatát. Az RMDSZ szövetségi elnöke kapott az alkalmon, s a külügyminiszter fi­gyelmét is felhívta az Erdély-szerte újra felerősödött szélsőségesen na­cionalista indíttatású provokációkra, elsősorban az Antonescu-szobor felállításának tervére Marosvásárhelyen. A találkozón szóba került még az oktatási törvénytervezet is - amely most kerül a Képviselőház elé, s amelyet jelenlegi formájában az RMDSZ elfogadhatatlannak tart, életbeléptetésével ugyanis nemcsak hogy folytatódna, de tovább erősödne a tanügyi szférában tapasztalható, a kisebbségekre nézve hát­rányos diszkrimináció. (­ner) PI POLITIKA Koalíciós lepkevadászat Igazolódni látszik tegnapi jóslatunk, a magyaror­szági választások győztesei mielőbb szeretnének az egyeztetések végére érni. - Jó lenne, ha már június végére megalakulhatna az új kormány - mondta Horn Gyula tegnap a Nap-kelte műsorában. Bár a végső döntést a szombati kongresszus hozza, az MSZP elnöksége újfent megerősítette: a szocialis­ták a koalíciós kormányzásban érdekeltek, s első­sorban az SZDSZ-re számítanak. Nem zárták ki a tárgyalás lehetőségét a FIDESZszel, de a keresz­ténydemokratákkal sem. A szabaddemokraták fel­tétele, tárgyalási alapja: a két párt által egyaránt vál­lalható liberális gazdaságpolitika (lásd Békesi-cso­mag) személyes garanciát (lásd Békesi László) kell kapjon. Európa-szerte továbbra is élénk visszhangja van a vasárnap véget ért kétfordulós választásnak. A kü­lönböző lapvélemények nem igazolják azokat, akik szerint a Nyugat komolyan aggódna az eredmények fényében a demokratikus Magyarország jövőjéért. A Neue Zürcher Zeitung címoldalon közölt tudó­sításában többek közt megállapítja, hogy a két győz­tes párt mandátumainak száma közti különbség megnehezíti a koalíció létrejöttét. Ellenben a prágai Rudé Pravo Horn és Kuncze közös televíziós fellé­pését a koalíció szinte kész tényeként tekinti. A nyugati üzletemberek és diplomaták támogatnák a szabaddemokraták részvételét a kormányban, mert ebben látnak biztosítékot arra, hogy az MSZP kitart a szabadpiaci elkötelezettség mellett - jegyzi meg a tekintélyes brit lap, a Financial Times. Hasonlókép­pen vélekedik a Corriera della Sera című olasz lap: elengedhetetlen a megegyezés az egykori kommu­nisták és az egykori máskéntgondolkodók között Magyarország stabilitása érdekében. Tehát a nagy kérdés továbbra is: fennakad e a szo­cialista lepkehálón a szabaddemokrata csapat? S a majdani koalíciós lepkegyűjteményben komolyan veszik-e, avagy gombostűre szúrják...? Szűcs László A vasutas teheti... Megkímélem az olvasót a hét ágra szakadt Román Államvasu­tak (közismert nevén SNCFR) tagozatainak felsorolásától A lé­nyeg az, hogy szakszervezetei e­­gyütt tiltakoznak a vasúti szál­lításra vonatkozó törvénytervezet ellen, mert az nem határozza meg szabatosan sem a személyzet stá­tusát, sem a Román Vasutak bir­tokállását. Kollektív munkakonf­liktus van kilátásban, amelynek tétjét nem csak a bérek és a mun­kakörülmények képezik, hanem olyan mellékesnek tűnő körülmé­nyek is, mint például a formaru­ha, a veszélyességi pótlék, elsőse­gélynyújtási eszközök, szociális védelem, növekvő munkanélküli­ség és hasonló apróságok. A szakmabeliek háromnegyede szakszervezeti harc mellett dön­tött, amelynek kilátásba helyezett módozatai egyelőre a követke­zők: tiltakozó nagygyűlések, fi­gyelmeztető és végül általános sztrájk. Ha ez sem elég, összefog­nak a metrósokkal és a tengeré­szekkel is... B. A. Személyesen értesültem Tényszerűen arról, hogy az RMDSZ Szövetségi Elnöksége az SZKT március első felében tartott Csíkszeredai ülésén elhatározta a Szövetségi Egyez­tető Tanács létrehozását és azt is, hogy a Tanács ala­kuló ülése május 27-én vagy 28-án lesz. A szervezők egy héttel a tervezett esemény előtt kiküldték “a tagszervezetek által mandátummal megjelölt tagoknak a névre szóló meghívót és a munkálatokhoz szükséges dokumentumokat”. En­nek dacára, mint az értesítő fogalmaz: “Sajnálattal közöljük, hogy a május 28-i alakuló ülés megtartását a szervezők egy későbbi időpontra voltak kénytele­nek halasztani, tekintettel arra, hogy a megválasz­tott tagok visszajelzése alapján, a javasolt napon több olyan párhuzamos esemény zajlott, amely szá­mos egyeztető tanácsi tagot akadályozott az alakuló ülésen való részvételben. Figyelembe véve az alaku­ló ülés fontosságát...” stb. Sajnálattal közlöm, hogy végül is mégsem értesül­tem sem személyesen, sem közösségileg arról, hogy tulajdonképpen 27-re vagy 28-ra hívták össze az ala­kuló ülést, amit illett volna nem alternatív módon, hanem pontosan, dátumra szólóan meghirdetni. Az emberi történelem eddigi tapasztalatai, szer­zett értesüléseim, valamint előérzetem alapján biz­tosra veszem, hogy a június 18-ra kitűzött új idő­pontban is “sok párhuzamos esemény fog zajlani”, mert hát ilyen az élet. Sejtem, hogy e kellemetlen körülményre való tekintettel a meghívottak közül újból sokan visszajelzik, hogy “párhuzamosan elfog­laltak”. Ez esetben viszont “figyelembe véve az ala­kuló ülés fontosságát”, újfent el kell azt halasztani, nyilván egy olyan napra, amikor nem lesznek pár­huzamos események. De cefetül nehéz lesz ilyet ta­lálni, hiszen a világ teremtése óta még egyetlen ilyen nap sem volt, akár hirdettek alakuló ülést, akár nem. Ma is például, csak bennem, két párhuzamos ese­mény zajlik: egy elszomorodás a fent elmondottak miatt és egy elhatározás, amely arra vonatkozik, hogy mától kezdve “önkezűleg” fogom védeni ki­sebbségi jogaimat és érdekeimet. Bokor András 1994. június 1. Stabil munkanélküliség A Munkaügyi és Társadalom­védelmi Minisztérium nyilván­tartásában jelenleg 1 millió 265 e­­zer munkanélküli szerepel, s ezek 45 százaléka már támogatásban részesül, vagyis a segélyjogosult­ság 9 hónapja után sem tudtak új­ra elhelyezkedni. A munkanélkü­liek 87 százaléka munkás, 55 százalékuk nő és fiatal. Az idén­ végzők kilátásai ijesz­­tőek. A Munkaerő-elosztó Fői­gazgatóság vezetője, Constantin Alecu beszámolt az egész orszá­got átfogó felmérés eredményei­ről: bár a munka még folyik, ed­dig mindössze 7000 szabad mun­kahelyet sikerült felfedezniük. Csepp a tengerben, főleg tudva, hogy '94 első négy hónapjában több mint kétszázezer ember került az utcára (többségük álla­mi vállalatoktól). Igaz, a magán­­szektor 175 ezer új munkahelyet létesített, s 105 ezret munkanél­küliekkel töltöttek be. Sajnos, a tovább- és átképző központok befogadóképessége kicsi, fennállásuk óta csak 49 ez­ren végeztek el valamilyen tanfo­lyamot, s alig 18 ezren találtak munkát. Ugyanakkor virágzik a munkaerő feketepiaca, s a mun­káltatók az esetek többségében az országos minimálbér alatti fizetéssel alkalmazzák a jelentke­zőket. Tehetik: a hónapok óta ki­­lincselők megragadnak minden lehetőséget. Bár az adatok elkeserítőek, C. Alecu bizakodó: szerinte a jelen­leg 11,1 százalékos munkanélkü­liségi ráta év végéig nem haladja meg a 12 százalékot. Kijelentését, hogy a helyzet stabilizálódni lát­szik, jó hírként is értékelhetnénk, ha nem jelentené azt is: belátható időn belül javulás nem várható. (willa) A Magyar Szocialista Párt Elnökségének Horn Gyula elnök úrnak - Budapest Tisztelt Elnökség! Tisztelt Elnök úr! Fogadják tiszteletteljes jókívánságaimat abból az alkalomból, hogy pártjuk fölényes győzelmet aratott a magyarországi választásokon. Meggyőződéssel remélem, hogy a Magyar Szocialista Párt által, vagy a meghatározó részvételével alakítandó új magyar kormány az ország határain kívül került kisebbségi magyarság irányában - alapvonalaiban - folytatni fogja azt az Antall József nevével fémjelzett nemzetpoliti­kát, mely hosszú idő után először kezelte érdeme szerint és súlyának megfelelően létünket és sorsunkat, és amely - egyébiránt - az összes magyarországi pártok politikai konszenzusán alapult. Megelégedéssel gondolok vissza arra, hogy a párttal és annak képvi­selőivel az elmúlt négy esztendőben sem szüneteltek kapcsolataim. Horn Gyula elnök úr 1989-ben külügyminiszteri minőségben támogat­ta küzdelmünket, és Nagyváradon is meglátogatta egyházainkat és De­mokrata Szövetségünket. Ezen előzményeken - érdemben - nem vál­toztatnak az utóbbi időben támadt nézeteltérések, melyeket - remé­nyeim szerint - közös jó szándékkal volna lehetséges és szükséges ki­küszöbölni. Úgy ítélem, hogy erdélyi magyarságunk indokolt és méltányolandó elvárásai a rövidesen hivatalba lépő új magyar kormánnyal szemben változatlanok - sőt, ha lehet, csak fokozódnak. Ezek teljesüléséhez kérem m magam is értő és érző támogatásukat. A magyar-román állam­közi kapcsolatok hőn óhajtott javulásának és rendeződésének is ez vol­na a föltétlen előfeltétele. Isten áldását kérve munkájukra­­ tisztelettel küldöm üdvözletemet. 1994. május 30. Tőkés László püspök az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Bihari Napló - független politikai napilap, Nagyvárad. Kiadja a Bihari Napló Részvénytársaság. Felelős kiadó: Szilágyi Aladár ügyvezető igazgató. Helyettes igazgatók: Kenéz Ferenc, Králik Lóránd. Szerkesztőség: Nagyvárad 3700, Kanonok sor (Sírul Canonicilor) 25. szám. Főszerkesztő: Szűcs László. Főszerkesztő-helyettes: Wagner Csilla. Rendszergazda: Bajusz András. Számítógépes tördelés: Árkosi Adrián, Jámbor Enikő, Petrikó Ildikó. Telefon: 11-27-27 titkárság; 11-25-81 közönségszolgálat; 11-54-50 tele­fax; 11-34-20 reklámosztály. Kenéz Gyula: 11-89-33 lapterjesztés. Készült az Armaco Kft. és az Imprimeria de Vest Nyomdavállalat közreműködésével. Kéziratot és fotót nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next