Bihari Napló, 1994. június (5. évfolyam, 105-126. szám)
1994-06-01 / 105. szám
BN-2. Szabad a vásár Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és Románia vegyes bizottsága május 30-án megvitatta a két fél közötti együttműködési egyezmény elveit és kivitelezési módozatait. 1992 decemberében írták alá és a következő év májusában lépett érvénybe a GATT szabványainak megfelelő egyezmény, s főleg ipari termékek és élelmiszerek kölcsönös cseréjére vonatkozott. A készülő egyezmény - amely 2002 végéig maradna érvényben mostani formájában - lényege (mi más lehetne?) a kölcsönös vámmentesség, a GATT korábban alkalmazott tilalmi listájának lényeges enyhítése, amely nemcsak a hadászati célokra használható, de a “civil” természetű csúcstechnikának és -technológiáknak a szovjet befolyási övezetbe irányuló exportját is szigorúan korlátozta. A készülő egyezmény tervezetében a termelési együttműködés és az árucsere bővítése, a nyugati tőkeberuházás jelentős növelése és a román mezőgazdasági termékek exportjának megkönnyítése is szerepel. (Hát ez igazán örvendetes hír pár hónappal azután, hogy megtudtuk: Románia idén valószínűleg nem fog gabonaimportra szorulni.) A bizottság tagjai persze néhány kényelmetlen kérdést is firtattak. Például az infláció kezelésére, a nemzeti valuta stabilizálására, a privatizációs folyamat felgyorsítására és hasonlókra vonatkozó román programok, vagy (ezek híján) elképzelések felől érdeklődtek Hogy mennyire egyenes vagy kitérő választ kaptak, az nem derül ki a számunkra hozzáférhető híranyagból. Még kevésbé az, hogy Mihai Berinde külkereskedelmi államtitkár, továbbá a Román Nemzeti Bank és az Országos Privatizációs Ügynökség jelen lévő képviselőjének válasza miről és milyen mélységig győzte meg a vendégeket. B. A Melescanu-Markó találkozó Jó lett volna ugyan, ha a román külügyminiszter a párizsi Európai Biztonsági Konferencia előtt ismerhette volna meg az RMDSZ álláspontját a most beindult stabilitási folyamatot illetően, de ha ez “nem jött össze”, az sem ártott, hogy Teodor Melescanu az esemény után találkozott a szövetségi elnökkel. A két politikus időrendtől függetlenül nem értett egyet abban, hogy a folyamat keretén belül zajló egyezkedéseken a nemzeti kisebbségek képviselőinek részt kell-e venniük avagy sem. Mindkét álláspont ismert: mind az RMDSZ-é, amely úgy érvel, hogy “ha rólunk döntenek, kérdezzenek meg bennünket is”, mind a román kormányé és külügyminisztériumé, melyek azt hangoztatják, hogy államközi szinten zajló tárgyalásokon az illető államok kormányképviselőinek van keresnivalójuk. A szembenállást valószínűleg akkor lehet majd feloldani, ha az RMDSZ kerül kormányra Romániában... Teodor Melescanu és Markó Béla addig is megegyeztek abban, hogy folytatják kétoldalú megbeszéléseik - meglehetősen laza - sorozatát. Az RMDSZ szövetségi elnöke kapott az alkalmon, s a külügyminiszter figyelmét is felhívta az Erdély-szerte újra felerősödött szélsőségesen nacionalista indíttatású provokációkra, elsősorban az Antonescu-szobor felállításának tervére Marosvásárhelyen. A találkozón szóba került még az oktatási törvénytervezet is - amely most kerül a Képviselőház elé, s amelyet jelenlegi formájában az RMDSZ elfogadhatatlannak tart, életbeléptetésével ugyanis nemcsak hogy folytatódna, de tovább erősödne a tanügyi szférában tapasztalható, a kisebbségekre nézve hátrányos diszkrimináció. (ner) PI POLITIKA Koalíciós lepkevadászat Igazolódni látszik tegnapi jóslatunk, a magyarországi választások győztesei mielőbb szeretnének az egyeztetések végére érni. - Jó lenne, ha már június végére megalakulhatna az új kormány - mondta Horn Gyula tegnap a Nap-kelte műsorában. Bár a végső döntést a szombati kongresszus hozza, az MSZP elnöksége újfent megerősítette: a szocialisták a koalíciós kormányzásban érdekeltek, s elsősorban az SZDSZ-re számítanak. Nem zárták ki a tárgyalás lehetőségét a FIDESZszel, de a kereszténydemokratákkal sem. A szabaddemokraták feltétele, tárgyalási alapja: a két párt által egyaránt vállalható liberális gazdaságpolitika (lásd Békesi-csomag) személyes garanciát (lásd Békesi László) kell kapjon. Európa-szerte továbbra is élénk visszhangja van a vasárnap véget ért kétfordulós választásnak. A különböző lapvélemények nem igazolják azokat, akik szerint a Nyugat komolyan aggódna az eredmények fényében a demokratikus Magyarország jövőjéért. A Neue Zürcher Zeitung címoldalon közölt tudósításában többek közt megállapítja, hogy a két győztes párt mandátumainak száma közti különbség megnehezíti a koalíció létrejöttét. Ellenben a prágai Rudé Pravo Horn és Kuncze közös televíziós fellépését a koalíció szinte kész tényeként tekinti. A nyugati üzletemberek és diplomaták támogatnák a szabaddemokraták részvételét a kormányban, mert ebben látnak biztosítékot arra, hogy az MSZP kitart a szabadpiaci elkötelezettség mellett - jegyzi meg a tekintélyes brit lap, a Financial Times. Hasonlóképpen vélekedik a Corriera della Sera című olasz lap: elengedhetetlen a megegyezés az egykori kommunisták és az egykori máskéntgondolkodók között Magyarország stabilitása érdekében. Tehát a nagy kérdés továbbra is: fennakad e a szocialista lepkehálón a szabaddemokrata csapat? S a majdani koalíciós lepkegyűjteményben komolyan veszik-e, avagy gombostűre szúrják...? Szűcs László A vasutas teheti... Megkímélem az olvasót a hét ágra szakadt Román Államvasutak (közismert nevén SNCFR) tagozatainak felsorolásától A lényeg az, hogy szakszervezetei együtt tiltakoznak a vasúti szállításra vonatkozó törvénytervezet ellen, mert az nem határozza meg szabatosan sem a személyzet státusát, sem a Román Vasutak birtokállását. Kollektív munkakonfliktus van kilátásban, amelynek tétjét nem csak a bérek és a munkakörülmények képezik, hanem olyan mellékesnek tűnő körülmények is, mint például a formaruha, a veszélyességi pótlék, elsősegélynyújtási eszközök, szociális védelem, növekvő munkanélküliség és hasonló apróságok. A szakmabeliek háromnegyede szakszervezeti harc mellett döntött, amelynek kilátásba helyezett módozatai egyelőre a következők: tiltakozó nagygyűlések, figyelmeztető és végül általános sztrájk. Ha ez sem elég, összefognak a metrósokkal és a tengerészekkel is... B. A. Személyesen értesültem Tényszerűen arról, hogy az RMDSZ Szövetségi Elnöksége az SZKT március első felében tartott Csíkszeredai ülésén elhatározta a Szövetségi Egyeztető Tanács létrehozását és azt is, hogy a Tanács alakuló ülése május 27-én vagy 28-án lesz. A szervezők egy héttel a tervezett esemény előtt kiküldték “a tagszervezetek által mandátummal megjelölt tagoknak a névre szóló meghívót és a munkálatokhoz szükséges dokumentumokat”. Ennek dacára, mint az értesítő fogalmaz: “Sajnálattal közöljük, hogy a május 28-i alakuló ülés megtartását a szervezők egy későbbi időpontra voltak kénytelenek halasztani, tekintettel arra, hogy a megválasztott tagok visszajelzése alapján, a javasolt napon több olyan párhuzamos esemény zajlott, amely számos egyeztető tanácsi tagot akadályozott az alakuló ülésen való részvételben. Figyelembe véve az alakuló ülés fontosságát...” stb. Sajnálattal közlöm, hogy végül is mégsem értesültem sem személyesen, sem közösségileg arról, hogy tulajdonképpen 27-re vagy 28-ra hívták össze az alakuló ülést, amit illett volna nem alternatív módon, hanem pontosan, dátumra szólóan meghirdetni. Az emberi történelem eddigi tapasztalatai, szerzett értesüléseim, valamint előérzetem alapján biztosra veszem, hogy a június 18-ra kitűzött új időpontban is “sok párhuzamos esemény fog zajlani”, mert hát ilyen az élet. Sejtem, hogy e kellemetlen körülményre való tekintettel a meghívottak közül újból sokan visszajelzik, hogy “párhuzamosan elfoglaltak”. Ez esetben viszont “figyelembe véve az alakuló ülés fontosságát”, újfent el kell azt halasztani, nyilván egy olyan napra, amikor nem lesznek párhuzamos események. De cefetül nehéz lesz ilyet találni, hiszen a világ teremtése óta még egyetlen ilyen nap sem volt, akár hirdettek alakuló ülést, akár nem. Ma is például, csak bennem, két párhuzamos esemény zajlik: egy elszomorodás a fent elmondottak miatt és egy elhatározás, amely arra vonatkozik, hogy mától kezdve “önkezűleg” fogom védeni kisebbségi jogaimat és érdekeimet. Bokor András 1994. június 1. Stabil munkanélküliség A Munkaügyi és Társadalomvédelmi Minisztérium nyilvántartásában jelenleg 1 millió 265 ezer munkanélküli szerepel, s ezek 45 százaléka már támogatásban részesül, vagyis a segélyjogosultság 9 hónapja után sem tudtak újra elhelyezkedni. A munkanélküliek 87 százaléka munkás, 55 százalékuk nő és fiatal. Az idén végzők kilátásai ijesztőek. A Munkaerő-elosztó Főigazgatóság vezetője, Constantin Alecu beszámolt az egész országot átfogó felmérés eredményeiről: bár a munka még folyik, eddig mindössze 7000 szabad munkahelyet sikerült felfedezniük. Csepp a tengerben, főleg tudva, hogy '94 első négy hónapjában több mint kétszázezer ember került az utcára (többségük állami vállalatoktól). Igaz, a magánszektor 175 ezer új munkahelyet létesített, s 105 ezret munkanélküliekkel töltöttek be. Sajnos, a tovább- és átképző központok befogadóképessége kicsi, fennállásuk óta csak 49 ezren végeztek el valamilyen tanfolyamot, s alig 18 ezren találtak munkát. Ugyanakkor virágzik a munkaerő feketepiaca, s a munkáltatók az esetek többségében az országos minimálbér alatti fizetéssel alkalmazzák a jelentkezőket. Tehetik: a hónapok óta kilincselők megragadnak minden lehetőséget. Bár az adatok elkeserítőek, C. Alecu bizakodó: szerinte a jelenleg 11,1 százalékos munkanélküliségi ráta év végéig nem haladja meg a 12 százalékot. Kijelentését, hogy a helyzet stabilizálódni látszik, jó hírként is értékelhetnénk, ha nem jelentené azt is: belátható időn belül javulás nem várható. (willa) A Magyar Szocialista Párt Elnökségének Horn Gyula elnök úrnak - Budapest Tisztelt Elnökség! Tisztelt Elnök úr! Fogadják tiszteletteljes jókívánságaimat abból az alkalomból, hogy pártjuk fölényes győzelmet aratott a magyarországi választásokon. Meggyőződéssel remélem, hogy a Magyar Szocialista Párt által, vagy a meghatározó részvételével alakítandó új magyar kormány az ország határain kívül került kisebbségi magyarság irányában - alapvonalaiban - folytatni fogja azt az Antall József nevével fémjelzett nemzetpolitikát, mely hosszú idő után először kezelte érdeme szerint és súlyának megfelelően létünket és sorsunkat, és amely - egyébiránt - az összes magyarországi pártok politikai konszenzusán alapult. Megelégedéssel gondolok vissza arra, hogy a párttal és annak képviselőivel az elmúlt négy esztendőben sem szüneteltek kapcsolataim. Horn Gyula elnök úr 1989-ben külügyminiszteri minőségben támogatta küzdelmünket, és Nagyváradon is meglátogatta egyházainkat és Demokrata Szövetségünket. Ezen előzményeken - érdemben - nem változtatnak az utóbbi időben támadt nézeteltérések, melyeket - reményeim szerint - közös jó szándékkal volna lehetséges és szükséges kiküszöbölni. Úgy ítélem, hogy erdélyi magyarságunk indokolt és méltányolandó elvárásai a rövidesen hivatalba lépő új magyar kormánnyal szemben változatlanok - sőt, ha lehet, csak fokozódnak. Ezek teljesüléséhez kérem m magam is értő és érző támogatásukat. A magyar-román államközi kapcsolatok hőn óhajtott javulásának és rendeződésének is ez volna a föltétlen előfeltétele. Isten áldását kérve munkájukra tisztelettel küldöm üdvözletemet. 1994. május 30. Tőkés László püspök az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Bihari Napló - független politikai napilap, Nagyvárad. Kiadja a Bihari Napló Részvénytársaság. Felelős kiadó: Szilágyi Aladár ügyvezető igazgató. Helyettes igazgatók: Kenéz Ferenc, Králik Lóránd. Szerkesztőség: Nagyvárad 3700, Kanonok sor (Sírul Canonicilor) 25. szám. Főszerkesztő: Szűcs László. Főszerkesztő-helyettes: Wagner Csilla. Rendszergazda: Bajusz András. Számítógépes tördelés: Árkosi Adrián, Jámbor Enikő, Petrikó Ildikó. Telefon: 11-27-27 titkárság; 11-25-81 közönségszolgálat; 11-54-50 telefax; 11-34-20 reklámosztály. Kenéz Gyula: 11-89-33 lapterjesztés. Készült az Armaco Kft. és az Imprimeria de Vest Nyomdavállalat közreműködésével. Kéziratot és fotót nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.