Bihari Napló, 1994. december (5. évfolyam, 236-255. szám)

1994-12-01 / 236. szám

1994. december 1.3 NYUGDÍJASOKNAK Gondok, tervek Mihai Hovorca mérnökkel, a Bihar megyei Nyugdíjasok Egyesületének elnökével a nyug­díjasok s az egyesület gondjairól, bajairól, azok orvoslási lehetősé­geiről beszélgettünk. — Több idős nyugdíjas emlí­tette, hogy más városokban in­gyenesen utazhatnak a közszál­lítási eszközökön a 70 éven felü­liek... - Ez csak részben igaz. Ko­lozsváron valóban így van, mert a Kolozs megyei egyesület a legerő­sebb: több mint 46 ezer tagja van, míg a mienknek alig 2800. De ha jól belegondolunk, nem ez az igazi ok, hanem a városi tanácsok hoz­záállása. Nálunk még az is problé­ma, hogy 50 százalékos bérleti kedvezményt kapjanak a nyugdí­jasok. Körülbelül 800 hetven éven felüli nyugdíjasunk van, akik már nem utaznak olyan sokat. Gon­dolja, hogy nagy teher lenne a vá­rosnak, ha biztosítana számukra napi egy-két ingyenes utazást? - Mik az előnyei az egyesü­leti tagságnak? - Mint már említettem, az egyesület érdekvédelmi szervezet, tehát igyekszünk minden panaszt, gondot orvosolni Másrészt - az­ anyagi körülményeink függvé­nyében - igyekszünk alacsonyabb árakon biztosítani bizonyos árakat (cukor, olaj, gázpalack stb.). Az­ ünnepekre szeretnénk a rászoru­lóknak legalább 10 ezer lej értékű ajándékot adni, ha lesz, aki támo­gasson. Beírhatja, talán lesz foga­natja­ a Letéti és Takarékpénztár­nál (CEC) nyitott számlánk szá­mát: 451109/143. Az igazi - és a legkönnyebben, egyszerűen meg­oldható­­ segítség a nyugdíjasaink számára az lenne, ha az ünnepek alkalmával bizonyos kereskedelmi cégek 5-10 százalékos kedvez­ményt biztosítanának­ a nyugdíja­soknak (lásd a TVS példáját) - Az Ön tisztsége megköve­teli, hogy távlatokban is gondol­kozzék. Beszélne erről?­­ Rengeteg a megoldásra váró probléma. Jó lenne egy ingyenes poliklinika az idősek számára (Kolozsváron már van ilyen), ked­vezményes gyógyszerellátás, üdü­lési, kezelési, utazási lehetőségek. El kellene jutnunk oda, hogy azo­nos felkészültség, funkció és szol­gálati idő esetén ugyanakkora le­gyen a nyugdíj, függetlenül attól, hogy ki mikor ment nyugdíjba Szeretnénk, ha minél több nyugdí­jas csatlakozna az egyesülethez, mert ez megerősítené az anyagi helyzetünket, sokkal nagyobbak lennének a támogatási lehetősé­gek.­ ­ Szegedi László FIZETÉSES POLKLINIKA járnak a privatizációra A fizetéses poliklinika tíz éve, 1984-ben alakult újra. Abban az időben ez volt az egyetlen hely, ahol a szabad orvosválasztás lehetőségének köszönhetően teljesült a gyógyulás egyik alapfeltétele: az orvos iránti teljes bizalom. Dr. Földes Béla, a poliklinika igazga­tója a magánrendelők megjelenése teremtette új viszonyok közti te­vékenységüket ismertette - Rendelőink létét fontosnak tartom, mert viszonylag jó orvos­gárdával rendelkezünk, bárki fordulhat hozzánk, minden különösebb formalitás nélkül. Az igény nagy: egy év alatt körülbelül százezer vizsgálatot végzünk. Annak ellenére, hogy az­ Egészségügyi Minisz­térium által meghatározott áraink mérsékeltek - a szakorvosi ren­delés 1800-19(X) lej, a főorvosi 2500 lej - betegeink 30 százaléka számára rokon vagy szomszéd fizeti a vizsgálati díjat Az általunk fontosnak tartott klinikai pszichológia iránt a vártnál kisebb az érdek­lődés, működtetünk szexuális és családtervezési tanácsadót is, ám annak ellenére, hogy e téren hiányosak az ismeretek, kevesen keresik fel. Sajnos fogászati rendelőnkkel kapcsolatban téves információk keringenek a városban, a többi állami intézménnyel azonos ársz.Hiten dolgozunk, jó anyagokkal rendelkezünk, szakembereink rövid idő alatt készítik el a kért fogászati munkálatokat. Az­ utóbbi öt évben csupán kétszer kaptunk reklamációt, ezeket orvosoltuk is. Rendelő­ink, laboratóriumaink, orvosi műszereink és berendezéseink helyben vannak, betegeinket nem kell máshova küldözgetnünk különböző vizsgálatok elvégzésére. A poliklinika önellátó, de ma is állami irányítás alatt áll Doina Popescu főkönyvelónő elmondta: - Állami intézmény vagyunk ugyan, ám nem kapunk támogatást Jövedelmünk tíz­ százalékát az­ államkasszába folyósítjuk, a fennma­radó összegből fizetjük a minimálisra csökkentett adminisztratív sze­mélyzetet, fedezzük a közköltségeket, az anyagbeszerzést, a javítási munkálatokat. Orvosaink fizetése a maradék elosztásával történik. 1990-ben 54 orvossal volt szerződésünk, annak ellenére, hogy az utóbbi három hónapban is érkeztek új orvosok hozzánk, ebben az­ év­ben mindössze 38-an vannak. Szó van a poliklinika privatizációjáról is, több javaslatot terjesztettek elő, a minisztérium egyelőre nem nyi­latkozott az ügyben. Mi nagyobb önállóságot szeretnénk, elsősorban új kapcsolatok létrehozása érdekében. Makár Ágnes Az épület külső felújításra vár, a kertet rendben tartják Leépítés vágy.. (Folytatás az I. oldalról) az irodai alkalmazottakat és a ter­melésben dolgozókat egyaránt. Ezért is kértek javaslatot a helyi vezetőktől. Közel ezer alkalma­zottjuk még akkor volt, amikor cégük megyei érdekeltségű volt, a vidéki egységek leválása automa­tikusan létszámcsökkentést jelen­tett a központban. Az igazgató is­mertette a vállalat profilját: zöld­séget és gyümölcsöt forgalmaz­nak, vannak hűtőházaik, töltőállo­másuk, javítóműhelyük stb. A me­zőgazdasági magánszektor kiala­kulása számukra visszaesést jelen­tett, akárcsak a hűsítőket forgal­mazó világcégek betörése a hazai piacra. Ilyen gazdasági visszaesés következtében jutottak oda, hogy a meglévő létszámot sem tudják foglalkoztatni. Az igazgató hang­súlyozta, ez nem jelenthet szoci­ális érzéketlenséget; többgyerme­kes, egyedülálló személyek nem kerülnek az utcára. A jövő héten kell, hogy döntsön a szakszervezet arról, hogy a munkanélküli-se­­gélyt, vagy az általuk kért fizetés nélküli szabadságot választják. A szakszervezeti vezető érve­lése érthető, bár ha az utóbbit, a fi­zetés nélküli szabadságot választ­ják, csak egy elkerülhetetlen dön­tést odáznak el. Jelenleg mindkét fél a másiktól várja a kezdeménye­zést, pedig egmásra mutogatás he­lyett közösen kell megoldást talál­niuk, kívülről hiába várják azt. Péter I. Zoltán Néhány napja arról számol­tunk be, hogy a nagyváradi Polgármesteri Hivatal betiltotta a hangkazetták forgalmazását. Tódor Albertet, Nagyszalonta polgármesterét arról kérdeztük: városában mi a helyzet kazetta­­ügyben? Az elöljáró elmondta, hogy a hajdúvárosban még nem ve­tődött fel ez a kérdés. Más a helyzet, mint Váradon, mert Szakartán tulajdonképpen egy fő piaci nap van, s összesen legfeljebb három ilyen napról beszélhetünk. Ezért nincs ál­landó “kazettadöm­ping”. Az árusokra és “portékájukra" még nem érkezett semmilyen panasz. A polgármester isme­retei szerint a vállalkozók ren­delkeznek a megfelelő engedé­lyekkel, de ha gondok merül­nek fel a működésükkel kap­csolatban, az a városi tanács hatáskörébe tartozik. Tehát valószínű, hogy Sza­lontán nem hoznak hasonló intézkedést, a vásárlók nagy többsége elégedett a kazettaá­rusokkal, de a szolgáltatás mi­kéntje újra felmerülhet, mert valószínű, hogy a Váradról ki­­ebrudalt árusok ellepik a vidéki városok, községek piacait. (­las) Vámügyi rendelkezések Mint ismeretes, ez év szeptem­ber 7-től alkalmazzák az 580. és 581. számú kormányhatározato­kat, melyek a magánszemélyek ál­tal külföldön vásárolt járművek kérdését szabályozzák, valamint a személygépkocsik vám­illetékének értékét állapítják meg. Vasi­te Bra­­ga, a Regionális Vámügyi Igazga­tóság vezetője elmondta, hogy a kormányhatározatok hatálybalépé­se óta nagymértékben csökkent az importált gépkocsik száma. Akik külföldről vásárolt járművet akar­tak Romániába behozni, fizetési kötelezettségvállalást írtak alá - némi garanciapénz­ elhelyezése mellen - a határátkelőhelyeknek míg a jármű vámételekét a lakhe­lyükhöz legközelebb eső vámnál kellen kifizetniük a tulajdonosok­nak. Sajnos több esetben is meg­történt, hogy az újdonsült gépko­csi-tulajdonosok egyszerűen nem fizették ki a vámilktéket Ennek elmulasztása miatt pedig nem állí­tanak ki forgalmi engedélyt a gép­kocsik számára. Vasile BÚaga be­számolt arról, hogy a múlt hét óta lépett érvénybe az Országos Vám­ügyi Igazgatóság rendelete, mely­nek értelmében a külföldről vásá­rolt gépkocsikat csak abban az esetben lehet a határátkelőtől a belső vámudvarba vinni, ha a tu­lajdonos 800 amerikai dolárnak megfelelő garanciát fizet ki, és írásbeli kötelezettséget vállal - az importból adódó - további kiadá­sainak (vám­i­etek, hozzáadott értékadó, vám­jutalék) fedezésére. A 800 dolláros garanciát a Román Nemzeti Bank által megállapított napi árfolyamon fejben is ki lehet egyenlíteni. Ha a vámilleték értéke meghaladja az átkelésnél kifizetett garanciát, a különbözetet a lakhe­lyükhöz legközelebb eső vámnál kell kiegyenlíteniük a gépkocsi-tu­lajdonosoknak. Az 581. számú kormán­yha­tározat a személygépkocsik vámil­letékeinek ideiglenes jellegű csök­kenéséről rendelkezik. Ez év végé­ig a gépkocsik vám­illetéke 20 szá­zalék marad, de a kormányhatáro­zat 1994. december 31 -én érvényét veszti, így a személygépkocsik vámilletéke január elsejétől újból 30 százaléka tesz a jármű jegyzék­ben szereplő értékének. Ehhez még hozzáadódik a 1K százalékos TVA, valamint a 0,5 százalékos vámdíj értéke. Kais IV. István k autonómia itt kezdődik 1994. november 29. az RMDSZ várad-szőllősi körzetének Lisz­t F­e­renc utcai székháza. A körzet tagsága évi­ rendes beszámoló közgyűlését tartja. A betérőt kellemes légkör fogadja; a cserépkályhák befűtve, min­denütt rend, tisztaság, a gyűkSteremben tetszetős bútorok, igaz, aprócs­kák, mintha törpéknek szánták volna (mint később kiderül, holland aján­dék a játszóház számára). Hallgatom Vasadi Imre választmányi elnök beszámolóját, majd az ellenőrző bizottság jelentését, a pontos elszámolást, melyből kiderül, hogy a körzet idén mintegy félmillió tejből gazdálkodott. A több ezer tagtól közel 300 ezer tej gyűlt be, 190 ezer lej pedig adomány s a szülők hozzájárulása. Persze, hogy kevés, de úgy látszik, ügyesen beosztva és megtoldva lelkes munkával - ennyiből is lehet szép eredményeket fel­mutatni. De az­ itteniek igényesek, nincsenek megelégedve, mert az el­nöktől kezdve - aki szinte szégyenkezve sorolja a körzet által szervezett akciókat: a március 15-i koszorúzástól a június elsejei rendezvényig, amelyen 125 gyereknek sikerült szép ünnepségen meglepetést szerezni - a hozzászólókig szinte mindenki azt hangoztatta, hogy a körzet tevé­kenysége jobb is lehetne. És sorolják: az olvasókör megindult, de érdek­lődés híján lassan elhalt, a sportversenyekre nem akadt jelentkező, az aláírásgyűjtés is mehetett volna szervezettebben, a tagdíjbegyűjtésről nem is szólva. Amint az a számos hozzászólásból kiderült, Gardó Gyön­gyi, Czumbel Károly, Újlaki Sándor, Szivák Andrea, Dávid Zoltán, dr. Jósa Piroska, Tóth Tibor, Horváth Anna, Retek Sándor s a többiek, tisz­tán látják a szürkebb közösség gondjait. Varga Gábor megyei elnök felszólalásában figyelmeztetett: amíg az RMDSZ csupán maroknyi tisztségviselő munkáján, s nem széles össze­fogáson alapszik, ne számítsunk nagy eredményekre. A változás túl merész álmokkal, parttalan igényekkel köszöntött be, ám a realitás lefo­kozta ezeket, sőt sok embert ki is ábrándított. Ennek a körzetnek példá­ján te lehet mérni:­­sokat haladtunk mmoden szkepszis ellenére. Jó ma ide bejönni, mert létrehoztuk egy kis oázisát az együtt­létnek. Az autonómia itt kezdődik, amikor meg tudjuk teremteni a magunk intézményeit, bár­mily szerények is azok. Ezután a gyűlést levezető megyei szervezést aki nők, Lukács László kérésére döntöttek az eddigi választmány lemondásáról, s a tisztújító köz­gyűléssé átalakulva a megjelent mintegy negyven főnyi tagság jelölése alapján szavaztak az új választmányról, ők pedig az elnökségről. A lista a következő: Szabó Gyöngyi, Újlaki Sándor (elnök), Czumbel Károly, Szivák Andrea,Gáli Lina,Técsi Ferenc,Gardó Gyöngyi (alelnökök), Va­­sadi Imre, Dávid Zoltán, Pál Katalin és Keresztúri István. ,, .

Next