Bihari Napló, 1994. december (5. évfolyam, 236-255. szám)
1994-12-01 / 236. szám
1994. december 1.3 NYUGDÍJASOKNAK Gondok, tervek Mihai Hovorca mérnökkel, a Bihar megyei Nyugdíjasok Egyesületének elnökével a nyugdíjasok s az egyesület gondjairól, bajairól, azok orvoslási lehetőségeiről beszélgettünk. — Több idős nyugdíjas említette, hogy más városokban ingyenesen utazhatnak a közszállítási eszközökön a 70 éven felüliek... - Ez csak részben igaz. Kolozsváron valóban így van, mert a Kolozs megyei egyesület a legerősebb: több mint 46 ezer tagja van, míg a mienknek alig 2800. De ha jól belegondolunk, nem ez az igazi ok, hanem a városi tanácsok hozzáállása. Nálunk még az is probléma, hogy 50 százalékos bérleti kedvezményt kapjanak a nyugdíjasok. Körülbelül 800 hetven éven felüli nyugdíjasunk van, akik már nem utaznak olyan sokat. Gondolja, hogy nagy teher lenne a városnak, ha biztosítana számukra napi egy-két ingyenes utazást? - Mik az előnyei az egyesületi tagságnak? - Mint már említettem, az egyesület érdekvédelmi szervezet, tehát igyekszünk minden panaszt, gondot orvosolni Másrészt - az anyagi körülményeink függvényében - igyekszünk alacsonyabb árakon biztosítani bizonyos árakat (cukor, olaj, gázpalack stb.). Az ünnepekre szeretnénk a rászorulóknak legalább 10 ezer lej értékű ajándékot adni, ha lesz, aki támogasson. Beírhatja, talán lesz foganatja a Letéti és Takarékpénztárnál (CEC) nyitott számlánk számát: 451109/143. Az igazi - és a legkönnyebben, egyszerűen megoldható segítség a nyugdíjasaink számára az lenne, ha az ünnepek alkalmával bizonyos kereskedelmi cégek 5-10 százalékos kedvezményt biztosítanának a nyugdíjasoknak (lásd a TVS példáját) - Az Ön tisztsége megköveteli, hogy távlatokban is gondolkozzék. Beszélne erről? Rengeteg a megoldásra váró probléma. Jó lenne egy ingyenes poliklinika az idősek számára (Kolozsváron már van ilyen), kedvezményes gyógyszerellátás, üdülési, kezelési, utazási lehetőségek. El kellene jutnunk oda, hogy azonos felkészültség, funkció és szolgálati idő esetén ugyanakkora legyen a nyugdíj, függetlenül attól, hogy ki mikor ment nyugdíjba Szeretnénk, ha minél több nyugdíjas csatlakozna az egyesülethez, mert ez megerősítené az anyagi helyzetünket, sokkal nagyobbak lennének a támogatási lehetőségek. Szegedi László FIZETÉSES POLKLINIKA járnak a privatizációra A fizetéses poliklinika tíz éve, 1984-ben alakult újra. Abban az időben ez volt az egyetlen hely, ahol a szabad orvosválasztás lehetőségének köszönhetően teljesült a gyógyulás egyik alapfeltétele: az orvos iránti teljes bizalom. Dr. Földes Béla, a poliklinika igazgatója a magánrendelők megjelenése teremtette új viszonyok közti tevékenységüket ismertette - Rendelőink létét fontosnak tartom, mert viszonylag jó orvosgárdával rendelkezünk, bárki fordulhat hozzánk, minden különösebb formalitás nélkül. Az igény nagy: egy év alatt körülbelül százezer vizsgálatot végzünk. Annak ellenére, hogy az Egészségügyi Minisztérium által meghatározott áraink mérsékeltek - a szakorvosi rendelés 1800-19(X) lej, a főorvosi 2500 lej - betegeink 30 százaléka számára rokon vagy szomszéd fizeti a vizsgálati díjat Az általunk fontosnak tartott klinikai pszichológia iránt a vártnál kisebb az érdeklődés, működtetünk szexuális és családtervezési tanácsadót is, ám annak ellenére, hogy e téren hiányosak az ismeretek, kevesen keresik fel. Sajnos fogászati rendelőnkkel kapcsolatban téves információk keringenek a városban, a többi állami intézménnyel azonos ársz.Hiten dolgozunk, jó anyagokkal rendelkezünk, szakembereink rövid idő alatt készítik el a kért fogászati munkálatokat. Az utóbbi öt évben csupán kétszer kaptunk reklamációt, ezeket orvosoltuk is. Rendelőink, laboratóriumaink, orvosi műszereink és berendezéseink helyben vannak, betegeinket nem kell máshova küldözgetnünk különböző vizsgálatok elvégzésére. A poliklinika önellátó, de ma is állami irányítás alatt áll Doina Popescu főkönyvelónő elmondta: - Állami intézmény vagyunk ugyan, ám nem kapunk támogatást Jövedelmünk tíz százalékát az államkasszába folyósítjuk, a fennmaradó összegből fizetjük a minimálisra csökkentett adminisztratív személyzetet, fedezzük a közköltségeket, az anyagbeszerzést, a javítási munkálatokat. Orvosaink fizetése a maradék elosztásával történik. 1990-ben 54 orvossal volt szerződésünk, annak ellenére, hogy az utóbbi három hónapban is érkeztek új orvosok hozzánk, ebben az évben mindössze 38-an vannak. Szó van a poliklinika privatizációjáról is, több javaslatot terjesztettek elő, a minisztérium egyelőre nem nyilatkozott az ügyben. Mi nagyobb önállóságot szeretnénk, elsősorban új kapcsolatok létrehozása érdekében. Makár Ágnes Az épület külső felújításra vár, a kertet rendben tartják Leépítés vágy.. (Folytatás az I. oldalról) az irodai alkalmazottakat és a termelésben dolgozókat egyaránt. Ezért is kértek javaslatot a helyi vezetőktől. Közel ezer alkalmazottjuk még akkor volt, amikor cégük megyei érdekeltségű volt, a vidéki egységek leválása automatikusan létszámcsökkentést jelentett a központban. Az igazgató ismertette a vállalat profilját: zöldséget és gyümölcsöt forgalmaznak, vannak hűtőházaik, töltőállomásuk, javítóműhelyük stb. A mezőgazdasági magánszektor kialakulása számukra visszaesést jelentett, akárcsak a hűsítőket forgalmazó világcégek betörése a hazai piacra. Ilyen gazdasági visszaesés következtében jutottak oda, hogy a meglévő létszámot sem tudják foglalkoztatni. Az igazgató hangsúlyozta, ez nem jelenthet szociális érzéketlenséget; többgyermekes, egyedülálló személyek nem kerülnek az utcára. A jövő héten kell, hogy döntsön a szakszervezet arról, hogy a munkanélküli-segélyt, vagy az általuk kért fizetés nélküli szabadságot választják. A szakszervezeti vezető érvelése érthető, bár ha az utóbbit, a fizetés nélküli szabadságot választják, csak egy elkerülhetetlen döntést odáznak el. Jelenleg mindkét fél a másiktól várja a kezdeményezést, pedig egmásra mutogatás helyett közösen kell megoldást találniuk, kívülről hiába várják azt. Péter I. Zoltán Néhány napja arról számoltunk be, hogy a nagyváradi Polgármesteri Hivatal betiltotta a hangkazetták forgalmazását. Tódor Albertet, Nagyszalonta polgármesterét arról kérdeztük: városában mi a helyzet kazettaügyben? Az elöljáró elmondta, hogy a hajdúvárosban még nem vetődött fel ez a kérdés. Más a helyzet, mint Váradon, mert Szakartán tulajdonképpen egy fő piaci nap van, s összesen legfeljebb három ilyen napról beszélhetünk. Ezért nincs állandó “kazettadömping”. Az árusokra és “portékájukra" még nem érkezett semmilyen panasz. A polgármester ismeretei szerint a vállalkozók rendelkeznek a megfelelő engedélyekkel, de ha gondok merülnek fel a működésükkel kapcsolatban, az a városi tanács hatáskörébe tartozik. Tehát valószínű, hogy Szalontán nem hoznak hasonló intézkedést, a vásárlók nagy többsége elégedett a kazettaárusokkal, de a szolgáltatás mikéntje újra felmerülhet, mert valószínű, hogy a Váradról kiebrudalt árusok ellepik a vidéki városok, községek piacait. (las) Vámügyi rendelkezések Mint ismeretes, ez év szeptember 7-től alkalmazzák az 580. és 581. számú kormányhatározatokat, melyek a magánszemélyek által külföldön vásárolt járművek kérdését szabályozzák, valamint a személygépkocsik vámilletékének értékét állapítják meg. Vasite Braga, a Regionális Vámügyi Igazgatóság vezetője elmondta, hogy a kormányhatározatok hatálybalépése óta nagymértékben csökkent az importált gépkocsik száma. Akik külföldről vásárolt járművet akartak Romániába behozni, fizetési kötelezettségvállalást írtak alá - némi garanciapénz elhelyezése mellen - a határátkelőhelyeknek míg a jármű vámételekét a lakhelyükhöz legközelebb eső vámnál kellen kifizetniük a tulajdonosoknak. Sajnos több esetben is megtörtént, hogy az újdonsült gépkocsi-tulajdonosok egyszerűen nem fizették ki a vámilktéket Ennek elmulasztása miatt pedig nem állítanak ki forgalmi engedélyt a gépkocsik számára. Vasile BÚaga beszámolt arról, hogy a múlt hét óta lépett érvénybe az Országos Vámügyi Igazgatóság rendelete, melynek értelmében a külföldről vásárolt gépkocsikat csak abban az esetben lehet a határátkelőtől a belső vámudvarba vinni, ha a tulajdonos 800 amerikai dolárnak megfelelő garanciát fizet ki, és írásbeli kötelezettséget vállal - az importból adódó - további kiadásainak (vámietek, hozzáadott értékadó, vámjutalék) fedezésére. A 800 dolláros garanciát a Román Nemzeti Bank által megállapított napi árfolyamon fejben is ki lehet egyenlíteni. Ha a vámilleték értéke meghaladja az átkelésnél kifizetett garanciát, a különbözetet a lakhelyükhöz legközelebb eső vámnál kell kiegyenlíteniük a gépkocsi-tulajdonosoknak. Az 581. számú kormányhatározat a személygépkocsik vámilletékeinek ideiglenes jellegű csökkenéséről rendelkezik. Ez év végéig a gépkocsik vámilletéke 20 százalék marad, de a kormányhatározat 1994. december 31 -én érvényét veszti, így a személygépkocsik vámilletéke január elsejétől újból 30 százaléka tesz a jármű jegyzékben szereplő értékének. Ehhez még hozzáadódik a 1K százalékos TVA, valamint a 0,5 százalékos vámdíj értéke. Kais IV. István k autonómia itt kezdődik 1994. november 29. az RMDSZ várad-szőllősi körzetének Liszt Ferenc utcai székháza. A körzet tagsága évi rendes beszámoló közgyűlését tartja. A betérőt kellemes légkör fogadja; a cserépkályhák befűtve, mindenütt rend, tisztaság, a gyűkSteremben tetszetős bútorok, igaz, aprócskák, mintha törpéknek szánták volna (mint később kiderül, holland ajándék a játszóház számára). Hallgatom Vasadi Imre választmányi elnök beszámolóját, majd az ellenőrző bizottság jelentését, a pontos elszámolást, melyből kiderül, hogy a körzet idén mintegy félmillió tejből gazdálkodott. A több ezer tagtól közel 300 ezer tej gyűlt be, 190 ezer lej pedig adomány s a szülők hozzájárulása. Persze, hogy kevés, de úgy látszik, ügyesen beosztva és megtoldva lelkes munkával - ennyiből is lehet szép eredményeket felmutatni. De az itteniek igényesek, nincsenek megelégedve, mert az elnöktől kezdve - aki szinte szégyenkezve sorolja a körzet által szervezett akciókat: a március 15-i koszorúzástól a június elsejei rendezvényig, amelyen 125 gyereknek sikerült szép ünnepségen meglepetést szerezni - a hozzászólókig szinte mindenki azt hangoztatta, hogy a körzet tevékenysége jobb is lehetne. És sorolják: az olvasókör megindult, de érdeklődés híján lassan elhalt, a sportversenyekre nem akadt jelentkező, az aláírásgyűjtés is mehetett volna szervezettebben, a tagdíjbegyűjtésről nem is szólva. Amint az a számos hozzászólásból kiderült, Gardó Gyöngyi, Czumbel Károly, Újlaki Sándor, Szivák Andrea, Dávid Zoltán, dr. Jósa Piroska, Tóth Tibor, Horváth Anna, Retek Sándor s a többiek, tisztán látják a szürkebb közösség gondjait. Varga Gábor megyei elnök felszólalásában figyelmeztetett: amíg az RMDSZ csupán maroknyi tisztségviselő munkáján, s nem széles összefogáson alapszik, ne számítsunk nagy eredményekre. A változás túl merész álmokkal, parttalan igényekkel köszöntött be, ám a realitás lefokozta ezeket, sőt sok embert ki is ábrándított. Ennek a körzetnek példáján te lehet mérni:sokat haladtunk mmoden szkepszis ellenére. Jó ma ide bejönni, mert létrehoztuk egy kis oázisát az együttlétnek. Az autonómia itt kezdődik, amikor meg tudjuk teremteni a magunk intézményeit, bármily szerények is azok. Ezután a gyűlést levezető megyei szervezést aki nők, Lukács László kérésére döntöttek az eddigi választmány lemondásáról, s a tisztújító közgyűléssé átalakulva a megjelent mintegy negyven főnyi tagság jelölése alapján szavaztak az új választmányról, ők pedig az elnökségről. A lista a következő: Szabó Gyöngyi, Újlaki Sándor (elnök), Czumbel Károly, Szivák Andrea,Gáli Lina,Técsi Ferenc,Gardó Gyöngyi (alelnökök), Vasadi Imre, Dávid Zoltán, Pál Katalin és Keresztúri István. ,, .