Bihari Napló, 1996. február (7. évfolyam, 22-42. szám)

1996-02-01 / 22. szám

“Ilegalolhatatlan” érvek A tegnapi Evenimentul Zilei hasábjain bizonyos Radu Tudor cikkezik Az RMDSZ volt magyar tulajdonok visszaadására vo­natkozó követelése súlyos tár­sadalmi következményekkel járhat címmel. A szerző, miután idéz a történelmi magyar egy­há­zak elkobzott ingatlanait ismer­tető Jussunkat követeljük című kötetből, a maga sajátos, jogi­nak éppen nem nevezhető énei­vel igyekszik megkérdőjelezni az egyházak igényeinek jogos­ságát. Hamis énei jórészt torz tör­ténelemszemléletéből fakad­nak Mert mit lehet érdemben kezdeni egy olyan okfejtéssel, melynek alappillére a következő kijelentés: „Az RMDSZ-vezetők elfelejtik azt a tényt, hogy a vis­­­szakövetelt épületek zömét a román történelem számára szo­morú emlékű osztrák-magyar megszállás éveiben (kiemelések tőlem, Sz. A.) építették". Nem jö­­vünk zavarba a fentebbi megál­lapítás eredetien ostoba és pél­dátlan hamis volta miatt. Még akkor sem, ha eszünkbe jut, hogy a vrtatott iskolák, reziden­ciák jó részét nem is az „oszt­rák-magyar megszállás évei­ben", hanem azt megelőzően, magyarán: az önálló Erdélyi Fe­jedelemség korában emelték. Az egy­házaink tulajdonjogát megkérdőjelező második jogi­ érv abban a történelmi metafo­rában merül ki, mely szerint „Ezen épületek kézművesei nem a magyar és nem az osztrák nemesek voltak azok a kegyetle­nül elnyomott román paraszt verejtékéből épültek". Ezzel az újból és újból felmelegített me­taforával, melynek egyszerre van proletkultos és nacionalista ize, legelőször egy román ripor­ter budapesti útirajzában talál­koztam, az Országházzal kap­csolatosan. A riport szerzője a kegy­etlenül elnyomott román parasztok verejtékével itatta át a Magy­ar Parlament házát, irigy­­sége leplezése végett. Persze, mit sem tudunk olasz, magyar, szász stb. építőmesterekről s azok céhlegény­eiről vagy szer­ződtetett napszámosairól.. Él­jen hát a hamisíthatatlan román verejték' Szilágyi Aladár Levelek felvételi-ügyben Markó Béla szenátor úrnak, az RMDSZ Szövetségi Elnökének Bukarest Igen tisztelt elnök úr! Az RMDSZ Bihar megyei választmánya 1996. január 27-én tartott bővített ülésén, megvitatva a tanügyi törvény alkalma­zása révén körvonalazódó országos és megyei kihívások pers­pektíváit, azzal a kéréssel fordul az RMDSZ országos vezetősé­géhez, kísérelje meg mihamarabb tisztázni - miniszteri, minisz­terelnöki, vagy akár államelnöki szintű találkozók kezdeménye­zése révén - az idei egyetemi felvételik körülményeit, különös te­kintettel a magyar nyelven történő vizsgázás jogának ez eszten­dei megtartására vagy megvonására. Érettségire készülő fiataljaink számára egyáltalán nem mindegy, hogy a felvételi vizsgák milyen nyelven zajlanak le majd - mint ahogy az sem mindegy, hogy a tanügyminisztérium ez irányú utasításait mikor hozzák nyilvánosságra. Ezért is for­dulunk Önökhöz, szövetségi tisztségviselőinkhez, próbálják meg a (lehetőleg kedvező) döntést idejében kicsikarni a Hata­lomtól. Tisztelettel, Varga Gábor Aranyics János, az RMDSZ Bihar megyei a Bihar megyei választmány elnöke elnöke A Tanügyminisztériumhoz Liviu Maior tanügyminiszter úrnak A tanügyi törvény alkalmazásával kapcsolatosan, az 1995. szeptemberi kormányhatározat szellemében, amely engedé­lyezte, hogy a nem román nyelven tanult diákok az 1995/96-os tanévben azon a nyelven felvételizzenek, amelyen tanul­mányaikat folytatták, kérjük, hogy sürgősen fogadjanak el az említettel azonos határozatot az 1996/97-es tanévre. Úgy véljük, hogy ez a döntés megfelel az érettségit és államvizsgát szabályozó kormányhatározat előírásainak, amelyek szerint a tanügyi törvényben foglaltakat csak egy oktatási ciklus elteltével alkalmazzák majd. Ugyanakkor szerintünk csak a törvény mó­dosítása oldhatja meg véglegesen ezt a kérdést. Reméljük, hogy kérésünket operatívan oldják meg, biztosít­va a vizsgák előkészítéséhez szükséges időt. Tisztelettel, Markó Béla, az RMDSZ elnöke OROSZORSZÁG FELVÉTE­LÉÉRT JÁRT KÖZBEN AZ ET- nél Adrian Păunescu és Florin Rădulescu Botică - jelentette ki rádióinterjújában Dinu Zamfirescu. A Liberális Párt '93 politikusa szerint az em­lített beszélgetést éppen ezért a kijelentésért nem közvetí­tette a România - Actualități nevű központi állomás, lévén, hogy az intézményben igen­csak működik a cenzúra Zam­firescu ugyanebben a vissza­tartott anyagban élesen bírál­ta Ion Iliescut, Adrian Năsta­­sét és Oliviu Ghermant, amiért azok „újraélesztik a zsarolá­­sos politikát azért, hogy az RTDP-be való beiratkozásra bírják rá a különböző fontos tisztségeket betöltő szemé­lyeket". KIZÁRJÁK a Szenátus, va­lamint a képv­iselőház állandó bizottságainak vezető testüle­teiből a Szocialista Munkapár­tot és a Románia Mare Pártot. Vasile Vacaru kormánypárti politikus szerint az intézke­dést az motiválja, hogy a vo­natkozó számítások nyomán - a parlamenti képviseletet is figyelembe véve - az említett politikai erőknek nem jár a ve­zetésben való részvétel. A tisztségek betöltéséről egyez­tetések kezdődtek a parla­menti pártok között. PI POLITIK Fegyveres provokáció Újból fegyveres harc tört ki a tadzsik-afgán határon. Az o­­roszbarát dusanbei kormány ellenzékét támogató muzulmán gerillák már több ízben támad­tak határ menti tadzsik telepü­lésekre és a határőrség állomás­helyeire. Szerdára virradó éjjel is egy katonai bázis volt a táma­dók célpontja. Két határőr meg­halt, többen megsebesültek. Gracsov védelmi és Primakov külügyminiszter, aki a múlt hé­ten látogatott a válságövezetbe, megerősítette, hogy a FÁK-bé­­kefenntartók továbbra is ott maradnak, de nem avatkoznak a harcokba Az 1992-es polgár­­háborúban vesztes iszlám fun­damentalisták és a jelenlegi ve­zetés között az ENSZ égisze a­­latt folyó tárgyalás megszakí­tását helyezte kilátásba a du­sanbei küldöttség, ha nem szűn­nek meg az afgán területről indí­tott rendszeres provokációk. Bihari Napló XJUVXJXJ­JXJXJUIJXJ^^ :­ KöventS anagym^61- A VAJDASÁGI MAGYAROK és a koszovói albánok jogai­nak biztosítása is feltétele­ an­­nak, hogy helyreállítsák a dél­szláv utódállamok EBESZ- tagságát - közölték a szerve­zet Szarajevóban tárgyaló képviselők Kovács László ma­gyar és Flavio Cotti svájci kül­ügyminiszter egyetértett ab­ban, hogy a két közösség érde­keinek képviselete a jugoszláv törvénykezésben jelenleg nem felel meg a nemzetközi elvárá­soknak. A HAMASZ nevű szélsősé­ges palesztin szervezet egyik vezetője közölte, hogy a moz­galmon belül olyan irányvonal alakult ki, amely az Izrael el­leni fegyveres harc felfüggesz­tését és a politikai tevékeny­ségre való áttérést szorgal­mazza. A Hamasz tavaly már bejelentette, hogy felhagy a fegyveres akciókkal, ám a szervezet robbantási szakér­tőjének meggyilkolása után megtorlással fenyegette a zsidó államot. TÖBB SZÁZ NICARAGUAI DIÁK elfoglalta a külügymi­nisztérium fővárosi épületét, és feltartóztatott néhány kül­földi diplomatát A részben felfegyverzett fiatalok több ál­lami támogatást követeltek az egyetemek számára, és azzal fenyegetőztek, hogy túszaikat addig nem engedik szabadon, míg a kormány nem teljesíti a követelést Nem tudni bizto­san, az épületben tartózko­dott-e az ország külügymi­nisztere. KIZÁRTÁK A BOSZNIAI KORMÁNYPÁRTBÓL Haris Szilajdzsics volt kormányfőt. A politikus még tavaly túlzott hatalmi törekvésekkel vádolta meg a Demokratikus Akció­­párt vezetőit, válaszul ők is ugyanezzel gyanúsították Szi­­lajdzsicsot. ATHÉN-ANKARA Régi viszály új fejezete A hagyományos görög-török békében egymás mellett élés legú­jabb felvonása végül a flották hadgyakorlatának is beillő kisebb erő­demonstrációval zárult. A konfliktus egy alig néhány száz négy­zetméteres lakatlan égei-tengeri sziget miatt tört ki néhány napja - pontosabban azért, mert a kis szigeten kitűzték a görög lobogót. Törökország rögvest több csatahajót vezényelt a környékre, a heli­kopterek és harci gépek fedezete mellett a tengerészgyalogosok partra is szálltak a törökül Kardaknak, görögül Imiának nevezett szigeten és néhány szomszédján. A fegyveres összetűzés mega­kadályozása érdekében az ENSZ és a NATO főtitkára, valamint az Egyesült Államok elnöke azonnal kapcsolatba lépett Athénnal és Ankarával, s józan megfontoltságra intette az ottani kormányokat. Richard Holbrooke-nak, a washingtoni külügyminisztérium Bosz­niában edződött közvetítőjének sikerült elérnie, hogy visszarendel­jék mind a török, mind a görög haderő egységeit A háborús veszély elhárult, s most a diplomatákon a sor, hogy megpróbálják rendezni az égei-tengeri felségvizek határai miatt évtizedek óta tartó vi­szályt. Ez legutóbb 1987-ben okozott a mostaninál is nagyobb fe­szültséget a két NATO-tagállam között Máté Zsófia RMDSZ Erősíteni a csapatmunkát A múlt héten beszámoló és tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ várad-velencei szerveze­te a Kolozsvári út 85. szám alat­ti körzeti székházában. Wallner András körzeti elnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a mintegy 1400 tagból csupán 35-en jöttek el a közgyűlésre. Az elnöki be­számolóból kiderült, hogy ta­valy számos olyan rendezvényt szervezett a körzet, mely zsúfo­lásig megtöltötte a székházat. A kultúrház rendbetétele is jó ütemben halad, ebben nagy ér­deme van a választmánynak. 1995-ben a körzet bevétele elérte a 12 millió lejt, ebből a tagsági díjból befolyt összeg 948 ezer lej volt. Sajnálatos, hogy az RMDSZ-tagoknak csak a fele fizet tagsági díjat. Az elnök ismertette az idei beruházási terveket is. Hübner Győző, az ellenőrző bizottság vezetője a körzet gaz­dasági-pénzügyi tevékenységé­ről tartott beszámolót. Hangsú­lyozta: a pénzügyeket átlátható­vá kell tenni a tagság számára, ugyanakkor elengedhetetlen a tagsággal való kapcsolattartás erősítése. Nagyobb figyelmet kellene­ fordítani az érdekvédel­mi munkára, valamint a refor­mátus és a római katolikus egy­házakkal való együttműködés bővítésére. Fontos a fiatalok be­vonása a körzet tevékenységé­be. Cservák Miklós gazdasági al­­elnök elmondta, hogy a tavaly augusztusi betörés komoly ér­vágást jelentett a velencei szer­vezetnek, a rendőrségnek pedig eddig még nem sikerült futón csípnie a tetteseket. Elhangzott, hogy a körzeti székházban heti rendszeresség­gel ingyenes jogi és orvosi ta­nácsadást tartanak. A közgyű­lésen összeállították az RMDSZ várad-velencei körzete által ja­vasolt városi tanácsosjelöltek névsorát. A jelenlévők ismét Wallner Andrást választották körzeti elnöknek, a két alelnök Cservák Miklós és Lakó József lett. Az elnökség megválasztása után kijelölték a választmány, az ellenőrző bizottság és a kör­zeti titkárság tagjait. R. : Wallner András beszámolójával kezdődött a közgyűlés

Next