Bihari Napló, 1996. november (7. évfolyam, 217-238. szám)

1996-11-01 / 217. szám

NATO Átalakulás kérdőjelekkel Az 1989-90-es kelet- és közép-európai események felkészü­letlenül érték az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, a NATO-t. Az 1990 júniusában tartott londoni csúcsértekezleten döntötték el a tagállamok a katonai tömb korszerűsítését. Az átszervezés egyrészt karcsúsítást, vagyis haderőcsökkentést, másrészt új struktúrák kiépítését célozta. Három évvel később megállapítot­ták a fegyveres erők létszámát békeidőben, ennek értelmében 25 százalékkal csökkentették a szövetség szárazföldi alakulatai­nak összlétszámát. Több mint tíz százalékkal apadt a haditenge­részet, repülőgép-anyahajókat, cirkálókat, rombolókat, fregatto­kat és tengeralattjárókat vontak ki. Huszonöt százalékkal csök­kentették a harci repülők számát és 45 százalékkal a központi és északi térségben lévő állományt. A karcsúsítással egy időben korszerűsítették a szervezet irányítását, növelték a hadrafogha­tóságot, a csapatok rugalmasságát, mozgékonyságát. Megválto­zott a fegyveres erők összetétele is. A NATO-csapatok alapvető­en három kategóriába sorolhatók: azonnali és gyors reagálású erők, fő védelmi erők és megerősítő erők. A reagáló erők sokoldalú mozgékony földi, légi és haditenge­részeti kötelékekből tevődnek össze, melyek konfliktushelyzet­ben gyorsan bevethetők. Az átszervezés alatt álló NATO ütőké­pességét jól illusztrálja a jugoszláv konfliktusba való eredmé­nyes beavatkozás. Megalakulása óta az Észak-atlanti Szövetség a ’90-es években vetette be csapatait először élesben. Különösen a légierő ütőképességére jellemző, hogy az évekig elhúzódó konf­liktust remélhetőleg sikerült megfékezni. Kelet- és Közép-Euró­­pa országai számára az egyetlen ésszerű megoldás a gyors rea­gálású erőkre alapozni védelmi rendszereiket. Egy jugoszláviai típusú konfliktust megelőzendő, a NATO 16 tagállama 1991-ben az állam- és kormányfők római találkozóján elhatározta, hogy a szovjet tömb széthullása után függetlenné vált kelet- és közép­európai államokkal felveszi a kapcsolatot. Létrehozták az Észak­atlanti Együttműködési Tanácsot, melynek jelenleg 39 tagállama van, illetve 1994-ben Brüsszelben a Partnerség a békéért prog­ramot, melynek célja kibővíteni és intenzívebbé tenni a politikai és katonai együttműködést. A Partnerség a békéért programnak 27 tagországa van, köztük a Varsói Szerződés valamennyi volt tagállama. A békepartnerségben való aktív részvétel fontos sze­repet játszik abban a folyamatban, amely magában foglalja az új tagállamok felvételét a NATO-ba. A szövetséges kormányok vár­ják és üdvözlik a védelmi szervezet új tagállamokkal való bőví­tését. A Washingtoni Szerződés 10. cikkelye lehetővé teszi olyan államok felvételét, melyek képesek előrevinni az Észak-atlanti Szerződés ügyét, és hozzájárulnak a térség biztonságának fenn­tartásához. E tekintetben számítanak két, stratégiailag igencsak fontos országra, Magyarországra és Romániára is, addig azon­ban akad még tennivaló a Duna völgyében, és a Volgán is sok víz fog addig lefolyni. Albert Attila Ahogy a bővítést az oroszok látják VOKSOLÁS KÜLFÖLDÖN Technikai tudnivalók A Központi Választási Bizottság határozata szerint, azon ro­mániai állandó lakhellyel rendelkező román állampolgárok, akik a szavazás napján, november 3-án külföldön fognak tartózkod­ni, turistaútlevelük felmutatásával szavazhatnak. Akik viszont október 26-tól kezdődően lépnek ki Romániából, az útlevelükön kívül fel kell hogy mutassák a román személyazonossági iga­zolványukat is. Magyarországon a következő városokban lesznek szavazó­urnák: Budapesten a Román Nagykövetségen (XIV. ker., Thö­köly út 72. sz.), valamint a Román Kulturális Központban (XIV. ker., Izsó u. 5. sz.). A vidéki városok közül pedig Pécsett a Pol­gármesteri Hivatalban (Széchényi tér 1. sz.), Szegeden szintén­­ a Polgármesteri Hivatalban (Széchényi tér 10-11. sz.), Debre­cenben a Ságvári Endre Általános Iskolában (Vásári u. 10. sz.), valamint Nyíregyházán a Városháza épületében (Kossuth tér 1. sz.). Más országokban minden egyes román nagykövetségen, és esetenként a konzulátusokon voksolhatnak, kivéve Izraelt, ahol szintén több helyen állítottak fel szavazóurnákat. Azon román állampolgárok, akik állandó külföldi lakhellyel rendelkeznek, de a szavazás napján Romániában tartózkodnak érvényes román útlevelükkel szavazhatnak bármelyik romániai­­ szavazókörzetben. Napi Politik Partnercsere Nem lesz hatással a NATO programjára, ha Málta valóban felmondja a békepartnerségi megállapodást - közölték a szö­vetség brüsszeli központjában. A földközi-tengeri szigetország most megalakult munkáspárti kormánya jelentette be, hogy a jövőben nem kíván együttmű­ködni a katonai tömbbel, s visszatér a semlegesség poli­tikájához. Ez a szándék - csak­úgy, mint a korábban kérvénye­zett EU-tagság helyett szabad­kereskedelmi megállapodás aláírása az Unióval - a Munkás­párt választási programjának alaptétele volt. Málta tavaly áp­rilisban csatlakozott a NATO Partnerség a békéért elnevezé­sű, 27 országot tömörítő kezde­ményezéséhez. A békepartne­rek közül Ausztria, Finnország és Svédország semleges, s most Svájc is csatlakozni kíván a tár­sasághoz. Belépésével tehát a létszám marad a régi. Bihari Napló „ nagyomber: LEHETSÉGES, HOGY JEL­CINT már a jövő héten meg­­műtik - mondta Michael DeBa­­key amerikai szívspecialista. A 88 éves világhírű sebész is jelen lesz konzultánsként az ere­detileg november végére terve­zett operációnál, amit egykori tanítványa, Renat Acsurkin fog elvégezni. DeBakey a napokban ismét felkeresi az orosz elnö­köt, hogy megállapítsa, fizikai állapota lehetővé teszi-e a mű­tétet. A szívsebész tájékoztatá­sa szerint az ütőerek elzáródá­sa miatt Jelcin szívén többszö­rös aorta- és koszorúér-átkötést kell alkalmazni. NEHÉZTÜZÉRSÉGI PÁRBAJ tört ki a ruandai és a zaire-i had­sereg alakulatai között, és a ru­­andai hadsereg kommandósai behatoltak a szomszédos or­szág területére, hogy segítsenek a Bukavu városát támadó zaire-i tusziknak. A kelet-zaire-i nagy­városban a kormánycsapatok védekező állásokba kényszerül­tek. Az ENSZ főtitkára felkérte a zaire-i vezetést, tegye lehetővé a nemzetközi szervezetek kép­viselőinek evakuálását a had­színterekről. KATONAI PUCCS veszélye fenyeget a Krímben - derült ki az Ukrajnához tartozó auto­nóm területen működő Szovjet Csekisták Szövetsége elnöké­nek minapi nyilatkozatából. Artur Taraszov Szimferopolban azt mondta, megtört­énhet, hogy a térségben „bizonyos po­litikai csoportok” erőszakos eszközökkel magukhoz ragad­ják a hatalmat. Azt is közölte, hogy ezek a csoportok olyan radikális mozgalmakból verbu­válódtak, mint a kommunista és a szocialista párt, s az egykori Szovjetunió hagyományait akarják felújítani. Az 1995 ja­nuárjában alakult Csekisták Szövetsége - Taraszov elmon­dása szerint - 53 ezer tagot számlál. MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE A küldöttközgyűlés határozatai 1) Az MVSZ Közgyűlése ha­tározati úton támogatja az In­terparlamentáris Unió magyar képviselőcsoportjának, neveze­tesen Szűrös Mátyás képviselő­nek, a csoport elnökének a Be­­nes-dekrétumok eltörlésére vo­natkozó országgyűlési indítvá­nyát. 2) Az MVSZ Küldöttgyűlése testületileg támogatja Szűrös Mátyás képviselőnek a határon túli magyarokra vonatkozó azon magánindítványát, mely a július eleji magyar-magyar csúcstalálkozó közös nyilatko­zatán alapul. 3) A Magyarok Világszövet­sége megkereséssel fordul az Országgyűléshez annak érdeké­ben, hogy képviselője nyerjen felszólalási jogot a magyar-ro­mán alapszerződés ratifikációs vitájában. A Közgyűlés Tőkés László püspököt, az RMDSZ tisztelet­beli elnökét, az MVSZ Elnöksé­gének tagját kéri fel a vitában való felszólalásra. 4) Az MVSZ Közgyűlése in­dítványozza továbbá, hogy a ha­táron túli magyar nemzetrészek legitim képviseletei minden esetben nyerjenek megszólalási jogot az Országgyűlésben, az őket érintő kérdések megvitatá­sakor. 5) Ezen túlmenően javasolja, hogy az MVSZ tanácskozási jog­gal nyerjen állandó részvétei jogot a Magyar Köztársaság Országgyűlésében. 6) Az MVSZ szorgalmazza, hogy a határon túli nemzet­részek nyerjenek legitim képvi­seleti jogot a magyar törvény­­hozásban. 7) A határon túli magyarok alanyi jogon nyerjenek magyar állampolgárságot. Az MVSZ dol­gozzon ki és terjesszen az Or­szággyűlés elé törvényjavasla­tot a határon túli magyarok ket­tős állampolgársága tárgyában. 8) Szem előtt tartva, hogy a magyar nemzet jövője döntő mértékben a Kárpát-medencé­ben élő szomszédos népekkel való kapcsolatok jövőjének függvénye, az MVSZ elsőrendű feladatának tartja a nemzetek közötti megbékélés ügyének előmozdítását. Ennek céljából az MVSZ Közgyűlése megalakít­ja az Igazság és Megbékélés Bi­zottságát, mely az elvtelen, régi rossz időkre emlékeztető „bé­kepolitizálás” helyett az igazsá­gon alapuló tényleges megbéké­lés szolgálatát végezze. 9) A szomszéd népekkel va­ló megbékélés mellett az MVSZ a nemzeti megbékélés szolgála­tát is vállalja. Ennek megvalósí­tását elsőrendű nemzetpolitikai célkitűzésének tartja egy, a ma­gyar integrációt célul kitűző nemzetpolitikai stratégia kere­tében. Az MVSZ Küldöttközgyű­lése előirányozza egy nemzeti integrációs program kidolgo­zását és megvalósítását a követ­kező szolgálati ciklusban. 10) Az MVSZ Közgyűlése nyilatkozatban utasítja vissza és cáfolja meg a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségügyi államtitká­rának az október 25-én, a Ma­gyar Hírlapban tett kijelenté­seit. Magyarázatot kér a Kor­mánytól az Államtitkár kijelen­téseire nézve. Az Országgyűlés­nél közbenjár az MVSZ költség­­vetési támogatásának további biztosítása érdekében. MG 1996. X. 25. Szélhámosok háborúja Néhány hete valóságos hatal­mi hadjárat indult a romániai származású francia üzletember, Sever Muresan ellen. A Dacia Felix Bank alapító tagja (jelenleg egyik legnagyobb adósa is), a Romániai Nyílt Teniszbajnokság kezdemé­nyezője és szponzora, az S. M. In­vest Group vállalatcsoport tulaj­donosa akkor vált kegyvesztetté, amikor a sajtóban bírálni meré­szelte az állam közméltóságait. Sever Muresan szerint a­kkor kezdték el támadni, amikor visszautasította a vezető kor­mányerő választási kampányának finanszírozását. Állítólag ötmillió dollárt követeltek az üzletem­bertől. A legnagyobb példányszámú romániai napilap, az Evenimentul zilei úgy véli, hogy a Muresan kontra hatalom párharc az utóbbi évek egyik legnagyobb politikai botránya. Az üzletember a Romá­nia liberá-nak adott terjedelmes interjújában elmondta, hogy két­millió francia frankot fizetett ki a Paris Matchban megjelentetett reklámért, mely a kabinet kedve­ző külföldi megítélését volt hiva­tott szolgálni. Ugyanakkor kétmil­lió dollárt költött a washingtoni román nagykövetség felújítására. Mindezen tények ellenére a dús­gazdag vállalkozó azt nyilatkozta a Ziuának, hogy egyetlen pártot sem támogatott, ő mindent Ro­mániáért csinált, s ezért nem kért cserébe semmit. Ioan Rosea kor­mányszóvivő kifejtette: Muresan azért sértődött meg, mert nem biztosítottak számára állami ga­ranciákat bizonyos üzleteiért. A kormányszóvivő szerint az egy­kori bennfentes nem tekinthető a hatalom áldozatának, ahogy most feltünteti magát. Mindenesetre tonye Muresant kizáratták a Dacia Felix Bank ala­pító tagjainak sorából, és meg­vonták tőle a romániai teniszbaj­nokság rendezési jogát. Az utóbbi időben a cégnél mindennapossá váltak a különböző gazdasági vizsgálatok. A Pénzügyminisz­térium ellenőrei nemrég fedezték fel, hogy az S. M. Invest fiktív számlák alapján mintegy 833 mil­lió lejes haszonra tett szert, ugyanakkor 415 millió lejnyi áru­forgalmi adót nem fizetett be a költségvetésbe. A közelmúltban a borsi határátkelőhelyen minden különösebb magyarázat nélkül el­kobozták Sever Muresan diploma­ta-útlevelét, aki Budapestre szere­tett volna utazni, hogy ott talál­kozhasson svájci ügyvédjével. A vállalkozót beidézték az Orszá­gos Rendőr-főkapitányságra, és több órán át hallgatták ki a Dacia Felix Bank ügyében. Muresan sze­rint Bukarest nem nézte jó szem­mel a DFB fejlődését, s mivel egy időben cége a kolozsvári székhe­lyű pénzintézet részvényeinek kéthanyadát birtokolta, minden­képpen le akarták járatni. Az Ade­­varul napilap is leközli Muresan azon állítását, mely szerint a DFB és az S. M. Invest közti viszályt mesterségesen szították a célból, hogy a polgárok figyelme eltere­lődjön a valós bajokról. Mircea Horea Hossu, a Dacia Felix Bank volt alelnöke úgy véli, hogy a Mu­resan-botrány egy mocskos politi­kai játszma eredményeként szü­­letett. (Rais)

Next