Bihari Napló, 1996. november (7. évfolyam, 217-238. szám)
1996-11-01 / 217. szám
NATO Átalakulás kérdőjelekkel Az 1989-90-es kelet- és közép-európai események felkészületlenül érték az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, a NATO-t. Az 1990 júniusában tartott londoni csúcsértekezleten döntötték el a tagállamok a katonai tömb korszerűsítését. Az átszervezés egyrészt karcsúsítást, vagyis haderőcsökkentést, másrészt új struktúrák kiépítését célozta. Három évvel később megállapították a fegyveres erők létszámát békeidőben, ennek értelmében 25 százalékkal csökkentették a szövetség szárazföldi alakulatainak összlétszámát. Több mint tíz százalékkal apadt a haditengerészet, repülőgép-anyahajókat, cirkálókat, rombolókat, fregattokat és tengeralattjárókat vontak ki. Huszonöt százalékkal csökkentették a harci repülők számát és 45 százalékkal a központi és északi térségben lévő állományt. A karcsúsítással egy időben korszerűsítették a szervezet irányítását, növelték a hadrafoghatóságot, a csapatok rugalmasságát, mozgékonyságát. Megváltozott a fegyveres erők összetétele is. A NATO-csapatok alapvetően három kategóriába sorolhatók: azonnali és gyors reagálású erők, fő védelmi erők és megerősítő erők. A reagáló erők sokoldalú mozgékony földi, légi és haditengerészeti kötelékekből tevődnek össze, melyek konfliktushelyzetben gyorsan bevethetők. Az átszervezés alatt álló NATO ütőképességét jól illusztrálja a jugoszláv konfliktusba való eredményes beavatkozás. Megalakulása óta az Észak-atlanti Szövetség a ’90-es években vetette be csapatait először élesben. Különösen a légierő ütőképességére jellemző, hogy az évekig elhúzódó konfliktust remélhetőleg sikerült megfékezni. Kelet- és Közép-Európa országai számára az egyetlen ésszerű megoldás a gyors reagálású erőkre alapozni védelmi rendszereiket. Egy jugoszláviai típusú konfliktust megelőzendő, a NATO 16 tagállama 1991-ben az állam- és kormányfők római találkozóján elhatározta, hogy a szovjet tömb széthullása után függetlenné vált kelet- és középeurópai államokkal felveszi a kapcsolatot. Létrehozták az Északatlanti Együttműködési Tanácsot, melynek jelenleg 39 tagállama van, illetve 1994-ben Brüsszelben a Partnerség a békéért programot, melynek célja kibővíteni és intenzívebbé tenni a politikai és katonai együttműködést. A Partnerség a békéért programnak 27 tagországa van, köztük a Varsói Szerződés valamennyi volt tagállama. A békepartnerségben való aktív részvétel fontos szerepet játszik abban a folyamatban, amely magában foglalja az új tagállamok felvételét a NATO-ba. A szövetséges kormányok várják és üdvözlik a védelmi szervezet új tagállamokkal való bővítését. A Washingtoni Szerződés 10. cikkelye lehetővé teszi olyan államok felvételét, melyek képesek előrevinni az Észak-atlanti Szerződés ügyét, és hozzájárulnak a térség biztonságának fenntartásához. E tekintetben számítanak két, stratégiailag igencsak fontos országra, Magyarországra és Romániára is, addig azonban akad még tennivaló a Duna völgyében, és a Volgán is sok víz fog addig lefolyni. Albert Attila Ahogy a bővítést az oroszok látják VOKSOLÁS KÜLFÖLDÖN Technikai tudnivalók A Központi Választási Bizottság határozata szerint, azon romániai állandó lakhellyel rendelkező román állampolgárok, akik a szavazás napján, november 3-án külföldön fognak tartózkodni, turistaútlevelük felmutatásával szavazhatnak. Akik viszont október 26-tól kezdődően lépnek ki Romániából, az útlevelükön kívül fel kell hogy mutassák a román személyazonossági igazolványukat is. Magyarországon a következő városokban lesznek szavazóurnák: Budapesten a Román Nagykövetségen (XIV. ker., Thököly út 72. sz.), valamint a Román Kulturális Központban (XIV. ker., Izsó u. 5. sz.). A vidéki városok közül pedig Pécsett a Polgármesteri Hivatalban (Széchényi tér 1. sz.), Szegeden szintén a Polgármesteri Hivatalban (Széchényi tér 10-11. sz.), Debrecenben a Ságvári Endre Általános Iskolában (Vásári u. 10. sz.), valamint Nyíregyházán a Városháza épületében (Kossuth tér 1. sz.). Más országokban minden egyes román nagykövetségen, és esetenként a konzulátusokon voksolhatnak, kivéve Izraelt, ahol szintén több helyen állítottak fel szavazóurnákat. Azon román állampolgárok, akik állandó külföldi lakhellyel rendelkeznek, de a szavazás napján Romániában tartózkodnak érvényes román útlevelükkel szavazhatnak bármelyik romániai szavazókörzetben. Napi Politik Partnercsere Nem lesz hatással a NATO programjára, ha Málta valóban felmondja a békepartnerségi megállapodást - közölték a szövetség brüsszeli központjában. A földközi-tengeri szigetország most megalakult munkáspárti kormánya jelentette be, hogy a jövőben nem kíván együttműködni a katonai tömbbel, s visszatér a semlegesség politikájához. Ez a szándék - csakúgy, mint a korábban kérvényezett EU-tagság helyett szabadkereskedelmi megállapodás aláírása az Unióval - a Munkáspárt választási programjának alaptétele volt. Málta tavaly áprilisban csatlakozott a NATO Partnerség a békéért elnevezésű, 27 országot tömörítő kezdeményezéséhez. A békepartnerek közül Ausztria, Finnország és Svédország semleges, s most Svájc is csatlakozni kíván a társasághoz. Belépésével tehát a létszám marad a régi. Bihari Napló „ nagyomber: LEHETSÉGES, HOGY JELCINT már a jövő héten megműtik - mondta Michael DeBakey amerikai szívspecialista. A 88 éves világhírű sebész is jelen lesz konzultánsként az eredetileg november végére tervezett operációnál, amit egykori tanítványa, Renat Acsurkin fog elvégezni. DeBakey a napokban ismét felkeresi az orosz elnököt, hogy megállapítsa, fizikai állapota lehetővé teszi-e a műtétet. A szívsebész tájékoztatása szerint az ütőerek elzáródása miatt Jelcin szívén többszörös aorta- és koszorúér-átkötést kell alkalmazni. NEHÉZTÜZÉRSÉGI PÁRBAJ tört ki a ruandai és a zaire-i hadsereg alakulatai között, és a ruandai hadsereg kommandósai behatoltak a szomszédos ország területére, hogy segítsenek a Bukavu városát támadó zaire-i tusziknak. A kelet-zaire-i nagyvárosban a kormánycsapatok védekező állásokba kényszerültek. Az ENSZ főtitkára felkérte a zaire-i vezetést, tegye lehetővé a nemzetközi szervezetek képviselőinek evakuálását a hadszínterekről. KATONAI PUCCS veszélye fenyeget a Krímben - derült ki az Ukrajnához tartozó autonóm területen működő Szovjet Csekisták Szövetsége elnökének minapi nyilatkozatából. Artur Taraszov Szimferopolban azt mondta, megtörténhet, hogy a térségben „bizonyos politikai csoportok” erőszakos eszközökkel magukhoz ragadják a hatalmat. Azt is közölte, hogy ezek a csoportok olyan radikális mozgalmakból verbuválódtak, mint a kommunista és a szocialista párt, s az egykori Szovjetunió hagyományait akarják felújítani. Az 1995 januárjában alakult Csekisták Szövetsége - Taraszov elmondása szerint - 53 ezer tagot számlál. MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE A küldöttközgyűlés határozatai 1) Az MVSZ Közgyűlése határozati úton támogatja az Interparlamentáris Unió magyar képviselőcsoportjának, nevezetesen Szűrös Mátyás képviselőnek, a csoport elnökének a Benes-dekrétumok eltörlésére vonatkozó országgyűlési indítványát. 2) Az MVSZ Küldöttgyűlése testületileg támogatja Szűrös Mátyás képviselőnek a határon túli magyarokra vonatkozó azon magánindítványát, mely a július eleji magyar-magyar csúcstalálkozó közös nyilatkozatán alapul. 3) A Magyarok Világszövetsége megkereséssel fordul az Országgyűléshez annak érdekében, hogy képviselője nyerjen felszólalási jogot a magyar-román alapszerződés ratifikációs vitájában. A Közgyűlés Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, az MVSZ Elnökségének tagját kéri fel a vitában való felszólalásra. 4) Az MVSZ Közgyűlése indítványozza továbbá, hogy a határon túli magyar nemzetrészek legitim képviseletei minden esetben nyerjenek megszólalási jogot az Országgyűlésben, az őket érintő kérdések megvitatásakor. 5) Ezen túlmenően javasolja, hogy az MVSZ tanácskozási joggal nyerjen állandó részvétei jogot a Magyar Köztársaság Országgyűlésében. 6) Az MVSZ szorgalmazza, hogy a határon túli nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a magyar törvényhozásban. 7) A határon túli magyarok alanyi jogon nyerjenek magyar állampolgárságot. Az MVSZ dolgozzon ki és terjesszen az Országgyűlés elé törvényjavaslatot a határon túli magyarok kettős állampolgársága tárgyában. 8) Szem előtt tartva, hogy a magyar nemzet jövője döntő mértékben a Kárpát-medencében élő szomszédos népekkel való kapcsolatok jövőjének függvénye, az MVSZ elsőrendű feladatának tartja a nemzetek közötti megbékélés ügyének előmozdítását. Ennek céljából az MVSZ Közgyűlése megalakítja az Igazság és Megbékélés Bizottságát, mely az elvtelen, régi rossz időkre emlékeztető „békepolitizálás” helyett az igazságon alapuló tényleges megbékélés szolgálatát végezze. 9) A szomszéd népekkel való megbékélés mellett az MVSZ a nemzeti megbékélés szolgálatát is vállalja. Ennek megvalósítását elsőrendű nemzetpolitikai célkitűzésének tartja egy, a magyar integrációt célul kitűző nemzetpolitikai stratégia keretében. Az MVSZ Küldöttközgyűlése előirányozza egy nemzeti integrációs program kidolgozását és megvalósítását a következő szolgálati ciklusban. 10) Az MVSZ Közgyűlése nyilatkozatban utasítja vissza és cáfolja meg a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségügyi államtitkárának az október 25-én, a Magyar Hírlapban tett kijelentéseit. Magyarázatot kér a Kormánytól az Államtitkár kijelentéseire nézve. Az Országgyűlésnél közbenjár az MVSZ költségvetési támogatásának további biztosítása érdekében. MG 1996. X. 25. Szélhámosok háborúja Néhány hete valóságos hatalmi hadjárat indult a romániai származású francia üzletember, Sever Muresan ellen. A Dacia Felix Bank alapító tagja (jelenleg egyik legnagyobb adósa is), a Romániai Nyílt Teniszbajnokság kezdeményezője és szponzora, az S. M. Invest Group vállalatcsoport tulajdonosa akkor vált kegyvesztetté, amikor a sajtóban bírálni merészelte az állam közméltóságait. Sever Muresan szerint akkor kezdték el támadni, amikor visszautasította a vezető kormányerő választási kampányának finanszírozását. Állítólag ötmillió dollárt követeltek az üzletembertől. A legnagyobb példányszámú romániai napilap, az Evenimentul zilei úgy véli, hogy a Muresan kontra hatalom párharc az utóbbi évek egyik legnagyobb politikai botránya. Az üzletember a Románia liberá-nak adott terjedelmes interjújában elmondta, hogy kétmillió francia frankot fizetett ki a Paris Matchban megjelentetett reklámért, mely a kabinet kedvező külföldi megítélését volt hivatott szolgálni. Ugyanakkor kétmillió dollárt költött a washingtoni román nagykövetség felújítására. Mindezen tények ellenére a dúsgazdag vállalkozó azt nyilatkozta a Ziuának, hogy egyetlen pártot sem támogatott, ő mindent Romániáért csinált, s ezért nem kért cserébe semmit. Ioan Rosea kormányszóvivő kifejtette: Muresan azért sértődött meg, mert nem biztosítottak számára állami garanciákat bizonyos üzleteiért. A kormányszóvivő szerint az egykori bennfentes nem tekinthető a hatalom áldozatának, ahogy most feltünteti magát. Mindenesetre tonye Muresant kizáratták a Dacia Felix Bank alapító tagjainak sorából, és megvonták tőle a romániai teniszbajnokság rendezési jogát. Az utóbbi időben a cégnél mindennapossá váltak a különböző gazdasági vizsgálatok. A Pénzügyminisztérium ellenőrei nemrég fedezték fel, hogy az S. M. Invest fiktív számlák alapján mintegy 833 millió lejes haszonra tett szert, ugyanakkor 415 millió lejnyi áruforgalmi adót nem fizetett be a költségvetésbe. A közelmúltban a borsi határátkelőhelyen minden különösebb magyarázat nélkül elkobozták Sever Muresan diplomata-útlevelét, aki Budapestre szeretett volna utazni, hogy ott találkozhasson svájci ügyvédjével. A vállalkozót beidézték az Országos Rendőr-főkapitányságra, és több órán át hallgatták ki a Dacia Felix Bank ügyében. Muresan szerint Bukarest nem nézte jó szemmel a DFB fejlődését, s mivel egy időben cége a kolozsvári székhelyű pénzintézet részvényeinek kéthanyadát birtokolta, mindenképpen le akarták járatni. Az Adevarul napilap is leközli Muresan azon állítását, mely szerint a DFB és az S. M. Invest közti viszályt mesterségesen szították a célból, hogy a polgárok figyelme elterelődjön a valós bajokról. Mircea Horea Hossu, a Dacia Felix Bank volt alelnöke úgy véli, hogy a Muresan-botrány egy mocskos politikai játszma eredményeként született. (Rais)