Bihari Napló, 1998. május (9. évfolyam, 92-116. szám)

1998-05-01 / 92. szám

MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE ERDÉLYI TÁRSASÁGA A kettős állampolgárságról A Magyarok Világszövetsége ál­tal e hónap elején felvetett kérdés­körrel - a kettős állampolgárság kérdéskörével - kapcsolatban sok nyilatkozat és állásfoglalás hang­zott el az elmúlt három héten. Az egész magyar nemzet körében - Argentínától Svédországig, Auszt­ráliától Kanadáig és Magyaror­szágtól Erdélyig - ezekben a hetek­ben élénk vita kerekedett. A gon­dolat a napi emberközi kapcsola­tok meghatározó beszédtémájává vált. A sajtóban napvilágot látott állásfoglalásokon túl sok mende­monda és híresztelés keletkezett. Ezért, és a kettős állampolgárság kérdéskörében vállalt szerepem és a jövőben is várhatóan rám háruló feladat és szerepkör miatt is, szük­ségesnek látom az alábbiak nyilvá­nosságra hozatalát. A Magyarok Világszövetsége el­nökhelyettesévé történt megvá­lasztásom óta megannyi megfon­tolás és körülmény indokolta vol­na, ennek ellenére nem vagyok ma­gyar állampolgár és nem is folya­modtam magyar állampolgárságért A kettős állampolgárság kér­déskörét változatlanul az egész magyar nemzetet érintőnek és megkerülhetetlenül fontosnak tar­tom. Miközben tudományos érté­kű szociológiai felmérések és a közhangulat egyaránt arról tanús­kodnak, hogy Magyarország hatá­rain kívül mindenütt, a Kárpát-me­dencei és a nyugati magyar közös­ségek soraiban egyaránt, igen nagy a kettős állampolgárság iránti ér­deklődés és igény, változatlanul azt vallom, hogy e kérdésben le kell folytatni az össznemzeti vitát, amelynek során mindenkinek hal­latnia kell hangját, akinek e kér­déssel kapcsolatosan van a nyil­vánosságnak szánt gondolata. A döntést majd ezután kell meghozni. Személy szerint sajnálom, hogy az eddig napvilágot látott magyarországi és erdélyi hivatalos állásfoglalások az érdemi megnyi­latkozás helyett jobbára álkérdé­seket taglaltak. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése többéves munka árán kidolgozta az Európai Egyezményt az Állampolgárságról (European Convention on Nationa­lity - Council of Europe, European Treaties, ETS No. 166 - Strasbourg, 6. XI. 1997). Magyarország kormá­nya 1997. október 30-i határoza­tában Kovács László külügymi­nisztert bízta meg azzal, hogy az egyezményt kézjegyével ellássa. A 32 cikkelyből álló egyezmény részletesen kitér a kettős állam­­polgárság intézményére. Két cik­kelye tizennégy pontban tárgyalja a kettős állampolgárok katonai szolgálatát. De az Egyezmény kitér azokra az esetekre is, amikor egész közösségek kerülnek egy új állam fennhatósága alá. Az Egyez­mény tiltja a kettős és az egyetlen állampolgársággal rendelkező sze­mélyek közötti megkülönbözte­tést. A kettős állampolgársággal és az arról zajló vitával kapcsolatos álláspontját a VET a közeljövőben testületi tanácskozáson, a tagok véleményének ismeretében alakít­ja ki és azt nyilvánosságra hozza. Kolozsvár, 1998. április 30-án Patrubány Miklós elnök A fenti nyilatkozathoz, illetve a román állampolgárokra nézvést kötelező esetleges magyarországi vízumkényszer kérdésköréhez kapcsolódik követ­kező két hírünk. A magyar kormányfő egy osztrák lapinterjúban kijelentette, hogy Budapestnek nincs szüksége bécsi utasításokra. Magyarországnak nincs olyan nemzetközi szerződési kötelezettsége, amely megszabná a be­utazási engedélyek rendszerét, erről legfeljebb a távoli jövőben eshet szó. Tegnap a szlovén belügyminisztérium javasolta kormányának, hogy az or­szág vezessen be vízumkényszert az odalátogató román, bolgár, török, orosz, iráni és tunéziai állampolgároknak. A tárcavezető szerint az EU-tag­­felvételre váró Szlovénia az illegális bevándorlás megakadályozása érdeké­ben az idén vagy jövőre erre az intézkedésre kényszerül a „kockázatos álla­mok" listáján szereplő országok polgáraival szemben. KORRUPCIÓVAL VÁDOLJÁK A FŐÜGYÉSZEKET Lepi védekezés a támadás A Parasztpárt Bihar megyei szervezetének elnöke, illetve tit­kára, Nistor Radiceanu és Mircea Negrau honatyák írásos beadvány­ban fordultak Valeriu Stoica igaz­ságügy-miniszterhez és Sorin Moi­­sescu főállamügyészhez, hogy korrupció miatt indítsanak vizsgá­latot a Bihar megyei, a nagyváradi területi és a váradi főügyészek el­len. Radu Bodeát, Gheorghe Motot és Gheorghe Indrét többek között azzal vádolják, hogy szoros kap­csolatban állnak alvilági szemé­lyekkel, hogy személyes, illetve anyagi érdekből közbenjárnak, kö­dösítenek bizonyos büntetőjogi ügyekben, hogy törvénytelen mó­don hatalmas vagyont halmoztak fel. A két politikus a helyi sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a botrány hátterében nem politikai érdekek - mint ahogyan azt az érintettek tartják­­, hanem az igaz­ságszolgáltatás működésével, me­netével elégedetlen polgárok hoz­zájuk befutott bejelentései állnak. Azt is kijelentették, természetesen ez esetben sem szabad megfeled­kezni az ártatlanság védelméről, még akkor sem, ha az érintettek nyilatkozataikban enyhén szólva furcsán, másokat támadva igye­keztek tisztára mosni magukat a közvélemény előtt. (Radu Bodea és Gheorghe Mot vádaskodásának célpontjában a Parasztpárt által tá­mogatott, korábban leváltott me­gyei helyettes főügyész, Viorel Gavra, illetve váradi főügyész, Ge­­lu Lutai állt­­ a szerző megjegyzé­se.) Badiceanu és Negrau beadvá­nyát azzal a kéréssel zárta, hogy az érintetteket mentsék fel tisztsé­gükből a vizsgálatok idejére, s amennyiben az ellenük felhozott vádak bebizonyosodnak, távolít­sák el őket az ügyészségekről. Megjegyzendő, hogy Badiceanu ko­rábban a Bihar megyei Törvény­szék polgárjogi tagozatának el­nöke, Ioan Bruder ellen is vizsgála­tot kért. Azzal vádolta őt, hogy az beavatkozott egy váradi vállalkozó s a Vámigazgatóság közötti per menetébe, előbbi javára befolyá­solva azt. Az Igazságügy-miniszté­riumból érkezett vizsgálóbizott­ság távozása után, még a hivatalos eredmény ismertetése előtt Bruder beadta lemondását. Ugyanennek a vállalkozónak a nevét Bodeával is kapcsolatba hozták a mostani be­advány aláírói. Zárríbó Sipos Mónika A DÉLSZLÁV VÁLSÁGGAL foglalkozó összekötő csoport ú­­jabb szankciókat vezet be Ju­goszlávia ellen. A hat nagyhatal­mat képviselő diplomaták római ülésükön úgy döntöttek, hogy befagyasztják Jugoszlávia külföl­di javait és követeléseit. Kilátásba helyezték, hogy beszüntetik a jugoszláviai befektetéseiket is. A határozatot egyedül Oroszor­szág ellenezte. A nagyhatalmak ugyanakkor jelezték, hogy Belg­rád visszatérhet a nemzetközi intézményekbe, ha rendezi a ko­szovói válságot. A FÜGGETLEN KURD ÁLLAM megteremtéséért harcoló Kurd Munkáspárt (PKK) cáfolta, hogy köze volt Olof Palme svéd mi­niszterelnök évekkel ezelőtti meg­gyilkolásához. A PKK stockholmi szóvivője szerint az erről felröp­pentett hír egy ifjabb eleme a földalatti kurd mozgalom lejára­tására alkalmazott török mód­szereknek. Egy isztambuli lap Ece­vit török miniszterelnök-helyet­­­tesre hivatkozva számolt be ar­ról, hogy Palme a PKK áldozata lett. A szervezet áprilisban elfo­gott egykori parancsnoka állító­lag beismerte a gyilkosságot, sőt a merénylet minden részletét fel­tárta. AZ AMERIKAI SZENÁTUS rö­videsen szavaz a NATO-bővítés­­ről. A szerdai vitában a szenáto­rok elvetették azt a módosító ja­vaslatot, amely különleges eljá­rást kezdeményezett volna a NATO-tagállamok közötti viták, például etnikai ellentétek elsimí­tására. Két indítvány vitája még hátravan. Az egyik szerint a há­rom közép-európai ország felvé­tele után három évre le kellene állni a bővítéssel, a másik azt ja­vasolja, hogy Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot csak akkor vegyék fel a NATO-ba, ha már csatlakoztak az EU-hoz. KM használ? Talán túl sok krimit meg kém­regényt olvastam, ezért keresek a nagyon látványos, sokat m­ediati­­zált­ történések mögött valami mélyebb, rejtett, sötét jelentést A repülő cigaretták" ügye például fölöttébb gyanús. Qui prodest? Az ismeretlen tettes után nyomozó Poirot vagy Maigret felügyelő klasszikus kérdése ez. A becsem­pészett, hamis zárjeggyel ellátott füstölnivaló eladásából származó haszon természetesen a megren­delő cégé, hogy onnan milyen kasszába vándorol a pénz, azt majd a sok illetékes ad hoc parla­menti és minisztériumi vizsgálóbi­zottság deríti ki­­ vagy sem Nem ez a lényeg, ez csak a felszín. Fon­tosabbnak tűnik, hogy az államfő kijelentette: az eset a Román Hír­szerző Szolgálat által megrende­zett tettenérés volt Emil Constantinescut nem tá­jékoztatták félre, s talán neki is fel­tűnt hogy valójában kit­értek tet­ten. Nem a bolgárok által bérelt uk­rán gép személyzetét nem a ka­mionsofőröket, nem az otopeni-i katonai reptér őrségét, hanem el­sősorban a kormányőrséget A lé­gierő, a rendőrség az elnöki hiva­tal 3 vámhatóság - és még ki min­denki bele nem keveredett - halak az RHSZ hálójában, amelybe alapo­san beleakadt maga a belügymi­niszter is. Az állam stabilitását ga­rantáló intézmények és vezetőik fejetlenül kapkodnak, a sajtónak lógatott csalit bekapta minden hír­­szerkesztőség, s ontja a kiszivá­rogtatott értesüléseket, az ellenzé­ki pártok szószólói széles vigyor­­ral örvendeznek a végrehajtó ha­talom tehetetlenségén, s rövidesen várhatóak a külföldi reagálások is. Nem ezt hívják diverziónak? A média útján a rendőrség az egész lakosság segítségét kérte egy országosan körözött kormány­­őr ezredes kézre kerítéséhez, aki­nek a fantomképéről a saját ma­mája sem ismerne a delikvensre. A parlamentben a költségvetés he­lyett az Assos árfolyamát számít­­gatják, s érdekelnek-e még­ valakit a szekus-dossziékban rejlő titkok, ha bármikor ellenőrizetlen idegen repülőgépek jöhetnek-mehetnek háborítatlanul a fejünk fölött? Bi­zonytalanság és bizalmatlanság minden szinten. A bukarestieket telefonon fag­gatta egy közvélemény-kutató tár­saság, hogy kit tartanak felelősnek a botrányért A forgatókönyv sze­rint reagáló lakosság első helyen az Őrző-védő Szolgálatot említette a vétkesek listáján, utána a hadse­reg következett. A fővárosiak úgy vélik, hogy főként az elnöki hivatal érdekelt az eset eltussolásában. Nem lepődnék meg, ha ezek után valamely más titkosszolgálati szervezetre bíznák a román politi­kusi elit védelmét - s egyben meg­figyelését Mi jöhet még? Szinte bármi. Az akció elkezdődött. Annyi biztosra vehető, hogy - bár neki is becsületére vált volna - nem a CIA szervezte. Máté Zsófia DEMOKRATA PÁRT Székszavazó Margittól Közel harminc helybeli és váradi közéleti személyiség gyülekezett szerdán a margittai Eroilor utca 6. szám alatt, a Demokrata Párt helyi szervezetének székháza előtt, amelyet hivatalosan ekkor adott át Cons­tantin Trisca, a filiálé elnöke. A párt Bihar megyei szervezete részéről Aurel Gyurca alelnök, a prefektúra vezérigazgatója, valamint Mircea Má­téi, a DP ifjúsági tagozatának elnöke vett részt a rövid ünnepségen. Utób­bi lapunk kérdésére elmondta, hogy bár politikai szervezetként működ­nek, legfontosabb feladatuknak egyértelműen a fiatalok érdekvédelmét tartják. Az eredményes munka érdekében igyekeznek kapcsolatokat kié­píteni a Parasztpárt ifjúsági alakulatával és a FIDESZ-szel is. MURAVIDÉK-PARTIUM A hasonlóságokat keresik Amint korábban már beszámoltunk róla, partiumi körutat tett a ma­roknyi, mindössze tízezres szlovéniai magyarság egy 54 fős csoportja Göncz László történész, költő vezetésével. Rövid margittai pihenőjük alkalmával - mielőtt turistabuszuk fedélzetére vették volna idegen­­vezetőjüket, Fazakas László margittai református lelkipásztort - a muravidéki küldöttség vezetője válaszolt a BN néhány kérdésére. -Ma céja a szlovéniai magya­rok partiumi látogatásának és ön milyen minőségben vezeti a kül­döttséget? - Én ezt inkább kirándulásnak nevezném, amelyet azért szervez­tem, hogy társaimnak megmutas­sam a Magyarország és Erdély kö­zött elterülő, mostanság háttérbe szorult részeket. Én, mint Ady­­imádó, Nagyváradot mindig is a Körös-parti Párizsnak tekintettem. ’ Csodálatos, megható érzés az esti órákban a századfordulót idéző utcákon sétálni - olyan ez, akár egy időutazás. A múlt építészeti csodái és a Bors felől érkező elé tá­ruló lerobbant gyárkolosszusok között feloldhatatlan ellentmon­dás feszül. Látogatásunk célja megismertetni e térséget a szlové­niai magyarokkal, annál is inkább, mert hasonlóságot vélek felfedez­ni a muravidékiek és az észak-par­­tiumiak mentalitása között. A Szlovéniai Magyar Nemzetiségű Művelődési Intézet igazgatója va­gyok, amelynek alapítója a Muravi­déki Magyar Nemzeti Közösség, vagyis a történelmi magyar Zala és Vas megyék Szlovéniába szakadt részeinek érdekképviseleti szerve. - Olyan ez, mint itt az RMDSZ? - Mint érdekvédelmi szervezet igen, de nagyságrendben kisebb annál, éppen ezért elsősorban ön­­kormányzati szerepet játszik, és kevésbé politizál. - Mivel foglalkozik a művelődé­si intézet? - Működési területünk kiter­jedt a magyar nyelvű könyvkiadás támogatására, az anyanyelv ápolá­sára, a nemzettudat formálására. Tudományos kutatásokkal is fog­lalkozik, szociográfiával, helytör­ténettel. Különböző műkedvelő együtteseket karolunk fel, például színjátszó köröket vagy néptánc­­csoportokat. - Az írott és elektronikus sajtó­ban Szlovéniát a tolerancia földje­ként emlegetik Mi a valóság? - Hát igen, a menyasszony nem olyan szép, mint a róla festett kép. Tény, hogy a Lendva körzetében élő szlovéniai magyarok esetében a mindenkori politikai vezetés a pozitív diszkrimináció elvét alkal­mazza Minket is a kormány finan­szíroz. A politikai vezetés felis­merte, hogy ez a gyakorlat belépő­jegyet jelent az Európai Unióba, és érvként is alkalmazható a környe­ző országokban élő szlovén ki­sebbség sorsával kapcsolatos vi­tákban. Persze vannak velünk szemben ellenérzések is. Például mifelénk is előfordul a kétnyelvű helységnévtáblák lefestése, annak ellenére, hogy a szlovén kulturális közeg igen magas színvonalú. Ez a tény ugyanakkor serkenti az asszi­milációs folyamatot. E tekintetben tehát kényesebb helyzetben va­gyunk, mint a romániai magyarok. Az önök identitástudata fejlet­tebb, mint a mienk - mi sajnos ro­hamosan fogyunk. Albert Attila

Next