Bihari Napló, 1999. április (10. évfolyam, 76-99. szám)
1999-04-01 / 76. szám
2 an táblánk hozzá... Pálfy Török László „Haragszom magára” - mondta a minapi találkozásunkkor Gheorghe Andor feketebátori polgármester. Az elöljáró kifogásolta, hogy lapunk hasábjain minduntalan felemlegetem be nem váltott ígéreteit, így ezek közül soha nem maradhatott ki a magyarok lakta Árpád falu kétnyelvű helységnévtáblájának hiánya A polgármester végül érvényt szerzett a 22. számú sürgősségi kormányrendeletnek, tehát Dél-Bihar ezen településének határában is olvasható már magyar nyelven a falu elnevezése. Balkáni konferencia Koszovóról A Bonn melletti Petersbergbe hívta össze a német külügyminiszter több európai uniós kollégáját és a Jugoszláviával szomszédos nyolc ország diplomáciai vezetőjét, hogy a koszovói válság nyomán kialakult háborús helyzetet értékeljék, s megoldási lehetőségeket keressenek. Az EU „trojkát" alkotó német, osztrák és finn tárcavezetőn kívül az albán, a bolgár, a boszniai, a macedón, a román, a magyar, a szlovén és a horvát diplomácia vezetője tanácskozik az Unió kisebbségügyi és külügyi főbiztosával, Emma Boninóval és Hans van den Broekkal, az ENSZ menekültügyi főbiztosával, Szadako Ogatával, illetve az EBESZ soros norvég elnökével, Knut Vollebaekkel. A konferencia célja „a válságövezet stabilizálása érdekében hozandó politikai lépések összehangolása”. A kezdeményezésről azután érkezett hír, hogy eredménytelennek bizonyult Primakov orosz kormányfő közvetítési kísérlete. A NATO közben fokozta légitámadásainak hevességét. Londoni bejelentés szerint ezentúl a lehetséges célpontok között szerepel a szerb és a jugoszláv bel- és védelmi minisztérium minden egysége, támaszpontja, parancsnoki központja, legyen az bárhol a szövetségi köztársaság területén A Jugoszláv Statisztikai Hivatal eddig 500 millió dollárnyira becsülte a légicsapások okozta veszteséget. A hivatal igazgatója úgy véli, hogy Belgrádnak a NATO-csapások végeztével háborús kártérítést kellene követelnie az „agresszor országoktól”, az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniától, Németországtól és Franciaországtól. Belgrádban szinte egész nap szólt a légiriadót jelző sziréna. A menekültek egyre nagyobb számban áramlanak a Koszovóval határos Albániába, Macedóniába és Montenegróba. Tiranában összehívták a parlament rendkívüli ülését, a közlekedési minisztérium elrendelte, hogy az összes magánvállalat bocsássa azonnal a kormány rendelkezésére szállító járműveit, hogy azokkal a menekülteket a határról az ország más térségeibe szállítsák. A legfrissebb adatok szerint már Koszovó lakosságának 27 százaléka, mintegy félmillió albán kényszerült lakóhelyének elhagyására. Görögország bejelentette, hogy 400 ezer dollárral segíti Macedóniát az odaérkezett 20 ezer menekült ellátásában. Izrael kész humanitárius és orvosi támogatást adni a harcok vétlen áldozatainak. Az Európai Unió 12 millió eurót ígért, és Japán is felajánlotta segítségét. Jugoszláviában hétfőn lépett életbe az a rendelet, amely a hadiállapotra hivatkozva megtiltja a 18 és 60 év közötti férfiak külföldre utazását. M. Zs. a Röviden MINSZKBEN LETARTÓZTATTÁK Alekszandr Lukasenko elnök öt politikai ellenfelét, köztük Mihail Csigir volt kormányfőt, valamint az ellenzék tervezte „alternatív elnökválasztás” négy szervezőjét. Csigirt a miniszterelnökséget megelőző időszakban bankelnökként elkövetett állítólagos visszaélései miatt vették őrizetbe, és a belügyi szervek tájékoztatása szerint tanúként hallgatják ki. Az „alternatív elnökválasztást” illetően a legfőbb ügyész már februárban figyelmeztette az ellenzéket: ha folytatja a választás szervezését, azt a hatóságok a hatalom megszerzésére irányuló összeesküvésnek fogják tekinteni. AZ IRAKI TÖMEGPUSZTÍTÓ fegyverek leszerelését ellenőrző Új szervezet létesítésére tett javaslatot egy szakértői testület. A 22 tagú bizottság hétfőn terjesztette erről szóló jelentését az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé. A brazil Celso Amorim vezette csoport jelentése megállapítja, hogy Iraknak még vannak tömegpusztító fegyverei, s azokat egy, a korábbinál erősebb szervezettel ellenőrzés alatt lehetne tartani A BENELUX ÉS A VISEGRÁDI államok közeledésének lehetőségét vetette fel Brüsszelben Eduard Kukán szlovák külügyminiszter. Kukán a Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnökkel, Erik Derycke külügyminiszterrel és Frank Swaelen szenátusi elnökkel folytatott megbeszélései után elmondta, hogy egyetértettek abban: hasznos lehetne a regionális együttműködésről folytatott tapasztalatcsere a Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából és Magyarországból álló visegrádi, illetve a Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot tömörítő Benelux-csoport között. Bihari Napló PI POLITIK I ló kötőm§ a mm lopott ló Hatesztendei törvényszéki huzavona után olyan döntés született egy peres ügyben, amely megerősítheti a jogállamiságba vetett bizalmunkat. Egy idős parasztembertől ellopták a lovát. A ló viszont fejlett jogérzékkel rendelkezett, és önként visszatért a gazdájához. Ezzel akár fátylat is lehetett volna borítani az esetre, viszont a lókötő lopásként értelmezte a hazalopakodás tényét. Beperelte a tulajdonost, s a joghatóság a patvarkodónak adott igazat. Feltehetően a per tárgyát képező kancát - holott a szénája javát már megette - nem idézték be tanúnak így azt sem méltányolták, hogy 15 éve tartó szolgálati idejét az eredeti munkahelyén óhajtja befejezni. A lótolvajnak minősített lótartót hat hónap börtönre és 5 millió lej kártérítés kifizetésére ítélték. A lókötőnek jó összeköttetései lehettek, hiszen hat évig zavartalanul gyakorolhatta lóbitorló státusát. Hogy végül a szerepcserét jogilag is korrigálták, az a Bákó megyei törvényszék érdeme. Az eset messze túlmutat a maga egyszeri és egyedi voltán. Hiszen honunkban a köztulajdon évtizedeken át a közpréda szinonimája volt, s a közösség, illetve a magántulajdon végképp nem tartozott a szentségek körébe. A legnagyobb „lókötő" az állam volt, s gondoskodott arról is, hogy „legitimizálja" tulajdonosi jogait. Az eltulajdonítók, a használati jog élvezői annyira beleélték magukat évtizedekig gyakorolt jogkörükbe, hogy menten „tolvajt” kiáltottak az első tétova visszaigénylési kísérletek megtörténtekor. Mi több: átpolitizáltákk a restitúció kérdéskörét, és nem átallották azt akár szociális, akár etnikai, netán felekezeti problémává torzítani-tágítani. Érvelésük, logikájuk hasonló ahhoz, amilyen a példabeli lótolvajé lehetett: „Ezt a lovat hat éven át etettem, ápoltam, teljesen a magaménak érzem. Ha elveszik tőlem, ki téríti meg a költségeimet?” Közben meg se járja az eszüket, miként jutottak hozzá a jószághoz, s az idő alatt milyen mértékben rövidítenék meg a gazdát... Szilágyi Aladár VISSZAHÍVNÁ az általa jelölt pénzügyminisztert a Nemzeti Liberális Párt, mivel elégedetlen annak eddigi tevékenységével. A Traian Decebal Remes által bevezetett túlzó adópolitika elsősorban azokat a liberális vezetőket háborította fel, akik sikeres üzletemberként jelentős összegekkel támogatták a formációt. Az NLP attól is tart, hogy a tárcavezető ténykedése miatt választók tömegét fogja elveszíteni. A Mediafax híre szerint Mircea Ionescu-Quintus alakulatában több jelölt neve is szóba került a pénzügyi tárca átvételére, s ezek között szerepel Theodor Stolojan volt miniszterelnök is. Hogy Remek rosszul közelítette meg a különben bonyolult kérdéskört, azt bizonyítja a lej további értékvesztése. Tegnap a Nemzeti Banknak újra erélyesen be kellett avatkoznia a bankközi valutapiacon, hogy a dollár lejben kifejezett ára ne szökjön az egekbe. POLGÁRMESTERI HIVATAL Szürke eminenciások A nagyváradi Polgármesteri Hivatal jogi osztályának tevékenysége kevéssé ismert. A szerkezeti felépítés szerint a Közigazgatási Igazgatósághoz tartozik, hat jogász dolgozik itt. Az osztály tevékenysége két fő részre oszlik: jogsegélyszolgálat a Polgármesteri Hivatal igazgatóságainak, valamint a román állam és a nagyváradi Helyi Tanács jogi képviselete a bíróságon. Az itt dolgozók készítik elő a Helyi Tanács üléseit, jogi szempontból véleményezik a szakjelentéseket és a határozattervezeteket. Részt vesznek az üléseken is. Ott vannak a koncessziós és versenytárgyalásokon. Tavaly például 105 versenytárgyalást követően 76 szerződést láttamoztat Szintén az ő hatáskörükbe tartozik a Polgármesteri Hivatalnál megkötött munkaszerződések láttamozása. Tavaly 79 esetben került erre sor. Ha a városházi meghallgatásokon elhangzottaknak vagy a lakossági észrevételeknek jogi vonatkozásaik vannak, szintén ők járnak el az ügyben. Az év elején javasolták, hogy a jövőben egyesítsék a Polgármesteri Hivatal, valamint az újonnan megalakított Ingatlankezelő Igazgatóság és a Helyi Közpénzek Igazgatósága keretében működő jogi osztályokat, hogy hatékonyabban tudjanak dolgozni. P.LZ. BELPOLITIKAI VÍZVÁLASZTÓ A jugoszláviai háború és Románia Andrei Plesu külügyminiszter pár hete egy nagyszabású londoni NATO-konferencán többek között kijelentette: a múlt rendszer évtizedeinek propagandagépezete azt próbálta belénk románokba sulykolni, hogy a NATO a gonosz imperialista törekvések katonai megjelenítője, de a mi népünk folyamatosan tudta, hogy ez nem igaz; az Észak-atlanti Szerződés a béke és a demokrácia hirdetője, letéteményese. Mi tehát végig azért imádkoztunk, hogy minél közelebb kerüljünk a NATO-hoz, és feltett szándékunk annak mihamarabb teljes jogú tagjává is válni - általánosított nagyvonalúan a bukaresti diplomácia vezetője kevéssel azelőtt, hogy megindult volna a szövetségesek támadássorozata a szerb, illetve jugoszláv erők ellen. Nos, a közelünkben zajló háború és az azzal párhuzamosan folyó diplomáciai nagyüzem hívei sok mindent egyértelműsítettek a belpolitikai porondon, mondhatni egyfajta vízválasztójává váltak az álláspontoknak. Mindazonáltal nem beszélhetünk tisztázásról, többé-kevésbé megalapozott sejtelmek beigazolódásáról, hiszen az ország szürke zónába való tartozásának egyik következménye éppen az volt és marad, hogy egyes politikai erők ebben a homályos geostratégiai helyzetben tartanák Romániát, mások egyértelműen a Nyugat, tehát a NATO és az EU felé próbálják taszítani, s természetesen vannak, akik gondolkodás nélkül tolnák vissza a keleti, mondhatni eurázsiai érdekszférába. Ennek pár napja megvannak a kézzelfogható bizonyítékai is különböző pártvezetők nyilatkozatai, a helyzethez való viszonyulásuk formájában. A Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Valeriu Tabara pádánu egy országos tévéadó riporterének tette fel a kérdést: miért igyekszünk mi egy olyan katonai tömbbe, amely független ország ellen indít háborút, ártalmatlan emberek életét oltja ki fegyveres fellépésével? Hogy Funar utódja az RNEP élén nem rajong a Nyugatért, azon senki nem lepődik meg, most viszont ő és a hozzá hasonlók úgy gondolják, ezt nyíltan ki is mondhatják, hiszen úgymond immár alá tudják támasztani véleményüket. A demagóg politizálás sablonjainak megfelelően Tabara egy szót nem ejtett a NATO fellépését kiváltó okokról, tehát arról, hogy a Milosevics vezette Jugoszlávia jó ideje szisztematikus népirtást folytat Koszovóban saját albán nemzetiségű állampolgárai ellen. A nacionalista alakulat első embere pedig csak az egyik azok közül, akik beosztásuk révén nyilvánosságra tudják hozni hasonló véleményüket, amihez a hazai média jó néhány reprezentánsa hathatós, az információszolgáltatáson messze túlmutató segítséget is nyújt, hiszen érdeke azonos a megszólaltatottakéval. Hogy egy helyi példát is említsünk: a NATO- beavatkozás kapcsán Iliescu pártjának Bihar megyei parlamenti képviselője a minap Adolf Hitlerhez hasonlította Bill Clintont... Sok hazai román politikusban tehát messze erősebb a hozzájuk nemzeti lelkületben közel álló és vallási szempontból azonos szerbség iránti úgymond zsigeri szimpátia, mint a nyugati értékrend. Ez ma lépten-nyomon tetten érhető Bukarestben és szerte az országban, attól függetlenül hogy ki fogadja el és ki nem a Huntington-féle kultúrkörelméletet. Plesu külügyminiszter londoni megnyilatkozása tehát messze nem fedi a romániai valóságot erről az országról-nem^ehet tudni~hogy merre tsru-a- Nongát is erezte^ tehát láván. Mindmáig kivárt a~Vefektetésekkel, az~~integrációs szervezetekbe való Meghívók átnyújtásával stb. ■ -----------------------------’ —ZrTörténelem persze produkált már olyan európai léptékű fintorokat, amelyek során nemzetek, államok meg nem érdemelt előnyökhöz jutottak. E precedensek alapján akár azon is el lehetne gondolkozni, amit egyes elemzők és/vagy álmodozók látnak körvonalazódni a jugoszláviai háború elhúzódása esetén, nevezetesen, hogy Románia helye és szerepe a térségben gyorsan felértékelődhet. Volt, aki egyenesen azt mondta, hogy az ország akár már az e hónapban sorra kerülő NATO-csúcson is meghívót kaphatna a szervezetbe. Abba a szervezetbe, amelynek Magyarország immár teljes jogú tagja, de amelynek jelen fellépését RomáiTfuban—ma is rengetegen nagy fenntartásokkal ment egy esetben határozott ellenőrzéssel figyelikT. Wagner István