Bihari Napló, 1999. április (10. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-01 / 76. szám

2 ­an táblánk hozzá... Pálfy Török László „Haragszom magára­” - mondta a minapi találkozásunkkor Gheor­­ghe Andor feketebátori polgármester. Az elöljáró kifogásolta, hogy lapunk hasábjain minduntalan felemlegetem be nem váltott ígéreteit, így ezek közül soha nem maradhatott ki a magyarok lakta Árpád falu kétnyelvű helységnévtáblájának hiánya A polgármester végül érvényt szerzett a 22. számú sürgősségi kormányrendeletnek, tehát Dél-Bihar ezen településének határában is olvasható már magyar nyelven a falu elnevezése. Balkáni konferencia Koszovóról A Bonn melletti Petersbergbe hívta össze a német külügyminiszter több európai uniós kollégáját és a Jugoszláviával szomszédos nyolc ország dip­lomáciai vezetőjét, hogy a koszovói válság nyomán kialakult háborús hely­zetet értékeljék, s megoldási lehetőségeket keressenek. Az EU „trojkát" alkotó német, osztrák és finn tárcavezetőn kívül az albán, a bolgár, a bosz­niai, a macedón, a román, a magyar, a szlovén és a horvát diplomácia veze­tője tanácskozik az Unió kisebbségügyi és külügyi főbiztosával, Emma Bo­­ninóval és Hans van den Broekkal, az ENSZ menekültügyi főbiztosával, Sza­­dako Ogatával, illetve az EBESZ soros norvég elnökével, Knut Vollebaekkel. A konferencia célja „a válságövezet stabilizálása érdekében hozandó poli­tikai lépések összehangolása”. A kezdeményezésről azután érkezett hír, hogy eredménytelennek bizonyult Primakov orosz kormányfő közvetítési kísérlete. A NATO közben fokozta légitámadásainak hevességét. Londoni beje­lentés szerint ezentúl a lehetséges célpontok között szerepel a szerb és a jugoszláv bel- és védelmi minisztérium minden egysége, támaszpontja, pa­rancsnoki központja, legyen az bárhol a szövetségi köztársaság területén A Jugoszláv Statisztikai Hivatal eddig 500 millió dollárnyira becsülte a légi­csapások okozta veszteséget. A hivatal igazgatója úgy véli, hogy Belgrád­­nak a NATO-csapások végeztével háborús kártérítést kellene követelnie az „agresszor országoktól”, az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniától, Né­metországtól és Franciaországtól. Belgrádban szinte egész nap szólt a légiriadót jelző sziréna. A mene­kültek egyre nagyobb számban áramlanak a Koszovóval határos Albá­niába, Macedóniába és Montenegróba. Tiranában összehívták a parlament rendkívüli ülését, a közlekedési minisztérium elrendelte, hogy az összes magánvállalat bocsássa azonnal a kormány rendelkezésére szállító jármű­veit, hogy azokkal a menekülteket a határról az ország más térségeibe szál­lítsák. A legfrissebb adatok szerint már Koszovó lakosságának 27 százalé­ka, mintegy félmillió albán kényszerült lakóhelyének elhagyására. Görög­ország bejelentette, hogy 400 ezer dollárral segíti Macedóniát az odaérke­zett 20 ezer menekült ellátásában. Izrael kész humanitárius és orvosi tá­mogatást adni a harcok­ vétlen áldozatainak. Az Európai Unió 12 millió eurót ígért, és Japán is felajánlotta segítségét. Jugoszláviában hétfőn lépett életbe az a rendelet, amely a hadiállapotra hivatkozva megtiltja a 18 és 60 év közötti férfiak külföldre utazását. M. Zs. a R­öviden MINSZKBEN LETARTÓZTAT­TÁK Alekszandr Lukasenko el­nök öt politikai ellenfelét, köztük Mihail Csigir volt kormányfőt, va­lamint az ellenzék tervezte „al­ternatív elnökválasztás” négy szervezőjét. Csigirt a miniszter­­elnökséget megelőző időszakban bankelnökként elkövetett állító­lagos visszaélései miatt vették őrizetbe, és a belügyi szervek tá­jékoztatása szerint tanúként hallgatják ki. Az „alternatív el­nökválasztást” illetően a legfőbb ügyész már februárban figyel­meztette az ellenzéket: ha foly­tatja a választás szervezését, azt a hatóságok a hatalom megszer­zésére irányuló összeesküvésnek fogják tekinteni. AZ IRAKI TÖMEGPUSZTÍTÓ fegyverek leszerelését ellenőrző Új szervezet létesítésére tett ja­vaslatot egy szakértői testület. A 22 tagú bizottság hétfőn terjesz­tette erről szóló jelentését az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé. A brazil Celso Amorim vezette cso­port jelentése megállapítja, hogy Iraknak még vannak tömegpusz­tító fegyverei, s azokat egy, a korábbinál erősebb szervezettel ellenőrzés alatt lehetne tartani A BENELUX ÉS A VISEGRÁDI államok közeledésének lehetősé­gét vetette fel Brüsszelben Edu­ard Kukán szlovák külügymi­niszter. Kukán a Jean-Luc De­­haene belga miniszterelnökkel, Erik Derycke külügyminiszterrel és Frank Swaelen szenátusi el­nökkel folytatott megbeszélései után elmondta, hogy egyetértet­tek abban: hasznos lehetne a re­gionális együttműködésről foly­tatott tapasztalatcsere a Csehor­szágból, Lengyelországból, Szlo­vákiából és Magyarországból álló visegrádi, illetve a Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot tö­mörítő Benelux-csoport között. Bihari Napló PI POLITIK I ló kötőm§ a mm lopott ló Hatesztendei törvényszéki huzavona után olyan döntés született egy peres ügyben, amely megerősít­heti a jogállamiságba vetett bizalmunkat. Egy idős parasztembertől ellopták a lovát. A ló viszont fejlett jogérzékkel rendelkezett, és önként visszatért a gazdájához. Ezzel akár fátylat is lehetett volna boríta­ni az esetre, viszont a lókötő lopásként értelmezte a hazalopakodás tényét. Beperelte a tulajdonost, s a joghatóság a patvarkodónak adott igazat. Feltehetően a per tárgyát képező kancát - holott a szénája javát már megette - nem idézték be tanúnak így azt sem méltányolták, hogy 15 éve tartó szolgálati idejét az eredeti munkahelyén óhajtja befejezni. A lótolvajnak minősített lótartót hat hónap bör­tönre és 5 millió lej kártérítés kifizetésére ítélték. A lókötőnek jó összeköttetései lehettek, hiszen hat évig zavartalanul gyakorolhatta lóbitorló státusát. Hogy végül a szerepcserét jogilag is korrigálták, az a Bákó megyei törvényszék érdeme. Az eset messze túlmutat a maga egyszeri és egye­di voltán. Hiszen honunkban a köztulajdon évtizede­ken át a közpréda szinonimája volt, s a közösség, il­letve a magántulajdon végképp nem tartozott a szent­ségek körébe. A legnagyobb „lókötő" az állam volt, s gondoskodott arról is, hogy „legitimizálja" tulajdono­si jogait. Az eltulajdonítók, a használati jog élvezői annyira beleélték magukat évtizedekig gyakorolt jogkörükbe, hogy menten „tolvajt” kiáltottak az első tétova visszaigénylési kísérletek megtörténtekor. Mi több: átpolitizáltákk a restitúció kérdéskörét, és nem átallották azt akár szociális, akár etnikai, netán fele­kezeti problémává torzítani-tágítani. Érvelésük, lo­gikájuk hasonló ahhoz, amilyen a példabeli lótolvajé lehetett: „Ezt a lovat hat éven át etettem, ápoltam, tel­jesen a magaménak érzem. Ha elveszik tőlem, ki téríti meg a költségeimet?” Közben meg se járja az eszüket, miként jutottak hozzá a jószághoz, s az idő alatt mi­lyen mértékben rövidítenék meg a gazdát... Szilágyi Aladár VISSZAHÍVNÁ az általa jelölt pénzügyminisztert a Nemzeti Li­berális Párt, mivel elégedetlen annak eddigi tevékenységével. A Traian Decebal Remes által beve­zetett túlzó adópolitika elsősorban azokat a liberális vezetőket háborí­totta fel, akik sikeres üzletember­ként jelentős összegekkel támo­gatták a formációt. Az NLP attól is tart, hogy a tárcavezető ténykedé­se miatt választók tömegét fogja elveszíteni. A Mediafax híre szerint Mircea Ionescu-Quintus alakulatá­ban több jelölt neve is szóba került a pénzügyi tárca átvételére, s ezek között szerepel Theodor Stolojan volt miniszterelnök is. Hogy Remek rosszul közelítet­te meg a különben bonyolult kér­déskört, azt bizonyítja a lej további értékvesztése. Tegnap a Nemzeti Banknak újra erélyesen­ be kellett avatkoznia a bankközi valutapia­con, hogy a dollár lejben kifejezett ára ne szökjön az egekbe. POLGÁRMESTERI HIVATAL Szürke eminenciások A nagyváradi Polgármesteri Hivatal jogi osztályának tevékenysége ke­véssé ismert. A szerkezeti felépítés szerint a Közigazgatási Igazgatóság­hoz tartozik, hat jogász dolgozik itt. Az osztály tevékenysége két fő rész­re oszlik: jogsegélyszolgálat a Polgármesteri Hivatal igazgatóságainak, valamint a román állam és a nagyváradi Helyi Tanács jogi képviselete a bíróságon. Az itt dolgozók készítik elő a Helyi Tanács üléseit, jogi szempontból véleményezik a szakjelentéseket és a határozattervezeteket. Részt vesznek az üléseken is. Ott vannak a koncessziós és versenytárgyaláso­kon. Tavaly például 105 versenytárgyalást követően 76 szerződést látta­moztat Szintén az ő hatáskörükbe tartozik a Polgármesteri Hivatalnál megkötött munkaszerződések láttamozása. Tavaly 7­9 esetben került er­re sor. Ha a városházi meghallgatásokon elhangzottaknak vagy a­ lakossá­gi észrevételeknek jogi vonatkozásaik vannak, szintén ők járnak el az ügyben. Az év elején javasolták, hogy a jövőben egyesítsék a Polgármes­teri Hivatal, valamint az újonnan megalakított Ingatlankezelő Igazgató­ság és a Helyi Közpénzek Igazgatósága keretében működő jogi osztályo­kat, hogy hatékonyabban tudj­ana­k dolgozni. P.LZ. BELPOLITIKAI VÍZVÁLASZTÓ A jugoszláviai háború és Románia Andrei Plesu külügyminiszter pár hete egy nagyszabású londoni NATO-konferencán többek között kijelentette: a múlt rendszer évti­zedeinek propagandagépezete azt próbálta belénk románokba suly­kolni, hogy a NATO a gonosz impe­rialista törekvések katonai megje­lenítője, de a mi népünk folya­matosan tudta, hogy ez nem igaz; az Észak-atlanti Szerződés a béke és a demokrácia hirdetője, letétemé­nyese. Mi tehát végig azért imád­koztunk, hogy minél közelebb kerüljünk a NATO-hoz, és feltett szándékunk annak mihamarabb teljes jogú tagjává is válni - általá­nosított nagyvonalúan a bukaresti diplomácia vezetője kevéssel az­előtt, hogy megindult volna a szö­vetségesek támadássorozata a szerb­, illetve jugoszláv erők ellen. Nos, a közelünkben zajló há­ború és az azzal párhuzamosan fo­lyó diplomáciai nagyüzem hívei sok mindent egyértelműsítettek a belpolitikai porondon, mondhatni egyfajta vízválasztójává váltak az álláspontoknak. Mindazonáltal nem beszélhetünk tisztázásról, többé-kevésbé megalapozott sej­telmek beigazolódásáról, hiszen az ország szürke zónába való tar­tozásának egyik következménye éppen az volt és marad, hogy egyes politikai erők ebben a homályos geostratégiai helyzetben tartanák Romániát, mások egyértelműen a Nyugat, tehát a NATO és az EU felé próbálják taszítani, s természete­sen vannak, akik gondolkodás nél­kül tolnák vissza a keleti, mond­hatni eurázsiai érdekszférába. Ennek pár napja megvannak a kéz­zelfogható bizonyítékai is­­ külön­böző pártvezetők nyilatkozatai, a helyzethez való viszonyulásuk for­májában. A Román Nemzeti Egy­ségpárt elnöke, Valeriu Tabara pá­­dánu egy országos tévéadó riporte­rének tette fel a kérdést: miért igyekszünk mi egy olyan katonai tömbbe, amely független ország el­len indít háborút, ártalmatlan em­berek életét oltja ki fegyveres fel­lépésével? Hogy Funar utódja az RNEP élén nem rajong a Nyugatért, azon senki nem lepődik meg, most viszont ő és a hozzá hasonlók úgy gondolják, ezt nyíltan ki is mond­hatják, hiszen úgymond immár alá tudják támasztani véleményüket. A demagóg politizálás sablonjai­nak megfelelően Tabara egy szót nem ejtett a NATO fellépését kivál­tó okokról, tehát arról, hogy a Milo­sevics vezette Jugoszlávia jó ideje szisztematikus népirtást folytat Koszovóban saját albán nemzeti­ségű állampolgárai ellen. A nacionalista alakulat első embere pedig csak az egyik azok közül, akik beosztásuk révén nyil­vánosságra tudják hozni hasonló véleményüket, amihez a hazai mé­dia jó néhány reprezentánsa hat­hatós, az információszolgáltatá­son messze túlmutató segítséget is nyújt, hiszen érdeke azonos a megszólaltatottakéval. Hogy egy helyi példát is említsünk: a NATO- beavatkozás kapcsán Iliescu párt­jának Bihar megyei parlamenti képviselője a minap Adolf Hitler­hez hasonlította Bill Clintont... Sok hazai román politikusban te­hát messze erősebb a hozzájuk nemzeti lelkületben közel álló és vallási szempontból azonos szerb­ség iránti úgymond zsigeri szim­pátia, mint a nyugati értékrend. Ez ma lépten-nyomon tetten érhető Bukarestben és szerte az ország­ban, attól függetlenül hogy ki fo­gadja el és ki nem a Huntington-fé­­le kultúrkörelméletet. Plesu kül­ügyminiszter londoni megnyilat­­kozása tehát messze nem fedi­ a ro­mániai valóságot erről az ország­­ról-nem^ehet tu­dni~hogy merre tsru-a- Nongát is erezte^ tehát láván. Mindmáig kivárt a~Vefekte­­tésekkel, az~~integrációs szerveze­tekbe való Meghívók átnyújtásá­val stb. ■ -----------------------------’ —ZrTörténelem persze produkált már olyan európai léptékű fintoro­kat, amelyek során nemzetek, álla­mok meg nem érdemelt előnyök­höz jutottak. E precedensek alap­ján akár azon is el lehetne gondol­kozni, amit egyes elemzők és/vagy álmodozók látnak körvonalazódni a jugoszláviai háború elhúzódása esetén, nevezetesen, hogy Romá­nia helye és szerepe a térségben gyorsan felértékelődhet. Volt, aki egyenesen azt mondta, hogy az ország akár már az e hónapban sorra kerülő NATO-csúcson is meghívót kaphatna a szervezetbe. Abba a szervezetbe, amelynek Ma­gyarország immár teljes jogú tag­ja, de amelynek jelen fellépését Ro­­máiTfu­ban—ma is­ rengetegen nagy fenntartásokkal ment egy esetben határoz­ott­ ellenőrzéssel figyelikT. Wagner István

Next