Bihari Napló, 1999. május (10. évfolyam, 100-125. szám)

1999-05-01 / 100. szám

Ki jöhet Milosevics után? Egyes nyugati hírforrások megvalósulni látják azt a várva várt fejle­ményt, hogy egyet nem értés bontja meg a legfelsőbb belgrádi vezetést. A délszláv válság lezárását siettető folyamat első jelét abban látták, hogy Vuk Draskovics szövetségi miniszterelnök-helyettes nyilvánosan bírálta a valóságot meghamisító szerb propagandát, s elfogadhatónak tartotta az ENSZ-békefenntartók jelenlétét országában. Más elemzők a jugoszláv hadvezetéstől várják az államfő hatalmának megdöntését, a Belgrádból érkező hírek azonban egyik változatot sem mutatják egyelőre lehetséges­nek. A renitens Draskovicsot azóta menesztették, a milosevicsi hadi po­litikát esetleg ellenző főtiszteket ugyancsak elmozdították. A propagan­da változatlan hangerővel azt sulykolja, hogy a NATO támadó arzenáljá­nak nagy részét megsemmisítette a jugoszláv légvédelem (45 harci gép és több mint 80 cirkáló rakéta lelövéséről számoltak be), s változatlanul nin­csenek belföldi jelentések a Koszovóból elűzött albán nemzetiségű jugo­szláv állampolgárok szenvedéseiről. Míg a szövetséges légierő naponta az előzőnél hevesebb támadással rombolja Jugoszlávia katonai erejét, több európai fővárosban béketerve­ket fontolgatnak, amelyek a fegyvernyugvás utáni rendezést célozzák. Német, magyar, francia, és újabban osztrák elképzelés is vázolja a stabili­táshoz vezető utat, ezek legtöbbje a nyugati támogatással kezdődő bal­káni újjáépítésre alapoz. Csak az nem látszik még világosan, hogy milyen út vezet a fegyvernyugváshoz. A NATO növeli a térségben állomásozó csapatainak számát, a harci gépek - és üzemanyag-szállítók - már ma­gyarországi repülőtereket is igénybe vehetnek a támadások alatt. Hason­ló brüsszeli kérésnek elébe menve a román védelmi miniszter közölte, hogy a temesvári, a temesgyarmatai, a karánsebesi és a craiovai légikikö­tők állhatnának szükség esetén a szövetségesek rendelkezésére. Victor Babiuc egyben költségvetési kiegészítést is kért, mivel a büdzsé­ kiala­kításakor nem látták dóre a szomszédban zajló konfliktus miatti többlet­­kiadásokat - például az éjjel-nappal párosával járőröző román harci gé­pek üzemanyag-fogyasztását. A béketervek kidolgozása alatt tehát a háború zavartalanul folyik. M. Zs. Európai munkajog Constantinescu elnök aláírá­sát követően immár Romániára is érvényes az Európai Szociális Charta. Az Európa Tanács doku­mentumának módosított válto­zatát 1996 májusában fogadta el a testület. A bukaresti ratifiká­lással Románia is vállalja, hogy­ többek között tiszteletben tartja az állampolgárok munkához, méltányos bérezéshez való jo­gát, az egészségmegőrzéshez, a család- és társadalomvédelem­hez való jogot, a munkahelyhez jutásban egyenlő esélyeket te­remt, és szavatolja az alkalma­zottak jogát a szakszervezetek alakítására. A charta 31 cikkely­re osztva taglalja a munkajog különböző területeinek európai normáit. Ezeket további előírá­sok egészítik ki, amelyek többek között a munkaidő folyamatos csökkentésére, munkavédelem­re, mozgássérültek alkalmazá­sára, külföldi munkavállalásra, illetve más állampolgárok belföl­di foglalkoztatására vonatkoz­nak. ORSZÁGOS AUDIOVIZUÁLIS TANÁCS •­ajai csomó a kákán• • • A nemzetiségi rádió- és tévé­adások korlátozására tett korábbi kísérlete (kötelező szinkronizálás) után az Országos Audiovizuális Tanács legutóbb a bukaresti televí­zió magyar szerkesztősége által készített egyik műsor ellen emelt kifogást. A testület vizsgálatot in­dított annak nyomán, hogy Gheor­­ghe Dumitrascu RTDP-s szenátor interpellációjában „súlyosan ro­­mánellenesnek” minősítette az állítólag március 23-án a 2-es csa­tornán sugárzott műsort, s az ese­tet a Román Hírszerző Szolgálat fi­gyelmébe is ajánlotta. Az ORT meghívta a szenátort legutóbbi ülésére, amelyről az érintett szer­kesztőség közleményben tájékoz­tatta lapunkat. George Borcescu programigaz­gató először is pontosította, hogy a jelzett napon nincs magyar nyel­vű adás, ha pedig a kifogás a 24-én sugárzott ankétra vonatkozik, amelyben az 1990-es marosvásár­helyi etnikai összecsapásokról volt szó, az véleménye szerint nem volt románellenes. Boros Zoltán főszer­kesztő elmondta, a műsor szer­kesztője, Tófalvi Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy ügy­es manipu­lációval bárhol etnikai ellentétet lehet szítani, illetve arra emlékez­tette a közvéleményt, hogy nem­csak a ’89. decemberi gyilkosságok és az 1990-es bányászjárás értelmi szerzőit nem nevezte meg és nem ítélte el az igazságszolgáltatás, ha­nem a marosvásárhelyi véres ese­mények szervezőit sem, noha do­kumentumok és tanúk bizonyít­hatják ezek kilétét. A közlemény szerint a szakmai jellegű tanácskozáson az ORT tag­jai elismerték ugyan a magyar szerkesztőség munkájának magas színvonalát, de fenntartották azon véleményüket, hogy a kifogásolt ri­portban „a szerkesztő a magyarok pártját fogta”, illetve sérelmezték, hogy a megszólaltatott Sütő And­rás pogromnak nevezte a történ­teket. Boros Zoltán visszautasítot­ta az egyoldalú megközelítés vád­ját, és arra figyelmeztetett, hogy a testületnek a más tévécsatornákon sűrűn előforduló magyarellenes adásokat is elemeznie kellene. RT-MŰHELY NAGYVÁRADON Markót nem lehet megverni Mint arról tegnap már beszámoltunk, Nagyváradon tartotta újabb ta­nácskozását az RMDSZ politikusainak egyik csoportjából álló Reform Tö­mörülés. A Szövetség megújítását szorgalmazó alakulatot Toró T. Tibor, az RT elnöke, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, BT-alelnök és Borbély Zsolt Attila képviselte. A tanácskozáson a bevezetők után kötetlen párbeszéd alakult ki a prezídium és a mintegy huszonöt érdeklődő között. Számos bírálatot ka­pott a Szövetség jelenlegi vezetése és személy szerint Markó Béla elnök is, ugyanakkor Toró kénytelen volt elismerni, hogy a bírálóknak jelen pil­lanatban kevés esélyük van a változtatásra. A magyar érdekvédelmi tö­mörülés közelgő kongresszusán a küldöttek nagy része várhatóan ismét bizalmat szavaz Markó Bélának. Toróék ennek ellenére folytatják küzdel­müket az alakulat politikai elitjének lecserélése érdekében. Mint az RT-el­­nök kifejtette: „ezzel a kongresszussal nem fejeződik be az RMDSZ törté­nete, sem pedig az erdélyi magyarságé” - arra számítanak tehát, hogy a belső választásokon már erőteljesebben tudnak majd fellépni. Szilágyi Zsolt is többször bírálta a szövetségi elitet. Álláspontjának megfelelően „a jelenlegi RMDSZ-vezetés nem partner a kormányzati ered­ményekről szóló értékelésekben”. Mindazonáltal a tanácskozás szerve­zői is úgy vélték, hogy a kongresszus nem fog a kormányból való kilépés­ről dönteni. Általa eleve eretnek gondolatnak minősített ötletet is elárult Toró T. Tibor. Az RT-n belül ugyanis már felmerült: „talán jót tenne az RMDSZ irá­nyítóinak, ha a Szövetség nem jutna be a törvényhozásba, négy évre kima­radna­ a parlamentből”. Ez nem hivatalos álláspontja a Reform Tömörü­lésnek, csak az egyeztetéseiken elhangzott felvetések egyike. Már csak azért sem lehet ennél több, mert a kritizálók is elismerik, hogy „az érdek­­védelmi tömörülés mindenképpen át tudja lépni a parlamenti küszöböt, még Markó Béla vezetésével is". Az úgymond parlamenti szünet gondola­ta egyébként Borbély Zsolt Attilától származik, aki a csütörtöki fórumon is elmondta, hogy­ „egyetlen könnyet sem ejtene, ha az RMDSZ támoga­tottsága öt százalék alá zuhanna, noha ennek hátránya is lenne, mivel a közösség úgy érezné, képtelen volt bejuttatni a jelölteket a törvényhozás­ba". Borbély állítja, hogy" a Szövetségnek semmilyen haszna nem volt a parlamenti képviseletből sem... Szeghalmi Örs NAPI POLITIKA Bihari Napló TÁRSADALMI EGYEZTETŐ TANÁCS ík­talan utakról vitatkoztak Mivel még nem készült el azok névsora, akiket az Állami Tulajdonalap központi vezetősége le akar váltani az állami érdekeltségű vállalatok élé­ről, a Társadalmi Egyeztető Tanács tegnapi ülésén elhalasztották e kérdés megtárgyalását. Annál több szó esett megyénk útjainak állapotáról. A Megyei Utak Rt.-t Ioan Chirila igazgató, az Országos Utakat pedig Iosif Naghi részlegvezető mérnök képviselte. Mindketten elismerték, hogy útjaink állapota nem kielégítő, de szerintük ez a pénzhiánynak tu­lajdonítható. A Megyei Tanács 6 milliárd lejjel tartozik az útépítő vállalat­nak, mondta Chirila, és kénytelenek hamarosan elbocsátani 220 embert. A kormány 700 milliárd lejt szánt az idén az utak javítására, ebből már el­költöttek 200 milliárdot. A megmaradt összeg 65 százalékát az országos jelentőségű utak javítására fordítják, de ez is megoszlik negyven megye között. Azok a megyék, amelyekben az árvíz megrongálta az utakat, töb­bet kapnak. Biharnak 10 milliárd lejt szántak, de jó, ha nyolcat kapunk. Az úthasználati illetékből sokat nem várhatunk vissza, mert a nagyvál­lalatok leállítása miatt egyre kevesebb folyik be. Egyszerűen nincs mit tenni - mondta az igazgató. Ezzel nem értett egyet sem Nicolae Morgovan szakszervezeti vezető, sem Lengyel György, a Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatója, de még Vasile Pop városi tanácsos sem. Az érdekelte őket, hogy ki vállalja a felelősséget, ha a gödrök miatt valaki balesetet szenved. Hosszas vita után kiderült, hogy senki - ahogy senkit nem vontak felelős­ségre a borsi vámot Kolozsvárral összekötő, már egy éve átadott, de még mindig befejezetlen nemzetközi út hiányosságaiért sem. Albert Ferenc Már csak az ülésterem asztalának maradt sima a lapja, a megye útjainak gödreit nincs miből betömni (Nagy T­ibor felvétele) SZIMPÓZIUM A KÖZGÁZON Széles témakör, kevés előadó Háromnapos tudományos rendezvény színhelye a Nagyváradi Egyetem közgazdasági kara. A Munka, pénz, bankok, kultúra és politika című szimpó­ziumot immár ötödször szervezik meg, nemzetközi részvétellel. A tegnap dél­előtti megnyitóról a meghívottak közül azonban sokan távol maradtak. A je­lenlegi politikai helyzetre hivatkozva nem jött el a várt szerb és horvát pro­fesszor, s ugyancsak hiányzott az osztrák és a magyar történész. A megnyi­tót az újonnan felavatott és Vicor Jinga közgazdászról elnevezett amfiteát­rumban tartották. Mivel Teodor Maghiar rektor sem volt jelen, két helyettese mondta el a köszöntőket, és beszélt Jinga munkásságáról. Lucian Silaghi Bihar megyei prefektus részletesen beszélt a címben megjelölt témakörről, hangúlyozva, hogy elítélendő, ha a politikusok saját beosztásuk révén, illetve szintjéről megpróbálnak beleszólni a pénzvilág, a bankok működésébe. NYOLCVAN ÉV MÁR NYUGDÍJKORHATÁR Tovább karcsúsodda a KIPP Többek között a címbeli tétel egyesek általi tiszteletben nem tar­tásával magyarázta kilépését a leg­nagyobb kormánypártból Vasile Muresan, a nagyváradi Helyi Ta­nács tagja. A politikus a Keresz­ténydemokrata Nemzeti Paraszt­párt Bihar megyei szervezetének úgynevezett reformcsoportjához tartozott. A belső tömörülés azt próbálta elérni, hogy­ csökkentsék a megyei szervezet két vezető sze­mélyiségének, Nistor Badiceanu szenátornak és Mircea Negrau par­lamenti képviselőnek a befolyását. Muresan néhány nappal ezelőtt úgy­ döntött, hogy távozik a KDNPP-ből, és rögtön ezután be­iratkozott a Jobboldali Erők Szö­vetségébe. Tegnap már a JESZ ve­zetői által tartott sajtótájékoztató díszmeghívottjaként mutatták be. Vasile Muresan szerint lehetet­len volt továbbra is a Parasztpárt­ban maradnia, mivel a reformcsa­patnak „nem sikerült igazából tisz­tességes, egyenes útra terelnie a formációt”. A disszidens saját be­vallása szerint egy ideje felesleges­nek érezte magát a keresztényde­mokraták között, mivel „Badicea­nu és Negrau következetesen mar­­ginalizálta az értékes embereket, és hagyta, hogy­ mindenféle gyanús körök a háttérből irányítsák a filiá­­lé ügyeit”. (Itt arra célzott, ami né­hány hónappal ezelőtt már felme­rült, nevezetesen, hogy Badiceanu - belső ellenfelei szerint - a megye legismertebb bűnözőivel ápol gyü­mölcsöző kapcsolatokat.) A JESZ legújabb tagja egyébként is meg van győződve arról, hogy ameddig a nevezett két személyiség irányít­ja a kereszténydemokraták megyei szervezetét, addig annak népsze­rűsége csak zuhanni fog. Esetleges megoldást abban lát, hogy ha az idősödő Badiceanu szenátor vis­­­szavonulna, „nyolcvan év már nyugdíjkorhatár”. Érdekes módon véletlen egybeesés segített kiemel­ni Muresan mondandóját. Amikor ugyanis a szónok azt fejtette ki, hogy úgymond több spirituszra lenne szüksége a KDNPP-nek, egy feketéző azzal nyitott be a terem­be, hogy nem kíván-e valaki „egy kis finom pálinkát vásárolni". A városi tanácsos egyébként azért nem lépett át a Victor Ciorbea volt miniszterelnök által alapított, a Parasztpárt elégedetleneiből álló Új pártba, mert úgy­ véli, az exkor­­mányfő akkor is tehetetlen volt, amikor hatalommal bírt. A JESZ tegnapi tájékoztatóján egyébként jelen volt Colus Apostol tanácsos is, aki az alakulat helyi költségvetéssel kapcsolatos elége­detlenségét összegző dokumentu­mot ismertetett. Ennek megfelelő­en túlzottnak tartják a különböző helyi adók és illetékek mértékét, ugyanakkor azt ígérik, hogy csök­­kentik ezeket az összegeket, ha a következő helyhatósági választá­sok ny­omán képviseleti részará­nyaik növekszik. Sz. ö.

Next