Bihari Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1999-09-01 / 205. szám
2 nAPI POLITIKA: NÉMETH ZSOLT NYILATKOZATA Kétmilliárd az erdélyi Mar egyetemre? A Tőkés László református püspök által felvetett partiumi keresztény egyetem nagyon fontos szerepet tölthet be a romániai magyar felsőoktatásban - mondta tegnap Budapesten Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára az MTTnek. Az erdélyi magyar szakértőknek és a magyarországi kormányzati szerveknek az elkövetkező hetekben kell konzultálniuk a külügyi büdzsé főszámaiban szereplő s az erdélyi egyetem létrehozására felhasználható kétmilliárd forint hasznosításáról - jelentette ki a politikai államtitkár a Magyar Távirati Iroda szerint. Kiderült, hogy szeptemberben és októberben ülésezik majd a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) újabb ülésének előkészítését végző hét szakértői bizottság, melyek elnökeit a magyar külügyi tárca vezetése már kijelölte. A MÁÉRT februárban alakult meg, s második ülésére várhatóan az idén novemberben kerül sor. Az államtitkár emlékeztetett arra: a kormány a nyár folyamán határozott a szakértői bizottságok felállításáról és működéséről. Az érintett tárcák már eljuttatták személyi javaslataikat a bizottságok vezetésére Németh Zsolthoz. Ennek alapján a kulturális bizottságnak Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára, az oktatási bizottságnak Gál András Levente miniszteri biztos, a gazdasági bizottságnak Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, az egészségügyi és szociális bizottságnak Őry Csaba, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, az állampolgársági és önkormányzati bizottságnak Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, az európai uniós integrációval foglalkozó bizottságnak pedig Dienes-Oehm Egon, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának helyettes vezetője lesz az elnöke. A testületek üléseinek tapasztalatai alapján fogják meghatározni a Magyar Állandó Értekezlet második ülésének tematikáját. Németh Zsolt hangsúlyozta: nem terveznek változtatni a magyarság konzultációs fórumára meghívót kapók körén - a Magyar Állandó Értekezletre továbbra is azok a szervezetek kapnak meghívást, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek. Rendkívül jelentős fejlemény, hogy a nyár folyamán létrejött a vajdasági magyarok egységes autonómiakoncepciója, mondta a politikus. Ez - mint fogalmazott - színvonalasan, a nemzetközi jog nyelvén is értelmezhető módon fogalmazza meg azokat a célkitűzéseket, amelyeket a vajdasági magyarok fontosnak tartanak. - A magyar kormány támogatja ezt a koncepciót, s létrejöttét szakértői szinten segítette - emlékeztetett Németh, hozzátéve, hogy Budapest a dokumentum diplomáciai elfogadtatásában is részt vállal. Az államtitkár kitért arra, hogy az Egyesült Államok Szenátusának külügyi bizottsága határozatban javasolta: a NATO- szövetségesek kezdjék meg a tárgyalást az autonómiakoncepcióról a vajdasági magyarok legitim vezetőivel. - A nemzetközi közösség addig nem alakít ki végleges álláspontot a vajdasági autonómiakoncepcióról, amíg Jugoszláviában nem láthatóak a demokratizálódás fő keretei, az ellenzéki alternatíva körvonalai - közölte. Ezt követően is arra kell számítani, hogy a koncepció megvalósulása hosszabb időt vehet igénybe. A demokratikus szerb erők és a vajdasági magyarok azonban akár már egy korai szakaszban is egyeztethetnek a személyi elvű autonómiáról. Az államtitkár példaként említette, hogy „mérvadó” szerb ellenzéki tényezők, így Zoran Djindjic és Vuk Obradovic nyitottnak mutatkoztak a témában. Németh szerint nem múlt el teljesen a veszélye annak, hogy a vajdasági magyarság ugyanarra a sorsra jut, mint a koszovói albánok, ezért is rendkívül fontos, hogy hosszú távú megoldás szülessen a jugoszláviai demokratizálódásra, illetve a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére. A balkáni rendezés kapcsán az államtitkár elmondta: a délkeleteurópai stabilitási egyezményben meghatározott három kerekasztal első ülésére szeptemberben kerül sor. Egyelőre nincs döntés sem a kerekasztalok elnökei, sem pedig a színhelyek vonatkozásában, de a kérdés napokon belül eldől. A külügyi államtitkár szerint Magyarország változatlanul versenyben van a demokráciával, valamint az emberi és kisebbségi jogokkal foglalkozó kerekasztal megrendezéséért, de Magyarország természetesen elfogadja, ha a nemzetközi közösség jobb megoldást talál a magyar felajánlásnál. Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára (Wagner István felvétele) ÚJABB TÁMOGATÁSI PROGRAMOK Eu-pénzek Romániáná Legkevesebb 450 millió euróval támogatja az Európai Unió Romániát a közeljövőben. Simon Mordue, a Romániát is érintő PHARE- programok koordinátora a hét elején Kolozsváron jelentette be, hogy 2000-től kezdődően több olyan programot indít az Unió, amelynek keretében vissza nem térítendő támogatásként érkezik majd a pénz. A tisztségviselő szerint például az EU úgynevezett infrastrukturális, szállításügyi és környezetvédelmi alapjából egymilliárd eurót juttat a csatlakozásra váró államoknak, amely összegből Románia 2000-2007 között 20-26 százalékot kap. A falufejlesztési és mezőgazdasági alapból 500 millió eurót juttatnak a jelölteknek, ebből az ország mintegy 30 százalékban részesedik. Továbbá évente 240 millió eurót utalnak ki egyes regionális és helyi fejlesztési tervek támogatására. A hétfői kolozsvári tanácskozáson egyébként az ország északi és nyugati régióinak képviselőit arról tájékoztatták, hogy milyen módon kaphatnak különböző EU-támogatásokat. ÚJABB FÖLDRENGÉSEK rázták meg a törökországi Izmit város környékét tegnap délelőtt. A Richter-skála szerinti 5,2-es és 4,6-es erősségű földmozgások következtében egy ember meghalt, több mint 150 megsebesült. A hivatalos jelentések szerint az augusztus 17-i földrengésben 14.095 személy vesztette életét. A török kormány válságközpontjának legfrissebb adatai szerint a természeti katasztrófában 27.234 ember sebesült meg, 72.412 ház rongálódott meg vagy dőlt romba, és több mint hatszázezren váltak hajléktalanná. A katasztrófa sújtotta övezetekben jelenleg is tart a romeltakarítás. SVÁJCBAN VIZSGÁLÓDIK Nyikolaj Volkov orosz ügyész a Kremlhez és a Jelcin családhoz közel álló személyeket érintő korrupciós vádak ügyében. Mint ismert, a Corriere della Sera című olasz lap azt állította, hogy a Kreml restaurálását végző Mabetex nevű svájci cég kenőpénzt fizetett orosz tisztségviselőknek. Georgij Csuglazov ügyész, akitől a múlt hét végén vették el az ügyet, kijelentette, hogy a sajtójelentésben szereplő állításoknak legalább a 90 százaléka igaz, dokumentumokkal alátámasztható. A svájci vállalat képviselői ugyanakkor visszautasították a vádakat Az első cikkek alapján a szintén olasz La Repubblica napilap külpolitikai kommentátora azt a következtetést vonta le, hogy Washington levette a kezét Jelcinről. OROSZORSZÁG HŐSE kitüntetést adományozott Borisz Jelcin államfő öt katonának a dagesztáni harcokban való helytállásukért - hármat közülük az elesettek hozzátartozói vettek át. Közben a szövetségi erők folytatják a két vahabita falu ostromát, ahol több mint félezer muszlim fegyveres sáncolta el magát. A harcokban elszenvedett veszteségekről egyik fél sem közöl adatokat. Bihari Napló Viki a belényesi árvaházról Az átszervezés az árvaház 35 alkalmazottját érinti kedvezőtlenül. Más esetekben már megoldottak hasonló ügyeket, de mivel Belényesben túl sokan tiltakoztak, mert a településen és környékén nem tudnak maguknak más állást szerezni a tanügyben, itt halogatták a lépést. Mihai Bar szerint jobb, ha elfogadják a felajánlott kompromisszumos megoldást, különben a közigazgatásban dolgozók besorolását kapják. Az átszervezésre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet ugyanis végre kell hajtani. Petre Štefan alelnök kijelentette, hogy nem engedhetnek a belényesiek nyomásának, mert a Számvevőszék úgyis számonkéri rajtuk a döntést. Az érintettek viszont kitartottak igazuk mellett; elmondták, hogy soha nem mondanak le jogaikról. A tanácselnök sikertelenül próbálta elhallgattatni őket. Gheorghe Rosu azt javasolta, hogy hagyják ki a protokollumból a nyolcórás munkaidőre vonatkozó kitételt, amit leginkább sérelmeztek a tanárok, de a tanácselnök ebbe nem akart beleegyezni. Lazar Cutus demokrata párti tanácsos erre kikelt magából, s kijelentette, szerinte Bar manipulálja az egész testületet, s rá akarja venni tagjait, hogy egy olyan intézmény ügyében döntsenek, melynek igazgatónőjét meg sem hívta a gyűlésre. - Már akkor is manipuláció áldozatai voltunk, amikor megszavaztatták velünk, hogy a tanács igazgatóságait vezérigazgatósággá változtassuk, mert Mihai Bar egyenrangúként akart tárgyalni a Közpénzek Felügyelőségének igazgatójával - mondta Cutus. „Ha én lettem volna a prefektus, a tanácsi határozatok felét megsemmisítettem volna” - válaszolt Bar arra a közbevetésére, hogy a Prefektúra eddig egyetlen határozatukat sem támadta meg a bíróságon. Gheorghe Tirla kikérte a jelen lévő Modok Gusztáv alprefektus véleményét is a belényesi árvaház ügyében, aki azt tanácsolta, hogy halasszák el a döntést, míg a tanács jogi bizottsága meg nem vizsgálja az ügyet. Ebbe a tanácselnök beleegyezett. A bizottságnak a szeptember 21-i rendkívüli tanácsülésen kell jelentést tennie, s annak alapján állítólag helyben döntenek is. Albert Ferenc NEM MONDOTT LE, DE TÁVOZIK a Banki Aktívák Értékesítési Ügynökségének (AVAB) igazgatója. Ovidiu Grecea elmagyarázta, hogy nem adta be lemondását, ám a márciusban őt erre a tisztségre kinevező miniszterelnök most úgy lája, hogy nagyobb szükség lenne rá a kormányt ellenőrző hivatal élén. „Az AVAB nélkülem is működni fog" - közölte sajtóértekezletén Grecen, s tagadta, hogy bármiféle politikai nyomás késztette volna a funkcióváltásra. Az ügynökség következő igazgatójának személyéről lapzártáig még nem döntött a kormányfő. PARASZTOKKAL BESZÉLGET ezekben a napokban Petre Roman. A Demokrata Párt elnöke Delj, Gorj, Mehedinti, Olt és Válcea megyék földműveseinek gondjait kívánja úgymond felmérni, újságírók szerint viszont választási körúton van. Ennél is érdekesebb fejlemény, hogy a tárgyalásokra elkísérte Mircea Dinescu ismert antikommunista személyiség, költő, ő azzal magyarázta jelenlétét, hogy egy évvel ezelőtt visszavonta részvényeit a Catavencu című laptól, és mezőgazdasági vállalkozást indított. „Ezekben az években a földművesek lassú kivégzése folyik” - tette hozzá. CSALÁDONKÉNT ÖTMILLIÓ lejt utalt ki soron kívül Finil Constantinescu államfő hivatala a törökországi földrengés román áldozatai hozzátartozóinak. Rusvan Popescu, az elnök szóvivője tudatta, hogy a hivatal egyik képviselője szombaton személyesen adta át a pénzt az érintetteknek. Erre egyébként azután került sor, hogy szintén szombaton katonai különgép érkezett Isztambulba az életüket vesztett román állampolgárok hazaszállítására. E HÓNAPBAN KEZDI MEG működését az úgynevezett Európai Intézet - jelentette be Alexandra Herlea európai integrációért felelős miniszter. Az intézet fő feladata az lesz, hogy jogharmonizációs tervezeteket dolgozzon ki, segítse a román jogrendszer európai normákhoz való igazítását. Herlea egyébként nyilatkozatával Victor Bostinaru demokrata párti politikus ama vádjaira reagált, amelyek szerint a miniszter szabotálja a munkát. „Azért nem kezdte meg hamarabb tevékenységét az intézet, mert nem találtak számára székházat” - tette hozzá. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓÉRT Új jaltai tanácskozás készül Több mint tizenöt európai és kaukázusi állam elnöke, illetve kormányfője vesz részt várhatóan azon a jaltai konferencián, amelyet a tervek szerint szeptember 10-11-én rendeznek meg. A hírt az ukrán külügyi tárca által kiszivárogtatott értesülésekre hivatkozva továbbította az AFP hírügynökség. Az egyeztetésen arról tárgyalnak majd a felek, hogy melyek az Európai Unió kiterjesztésének fő kérdései, kritériumai, illetve akadályai, ezenkívül a regionális együttműködések erősítése is szóba kerül. „Jalta legfőbb célja ezúttal az lesz, hogy megpróbáljuk elkerülni új demarkációs vonalak megrajzolását az öreg földrészen, aminek az EU-bővítés nyomán fennáll a veszélye” - nyilatkozta Leonyid Kucsma ukrán államfő. Emellett a jelen lévő állami vezetők arról is tárgyalni fognak, hogyan lehetne javítani a Kaukázusból Nyugat-Európába irányuló energiaszállítások minőségét, de állítólag nincs tervbe véve egyetlen szerződés vagy közös nyilatkozat aláírása sem. A szervező Ukrajnán kívül már jelezte részvételét a tanácskozáson Finnország, Norvégia, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Románia, Törökország, Litvánia, Lettország, Észtország, Bulgária, a Moldovai Köztársaság, Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia. Meghívták továbbá Dániát, Svédországot és Csehországot is, képviselőket várnak az Egyesült Nemzetek Szervezetétől és az Európa Tanácstól. Az egyetlen állam, amely részvételi szándéka visszajelzése után még nem tudatta, hogy magas szinten képviselteti-e magát, az az a Finnország, amely a Európai Unió soros elnöki teendőit látja el... RESTITÚCIÓS TÖRVÉNYEK Parttalan vita Az RTDP eltörli a tulajdonjog visszaállítására vonatkozó törvényeket, ha visszaszerzi a hatalmat - ismételte meg Iliescu alakulatának egyik honatyája. Ehhez persze meg kellene lenniük maguknak a jogszabályoknak, de a reparációs célzatú tervezetek tartalma fölött a koalíciós alakulatok tovább vitáznak egymással. A demokrata párti Trijá Fánita szenátor, aki megszakíttatta az általa vezetett szakbizottsági vitát, tegnap politikai döntést sürgetett a visszaadható területek felső határának megállapítására. Az RMDSZ részéről Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető válaszolt, kijelentve, hogy az úgynevezett Lupu-törvénnyel kapcsolatos koalíciós politikai döntés rég megszületett, csak végre kellene hajtani.