Bihari Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1999-09-01 / 205. szám

2­ nAPI POLITIKA: NÉMETH ZSOLT NYILATKOZATA Kétmilliárd az erdélyi Mar egyetemre? A Tőkés László református püs­pök által felvetett partiumi keresz­tény egyetem nagyon fontos sze­repet tölthet be a romániai magyar felsőoktatásban - mondta tegnap Budapesten Németh Zsolt, a Ma­gyar Külügyminisztérium politikai államtitkára az MTTnek. Az erdélyi magyar szakértőknek és a magyar­­országi kormányzati szerveknek az elkövetkező hetekben kell konzul­tálniuk a külügyi büdzsé főszámai­ban szereplő s az erdélyi egyetem létrehozására felhasználható két­milliárd forint hasznosításáról - jelentette ki a politikai államtitkár a Magyar Távirati Iroda szerint. Ki­derült, hogy szeptemberben és ok­­tóberben ülésezik majd a Magyar Ál­landó Értekezlet (MÁÉRT) újabb ülésének előkészítését végző hét szakértői bizottság, melyek elnöke­it a magyar külügyi tárca vezetése már kijelölte. A MÁÉRT februárban alakult meg, s második ülésére vár­hatóan az idén novemberben kerül sor. Az államtitkár emlékeztetett arra: a kormány a nyár folyamán határozott a szakértői bizottságok felállításáról és működéséről. Az érintett tárcák már eljuttatták sze­mélyi javaslataikat a bizottságok vezetésére Németh Zsolthoz. En­nek alapján a kulturális bizottság­nak Várhegyi Attila, a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára, az oktatási bizottságnak Gál András Levente miniszteri biztos, a gazdasági bi­zottságnak Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitká­ra, az egészségügyi és szociális bi­zottságnak Őry Csaba, a Szociális és Családügyi Minisztérium politi­kai államtitkára, az állampolgársá­gi és önkormányzati bizottságnak Kontrát Károly, a Belügyminiszté­rium politikai államtitkára, az euró­pai uniós integrációval foglalkozó bizottságnak pedig Dienes-Oehm Egon, a Külügyminisztérium Integ­rációs Államtitkárságának helyet­tes vezetője lesz az elnöke. A testü­letek üléseinek tapasztalatai alap­ján fogják meghatározni a Magyar Állandó Értekezlet második ülésé­nek tematikáját. Németh Zsolt hangsúlyozta: nem terveznek vál­toztatni a magyarság konzultációs fórumára meghívót kapók körén - a Magyar Állandó Értekezletre to­vábbra is azok a szervezetek kap­nak meghívást, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek. Rendkívül jelentős fejlemény, hogy a nyár folyamán létrejött a vajdasági magyarok egységes auto­nómiakoncepciója, mondta a politi­kus. Ez - mint fogalmazott - szín­vonalasan, a nemzetközi jog nyel­vén is értelmezhető módon fogal­mazza meg azokat a célkitűzése­ket, amelyeket a vajdasági magya­rok fontosnak tartanak. - A magyar kormány támogatja ezt a koncep­ciót, s létrejöttét szakértői szinten segítette - emlékeztetett Németh, hozzátéve, hogy Budapest a doku­mentum diplomáciai elfogadtatásá­ban is részt vállal. Az államtitkár kitért arra, hogy az Egyesült Álla­mok Szenátusának külügyi bizottsá­ga határozatban javasolta: a NATO- szövetségesek kezdjék meg a tár­gyalást az autonómiakoncepcióról a vajdasági magyarok legitim veze­tőivel. - A nemzetközi közösség addig nem alakít ki végleges állás­pontot a vajdasági autonómiakon­cepcióról, amíg Jugoszláviában nem láthatóak a demokratizálódás fő keretei, az ellenzéki alternatíva körvonalai - közölte. Ezt követően is arra kell számítani, hogy a kon­cepció megvalósulása hosszabb időt vehet igénybe. A demokratikus szerb erők és a vajdasági magyarok azonban akár már egy korai sza­kaszban is egyeztethetnek a sze­mélyi elvű autonómiáról. Az állam­titkár példaként említette, hogy „mérvadó” szerb ellenzéki ténye­zők, így Zoran Djindjic és Vuk Obradovic nyitottnak mutatkoztak a témában. Németh szerint nem múlt el teljesen a veszélye annak, hogy a vajdasági magyarság ugyan­arra­­ a sorsra jut, mint a koszovói albánok, ezért is rendkívül fontos, hogy hosszú távú megoldás szü­lessen a jugoszláviai demokratizá­lódásra, illetve a nemzeti kisebb­ségek jogainak védelmére. A balkáni rendezés kapcsán az államtitkár elm­­ondta: a délkelet­­európai stabilitási egyezményben meghatározott három kerekasztal első ülésére szeptemberben kerül sor. Egyelőre nincs döntés sem a kerekasztalok elnökei, sem pedig a színhelyek vonatkozásában, de a kérdés napokon belül eldől. A külü­gyi államtitkár szerint Magyaror­szág változatlanul versenyben van a demokráciával, valamint az embe­ri és kisebbségi jogokkal foglalkozó kerekasztal megrendezéséért, de Magyarország természetesen elfo­gadja, ha a nemzetközi közösség jobb megoldást talál a magyar fela­jánlásnál. Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára (Wagner István felvétele) ÚJABB TÁMOGATÁSI PROGRAMOK Eu­-pénzek Romániáná Legkevesebb 450 millió euróval támogatja az Európai Unió Romá­niát a közeljövőben. Simon Mor­­due, a Romániát is érintő PHARE- programok koordinátora a hét ele­jén Kolozsváron jelentette be, hogy 2000-től kezdődően több olyan programot indít az Unió, a­melynek keretében vissza nem té­rítendő támogatásként érkezik majd a pénz. A tisztségviselő szerint például az EU úgynevezett infrastrukturá­lis, szállításügyi és környezetvé­delmi alapjából egymilliárd eurót juttat a csatlakozásra váró álla­moknak, amely összegből Romá­nia 2000-2007 között 20-26 szá­zalékot kap. A falufejlesztési és mezőgazdasági alapból 500 millió eurót juttatnak a jelölteknek, eb­ből az ország mintegy 30 százalék­ban részesedik. Továbbá évente 240 millió eurót utalnak ki egyes regionális és helyi fejlesztési ter­vek támogatására. A hétfői kolozs­vári tanácskozáson egyébként az ország északi és nyugati régióinak képviselőit arról tájékoztatták, hogy milyen módon kaphatnak kü­lönböző EU-támogatásokat. ÚJABB FÖLDRENGÉSEK ráz­ták meg a törökországi Izmit vá­ros környékét tegnap délelőtt. A Richter-skála szerinti 5,2-es és 4,6-es erősségű földmozgások következtében egy ember meg­halt, több mint 150 megsebesült. A hivatalos jelentések szerint az augusztus 17-i földrengésben 14.095 személy vesztette életét. A török kormány válságköz­pontjának legfrissebb adatai szerint a természeti katasztró­fában 27.234 ember sebesült meg, 72.412 ház rongálódott meg vagy dőlt romba, és több mint hat­százezren váltak hajléktalanná. A katasztrófa sújtotta övezetekben jelenleg is tart a romeltakarítás. SVÁJCBAN VIZSGÁLÓDIK Nyi­­kolaj Volkov orosz ügyész a Kremlhez és a Jelcin családhoz közel álló személyeket érintő kor­rupciós vádak ügyében. Mint is­mert, a Corriere della Sera című olasz lap azt állította, hogy a Kreml restaurálását végző Mabe­­tex nevű svájci cég kenőpénzt fi­zetett orosz tisztségviselőknek. Georgij Csuglazov ügyész, akitől a múlt hét végén vették el az ügyet, kijelentette, hogy a sajtójelentés­ben szereplő állításoknak lega­lább a 90 százaléka igaz, doku­mentumokkal alátámasztható. A svájci vállalat képviselői ugyan­akkor visszautasították a vádakat Az első cikkek alapján a szintén olasz La Repubblica napilap kül­politikai kommentátora azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy Wa­shington levette a kezét­ Jelcinről. OROSZORSZÁG HŐSE kitün­tetést adományozott Borisz Jelcin államfő öt katonának a dagesz­­táni harcokban való helytállásu­kért - hármat közülük az eleset­tek hozzátartozói vettek át. Köz­ben a szövetségi erők folytatják a két vahabita falu ostromát, ahol több mint félezer muszlim­ fegy­veres sáncolta el magát. A harcok­ban elszenvedett veszteségekről egyik fél sem közöl adatokat. Bihari Napló Vik­i a belényesi árvaházról Az átszervezés az árvaház 35 alkalmazottját érinti kedvezőtlenül. Más esetekben már megoldottak hasonló ügyeket, de mivel Belényesben túl sokan tiltakoztak, mert a településen és környékén nem tudnak ma­guknak más állást szerezni a tanügyben, itt halogatták a lépést. Mihai Bar szerint jobb, ha elfogadják a felajánlott kompromisszumos megoldást, különben a közigazgatásban dolgozók besorolását kapják. Az átszerve­zésre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet ugyanis végre kell haj­tani. Petre Štefan alelnök kijelentette, hogy nem engedhetnek a belényesi­­ek nyomásának, mert a Számvevőszék úgyis számonkéri rajtuk a döntést. Az érintettek viszont kitartottak igazuk mellett; elmondták, hogy soha nem mondanak le jogaikról. A tanácselnök sikertelenül próbálta elhall­gattatni őket. Gheorghe Rosu azt javasolta, hogy hagyják ki a protokol­­lumból a nyolcórás munkaidőre vonatkozó kitételt, amit leginkább sérel­meztek a tanárok, de a tanácselnök ebbe nem akart beleegyezni. Lazar Cutus demokrata párti tanácsos erre kikelt magából, s kijelentette, sze­rinte Bar manipulálja az egész testületet, s rá akarja venni tagjait, hogy egy olyan intézmény ügyében döntsenek, melynek igazgatónőjét meg sem hívta a gyűlésre. - Már akkor is manipuláció áldozatai voltunk, ami­kor megszavaztatták velünk, hogy a tanács igazgatóságait vezérigazga­tósággá változtassuk, mert Mihai Bar egyenrangúként akart tárgyalni a Közpénzek Felügyelőségének igazgatójával - mondta Cutus. „Ha én let­tem volna a prefektus, a tanácsi határozatok felét megsemmisítettem volna” - válaszolt Bar arra a közbevetésére, hogy a Prefektúra eddig egyetlen határozatukat sem támadta meg a bíróságon. Gheorghe Tirla ki­kérte a jelen lévő Modok Gusztáv alprefektus véleményét is a belényesi árvaház ügyében, aki azt tanácsolta, hogy halasszák el a döntést, míg a ta­nács jogi bizottsága meg nem vizsgálja az ügyet. Ebbe a tanácselnök bele­egyezett. A bizottságnak a szeptember 21-i rendkívüli tanácsülésen kell jelentést tennie, s annak alapján állítólag helyben döntenek is. Albert Ferenc NEM MONDOTT LE, DE TÁVOZIK a Banki Aktívák Értékesítési Ügynöksé­gének (AVAB) igazgatója. Ovidiu Grecea elmagyarázta, hogy nem adta be le­mondását, ám a márciusban őt erre a tisztségre kinevező miniszterelnök most úgy lája, hogy nagyobb szükség lenne rá a kormányt ellenőrző hivatal élén. „Az AVAB nélkülem is működni fog" - közölte sajtóértekezletén Grecen, s tagadta, hogy bármiféle politikai nyomás késztette volna a funkcióváltásra. Az ügynökség következő igazgatójának személyéről lapzártáig még nem döntött a kormányfő. PARASZTOKKAL BESZÉLGET ezekben a napokban Petre Ro­man. A Demokrata Párt elnöke Delj, Gorj, Mehedinti, Olt és Vál­­cea megyék földműveseinek gondjait kívánja úgymond fel­mérni, újságírók szerint viszont választási körúton van. Ennél is érdekesebb fejlemény, hogy a tárgyalásokra elkísérte Mircea Dinescu ismert antikommunista személyiség, költő, ő azzal ma­gyarázta jelenlétét, hogy egy évvel ezelőtt visszavonta részvényeit a Catavencu című laptól, és mező­­gazdasági vállalkozást indított. „Ezekben az években a földmű­vesek lassú kivégzése folyik” - tette hozzá. CSALÁDONKÉNT ÖTMILLIÓ lejt utalt ki soron kívül Finil Con­­stantinescu államfő hivatala a törökországi földrengés román áldozatai hozzátartozóinak. Rus­­van Popescu, az elnök szóvivője tudatta, hogy a hivatal egyik kép­viselője szombaton személyesen adta át a pénzt az érintetteknek. Erre egyébként azután került sor, hogy szintén szombaton katonai különgép érkezett Isztambulba az életüket vesztett román ál­lampolgárok hazaszállítására. E HÓNAPBAN KEZDI MEG mű­ködését az úgynevezett Európai Intézet - jelentette be Alexandra Herlea európai integrációért fele­lős miniszter. Az intézet fő fela­data az lesz, hogy jogharmonizá­ciós tervezeteket dolgozzon ki, segítse a román jogrendszer eu­rópai normákhoz való igazítását. Herlea egyébként nyilatkozatával Victor Bostinaru demokrata párti politikus ama vádjaira reagált, amelyek szerint a miniszter sza­botálja a munkát. „Azért nem kezdte meg hamarabb tevékeny­ségét az intézet, mert nem talál­tak számára székházat” - tette hozzá. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓÉRT Új jaltai tanácskozás készül Több mint tizenöt európai és kaukázusi állam elnöke, illetve kor­mányfője vesz részt várhatóan azon a jaltai konferencián, amelyet a ter­vek szerint szeptember 10-11-én rendeznek meg. A hírt az ukrán külügyi tárca által kiszivárogtatott értesülésekre hivatkozva továbbította az AFP hírügynökség. Az egyeztetésen arról tárgyalnak majd a felek, hogy me­lyek az Európai Unió kiterjesztésének fő kérdései, kritériumai, illetve aka­dályai, ezenkívül a regionális együttműködések erősítése is szóba kerül. „Jalta legfőbb célja ezúttal az lesz, hogy megpróbáljuk elkerülni új de­markációs vonalak megrajzolását az öreg földrészen, aminek az EU-bőví­­tés nyomán fennáll a veszélye” - nyilatkozta Leonyid Kucsma ukrán ál­lamfő. Emellett a jelen lévő állami vezetők arról is tárgyalni fognak, ho­gyan lehetne javítani a Kaukázusból Nyugat-Európába irányuló energia­­szállítások minőségét, de állítólag nincs tervbe véve egyetlen szerződés vagy közös nyilatkozat aláírása sem. A szervező Ukrajnán kívül már jelezte részvételét a tanácskozáson Finnország, Norvégia, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Szlo­vákia, Románia, Törökország, Litvánia, Lettország, Észtország, Bulgária, a Moldovai Köztársaság, Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia. Meg­hívták továbbá Dániát, Svédországot és Csehországot is, képviselőket várnak az Egyesült Nemzetek Szervezetétől és az Európa Tanácstól. Az egyetlen állam, amely részvételi szándéka visszajelzése után még nem tudatta, hogy magas szinten képviselteti-e magát, az az a Finnország, amely a Európai Unió soros elnöki teendőit látja el... RESTITÚCIÓS TÖRVÉNYEK Parttalan vita Az RTDP eltörli a tulajdonjog­­ visszaállítására vonatkozó törvé­nyeket, ha visszaszerzi a hatal­mat - ismételte meg Iliescu ala­kulatának egyik honatyája. Eh­hez persze meg kellene lenniük maguknak a jogszabályoknak, de a reparációs célzatú terveze­tek tartalma fölött a koalíciós alakulatok tovább vitáznak egy­mással. A demokrata párti Trijá Fánita szenátor, aki megszakít­­tatta az általa vezetett szakbi­zottsági vitát, tegnap politikai döntést sürgetett a visszaadható területek felső határának megál­lapítására. Az RMDSZ részéről Verestóy Attila szenátusi frakció­­vezető válaszolt, kijelentve, hogy az úgynevezett Lupu-törvénnyel kapcsolatos koalíciós politikai döntés rég megszületett, csak végre kellene hajtani.

Next