Bihari Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-01 / 205. szám

2 FOLYTATÓDIK A POLITIKAI MIGRÁCIÓ ts koinvenciós alapokmány Ünnepélyes keretek között pa­­rafálták tegnap a tagpártok vezetői Bukarestben a Román Demokrata Konvenció 2000 új politikai alap­­dokumentumát. A Keresztényde­mokrata Nemzeti Parasztpárt, a Jobboldali Erők Szövetsége, a Ro­mán Környezetvédő Föderáció, a Kereszténydemokrata Nemzeti Szö­vetség és a Moldvaiak Pártja egyez­ményét történelminek nevezték a jelenlévők, s azt hangoztatták, hogy ezzel megteremtődött a legjobb al­ternatíva a választók számára. Az alkalmat felhasználva Ioan Mure§an a Parasztpárt nevében tudatta, hogy várják tagjaik közé a Remes vezette exliberális csoportot is. Bemutatták az RDR 2000 új választási jelét, amely a kulcs maradt, ám az Euró­pai Unió szimbóluma van a grafika háttérben. Ezzel egy időben érdekes hírek érkeztek egyes volt konvenciós sze­mélyiségekkel kapcsolatban is. Viorel Catarama egykori liberális vezető például a Szövetség Romá­niáért pártba iratkozott be, miután eredménytelenül tárgyalt hasonló lépésről az NLP-vel. Értesüléseink szerint biztos befutó helyet kap az SZR teleormani szenátorjelölt-lis­­táján. A Demokrata Párthoz látszik menekülni a volt parasztpárti mi­niszterelnök. Elképzelhető, hogy Radu Vasile a Roman vezette alaku­lat válceai listáján kap helyet, míg a másik egykori KDNPP-s személyi­ség, Sorin Lepsa a DP brassói jegy­zékére kerülne fel. Minderre azt követően kerül sor, hogy a Vasile alapította Román Demokrata Nép­párt gyakorlatilag máig ismeretlen maradt a választók számára, így a voksolásokon sem érhetne el szá­mottevő eredményt. KÉSZÜLNEK A DP MEGYEI JELÖLTLISTÁI sem várnak felső parancsra Rövidesen véglegesítik a kor­mányzó Demokrata Párt Bihar me­gyei szervezetének parlamenti kép­viselő-, valamint szenátorjelölti lis­táit - jelentették be a formáció teg­napi nagyváradi sajtótájékoztató­ján. Annyi biztosnak látszik, hogy honatyai babérokra pályázik majd Vasile Blaga és Lazar Cutu§, nem tudni viszont, hogy újra be akar-e jutni a parlamentbe Liviu Cosma jelenlegi képviselő. Megerősítette ezt Petru Filip, a filiálé elnöke is. Hozzátette: arról még nincs döntés, hogy mi módon választják ki és rangsorolják majd az indulni szán­dékozókat. Maga Vasile Blaga pél­dául még azt sem döntötte el, hogy szenátor vagy képviselő szeretne-e lenni Utóbbi politikus, aki most is szenátor, és a DP országos vezető­ségének tagja, cáfolta azokat a hí­reket, hogy Petre Roman pártelnök és néhány embere megpróbálná be­folyásolni az alakulat Bihar megyei szervezete jelöltlistájának összeál­lítását, s hogy utasításokat, paran­csokat küldtek volna. „Kizárt, hogy megyénkben ilyesmi történjen. Ez ugyanis egy jól működő fiókszerve­zet, itt ilyesmire nincs szükség” - mondta Blaga. Elismerte viszont, hogy más helyeken Bukarest bele­szól a jelöltállításba, olyan megyék esetében, ahol a helyhatósági vok­solásokon a párt rossz eredményt ért el A DP-sek arra számítanak, hogy Biharból egy szenátort és egy képviselőt juttathatnak a törvény­­hozásba. A legutóbbi vezetőségi ülésen az országos elnökség is meg­próbálta felbecsülni esélyeiket, és arra a következtetésre jutott, hogy jó kampány esetén országos szin­ten 122 honatyájuk lehet. Szeghalmi Örs HÉTFŐN NAGYVÁRADON TÁRGYALJÁK Gheorghe Funar kolozs­vári polgármester legújabb perét. Mint ismeretes, januárban a volt Kolozs megyei prefektus kérésére miniszteri rendelettel függesztették fel tisztségéből a polgármestert, hivatali visszaélés vádjával. A kincses vá­ros vezetője akkor fellebbezett a döntés ellen, és a tárgyalás más város­ba helyezését kérte. Előző, Nagyváradon tárgyalt perét egyébként elve­szítette, akkor Mircea Torna újságírónak adtak igazat egy rágalmazási ügyben. A mostani eljárás előzménye egyébként, hogy a polgármester Dan Circhulescu ügyész visszahívását követelte, mivel a tisztségviselő fe­lesége magyar... _*• Ca .N­API POLITIKA Sz. ö. Bihari Napló Htomnegel érés­­i stílus Bizonyára emlékeznek még Önök is, hogy amikor a Szent Koronát át­költöztették az Országházba, azt ígérték, hogy a millenniumi évben in­gyen megtekintheti minden magyar, bárhol él a nagyvilágban. Az ígéret­tel nincs is semmi baj, valóra is váltották, csak a kivitelezésnek van egy aprócska szépséghibája. A belépéshez szükséges jegyet egy kasszagép nyomtatja ki. Abba csak kétféle besorolást tápláltak be: magyar állampolgároknak nulla fo­rintért, idegeneknek a belépti díj ellenében bocsátja ki a papírcsíkocskát. Pénztárgéphez illően akkurátus módon, feltüntetve, hogy minek minősül a látogató, és mennyit fizetett. Az ígérettevőknek és a gépet beállítóknak köszönhetően így lettem én a férjemmel és a fiammal magyar állampol­gár arra a negyvenvalahány percre, amíg végigvezették az éppen soros csoportot az épületen. A látogatás párját ritkító élmény volt, most mégsem annak részletei­vel folytatom. A jegynél maradok Valóban apróság, talán nem is vesz­tegetnék szót az egysoros megjelölésre, ha nem érezném úgy, hogy jelez valamit. Vagy valaminek nevezetesen az odafigyelésnek a hiányát. A gé­pet arra is meg lehetett volna „tanítani", hogy létezik egy harmadik cso­port is: a határon túli vagy külföldi magyar. Csakhogy azok, akik beállí­tották nem politikusok és nem figyelnek az árnyalatokra. És a jelek sze­rint ilyen szempontból nem is ellenőrzi senki a munkájukat. Mint azét az Újságíró kollégáét sem, aki a Magyar Televízió augusztus 20-i esti híradó­jában így fogalmazott a Millenniumi sokadalomról készült beszámoló­ban: „magyar és határon túli hagyományőrző együttesek". Beszélhetett volna hazai és határon túli magyar csoportokról is. Nemcsak figyelmes­ségből, hanem a hiteles tájékoztatás érdekében is - de ez már szakmai szempont. Amíg arra vártunk hogy megnyíljék előttünk a parlamenti kapu, egy hároméves­forma kisfiú megkérdezte, mennyit kellett fizetni a jegyért. Magyarok ingyen mehetnek be" - felelte a bátyja. Talán ez az eszményi megoldás. Talán mindenkinek az lenne a legjobb, ha ilyen helyzetekben nem sorolnának be senkit semmiféle „alosztályba”. Egyszerűen annak mondhatnának valamennyiünket, amik bárhol élünk is, egyformán és életfogytiglan vagyunk: magyarnak... Wagner Csilla HA A ROMÁNIAI MAGYAR­SÁG vezetői erőltetik a kettős ál­lampolgárságot, a román parla­ment törvénnyel tiltja majd meg annak lehetőségét - jelentette be Adrian Nastase, az RTDP első el­nökhelyettese. A volt külügymi­niszter keményen bírálta a ma­gyar kormányt, illetve a románi­ai magyarság politikai képvise­lőit. Úgy fogalmazta, hogy mi­közben az RMDSZ vádolja az RTDP-t magyarellenességgel és antiszemitizmussal, „Magyaror­szágon bizonyos politikai szer­vezetek revizionista politikát folytatnak’. TUDOMÁNYOS TANÁCSKO­ZÁST tartott a Román Tudomá­nyos Akadémia történelmi és ré­gészeti részlege a 60 éve hozott bécsi döntésről. A megbeszélé­sen felszólalók azt hangsúlyoz­ták, hogy a döntés, amelynek ér­telmében Észak-Erdély visszake­rült Magyarországhoz, az egész európai kontinensen „végig­­pusztító" folyamat része volt. A fő ok az erős revizionista hatal­mak megjelenése volt - vélték a román akadémikusok, akik azonban az akkori román politi­kai elit bizonyos felelősségét is felemlegették. A korabeli román vezetés hibájának nevezték, hogy a külpolitika csak az angol és a francia orientációval szá­molt, és nem alkalmazkodott a korabeli Európában végbement új fejleményekhez. „Óriási eredmény az RMDSZ kormányzati szerepvállalása” Interjú Íjgyártó Istvánnal, a Magyar Köztársaság új bukaresti nagykövetével - Nagykövet úr, ön nemrég vet­te át ezt a fontos diplomáciai munkakört Milyenek az eddigi benyomásai, tapasztalatai? - Egy ilyen megbízatás kezde­tén az ember először tájékozódik, noha nekem igencsak voltak isme­reteim a romániai állapotokról és a romániai magyarság helyzetéről. Ugyanakkor az első kézből szer­zett információk a legpontosab­bak, ezért nagyon örülök minden olyan lehetőségnek, amikor nem­csak Bukarestben, hanem Románia más részeiben, és elsősorban Er­délyben tájékozódhatok. A nagyvá­radi tartózkodás is ilyen; a magyar és a román vezérkari főnök találko­zója mellett folytatni tudtam azt a sort, amelyet már megkezdtem a történelmi Erdély területén, s amely a romániai magyarság iden­titásának megőrzésében igen fon­tos szerepet játszó történelmi ma­gyar egyházak vezetőivel való meg­ismerkedést jelenti. Nagy örömöm­re szolgál, hogy most Tőkés László és Tompes József püspök urakkal is találkozhattam. Természetesen ilyen rövid idő alatt nem lehet min­dent kimeríteni, de hasonló inten­zitással keresem a kapcsolatot a román politikával, illetve funkcióm­ból fakadóan a diplomáciai körök­ben is. Az eddig eltelt néhány hó­napban jó kapcsolatokat sikerült kiépíteni. Az elkövetkező időszak kérdése az, hogy­ miként lehet eze­ket kamatoztatni. Egy nagykövet lehetőségei ugyanakkor korláto­zottak, hiszen elsősorban az a funkciója, hogy a magyar államot képviselje a fogadó országban. A román politika intenzíven éli éle­tét, közelegnek a választások, s ez nyilván felfokozottabb hangulatot teremt, és természetesen specifi­kus kérdéseket is felvet. Nem titok ugyanis, hogy ezeknek a választá­soknak a kimenetele komoly befo­lyást gyakorolhat Románia fejlődé­sére, a román társadalom alakulá­sára, és természetesen ezen ke­resztül az itteni magyar közösség helyzetére is.­­ Nem beszélve a két ország kapcsolatáról... - Én ezzel kapcsolatban opti­mista vagyok, mert úgy hiszem, hogy az elmúlt időszakban a ro­mán-magyar kapcsolatok elértek egy olyan szintet, amelyről szerin­tem már nem lehet visszatérni egy korábbi időszakba. Nem hiszem, hogy ez cél lenne akár Magyaror­szágon, akár Romániában. Termé­szetesen vannak nyitott és tisztá­zatlan kérdések. Nagyon fontos az, hogy a politikai kapcsolatok mel­lett a gazdaságiak is tovább épül­jenek. A mostani találkozó fényes bizonyítéka volt annak, hogy a ka­tonai kapcsolatok töretlenül fej­lődnek, de nagyon fontosnak tar­tom azt, hogy a regionális kapcso­latok is javuljanak. Ez Bihar megye esetében szintén nem közömbös kérdés, hiszen a határokon átnyúló együttműködés területén van még fejlesztenivaló. Gondolok itt első­sorban a határátkelőhelyek rend­szerének fejlesztésére. - A legutóbbi romániai Or­­bán-Isarescu találkozó után ép­pen a bukaresti magyar nagykö­vetség épületében nyilatkozta azt a magyar miniszterelnök, hogy mivel Románia választá­sok előtt áll, csupán a határát­kelők ügyében lehetett mege­gyezni... - Én csak arról biztosíthatom lapunk olvasóit, hogy a magam ré­széről mindent megteszek azért, hogy az új határátkelők megnyitá­sa, illetve átminősítése minél ha­marabb bekövetkezzen, és el­mondhatom, hogy ennek már csak pénzügyi akadályai vannak. A meg­felelő források átcsoportosítása révén a Pénzügyminisztérium - a miniszterelnök úr teljes támogatá­sával - meg tudja teremteni azokat a feltételeket, amelyek belátható időn belül mindezt lehetővé teszik. Azt hiszem, hogy legkésőbb jövő év közepéig ez meg fog történni. Visszakanyarodva még egy pillanat­ra az Orbán miniszterelnök úr által tett látogatásra: én nem minősíte­ném ezeket a megbeszéléseket sik­ertelennek. Bizonyos kérdésekben ugyanis abban egyeztek meg, hogy visszatérnek rájuk; akkor veszik újra elő őket, amikor mindkét fél mindenféle politikai megkötött­ségtől mentesen tud ezekről tár­gyalni Tehát itt nem vettek le kér­déseket a napirendről, csak egy­szerűen elnapolták a magas szintű tárgyalásokat. Ezek a kérdések, be­leértve a Csíkszeredai főkonzulá­tus esetét is, bármikor elővehető­­ek. Számtalanszor jeleztük hivata­los körökben is, hogy a Csíkszere­dai magyar főkonzulátus megnyi­tását továbbra is aktuálisnak te­kintjük, és várjuk azt a pillanatot, amikor a román fél képes erről tár­gyalni.­­ Nem mindegy, hogy egy ma­gyar diplomata egyszerűen a világ valamelyik államában képviseli országa érdekeit, vagy egy szomszédos országban, a­­melyben a legnagyobb határon túli magyar nemzeti közösség él Tekintettel a közelgő válasz­tásokra is, hogyan éli meg ön ezt a megbízatást?­­ Bármilyen furcsán is hangzik, viszonylag egyszerű a dolgom, hi­szen végső soron azóta van szeren­csém figyelni az RMDSZ életét, ami­óta létezik. Határozott vélemé­nyem, hogy ma az RMDSZ Románia egyik legdemokratikusabb politi­kai szervezete. Nagyon fontosnak, mondhatni példaértékűnek tekin­tem azokat az intézményeket, amelyek az RMDSZ-ben kiépültek. Hogy a szervezeten belül zajlanak politikai viták, az egy természetes folyamat. Kétmillió magyar eseté­ben nem is lehet elvárni azt, hogy mindenki azonos módon véleked­jen. Én azt értékelem óriási ered­ménynek, hogy az RMDSZ meg tud­ta találni ezeknek a politikai viták­nak a megfelelő demokratikus csa­tornáit. Lehet, hogy sokan nem ér­tenek egyet ezzel, de én óriási ered­ményként értékelem az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. Ez egy egyedülálló vállalkozás volt, és nagyfokú bátorságot feltételezett a Szövetség vezetőinek részéről, hi­szen hosszú évtizedek után a ro­mániai magyarság felelős módon részt tudott venni az ország kor­mányzásában, a román kormány­zati gépezet működésében. Hogy ezt most miként lehet értékelni, azt nem az én dolgom eldönteni, de úgy hiszem, hogy maga a tény mondhatni egy világraszóló vál­lalkozás. Ezért úgy gondolom, hogy az RMDSZ részvétele és sze­replése a mostani választásokon meghatározó a szervezet fejlődése szempontjából, illetve a nemzeti szerepvállalása szempontjából is. A romániai politikában ugyanis meghatározó szerepet játszó té­nyezőről van szó. Ahogy mondják, a politikában minden elképzelhető, s én természetesen nem szeretnék és nem is merek jóslásokba bocsát­­kozni De azt hiszem, hogy ha az RMDSZ a korábbi választási rész­vételére és eredményeire hagyat­kozva kerül ki a mostani választá­sokból, akkor olyan felelős döntést hozhat, amely valóban meghatá­rozó lesz az ország és a romániai magyar nemzeti közösség jövője tekintetében. Wagner István

Next