Bihari Napló, 2001. március (12. évfolyam, 49-75. szám)
2001-03-01 / 49. szám
2001. március 1. NAGYSZALONTA közhírré tétetik • A hajdúvárost bemutató album készítését hagyta jóvá a Helyi Tanács a februári ülésén. A katalógus főképpen a vállalkozókat, a Nagyszalontán befektetni szándékozókat segítené hasznos információkkal. „A köz- és városi tulajdonban lévő telkeket, területeket sorolnánk fel az albumban, kiegészítve néhány hasznos tudnivalóval, például az elérhetőség, a felszereltség, a közművesítés mértékéről" - magyarázta az elképzelés fontosságát Illyés Lajos tanácsos. • Rendezni kell a porták környékét, legkésőbb március 15-ig. Az elmúlt hetekben a Polgármesteri Hivatal illetékesei végigjárták a város utcáit, és felszólították a takarításra azokat, akiknek a háza előtt rendetlenséget, piszkot találtak. Aki az említett dátumig nem rendezi a környezetét, az nagy összegű pénzbírságra számíthat. • Tisztasági hónapot szervez a Polgármesteri Hivatal: március 15. - április 15. között bérmentesen elszállítják a háztartásokban fölöslegessé vált holmikat. A lomtalanítás utcánkénti beütemezését idejében tudatják a lakossággal. • Köteles vízórát beszereltetni minden nagyszalontai fogyasztó, legkésőbb december 31-ig, egy tavalyi tanácsi határozat értelmében. A tömbházakban el is kezdték a mérőműszerek elhelyezését, lépcsőházanként, az alagsorban. Ez ellen emelt kifogást Gheorghe Ionul tanácsos a legutóbbi tanácsülés előtti felszólalásában. Szerinte a Közmű olyan helyre szereli a vízórákat, ahol nagyon nehezen lehet majd hozzájuk férni és leolvasni őket, pedig a műszereknek jól láthatónak, ellenőrizhetőnek és leolvashatónak kell lenniük. A Közmű illetékesei szerint egyébként egy vízóra - a lakások számától függően - 4-6 millió lejbe kerül tömbházban és 800.000 lejbe magánházban. • Több mint százféle új kötettel gazdagodott a nagyszalontai Pallas Könyvesház kínálata. Ezúttal a kertészeti és konyhaművészeti szakkönyvek mellett szépirodalmiak is érkeztek. Kapható Szabó Lőrinc, Babits Mihály, Tóth Árpád, Reményik Sándor összes költeménye, valamint Márai Sándor összegyűjtött versek Sütő András tollából jelenleg két mű található a polcokon, az Anyám könnyű álmot ígér és a Fülesek és fejszések között című. Különösen diákoknak lehet hasznos olvasmány a Magyar írók önéletrajzai című kötet, melyben több tucat tollforgató vall munkásságáról. A történelmi tárgyú könyvek kedvelőinek Róna Tas András A honfoglaló magyar nép című műve ajánlható, illetve Kós Károly regénye, Az országépítő. Különlegességnek számít Esterházy Péter Harmonia Caelestis cím munkája, mely az Esterházy család sorsát mutatja be. Emellett a világirodalom nagyjainak alkotásai, napjaink sikerregényei, könnyed olvasmányok, meséskönyvek és ifjúsági regények is szép számban várják az olvasókat. CP. J. -MEGYEI Könnyed témájú versek komoly díjakért Untán Az Arany János Szavalóversenyt már hatodjára rendezik meg Nagyszalontán. A március 3-i, szombati megmérettetésre több mint negyven diák nevezett be, külföldiek, erdélyiek és helybeliek, három korcsoportban. A Vn-Vm. osztályosok tábora a legnépesebb, 22 fős, a legnagyobbak kategóriájában viszont csak néhányan jelentkeztek, ezért ők egyenesen a döntőben szerepelhetnek. Az elődöntőt a délelőtti órákban tartják, a döntőt pedig 15 órakor a Magyar Házban. 18-19 óra között, míg a zsűri meghozza döntését, szalontai diákok szórakoztatják majd a közönséget. Az idén másodszor ítéli oda az Arany János Díjat a színművészekből álló zsűri, melynek vezetését Meleg Vilmos vállalta. A tét nem csekély, az első helyezettek és a fődíj nyertese félmilliót érő könyvcsomaggal gazdagodik, és számos szervezet és magánszemély is jelezte már, hogy különdíjat készít a szavalóknak. Az idei versenyt Arany humora - a humor aranya címmel hirdette meg az Arany János Művelődési Egyesület. A pályázóknak egy könnyed Aranyköltemény mellett egy magyar irodalomból választott humoros verset kell szavalniuk. A kiváló szórakozást ígérő rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. Csatócs Júlia Telepítsünk rezisztens fajtákat! A direkt termő hibridszőlők mellett még mindig sokan kitartanak, mondván, hogy jobb a boruk, mint a nemeseké. Mindenki jól ismeri a delavári, elvire, noah, otelló, izabella direkt termő fajtát. Ezek bora silány, hamar virágosodik, viszonylag sok faszeszt (metilalkoholt) tartalmaz, s részegítő, bódító ereje végül is leverő, sőt károsan hat az idegrendszerre, a látásra és a hallásra. A nemes szőlők (Chardonnay, szürkebarát, királyleányka és mások) bora viszont jó ízű, de sokszor kell permetezni őket peronoszpóra, lisztharmat és szürkepenész ellen. A túl drága permetszerek pedig károsan hatnak az emberi szervezetre. Ezért a szőlőnemesítők genetikai úton próbálkoznak a kettő közti átmenet létrehozásával. Az új fajták drága permetezése feleslegessé válik, minőségben pedig közel állnak a nemes fajtákhoz. A fővárosi agráregyetem egyik szőlészeti oktatója értékes fajtákat mutatott be, ezek biológiai értékük mellett rezisztensek a betegségekkel szemben, és jó minőségű szőlőlé is készíthető belőlük. A következő, államilag elismert biofajtákat ajánlja szaporításra: a Radames szőlőlé előállítására is alkalmas, szaporítóanyaga Balázsfalván található; a Valeria a legkorábban élő fajta, fenntartásával a Valea Calugareasca-i szőlészeti kutatóintézet foglalkozik; az Andrevit a legbővebben termő (14 tonna hektáronkénti termést is el lehet érni vele), a kolozsvári Gyümölcstermesztő Kutatóállomáson foglalkoznak a fajta fenntartásával; a Moldova a legkésőbbi érésű, ezt a ménesi kutatóállomás szaporítja. Érdemes megemlíteni a Magyarországon nemesített rezisztens fajták közül a Biankát, a Zala gyöngyét, a Pölöskei muskotályt, melyek már számos szőlősgazda kertjében megtalálhatók. A Bianka több előnye miatt jelentős felfutás előtt álló biofajta. Hátránya a szárazsággal szembeni érzékenység. Dr. Varga András Diák koktél, nem csak diákoknak Január végén jelent meg az érmihályfalvi általános iskolások által szerkesztett diákújság, a Diákkoktél első száma, melyet hetente követnek az újabbak. Az egyelőre kétoldalas kiadvány szerkesztői hatodikosok-hetedikesek, munkájukat Bálint Enikő tanárnő irányítja. Az első szám szerkesztőségi beköszöntője elszántságról árulkodik, megállapítva, hogy manapság „lapot indítani több, mint vakmerőség”. Az újság célja tájékoztatást adni az iskola mindennapjairól és szórakoztatni az olvasókat. Az eddigi számokban hasznos tudnivalók mellett helyet kaptak fejtörők és a fiatalok számára oly fontos zenekarok is. A szerkesztők közül ketten telefonügyeletet is vállaltak, ötleteket, észrevételeket várva. Olvasóik táborába várják nemcsak diáktársaikat, hanem tanáraikat és szüleiket is. Bokor Irén aligazgatónő elmondta, hogy az iskola vezetősége támogatja a diákok kezdeményezését, sőt a lehetőségek szerint szeretné terjedelmesebbé tenni a lapot. Rencz Csaba Turisztikai jelzéseket újítottak fel Az utóbbi hetekben több turisztikai útvonal rendbetételét fejezték be a GIG Turisztikai Klub tagjai, tudtuk meg Coanca Lászlótól, az egyesület vezetőjétől. A Rézbánya-Vertop-hágó útvonalat jelző piros kereszteket 13 kilométeren újították fel. Tavaly ősszel kezdték meg a Pádisi menedékház-Pádisi erdészház-Gót barlang-Bogakő kilátója-Boga vára kilátója-Ferde zsomboly útvonal jelzéseinek újrafestését, ezzel is végeztek. Az útszakasz nyolc kilométer hosszú, Coanca László szerint nagyon kellemes kikapcsolódást ígér, s megerőltetés nélkül megtehető. A Biharfüred körútja 20 kilométer hosszú, sárga ponttal van jelezve. Ez az egyik legkellemesebb turisztikai útvonal, magában foglalja a Tábornok sétányát, a Papok feredője rétjét, a Kishavast, az Edenkert kilátót, a Vicinális völgyet és a Jád völgyének a felső szakaszát. Az önkéntes munkában a következő klubtagok jeleskedtek: Papp Csaba, Vass András, Kiss László, Dulacsi Enikő, Fülöp Anetta, Székely Zoltán, Jakab Renáta, Baráthy Mária, Rácz Anikó, Tasnádi Edit, Antal József, Tököy Magdolna BIHARSZENTJÁNOS Lakossági kezdeményezést is várnak Befejezéséhez érkezett Biharszentjánosról szóló februári sorozatunk. A település kulturális életéről készült cikkünket szándékosan hagytuk a végére, bár már többször érintettük e témát A lakosság életének valamennyi területén érezteti hatását, és a közösségteremtésben is fontos szerepet játszik. A Bors községhez tartozó Biharszentjános annak a kevés településnek az egyike, ahol a kulturális életet művelődési referens szervezi: ifj. Kupás Tibor. Úgy véli, hogy nagyon fontos az egész községet összefogni, valamennyi település lakóinak ismerniük és tisztelniük kell egymást. Ezért szervezik immár három éve a Bors Községi Napokat. Szerinte ezt már mindenki a magáénak érzi. Rendbe tették a községi művelődési házakat. A szentjánosit évekkel ezelőtt tatarozták, a falu vigyáz rá, ezért ma is rendezett, tiszta. „Csak, sajnos, nincs igény az apróbb, egy-egy rétegnek szóló programokra. Úgy vettem észre, hogy inkább járnak balba az emberek, mint könyvtárba. Az is igaz, hogy októbertől márciusig szinte lehetetlen bármit is megszervezni, mert a kultúrházaink nagyon hidegek.” Kupás Tibor büszkesége a tánccsoport, amely felerészben szentjánosi, felerészben borsi fiatalokból áll, s a váradi Tempo Klub koreográfusa, Imre Lucia foglalkozik velük. Kisebb fellépéseik is voltak. Borson a népi tánc éli reneszánszát, ám ebbe Szentjánosról nem sokan kapcsolódtak be. Az általános iskolával és az óvodával közösen gyakran szerveznek programokat: báb- és színielőadásokra járnak, ilyenkor autóbusszal utaznak Váradra. A Szentjánoson hagyományos színjátszó csoport mégis feloszlott, tagjai Váradon tanulnak, és csak alkalmanként gyűlnek össze. Februárban felnőtteknek is szerveztek farsangi bált Szentjánoson, nem csak az iskolásoknak. „Kevésbé sikerült. Azt hiszem, a gyermekeket és a fiatalokat lehet a legkönnyebben megmozgatni” - véli a művelődési referens. Már majdnem biztos, hogy tavasszal majálist szerveznek a községi erdőben, ilyen eddig még nem volt. Júniusban többnapos táborozásra készülnek a végzősökkel. Kupás Tibor szívesen vár bármilyen ötletet és javaslatot a lakosság részéről. „Tulajdonképpen az volna jó, ha folyamatosan ötletekkel ostromolnának. A lakossági kezdeményezés nélkülözhetetlen...” Bálla Tünde Ha továbbra is vigyáznak rá, még sokáig ilyen szép és rendezett marad a kultúrház (A szerző felvétele) Kora tavasszal a földeken megkezdhető a legkorábbi haszonnövények vetése. Csírázásuk már alacsony hőmérsékleten, 1-3 Celsius-fokon megindul, és elegendő talajnedvesség mellett hamar ki is kelnek. Ilyen mindenekelőtt a magborsó és a zab. Borsóból négyzetméterenként 150 magot vessünk gabonasortávolságra, ez hektáronként 250- 300 kiló vetőmagnak felel meg, a mag nagyságától függően. Ismertebb fajták a Corina, a Cora, az Atol. Zabból négyzetméterenként 450 csírázómagot tervezzünk, tehát hektáronként 130- 150 kiló vetőmagra van szükségünk Elterjedt értékes fajta a Soméban. Korán kell még a földbe tenni a tavaszi árpa, a lucerna, majd az olajlen magját is. Tavaszi szántásba ne vessük ezeket, mert megkésünk a vetésükkel, és a kezdeti vízigényüket nem tudjuk kielégíteni, mivel a tavaszi szántás vízveszteséggel jár. Az ősszel szántott földeken, melyeket még az ősszel eldolgoztak tárcsával, majd simítóval, és annyira szikkadtak, hogy rájuk lehet menni traktorral, azonnal hozzáfoghatunk a vetéshez. Tárcsás boronát őszi szántású területeken tavasszal lehetőleg ne használjunk a jelentős talajvízveszteség miatt. A műtrágyát a talaj-előkészítéskor vagy vetés előtt szórjuk ki, és kombinátorral dolgozzuk a talajba. Egyenletes mélységre vessünk, mert csak így lesz a kelés is egyenletes. Vetőmagnak válasszunk jó fajtát, ami el van látva minőségi bizonyítvánnyal. Az előrelátó gazda otthon is ellenőrzi a csíraképességet. Vessünk SUP 29, SUP 3,6 vagy SC 3,6 vetőgépekkel, és jó, ha előtte elvégezzük a mennyiségi vetőmagpróbát. V. A