Bihari Napló, 2001. március (12. évfolyam, 49-75. szám)

2001-03-01 / 49. szám

2001. március 1. NAGYSZALONTA közhírré tétetik • A hajdúvárost bemutató album készítését hagyta jóvá a Helyi Tanács a februári ülésén. A katalógus főképpen a vál­lalkozókat, a Nagyszalontán befektetni szándékozókat segí­tené hasznos információkkal. „A köz- és városi tulajdonban lévő telkeket, területeket sorol­nánk fel az albumban, kiegé­szítve néhány hasznos tudniva­lóval, például az elérhetőség, a felszereltség, a közművesítés mértékéről" - magyarázta az elképzelés fontosságát Illyés Lajos tanácsos. • Rendezni kell a porták környékét, legkésőbb március 15-ig. Az elmúlt hetekben a Pol­gármesteri Hivatal illetékesei végigjárták a város utcáit, és fel­szólították a takarításra azokat, akiknek a háza előtt rendetlen­séget, piszkot találtak. Aki az említett dátumig nem rendezi a környezetét, az nagy összegű pénzbírságra számíthat. • Tisztasági hónapot szer­vez a Polgármesteri Hivatal: március 15. - április 15. között bérmentesen elszállítják a ház­tartásokban fölöslegessé vált holmikat. A lomtalanítás utcán­kénti beütemezését idejében tudatják a lakossággal. • Köteles vízórát beszerel­tetni minden nagyszalontai fogyasztó, legkésőbb december 31-ig, egy tavalyi tanácsi hatá­rozat értelmében. A tömbhá­zakban el is kezdték a mérőmű­szerek elhelyezését, lépcsőhá­zanként, az alagsorban. Ez el­len emelt kifogást Gheorghe Io­nul tanácsos a legutóbbi ta­nácsülés előtti felszólalásában. Szerinte a Közmű olyan helyre szereli a vízórákat, ahol nagyon nehezen lehet majd hozzájuk férni és leolvasni őket, pedig a műszereknek jól láthatónak, ellenőrizhetőnek és leolvasha­­tónak kell lenniük. A Közmű illetékesei szerint egyébként egy vízóra - a lakások számától függően - 4-6 millió lejbe kerül tömbházban és 800.000 lejbe magánházban. • Több mint százféle új kö­tettel gazdagodott a nagysza­lontai Pallas Könyvesház kíná­lata. Ezúttal a kertészeti és konyhaművészeti szakkönyvek mellett szépirodalmiak is ér­keztek. Kapható Szabó Lőrinc, Babits Mihály, Tóth Árpád, Re­­ményik Sándor összes költemé­nye, valamint Márai Sándor összegyűjtött versek Sütő And­rás tollából jelenleg két mű ta­lálható a polcokon, az Anyám könnyű álmot ígér és a Fülesek és fejszések között című. Külö­nösen diákoknak lehet hasznos olvasmány a Magyar írók öné­letrajzai című kötet, melyben több tucat tollforgató vall munkásságáról. A történelmi tárgyú könyvek kedvelőinek Róna Tas András A honfoglaló magyar nép című műve ajánl­­ható, illetve Kós Károly regé­nye, Az országépítő. Különle­gességnek számít Esterházy Pé­ter Harmonia Caelestis cím­ munkája, mely az Esterházy család sorsát mutatja be. Emel­lett a világirodalom nagyjainak alkotásai, napjaink sikerregé­nyei, könnyed olvasmányok, meséskönyvek és ifjúsági regé­nyek is szép számban várják az olvasókat. CP. J. -MEGYEI Könnyed témájú versek komoly díjakért Untán Az Arany János Szavalóversenyt már hatodjára rendezik meg Nagy­szalontán. A március 3-i, szombati megmérettetésre több mint negyven diák nevezett be, külföldiek, erdélyiek és helybeliek, három korcsoport­ban. A Vn-Vm. osztályosok tábora a legnépesebb, 22 fős, a legnagyobbak kategóriájában viszont csak néhányan jelentkeztek, ezért ők egyenesen a döntőben szerepelhetnek. Az elődöntőt a délelőtti órákban tartják, a döntőt pedig 15 órakor a Magyar Házban. 18-19 óra között, míg a zsűri meghozza döntését, sza­­lontai diákok szórakoztatják majd a közönséget. Az idén másodszor ítéli oda az Arany János Díjat a színművészekből álló zsűri, melynek vezeté­sét Meleg Vilmos vállalta. A tét nem csekély, az első helyezettek és a fődíj nyertese félmilliót érő könyvcsomaggal gazdagodik, és számos szervezet és magánszemély is jelezte már, hogy különdíjat készít a szavalóknak. Az idei versenyt Arany humora - a humor aranya címmel hirdette meg az Arany János Művelődési Egyesület. A pályázóknak egy könnyed Arany­költemény mellett egy magyar irodalomból választott humoros verset kell szavalniuk. A kiváló szórakozást ígérő rendezvényre minden érdek­lődőt szeretettel várnak a szervezők. C­satócs Júlia Telepítsünk rezisztens fajtákat! A direkt termő hibridszőlők mel­lett még mindig sokan kitartanak, mondván, hogy jobb a boruk, mint a nemeseké. Mindenki jól ismeri a de­­lavári, elvire, noah, otelló, izabella direkt termő fajtát. Ezek bora silány, hamar virágosodik, viszonylag sok faszeszt (metilalkoholt) tartalmaz, s részegítő, bódító ereje végül is leve­rő, sőt károsan hat az idegrendszer­re, a látásra és a hallásra. A nemes szőlők (Chardonnay, szürkebarát, királyleányka és má­sok) bora viszont jó ízű, de sokszor kell permetezni őket peronoszpóra, lisztharmat és szürkepenész ellen. A túl drága permetszerek pedig ká­rosan hatnak az emberi szervezetre. Ezért a szőlőnemesítők genetikai úton próbálkoznak a kettő közti át­menet létrehozásával. Az új fajták drága permetezése feleslegessé vá­lik, minőségben pedig közel állnak a nemes fajtákhoz. A fővárosi agráregyetem egyik szőlészeti oktatója értékes fajtákat mutatott be, ezek biológiai értékük mellett rezisztensek a betegségek­kel szemben, és jó minőségű szőlőlé is készíthető belőlük. A következő, államilag elismert biofajtákat ajánlja szaporításra: a Radames szőlőlé előállítására is alkalmas, szaporító­anyaga Balázsfalván található; a Valeria a legkorábban élő fajta, fenn­tartásával a Valea Calugareasca-i szőlészeti kutatóintézet foglalkozik; az Andrevit a legbővebben termő (14 tonna hektáronkénti termést is el lehet érni vele), a kolozsvári Gyü­mölcstermesztő Kutatóállomáson foglalkoznak a fajta fenntartásával; a Moldova a legkésőbbi érésű, ezt a ménesi ku­tatóállomás szaporítja. Érdemes megemlíteni a Magyar­­országon nemesített rezisztens faj­ták közül a Biankát, a Zala gyöngyét, a Pölöskei muskotályt, melyek már számos szőlősgazda kertjében megtalálhatók. A Bianka több előnye miatt jelentős felfutás előtt álló bio­fajta. Hátránya a szárazsággal szem­beni érzékenység. Dr. Varga András Diák­ koktél, nem csak diákoknak Január végén jelent meg az ér­­mihályfalvi általános iskolások ál­tal szerkesztett diákújság, a Diák­koktél első száma, melyet hetente követnek az újabbak. Az egyelőre kétoldalas kiadvány szerkesztői hatodikosok-hetedikesek, munká­jukat Bálint Enikő tanárnő irányít­ja. Az első szám szerkesztőségi beköszöntője elszántságról árul­kodik, megállapítva, hogy manap­ság „lapot indítani több, mint vak­merőség”. Az újság célja tájékoz­tatást adni az iskola mindennap­jairól és szórakoztatni az olvasó­kat. Az eddigi számokban hasznos tudnivalók mellett helyet kaptak fejtörők és a fiatalok számára oly fontos zenekarok is. A szerkesztők közül ketten telefonügyeletet is vállaltak, ötleteket, észrevételeket várva. Olvasóik táborába várják nemcsak diáktársaikat, hanem ta­náraikat és szüleiket is. Bokor Irén aligazgatónő elmondta, hogy az iskola vezetősége támogatja a diá­kok kezdeményezését, sőt a lehe­tőségek szerint szeretné terjedel­mesebbé tenni a lapot. Rencz Csaba Turisztikai jelzéseket újítottak fel Az utóbbi hetekben több turisztikai útvonal rendbetételét fejezték be a GIG Turisztikai Klub tagjai, tudtuk meg Coanca Lászlótól, az egyesület veze­tőjétől. A Rézbánya-Vertop-hágó útvonalat jelző piros kereszteket 13 kilomé­teren újították fel. Tavaly ősszel kezdték meg a Pádisi menedékház-Pádisi erdészház-Gót barlang-Bogakő kilátója-Boga vára kilátója-Ferde zsomboly útvonal jelzéseinek újrafestését, ezzel is végeztek. Az útszakasz nyolc kilo­méter hosszú, Coanca László szerint nagyon kellemes kikapcsolódást ígér, s megerőltetés nélkül megtehető. A Biharfüred körútja 20 kilométer hosszú, sárga ponttal van jelezve. Ez az egyik legkellemesebb turisztikai útvonal, ma­gában foglalja a Tábornok sétányát, a Papok feredője rétjét, a Kishavast, az Edenkert kilátót, a Vicinális völgyet és a Jád völgyének a felső szakaszát. Az önkéntes munkában a következő klubtagok jeleskedtek: Papp Csaba, Vass András, Kiss László, Dulacsi Enikő, Fülöp Anetta, Székely Zoltán, Jakab Renáta, Baráthy Mária, Rácz Anikó, Tasnádi Edit, Antal József, Tököy Magdolna BIHARSZENTJÁNOS Lakossági kezdeményezést is várnak Befejezéséhez érkezett Bi­­harszentjánosról szóló februári sorozatunk. A település kultu­rális életéről készült cikkünket szándékosan hagytuk a végére, bár már többször érintettük e té­mát A lakosság életének vala­mennyi területén érezteti hatá­sát, és a közösségteremtésben is fontos szerepet játszik. A Bors községhez tartozó Bi­­harszentjános annak a kevés tele­pülésnek az egyike, ahol a kultu­rális életet művelődési referens szervezi: ifj. Kupás Tibor. Úgy véli, hogy nagyon fontos az egész köz­séget összefogni, valamennyi tele­pülés lakóinak ismerniük és tisz­telniük kell egymást. Ezért szerve­zik immár három éve a Bors Köz­ségi Napokat. Szerinte ezt már mindenki a magáénak érzi. Rendbe tették a községi műve­lődési házakat. A szentjánosit évekkel ezelőtt tatarozták, a falu vigyáz rá, ezért ma is rendezett, tiszta. „Csak, sajnos, nincs igény az apróbb, egy-egy rétegnek szóló programokra. Úgy vettem észre, hogy inkább járnak balba az em­berek, mint könyvtárba. Az is igaz, hogy októbertől márciusig szinte lehetetlen bármit is megszervezni, mert a kultúrházaink nagyon hide­gek.” Kupás Tibor büszkesége a tánccsoport, amely felerészben szentjánosi, felerészben borsi fia­talokból áll, s a váradi Tempo Klub koreográfusa, Imre Lucia foglal­kozik velük. Kisebb fellépéseik is voltak. Borson a népi tánc éli rene­szánszát, ám ebbe Szentjánosról nem sokan kapcsolódtak be. Az általános iskolával és az óvodával közösen gyakran szerveznek prog­ramokat: báb- és színielőadásokra járnak, ilyenkor autóbusszal utaz­nak Váradra. A Szentjánoson ha­gyományos színjátszó csoport mégis feloszlott, tagjai Váradon ta­nulnak, és csak alkalmanként gyűl­nek össze. Februárban felnőttek­nek is szerveztek farsangi bált Szentjánoson, nem csak az iskolá­soknak. „Kevésbé sikerült. Azt hi­szem, a gyermekeket és a fiatalo­kat lehet a legkönnyebben meg­mozgatni” - véli a művelődési refe­rens. Már majdnem biztos, hogy tavasszal majálist szerveznek a községi erdőben, ilyen eddig még nem volt. Júniusban többnapos tá­borozásra készülnek a végzősök­kel. Kupás Tibor szívesen vár bár­milyen ötletet és javaslatot a lakosság részéről. „Tulajdonkép­pen az volna jó, ha folyamatosan ötletekkel ostromolnának. A lakos­sági kezdeményezés nélkülözhe­tetlen...” Bálla Tünde Ha továbbra is vigyáznak rá, még sokáig ilyen szép és rendezett marad a kultúrház (A szerző felvétele) Kora tavasszal a földeken megkezdhető a legkorábbi haszonnövények vetése. Csírázá­suk már alacsony hőmérsékle­ten, 1-3 Celsius-fokon megindul, és elegendő talajnedvesség mel­lett hamar ki is kelnek. Ilyen min­denekelőtt a magborsó és a zab. Borsóból négyzetméterenként 150 magot vessünk gabonasor­távolságra, ez hektáronként 250- 300 kiló vetőmagnak felel meg, a mag nagyságától függően. Ismer­tebb fajták a Corina, a Cora, az Atol. Zabból négyzetméteren­ként 450 csírázó­­magot tervez­zünk, tehát hektáronként 130- 150 kiló vetőmagra van szüksé­günk Elterjedt értékes fajta a So­méban. Korán kell még a földbe tenni a tavaszi árpa, a lucerna, majd az olajlen magját is. Tavaszi szántásba ne vessük ezeket, mert megkésünk a veté­sükkel, és a kezdeti vízigényüket nem tudjuk kielégíteni, mivel a tavaszi szántás vízveszteséggel jár. Az ősszel szántott földeken, melyeket még az ősszel eldolgoz­tak tárcsával, majd simítóval, és­­ annyira szikkadtak, hogy rájuk lehet menni traktorral, azonnal hozzáfoghatunk a vetéshez. Tár­csás boronát őszi szántású terü­leteken tavasszal lehetőleg ne használjunk a jelentős talajvíz­­veszteség miatt. A műtrágyát a talaj-előkészítéskor vagy vetés előtt szórjuk ki, és kombinátor­ral dolgozzuk a talajba. Egyenle­tes mélységre vessünk, mert csak­ így lesz a kelés is egyenletes. Vetőmagnak válasszunk jó faj­tát, ami el van látva minőségi bi­zonyítvánnyal. Az előrelátó gaz­da otthon is ellenőrzi a csíraké­pességet. Vessünk SUP 29, SUP 3,6 vagy SC 3,6 vetőgépekkel, és jó, ha előtte elvégezzük a men­­­nyiségi vetőmagpróbát. V. A

Next