Bihari Napló, 2001. április (12. évfolyam, 76-98. szám)

2001-04-02 / 76. szám

___napi politika__ Még két évig a régi marad Folytatás az 1. oldalról ügyek tisztázásáról, az egyházi in­gatlanok visszaszolgáltatásáról következő tárgyalásokon, és ha­marosan megalakul egy olyan is, amelyik az alkotmánymódosítási elképzeléseket rendszerezi. A kö­zösségi és egyházi ingatlanok res­­titúciója kapcsán hamarosan újjá­alakul az a tárcaközi bizottság, a­­melyik a használat szempontjából további megoldásokat dolgozhat ki." A magyar kormány által elfo­gadott státustörvényről Markó Bé­la elismerő hangon beszélt, értünk szóló tervezetnek nevezte, és kije­lentette, hogy az RMDSZ javaslatá­ra fontos előírások kerültek be a szövegbe, melyek a szülőföldön maradást ösztönzik. Elmondása szerint a Szövetség részt akar ven­ni az alkalmazási módozat kialakí­tásában, majd pedig az ajánlások megtételében is, mindehhez azon­ban egységes, erős és szolidáris RMDSZ-re van szükség. Az SZKT és a Szövetségi Egyez­tető Tanács együttes ülésén Ta­kács Csaba ügyvezető elnök javas­latára Kerekes Gábort 77-11-es szavazataránnyal megválasztot­ták országos önkormányzati ügy­vezető alelnöknek. Zárt ülésen fo­gadta el az SZKT és a SZÉT a ma­gyar érdekvédelmi szervezet tava­lyi költségvetéséről szóló beszá­molót, illetve az idei költségvetés­tervezetet. Délután a SZÉT és az SZKT kü­lön ülésezett. (Az előbbi testület munkájáról holnapi számunkban olvashatnak.) Az SZKT tudomásul vette a Nemzetépítő platform meg­alakulását, viszont többségi szava­zással elutasította Tőkés László tiszteletbeli elnök arra vonatkozó javaslatát,­­hogy külön napirendi pontban tárgyalják meg a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyét. Toró T. Tibor, a Reform Tö­mörülés elnöke bejelentette, hogy az általa vezetett platform május 26-án kongresszust tart. Ezt követően kezdődött meg az a vita, amelyért szombaton tulaj­donképpen összeült az RMDSZ mi­niparlamentje. Az Ügyvezető El­nökség által kidolgozott szabály­zattervezetet az SZKT megválasz­ A terem és a prezídium végül ugyanazt akarta, ami eddig volt (Wagner István felvétele) tásáról Takács Csaba ismertette; ezt követték az elvi hozzászólá­sok. Ezek sorában a szövetségi el­nök egy adott pillanatban arra fi­gyelmeztetett, hogy egy ’99-es kongresszusi döntés alapján a tes­tületet nem lehet korporatív ala­pon megújítani, tehát vagy az elkészült tervezetet fogadja el az SZKT, vagy a 2003-ban sorra ke­rülő újabb kongresszusra bízza a döntést. A jelzésszerű megjegy­zésre néhány felszólaló még imp­rovizált egy-két megjegyzést, és tíz perc alatt világossá vált a te­remben, hogy­ az ügy elbukott. A kérdést szavazásra bocsátották, s ennek során 31-en a jelenlegi struk­túra megtartása mellett, 20-an ellene voksoltak, 9 küldött pedig tartózkodott. A terem pillanatok alatt kiürült. Senki nem akart már kérdéseket feltenni vagy interpel­lálni, és az sem zavarta az „önmeg­tartó” SZKT-t, hogy ez a döntése érvénytelen, mivel a szavazáskor a testület nem volt határozatképes.­­­ Tőkés László püspök az SZKT- ülés után sajtótájékoztatót tartott azzal kapcsolatban, hogy a testü­let nem tárgyalta meg a zilahi re­formátus kollégium ügyét. Elkese­­rítőnek mondta azt a „cinkos igno­­ranciát”, amellyel a Szövetség csúcsvezetése és a parlamenti frakciók is figyelmen kívül hagyják az általa már oly sokszor felhozott kérdést. A jelenséget az RMDSZ erkölcsi válsága bizonyítékának nevezte, akárcsak azt, hogy az SZKT elutasította a saját meg­újítására vonatkozó szándékot. „A jelek szerint az SZKT elégedett ön­magával, nem akar megújulni, jól érzi magát úgy, hogy szavazógépe­zetként működik” - jelentette ki a tiszteletbeli elnök. ÉRMIHÁLYFALVI RMDSZ-SZERVEZET Lakatos Péter is ismertette elképzeléseit „Többen kérdezték, miért jö­vök Érmihályfalvára, amikor az it­teniek ellenjelöltemet támogatták, én viszont úgy gondoltam, itt is ismertetnem kell elképzeléseimet” - kezdte felszólalását péntek dél­után Lakatos Péter a helyi RMDSZ választmánya előtt. A területi elnö­ki tisztségért induló jelenlegi ügy­vezető gazdasági alelnök szerint hatékonyabbá kell tenni az ország második legerősebb megyei szer­vezetét, mivel az jelenleg nincs megfelelően képviselve. Megválasz­tása esetén első útján az egyházi vezetőket keresi fel - mondta -, hogy véleményüket és támogatá­sukat kérje. Két héten belül mun­katársainak személyre szabott programot fog előterjeszteni. Erre szerinte azért van szükség, mert évek óta nem volt egyéni felelős­ségre v­onás a megyei RMDSZ-ben, s ezt igen nagy hiányosságnak tart­ja. Kérdésekre válaszolva elmond­ta, hogy az RMDSZ-nek az aktuális pártpolitikán felülemelkedve jó kapcsolatban kell lennie a minden­kori budapesti hatalommal, az úgynevezett státustörvényt pedig körültekintően kell kezelni. „Ha ezt is elrontjuk, kockáztatjuk, hogy végleg elfordulnak tőlünk az emberek” - közölte, a régi Ferr Contact-ügyre utalva. Arra a kér­désre, hogy kikkel fog együtt dol­gozni, ha megválasztják, a jelölt azt válaszolta: „Nem nevekben gon­dolkodom, a rátermettséget fogom figyelembe venni.” Lakatos szerint három alelnökre lenne szükség, az elnökségbe pedig a vidék képvise­lőit is be akarja vonni, akikkel leg­alább kéthetente találkozna. A vég­rehajtással főállású ügyvezetőt bízna meg. „Ha nem választanak meg, akkor sem fogom vesztesnek érezni magam, és tovább dolgo­zom a választmányban, amennyi­ben helyet kapok benne. Kívánom, hogy ne csalódjanak abban a jelölt­ben, akire szavazataikat fogják adni” - mondta mihályfalvi felszó­lalása végén Lakatos Péter. Rencz Csaba MILOSEVICS ÁRTATLANNAK TARTJA MAGÁT Őrizetbe vették az exdiktátort Mintegy hatórás tárgyalássorozatot követően tegnap hajnalban ért véget a Szlobodan Milosevics sorsa körüli belgrádi dráma: a volt jugoszláv elnök vér­ontás nélkül megadta magát az igazságügyi szerveknek. A belgrádi központi bör­tönbe szállították, hivatali beosztással való visszaélés és bűnszövetkezetben való részvétel vádjával. Külföldön mindenhol örömmel vették tudomásul a fejlemé­nyeket, változatlanul kérdéses viszont, hogy hol tárgyalják majd Milosevics ügyét. Az Európai Unió soros elnöksége, az Európai Bizottság elnöke, az ENSZ-főtitkár személyes balkáni megbízottja egyaránt üdvözölte az akciót. A hágai Nemzetközi Törvényszék ugyanakkor azt várja a jugoszláv hatóságoktól, hogy még ebben az évben adják ki az emberiség elleni bűncselekmények miatt vád alá helyezett Mi­­losevicset. Ezt megerősítette tegnap Carla Del Ponte, a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnügyekben illetékes törvényszék főügyésze. Ártatlannak mondja magát viszont az érintett. Többen is megerősítették: Milo­sevics abban a tudatban egyezett bele őrizetbe vételébe, hogy az eljárás tisztázza ártatlanságát. Ezt közölte Krica Dacsics, a Milosevics vezette Szerbiai Szocialista Párt vezető tisztségviselője, és kollégája, Braniszlav Ivkovics is, aki részt vett az őrizetbe vétel feltételeiről folytatott megbeszéléseken. Nyilatkozott a fejlemények­ről Milan Panics egykori jugoszláv kormányfő. A politikus kijelentette: „Az exdik­­tátor gyáva, de ha akarja, csak kövessen el öngyilkosságot, ahogyan korábban, az elfogását célzó rendőri akció elején fenyegetőzött.” Állást foglalt a fejleményekről a román diplomácia vezetője is. Mircea Geoana, aki egyben az EBESZ soros elnöke is, úgy vélte, minimális az esélye annak, hogy a letartóztatás nyomán újabb polgárháború törjön ki Jugoszláviában. A külügyminisz­ter szerint ennek ellenére Belgrádban ,izgalmat kelthet mindaz, ami történt”. Bihari Napló KÉSZÜL A SNAGOVI NYILATKOZAT Iliescu lazán veszi a dolot Szerdán véglegesítik a Románia NATO-csatlakozásának támogatásá­ról szóló úgynevezett Snagovi Nyilatkozat szövegét, miután­ a hét végén egyeztettek róla a pártok. A NATO 2002 elnevezésű fórum megnyitóján Ion Iliescu államfő legitimnek nevezte az ország ilyen integrációs törek­vését, Adrian Nastase miniszterelnök pedig az állam geostratégiai fontos­ságát hangsúlyozta, valamint azt a meglátását, hogy külföldön „kezdik felismerni Románia fontosságát”. Mircea Geoana külügyminiszter azt hangoztatta, hogy a diplomácia kész vállalni minden, őt érintő felelős­séget a csatlakozás előmozdításában. Elhibázottnak vélte viszont már magát a fórumot is a volt államfő. Emil Constantinescu azt hangsúlyozta, hogy a központi költségvetés parlament általi megszavazása után kellett volna NATO-ügyekről tanácskozni. Ez azért is logikus, mert időközben döntést hozhattak volna arról, milyen összeg jut a büdzséből a védelem­nek, a fegyveres erők korszerűsítésére. A Demokrata Párt elnöke, Petre Roman hiányosnak mondta a szövegtervezetet, mivel szerinte abban az ország integrációs vágya­ nyilvánul meg, miközben az esetleges integráció két fél egyetértésén is múlik, és konkrét lépéseket feltételez. Az egyeztetésen a politikai pártok, munkaadói és munkavállalói szer­vezetek, értelmiségi csoportok, civil szervezetek reprezentánsai is véle­ményt nyilvánítottak a készülő dokumentumról, és holnapután teszik meg módosító javaslataikat. Közben nyilvánosságra került a teljes ter­vezet, amely „a román polgárokhoz, a közvéleményhez és a NATO-tagor­­szágokhoz szól”. A dokumentumban érvként szerepel, hogy Románia megszabadult a diktatúrától, és most „új identitást keres”. A kormány, a parlament és általában a politikai szféra hatáskörébe tartozónak mond­ják a majdani aláírók a csatlakozási költségek lefaragását. Ilyen alapel­vekből kiindulva hangoztatják: támogatják az állami vezetők integrációt elősegítő lépéseit, hasonlóképpen az üggyel kapcsolatos társadalmi vitát, elismerik, hogy „ára” van a csatlakozásnak, amelyet hajlandóak megfi­zetni, ugyanakkor azt kérik minden polgártól, hogy „vállalja a felelősség rá eső részét”. A dokumentum azért is született, hogy növelje az ország esélyeit a 2002-ben esedékes prágai NATO-tanácskozáson, ahol esetleg döntenek új államok meghívásáról. Rögtön ellensúlyozta az egyes kommentátorok szerint amúgy is célta­lan és demagóg nyilatkozatban foglaltakat az államfő. Iliescu még a sna­govi tanácskozáson azt nyilatkozta: „Nem lesz tragédia, ha az Észak-at­­lanti Szerződés Szervezete nem hívja meg Romániát csatlakozásra a 2002-es prágai csúcson.” Az államfő szerint legfeljebb az történik, hogy az ország ugyanabban a helyzetben marad, amelyben most van. Úgy véli, mindig alternatívákat kell keresni... Szeghalmi Örs Röviden ÖRÜL AZ ÁLLAMFŐ, mert ké­séssel ugyan, de mégis hajlandó Romániába látogatni I. Mihály király, őfelsége a hét végén tudat­ta, hogy a tervek szerint május 18-án érkezik Bukarestbe, és megtekinti a Román Kortárs Mű­vészetek Galériáját. A látogatás részleteit, annak programját a napokban véglegesítik. Mint is­meretes, Ion Iliescu a múlt hónap­ban hívta meg a galéria megnyi­tójára a királyi párt, ők azonban akkor más elfoglaltságukra hivat­kozva nemet mondtak. ÚJ ELNÖKE VAN a Polgári Szö­vetségnek (PSZ). Az alakulat tit­kos szavazással szombaton vá­lasztotta meg §erban Radulescu Zonert, annak nyomán, hogy le­mondott tisztségéről az eddigi vezető, Ana Blandiana. Utóbbi azért kérte felmentését, mert úgy vélte, túlságosan nagy megterhe­lést jelent számára a PSZ-beli te­vékenység. Blandiana a szövetség tagja marad. A tömörülés vezetői éppen a választás miatt nem tud­tak részt venni a NATO 2002 ne­vű fórumon, ám külön levelet fo­galmaztak meg és fogadtak el, amelyben támogatják az ország integrációs törekvéseit. KÜLÖN TALÁLKOZÓT KÉR a miniszterelnöktől Vasile Lupu, a múlt év elején elfogadott földtör­vény kezdeményezője, a keresz­ténydemokraták első alelnöke. A politikus a jogszabály módosítá­sának részleteiről kíván tárgyalni Adrián Nastaséval Lupu nem ért egyet az elképzelt változtatások nagy részével, mivel azok korlá­toznák a föld- és erdőterületek restitúcióját. A jogszabály módo­sításáról egyébként várhatóan a kabinet következő ülésén tárgyal­nak. Amint arról már beszámol­tunk, korábban az RMDSZ is kö­vetelte, hogy az RTDP egyeztes­sen vele, mielőtt átalakítja a jog­szabályt. Módosítani kellene a költségvetés-tervezetet Folytatás az 1. oldalról finanszíroztak, és lassan önellátó­vá lett volna. Most az ezzel foglal­kozó intézmény a helyi tanácsok­hoz kerül, ezáltal megszűnnek azok a külső finanszírozási vo­nalak, amelyek eddig működtek. Úgy vélem, hogy minimum 15 ezer milliárd lej kellene legyen a me­zőgazdasági minisztérium idei költségvetése. Előfordulhat, hogy esetleg ide is eljut a kergemarha­kór vagy akár más jellegű beteg­ség, aminek megelőzésére, kezelé­sére nincs elkülönítve semmi pénz. A legfájóbb számomra, hogy nagyon kevés állami pénzhez jut­hatnak a gazdák. A szegényes költ­ségvetés miatt a tejárkülönbség ál­lami finanszírozása, ami a terme­lőknek jár, csak három vagy négy hónapra elegendő. Ezért módosító javaslatokkal is éltem. Ezeket nem­csak a mezőgazdasági bizottság­hoz, hanem a költségvetéshez is benyújtottam. Javasoltam, hogy a kisvállalkozók támogatására szánt pénzt megfelelőképpen különítsék el. Ilyen formában semmiképpen sem lehet megszavazni a pénzügyi tervet, ezt mindenképpen módosí­tani kell. Remélem, megvan az erre vonatkozó politikai akarat. Az RMDSZ kérésére a Szövetség teljes parlamenti frakciója ma találkozik a pénzügyminiszterrel, s a költ­ségvetésről lesz szó. - Ön szerint miként befolyásol­ja az önkormányzatok működését, hogy a helyi adókból és illetékek­ből az eddigi 35 százalék helyett 40 százalékot kellene az országos költségvetésbe utalni? Nehéz fela­dat elé állítja a helyhatóságokat, hogy a tanügyi dolgozók bérét a városi, községi tanácsoknak kell majd fedezniük.­­ A helyi önkormányzatoknak nincs meg a kellő jövedelmük, hogy ezt is felvállalják. Egyre több anyagi teher van az önkormányza­tok vállán. Véleményem szerint a 40 százalék nagyon sok, minden­képp kevesebbet kellene átutalni Bukarestbe. Az állami költségve­tésből le kellene mondani egy na­gyobb részről, hogy az önkor­mányzatok jobban működhesse­nek. A teher, amit a deszcentrali­­zálás elve alatt a önkormányza­tokra nyomtak, sokkal kevesebb, mint a jövedelem, amit kapnak.

Next