Bihari Napló, 2001. április (12. évfolyam, 76-98. szám)
2001-04-02 / 76. szám
___napi politika__ Még két évig a régi marad Folytatás az 1. oldalról ügyek tisztázásáról, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról következő tárgyalásokon, és hamarosan megalakul egy olyan is, amelyik az alkotmánymódosítási elképzeléseket rendszerezi. A közösségi és egyházi ingatlanok restitúciója kapcsán hamarosan újjáalakul az a tárcaközi bizottság, amelyik a használat szempontjából további megoldásokat dolgozhat ki." A magyar kormány által elfogadott státustörvényről Markó Béla elismerő hangon beszélt, értünk szóló tervezetnek nevezte, és kijelentette, hogy az RMDSZ javaslatára fontos előírások kerültek be a szövegbe, melyek a szülőföldön maradást ösztönzik. Elmondása szerint a Szövetség részt akar venni az alkalmazási módozat kialakításában, majd pedig az ajánlások megtételében is, mindehhez azonban egységes, erős és szolidáris RMDSZ-re van szükség. Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök javaslatára Kerekes Gábort 77-11-es szavazataránnyal megválasztották országos önkormányzati ügyvezető alelnöknek. Zárt ülésen fogadta el az SZKT és a SZÉT a magyar érdekvédelmi szervezet tavalyi költségvetéséről szóló beszámolót, illetve az idei költségvetéstervezetet. Délután a SZÉT és az SZKT külön ülésezett. (Az előbbi testület munkájáról holnapi számunkban olvashatnak.) Az SZKT tudomásul vette a Nemzetépítő platform megalakulását, viszont többségi szavazással elutasította Tőkés László tiszteletbeli elnök arra vonatkozó javaslatát,hogy külön napirendi pontban tárgyalják meg a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyét. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke bejelentette, hogy az általa vezetett platform május 26-án kongresszust tart. Ezt követően kezdődött meg az a vita, amelyért szombaton tulajdonképpen összeült az RMDSZ miniparlamentje. Az Ügyvezető Elnökség által kidolgozott szabályzattervezetet az SZKT megválasz A terem és a prezídium végül ugyanazt akarta, ami eddig volt (Wagner István felvétele) tásáról Takács Csaba ismertette; ezt követték az elvi hozzászólások. Ezek sorában a szövetségi elnök egy adott pillanatban arra figyelmeztetett, hogy egy ’99-es kongresszusi döntés alapján a testületet nem lehet korporatív alapon megújítani, tehát vagy az elkészült tervezetet fogadja el az SZKT, vagy a 2003-ban sorra kerülő újabb kongresszusra bízza a döntést. A jelzésszerű megjegyzésre néhány felszólaló még improvizált egy-két megjegyzést, és tíz perc alatt világossá vált a teremben, hogy az ügy elbukott. A kérdést szavazásra bocsátották, s ennek során 31-en a jelenlegi struktúra megtartása mellett, 20-an ellene voksoltak, 9 küldött pedig tartózkodott. A terem pillanatok alatt kiürült. Senki nem akart már kérdéseket feltenni vagy interpellálni, és az sem zavarta az „önmegtartó” SZKT-t, hogy ez a döntése érvénytelen, mivel a szavazáskor a testület nem volt határozatképes. Tőkés László püspök az SZKT- ülés után sajtótájékoztatót tartott azzal kapcsolatban, hogy a testület nem tárgyalta meg a zilahi református kollégium ügyét. Elkeserítőnek mondta azt a „cinkos ignoranciát”, amellyel a Szövetség csúcsvezetése és a parlamenti frakciók is figyelmen kívül hagyják az általa már oly sokszor felhozott kérdést. A jelenséget az RMDSZ erkölcsi válsága bizonyítékának nevezte, akárcsak azt, hogy az SZKT elutasította a saját megújítására vonatkozó szándékot. „A jelek szerint az SZKT elégedett önmagával, nem akar megújulni, jól érzi magát úgy, hogy szavazógépezetként működik” - jelentette ki a tiszteletbeli elnök. ÉRMIHÁLYFALVI RMDSZ-SZERVEZET Lakatos Péter is ismertette elképzeléseit „Többen kérdezték, miért jövök Érmihályfalvára, amikor az itteniek ellenjelöltemet támogatták, én viszont úgy gondoltam, itt is ismertetnem kell elképzeléseimet” - kezdte felszólalását péntek délután Lakatos Péter a helyi RMDSZ választmánya előtt. A területi elnöki tisztségért induló jelenlegi ügyvezető gazdasági alelnök szerint hatékonyabbá kell tenni az ország második legerősebb megyei szervezetét, mivel az jelenleg nincs megfelelően képviselve. Megválasztása esetén első útján az egyházi vezetőket keresi fel - mondta -, hogy véleményüket és támogatásukat kérje. Két héten belül munkatársainak személyre szabott programot fog előterjeszteni. Erre szerinte azért van szükség, mert évek óta nem volt egyéni felelősségre vonás a megyei RMDSZ-ben, s ezt igen nagy hiányosságnak tartja. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az RMDSZ-nek az aktuális pártpolitikán felülemelkedve jó kapcsolatban kell lennie a mindenkori budapesti hatalommal, az úgynevezett státustörvényt pedig körültekintően kell kezelni. „Ha ezt is elrontjuk, kockáztatjuk, hogy végleg elfordulnak tőlünk az emberek” - közölte, a régi Ferr Contact-ügyre utalva. Arra a kérdésre, hogy kikkel fog együtt dolgozni, ha megválasztják, a jelölt azt válaszolta: „Nem nevekben gondolkodom, a rátermettséget fogom figyelembe venni.” Lakatos szerint három alelnökre lenne szükség, az elnökségbe pedig a vidék képviselőit is be akarja vonni, akikkel legalább kéthetente találkozna. A végrehajtással főállású ügyvezetőt bízna meg. „Ha nem választanak meg, akkor sem fogom vesztesnek érezni magam, és tovább dolgozom a választmányban, amennyiben helyet kapok benne. Kívánom, hogy ne csalódjanak abban a jelöltben, akire szavazataikat fogják adni” - mondta mihályfalvi felszólalása végén Lakatos Péter. Rencz Csaba MILOSEVICS ÁRTATLANNAK TARTJA MAGÁT Őrizetbe vették az exdiktátort Mintegy hatórás tárgyalássorozatot követően tegnap hajnalban ért véget a Szlobodan Milosevics sorsa körüli belgrádi dráma: a volt jugoszláv elnök vérontás nélkül megadta magát az igazságügyi szerveknek. A belgrádi központi börtönbe szállították, hivatali beosztással való visszaélés és bűnszövetkezetben való részvétel vádjával. Külföldön mindenhol örömmel vették tudomásul a fejleményeket, változatlanul kérdéses viszont, hogy hol tárgyalják majd Milosevics ügyét. Az Európai Unió soros elnöksége, az Európai Bizottság elnöke, az ENSZ-főtitkár személyes balkáni megbízottja egyaránt üdvözölte az akciót. A hágai Nemzetközi Törvényszék ugyanakkor azt várja a jugoszláv hatóságoktól, hogy még ebben az évben adják ki az emberiség elleni bűncselekmények miatt vád alá helyezett Milosevicset. Ezt megerősítette tegnap Carla Del Ponte, a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnügyekben illetékes törvényszék főügyésze. Ártatlannak mondja magát viszont az érintett. Többen is megerősítették: Milosevics abban a tudatban egyezett bele őrizetbe vételébe, hogy az eljárás tisztázza ártatlanságát. Ezt közölte Krica Dacsics, a Milosevics vezette Szerbiai Szocialista Párt vezető tisztségviselője, és kollégája, Braniszlav Ivkovics is, aki részt vett az őrizetbe vétel feltételeiről folytatott megbeszéléseken. Nyilatkozott a fejleményekről Milan Panics egykori jugoszláv kormányfő. A politikus kijelentette: „Az exdiktátor gyáva, de ha akarja, csak kövessen el öngyilkosságot, ahogyan korábban, az elfogását célzó rendőri akció elején fenyegetőzött.” Állást foglalt a fejleményekről a román diplomácia vezetője is. Mircea Geoana, aki egyben az EBESZ soros elnöke is, úgy vélte, minimális az esélye annak, hogy a letartóztatás nyomán újabb polgárháború törjön ki Jugoszláviában. A külügyminiszter szerint ennek ellenére Belgrádban ,izgalmat kelthet mindaz, ami történt”. Bihari Napló KÉSZÜL A SNAGOVI NYILATKOZAT Iliescu lazán veszi a dolot Szerdán véglegesítik a Románia NATO-csatlakozásának támogatásáról szóló úgynevezett Snagovi Nyilatkozat szövegét, miután a hét végén egyeztettek róla a pártok. A NATO 2002 elnevezésű fórum megnyitóján Ion Iliescu államfő legitimnek nevezte az ország ilyen integrációs törekvését, Adrian Nastase miniszterelnök pedig az állam geostratégiai fontosságát hangsúlyozta, valamint azt a meglátását, hogy külföldön „kezdik felismerni Románia fontosságát”. Mircea Geoana külügyminiszter azt hangoztatta, hogy a diplomácia kész vállalni minden, őt érintő felelősséget a csatlakozás előmozdításában. Elhibázottnak vélte viszont már magát a fórumot is a volt államfő. Emil Constantinescu azt hangsúlyozta, hogy a központi költségvetés parlament általi megszavazása után kellett volna NATO-ügyekről tanácskozni. Ez azért is logikus, mert időközben döntést hozhattak volna arról, milyen összeg jut a büdzséből a védelemnek, a fegyveres erők korszerűsítésére. A Demokrata Párt elnöke, Petre Roman hiányosnak mondta a szövegtervezetet, mivel szerinte abban az ország integrációs vágya nyilvánul meg, miközben az esetleges integráció két fél egyetértésén is múlik, és konkrét lépéseket feltételez. Az egyeztetésen a politikai pártok, munkaadói és munkavállalói szervezetek, értelmiségi csoportok, civil szervezetek reprezentánsai is véleményt nyilvánítottak a készülő dokumentumról, és holnapután teszik meg módosító javaslataikat. Közben nyilvánosságra került a teljes tervezet, amely „a román polgárokhoz, a közvéleményhez és a NATO-tagországokhoz szól”. A dokumentumban érvként szerepel, hogy Románia megszabadult a diktatúrától, és most „új identitást keres”. A kormány, a parlament és általában a politikai szféra hatáskörébe tartozónak mondják a majdani aláírók a csatlakozási költségek lefaragását. Ilyen alapelvekből kiindulva hangoztatják: támogatják az állami vezetők integrációt elősegítő lépéseit, hasonlóképpen az üggyel kapcsolatos társadalmi vitát, elismerik, hogy „ára” van a csatlakozásnak, amelyet hajlandóak megfizetni, ugyanakkor azt kérik minden polgártól, hogy „vállalja a felelősség rá eső részét”. A dokumentum azért is született, hogy növelje az ország esélyeit a 2002-ben esedékes prágai NATO-tanácskozáson, ahol esetleg döntenek új államok meghívásáról. Rögtön ellensúlyozta az egyes kommentátorok szerint amúgy is céltalan és demagóg nyilatkozatban foglaltakat az államfő. Iliescu még a snagovi tanácskozáson azt nyilatkozta: „Nem lesz tragédia, ha az Észak-atlanti Szerződés Szervezete nem hívja meg Romániát csatlakozásra a 2002-es prágai csúcson.” Az államfő szerint legfeljebb az történik, hogy az ország ugyanabban a helyzetben marad, amelyben most van. Úgy véli, mindig alternatívákat kell keresni... Szeghalmi Örs Röviden ÖRÜL AZ ÁLLAMFŐ, mert késéssel ugyan, de mégis hajlandó Romániába látogatni I. Mihály király, őfelsége a hét végén tudatta, hogy a tervek szerint május 18-án érkezik Bukarestbe, és megtekinti a Román Kortárs Művészetek Galériáját. A látogatás részleteit, annak programját a napokban véglegesítik. Mint ismeretes, Ion Iliescu a múlt hónapban hívta meg a galéria megnyitójára a királyi párt, ők azonban akkor más elfoglaltságukra hivatkozva nemet mondtak. ÚJ ELNÖKE VAN a Polgári Szövetségnek (PSZ). Az alakulat titkos szavazással szombaton választotta meg §erban Radulescu Zonert, annak nyomán, hogy lemondott tisztségéről az eddigi vezető, Ana Blandiana. Utóbbi azért kérte felmentését, mert úgy vélte, túlságosan nagy megterhelést jelent számára a PSZ-beli tevékenység. Blandiana a szövetség tagja marad. A tömörülés vezetői éppen a választás miatt nem tudtak részt venni a NATO 2002 nevű fórumon, ám külön levelet fogalmaztak meg és fogadtak el, amelyben támogatják az ország integrációs törekvéseit. KÜLÖN TALÁLKOZÓT KÉR a miniszterelnöktől Vasile Lupu, a múlt év elején elfogadott földtörvény kezdeményezője, a kereszténydemokraták első alelnöke. A politikus a jogszabály módosításának részleteiről kíván tárgyalni Adrián Nastaséval Lupu nem ért egyet az elképzelt változtatások nagy részével, mivel azok korlátoznák a föld- és erdőterületek restitúcióját. A jogszabály módosításáról egyébként várhatóan a kabinet következő ülésén tárgyalnak. Amint arról már beszámoltunk, korábban az RMDSZ is követelte, hogy az RTDP egyeztessen vele, mielőtt átalakítja a jogszabályt. Módosítani kellene a költségvetés-tervezetet Folytatás az 1. oldalról finanszíroztak, és lassan önellátóvá lett volna. Most az ezzel foglalkozó intézmény a helyi tanácsokhoz kerül, ezáltal megszűnnek azok a külső finanszírozási vonalak, amelyek eddig működtek. Úgy vélem, hogy minimum 15 ezer milliárd lej kellene legyen a mezőgazdasági minisztérium idei költségvetése. Előfordulhat, hogy esetleg ide is eljut a kergemarhakór vagy akár más jellegű betegség, aminek megelőzésére, kezelésére nincs elkülönítve semmi pénz. A legfájóbb számomra, hogy nagyon kevés állami pénzhez juthatnak a gazdák. A szegényes költségvetés miatt a tejárkülönbség állami finanszírozása, ami a termelőknek jár, csak három vagy négy hónapra elegendő. Ezért módosító javaslatokkal is éltem. Ezeket nemcsak a mezőgazdasági bizottsághoz, hanem a költségvetéshez is benyújtottam. Javasoltam, hogy a kisvállalkozók támogatására szánt pénzt megfelelőképpen különítsék el. Ilyen formában semmiképpen sem lehet megszavazni a pénzügyi tervet, ezt mindenképpen módosítani kell. Remélem, megvan az erre vonatkozó politikai akarat. Az RMDSZ kérésére a Szövetség teljes parlamenti frakciója ma találkozik a pénzügyminiszterrel, s a költségvetésről lesz szó. - Ön szerint miként befolyásolja az önkormányzatok működését, hogy a helyi adókból és illetékekből az eddigi 35 százalék helyett 40 százalékot kellene az országos költségvetésbe utalni? Nehéz feladat elé állítja a helyhatóságokat, hogy a tanügyi dolgozók bérét a városi, községi tanácsoknak kell majd fedezniük. A helyi önkormányzatoknak nincs meg a kellő jövedelmük, hogy ezt is felvállalják. Egyre több anyagi teher van az önkormányzatok vállán. Véleményem szerint a 40 százalék nagyon sok, mindenképp kevesebbet kellene átutalni Bukarestbe. Az állami költségvetésből le kellene mondani egy nagyobb részről, hogy az önkormányzatok jobban működhessenek. A teher, amit a deszcentralizálás elve alatt a önkormányzatokra nyomtak, sokkal kevesebb, mint a jövedelem, amit kapnak.