Bihari Napló, 2001. december (12. évfolyam, 282-305. szám)

2001-12-01 / 282. szám

December elsejei provokáció Csíkszeredában? A Romániai Magyar Demokrata Szövetség csütörtökön nyilatko­zatban határolódott el attól a felhí­vástól, amelyet Csíkszeredái ma­gyar nemzetiségű közszereplők egy csoportja tett közzé a román nemzeti ünnep bojkottálásáról. (Az üggyel kapcsolatos összeállítá­sunk lapunk 2. oldalán olvasható - szerk. megj.) A csoport csütörtö­kön arra szólította fel a város ma­gyar lakosságát, hogy ne vegyen részt szombaton a román nemzeti ünnep alkalmából tervezett ren­dezvényeken, akik pedig hivatalból kényszerülnek a részvételre, visel­­jenek gyászszalagot. A felhívást Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Csíkszereda pol­gármestere, két alpolgármestere, a városi RMDSZ-szervezet vezetője mellett a városi tanács több tagja, valamint a történelmi magyar egy­házak helyi képviselői írták alá. Az aláírók szerint Csíkszereda lakosságának 84 százaléka ma­gyar. Számukra sohasem volt öröm ez az ünnep, ha megértik is román nemzetiségű polgártársaik lelkese­dését.­­ Úgy véljük, a diadalittas ünneplésnek minden bizonnyal he­lye van a román vidékeken - az­­ anyaországtól elszakított kisebb­ségi, jogfosztott sorba juttatott magyarság városaiban, községei­ben azonban semmiképp - fogal­mazott a felhívás. Romániában 1990 óta nemzeti ünnep december elseje. Ezen a napon arról emlékez­nek meg, hogy 1918. december 1-jén a gyulafehérvári kiáltvány kimond­ta Erdély egyesülését Romániával.­­ December elseje számunkra nem­zeti gyásznapjaink egyike, a be nem Folytatása a 2. oldalon Székely Ervin Nagyszalonta díszpolgára lett Megyei jogú város lett Bihar megye második legnagyobb települése Tegnap a kora délutáni órákban ünnepi tanácsülést tartott a nagyszalontai Helyi Tanács. Az eseményre abból az alkalomból került sor, hogy a Bihar megyei település me­gyei jogú város lett. Az ünnepi ülésen Tódor Albert polgármester ismertette a 2001. október 31-i, 581. számú tör­vényt, melynek értelmében Nagy­szalontát municípiumnak nyil­vánítják. Beszédében a polgár­­mester röviden ismertette a haj­dúváros történelmét, kiemelve a­zokat a fontos eseményeket, me­lyek befolyásolták­ a település fejlődését. Ezek közé sorolta a mai nap történelmi pillanatát, a Helyi Tanács ünnepi ülését, ami által immár hivatalosan is megyei jogú város lett Nagyszalonta. „Fontos állomás ez municípiu­­munk történetében, melyet büsz­kén kell tudomásul vegyünk, de tennünk is kell azért, hogy a fej­lődése itt ne álljon meg” - mondta többek között az elöljáró. Az ün­nepi ülésre meghívták Nagysza­lonta egykori polgármestereit: Petru Demetert, Cseh Zoltánt és Dubei Juliannát, akiknek Tódor Albert emlékcsomagot adott át. Az ünnepi ülés második napi­rendi pontjaként a municípium titkára ismertette a jelenlévőkkel azt a tanácsi határozatot, mely­nek értelmében Székely Ervin RMDSZ-es parlamenti képviselő, a város szülötte megkapja Nagysza­lonta díszpolgári címét. A továb­biakban Tódor Albert szólt Szé­kely Ervin pályafutásáról, majd a jelenlévők tapsa közepette nyúj­totta át a honatyának a díszpol­gári oklevelet. Székely Ervin kép­viselő román és magyar nyelven köszönte meg az elismerést, szól­va arról, hogy mint Szalonta szü­lötte ezután is a település fellen­düléséért fog szorgoskodni. Dérer Ferenc Tódor Albert, adta át Székely Ervinnek a díszpolgári oklevelet (Sükösd Tóth Krisztina felvétele) r llj pénzsorompó a határon Nemcsak az utazási szabadság korlátozását jelenti, hanem kaotikus ál­lapotokat is eredményezett az, hogy a bukaresti vezetés megszigorította a román állampolgárok külföldre utazásának feltételeit, ezzel párhuzamosan pedig állítólag Budapest is megszorításokra készül. A román rendelet mától érvényes, alkalmazása viszont számos megválaszolatlan kérdést vet fel. Leginkább az újonnan bevezetett egészségügyi biztosítást sérelmezik az emberek, továbbá az is szembetűnő, hogy a rendelkezés számos vetülete még az illetékesek előtt sem tisztázott. A részletekről cikkünk a 3. oldalon. Advent - az előkészület hetei Adventus: megérkezés, eljöve­tel. A Megváltó születése napját megelőző előkészületi időszak az András napjához (november 30.) legközelebbi vasárnappal kezdő­dik, és négy karácsony előtti va­sárnapot foglal magába. A keresz­tények az úgynevezett egyházi év kezdetének is tekintik. Az adventi idő megünneplé­sére első adat az 524-ben, Leridá­­ban tartott zsinat ama határoza­ta, mely szerint az advent, épp­úgy, mint a húsvét előtti böjti idő, tempus clausum gyanánt ünnep­­lendő, mely alatt nem szabad lakodalmakat tartani. Magyaror­szágon az 1611-es nagyszombati zsinat annnyi engedményt tett, hogy az advent első vasárnap­jától Vízkeresztig tartó periódus­ban a házasságkötést püspöki engedélytől tette függővé. Az ad­venti idő alatt tartott miséken a Jézus eljövetele által létrejött váltság meg nem érkeztét a ké­pek elfátyolozásával és a gyász­színű egyházi öltözékek felöltése által jelölték. A római katolikus egyházban az ünnepkörhöz tartoznak a Szűz Mária tiszteletére való rová­­ték, melyeket december 18-tól kezdődően a reggeli órákban tar­tanak. A protestáns egyházak az adventi időt - akár a böjti idősza­kot - bűnbánati időnek tekintet­ték, és sokan máiglan annak te­kintik, mely alatt minden ünne­pélyesebb, avagy világiasabb mozzanatnak ki kell maradnia. Mint általában a jelesebb egy­házi ünnepekhez, Krisztus eljö­vetelének előkészületi idősza­kához is számos népszokás, hie­delem kötődött. Volt, ahol az első hajnali misére harangozáskor a férjhez menendő lány a harang köteléből három kis darabot sza­kított, s azt a hajfonó pántlikájá­ban viselte, hogy a farsangban sok kérője legyen. Erdélyben azt tartották, hogy a roráte, vagyis az adventi hajnali mise alatt minden ajtót, ablakot, az ólakat is be kell zárni, mert ilyenkor a boszorká­nyok állati alakban a harangozás elől a házakba, az ólakba húzód­nak, és ott kárt okoznak. Sok he­lyütt advent kezdetét a gyerme­kek kántálása jelezte. Sz. A Vasárnap meggyújtjuk az első gyertyát a koszorún Bizonytalan az ingyenesség A gyógyszerhelyzet tovább bonyolódik Minden hónapban botrányt okoz, hogy számos polgár nem tud hozzájutni az ingyenes vagy té­rítéses árú gyógyszerekhez, az il­letékesek pénzhiányra hivatkoz­nak, a patikák előtt minden hónap első napjaiban óriási sorok kígyóz­nak. A múlt hónapban még az is felmerült, hogy december 1 jétől nem lesz egyáltalán ingyenes és térítéses árú gyógyszer, amit akkor megerősített a megyei Egészség­­biztosítási Pénztár (EEP) vezetője is. A helyzet mostanra még bonyo­lultabbá vált, ugyanis a gyógy­szertárak többsége várhatóan ki sem nyit ma a nemzeti­ ünnep miatt. Tegnap Ioan Moldovan, az EBP vezetője azt mondta, még nem biztos, hogy egyáltalán nem lesz­nek ebben a hónapban ingyen­gyógyszerek. „E napokban egyezte­tünk a patikákkal, minden az ő ál­láspontjuktól függ” - nyilatkozta. Mint ismeretes, az EBP nem tud fi­zetni a gyógyszertáraknak, így utóbbiak hiteleznek neki. Nem született még meg a gyógy­szertárak álláspontja arról, hogy decemberben osztanak-e ingyenes és térítéses árú gyógyszereket. Erről Adriana Moldovan, a Gyógy­szerészkamara vezetője hivatott tájékoztatást adni, ám tegnap ki­derült: ő maga is beteg. Munkatár­sai elmondták, várják tőle a tájé­koztatást, amely legkésőbb hétfőn érkezik meg. Szerintük egyébként ma és holnap csak az éjjel-nappali programmal működő gyógyszertá­rak lesznek nyitva, s nem biztos, hogy megkezdik az említett készít­mények forgalmazását... (Szeghalmi) ígéretes premier a stúdióban Moliére vígjáték-remekét - a Gömböc urat kilenc ifjú és egy tapasz­talt váradi színész előadásában - hosszas tapssal üdvözölte csütörtök este a publikum a színház stúdió­termében. Produkciójuk méltatására keddi számunkban térünk vissza. Képünkön Fodor Réka és Szotyori József kettőse. (Alexandru Nițescu felvételei)

Next