Bihari Napló, 2001. december (12. évfolyam, 282-305. szám)
2001-12-01 / 282. szám
December elsejei provokáció Csíkszeredában? A Romániai Magyar Demokrata Szövetség csütörtökön nyilatkozatban határolódott el attól a felhívástól, amelyet Csíkszeredái magyar nemzetiségű közszereplők egy csoportja tett közzé a román nemzeti ünnep bojkottálásáról. (Az üggyel kapcsolatos összeállításunk lapunk 2. oldalán olvasható - szerk. megj.) A csoport csütörtökön arra szólította fel a város magyar lakosságát, hogy ne vegyen részt szombaton a román nemzeti ünnep alkalmából tervezett rendezvényeken, akik pedig hivatalból kényszerülnek a részvételre, viseljenek gyászszalagot. A felhívást Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Csíkszereda polgármestere, két alpolgármestere, a városi RMDSZ-szervezet vezetője mellett a városi tanács több tagja, valamint a történelmi magyar egyházak helyi képviselői írták alá. Az aláírók szerint Csíkszereda lakosságának 84 százaléka magyar. Számukra sohasem volt öröm ez az ünnep, ha megértik is román nemzetiségű polgártársaik lelkesedését. Úgy véljük, a diadalittas ünneplésnek minden bizonnyal helye van a román vidékeken - az anyaországtól elszakított kisebbségi, jogfosztott sorba juttatott magyarság városaiban, községeiben azonban semmiképp - fogalmazott a felhívás. Romániában 1990 óta nemzeti ünnep december elseje. Ezen a napon arról emlékeznek meg, hogy 1918. december 1-jén a gyulafehérvári kiáltvány kimondta Erdély egyesülését Romániával. December elseje számunkra nemzeti gyásznapjaink egyike, a be nem Folytatása a 2. oldalon Székely Ervin Nagyszalonta díszpolgára lett Megyei jogú város lett Bihar megye második legnagyobb települése Tegnap a kora délutáni órákban ünnepi tanácsülést tartott a nagyszalontai Helyi Tanács. Az eseményre abból az alkalomból került sor, hogy a Bihar megyei település megyei jogú város lett. Az ünnepi ülésen Tódor Albert polgármester ismertette a 2001. október 31-i, 581. számú törvényt, melynek értelmében Nagyszalontát municípiumnak nyilvánítják. Beszédében a polgármester röviden ismertette a hajdúváros történelmét, kiemelve azokat a fontos eseményeket, melyek befolyásolták a település fejlődését. Ezek közé sorolta a mai nap történelmi pillanatát, a Helyi Tanács ünnepi ülését, ami által immár hivatalosan is megyei jogú város lett Nagyszalonta. „Fontos állomás ez municípiumunk történetében, melyet büszkén kell tudomásul vegyünk, de tennünk is kell azért, hogy a fejlődése itt ne álljon meg” - mondta többek között az elöljáró. Az ünnepi ülésre meghívták Nagyszalonta egykori polgármestereit: Petru Demetert, Cseh Zoltánt és Dubei Juliannát, akiknek Tódor Albert emlékcsomagot adott át. Az ünnepi ülés második napirendi pontjaként a municípium titkára ismertette a jelenlévőkkel azt a tanácsi határozatot, melynek értelmében Székely Ervin RMDSZ-es parlamenti képviselő, a város szülötte megkapja Nagyszalonta díszpolgári címét. A továbbiakban Tódor Albert szólt Székely Ervin pályafutásáról, majd a jelenlévők tapsa közepette nyújtotta át a honatyának a díszpolgári oklevelet. Székely Ervin képviselő román és magyar nyelven köszönte meg az elismerést, szólva arról, hogy mint Szalonta szülötte ezután is a település fellendüléséért fog szorgoskodni. Dérer Ferenc Tódor Albert, adta át Székely Ervinnek a díszpolgári oklevelet (Sükösd Tóth Krisztina felvétele) r llj pénzsorompó a határon Nemcsak az utazási szabadság korlátozását jelenti, hanem kaotikus állapotokat is eredményezett az, hogy a bukaresti vezetés megszigorította a román állampolgárok külföldre utazásának feltételeit, ezzel párhuzamosan pedig állítólag Budapest is megszorításokra készül. A román rendelet mától érvényes, alkalmazása viszont számos megválaszolatlan kérdést vet fel. Leginkább az újonnan bevezetett egészségügyi biztosítást sérelmezik az emberek, továbbá az is szembetűnő, hogy a rendelkezés számos vetülete még az illetékesek előtt sem tisztázott. A részletekről cikkünk a 3. oldalon. Advent - az előkészület hetei Adventus: megérkezés, eljövetel. A Megváltó születése napját megelőző előkészületi időszak az András napjához (november 30.) legközelebbi vasárnappal kezdődik, és négy karácsony előtti vasárnapot foglal magába. A keresztények az úgynevezett egyházi év kezdetének is tekintik. Az adventi idő megünneplésére első adat az 524-ben, Leridában tartott zsinat ama határozata, mely szerint az advent, éppúgy, mint a húsvét előtti böjti idő, tempus clausum gyanánt ünneplendő, mely alatt nem szabad lakodalmakat tartani. Magyarországon az 1611-es nagyszombati zsinat annnyi engedményt tett, hogy az advent első vasárnapjától Vízkeresztig tartó periódusban a házasságkötést püspöki engedélytől tette függővé. Az adventi idő alatt tartott miséken a Jézus eljövetele által létrejött váltság meg nem érkeztét a képek elfátyolozásával és a gyászszínű egyházi öltözékek felöltése által jelölték. A római katolikus egyházban az ünnepkörhöz tartoznak a Szűz Mária tiszteletére való rováték, melyeket december 18-tól kezdődően a reggeli órákban tartanak. A protestáns egyházak az adventi időt - akár a böjti időszakot - bűnbánati időnek tekintették, és sokan máiglan annak tekintik, mely alatt minden ünnepélyesebb, avagy világiasabb mozzanatnak ki kell maradnia. Mint általában a jelesebb egyházi ünnepekhez, Krisztus eljövetelének előkészületi időszakához is számos népszokás, hiedelem kötődött. Volt, ahol az első hajnali misére harangozáskor a férjhez menendő lány a harang köteléből három kis darabot szakított, s azt a hajfonó pántlikájában viselte, hogy a farsangban sok kérője legyen. Erdélyben azt tartották, hogy a roráte, vagyis az adventi hajnali mise alatt minden ajtót, ablakot, az ólakat is be kell zárni, mert ilyenkor a boszorkányok állati alakban a harangozás elől a házakba, az ólakba húzódnak, és ott kárt okoznak. Sok helyütt advent kezdetét a gyermekek kántálása jelezte. Sz. A Vasárnap meggyújtjuk az első gyertyát a koszorún Bizonytalan az ingyenesség A gyógyszerhelyzet tovább bonyolódik Minden hónapban botrányt okoz, hogy számos polgár nem tud hozzájutni az ingyenes vagy térítéses árú gyógyszerekhez, az illetékesek pénzhiányra hivatkoznak, a patikák előtt minden hónap első napjaiban óriási sorok kígyóznak. A múlt hónapban még az is felmerült, hogy december 1 jétől nem lesz egyáltalán ingyenes és térítéses árú gyógyszer, amit akkor megerősített a megyei Egészségbiztosítási Pénztár (EEP) vezetője is. A helyzet mostanra még bonyolultabbá vált, ugyanis a gyógyszertárak többsége várhatóan ki sem nyit ma a nemzeti ünnep miatt. Tegnap Ioan Moldovan, az EBP vezetője azt mondta, még nem biztos, hogy egyáltalán nem lesznek ebben a hónapban ingyengyógyszerek. „E napokban egyeztetünk a patikákkal, minden az ő álláspontjuktól függ” - nyilatkozta. Mint ismeretes, az EBP nem tud fizetni a gyógyszertáraknak, így utóbbiak hiteleznek neki. Nem született még meg a gyógyszertárak álláspontja arról, hogy decemberben osztanak-e ingyenes és térítéses árú gyógyszereket. Erről Adriana Moldovan, a Gyógyszerészkamara vezetője hivatott tájékoztatást adni, ám tegnap kiderült: ő maga is beteg. Munkatársai elmondták, várják tőle a tájékoztatást, amely legkésőbb hétfőn érkezik meg. Szerintük egyébként ma és holnap csak az éjjel-nappali programmal működő gyógyszertárak lesznek nyitva, s nem biztos, hogy megkezdik az említett készítmények forgalmazását... (Szeghalmi) ígéretes premier a stúdióban Moliére vígjáték-remekét - a Gömböc urat kilenc ifjú és egy tapasztalt váradi színész előadásában - hosszas tapssal üdvözölte csütörtök este a publikum a színház stúdiótermében. Produkciójuk méltatására keddi számunkban térünk vissza. Képünkön Fodor Réka és Szotyori József kettőse. (Alexandru Nițescu felvételei)