Bihari Napló, 2002. március (13. évfolyam, 50-75. szám)
2002-03-01 / 50. szám
a kormány a korrupció gyümölcse Varujan Vosganian, a Jobboldali Erők Szövetségének (JESZ) országos elnöke nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt a jelenlegi kormány kommunikációs politikájáról is, azt állítva, hogy a végrehajtó hatalom ugyanúgy manipulálja a statisztikai adatokat, mint ahogyan az az 1989 decembere előtti időkben általánosan bevett gyakorlat volt A jobboldali politikus leszögezte: azért, hogy ne romoljon a kormányról kialakult kép az országban, illetve Románia külföldi megítélése, a Nastase-kabinet „függelékeként” működő Országos Statisztikai Intézet fütyül a valós adatokra, és megpróbálja „hülyíteni” a lakosságot. Vosganian elsőként a tavalyi inflációs rátára vonatkozó 30,3 százalékos adatot nevezte hamisnak, illetve az ehhez kapcsolódó 6 százalékos reálbér-növekedésre vonatkozót. Kijelentette, hogy az átlagos fogyasztói kosár összetételét úgy módosították a manipuláció érdekében, hogy azon belül több alapélelmiszernek és -szolgáltatásnak az arányát nevetségesen kicsire vették. Így történt, hogy miközben a hús és húskészítmények ára 50-60 százalékkal emelkedett tavaly, a kosárban drasztikusan csökkentették ezeknek a termékeknek az arányát, hogy az inflációs ráta kisebbnek tűnjék. A kalkulusok szerint azonban így egy átlagos családban napi kilencezer lejt lehetne költeni húsra és húskészítményekre - ami ugyebár nevetségesen kicsi összeg. Az elektromos áram ára 2001-ben 60 százalékkal emelkedett, de a kosárban ez a tétel egy család kiadásainak már csak a 3 százalékát „teszi ki”, a közköltségek pedig a 6 százalékát. Ezek a tételek értelemszerűen sokkal nagyobb részét emésztik fel az átlagos család költségvetésének - ezért mutatott rá Vosganian a fogyasztói kosár teljesen aberráns jellegére. A politikus a statisztikai intézet számadatai alapján olyan eredményekre jutott, melyek szerint például egy átlagos romániai család 400 évenként tud új autót vásárolni magának. Ugyanakkor rámutatott, hogy nem lenne ekkora a társadalmi elégedetlenség az országban, ha az ötszázalékosnak mondott tavalyi gazdasági növekedés tényleg megvalósult volna. Vosganian külön témaként kezelte a nemrég ismét meghirdetett korrupcióellenes harcot, elmondva, hogy a Nastase- kormány már csak azért sem léphet fel a jelenséggel szemben, mert egyszerűen annak a gyümölcse. Megoldásként természetesen a jobboldal által javasolt politikai út választását nevezte, illetve azt, ha a hazai civil társadalom megerősödik, a társadalom, azon belül pedig az értelmiség „felébred”, és hatást lesz képes gyakorolni a politikumra. W. L Varujan Vosganian JESZ-elnök (Sükösd Tóth Krisztina felvétele) PI POLITIKA . nA Filip cáfolja, Inig átigazolna Folytatás az 1. oldalról - Az adók megváltoztatásáról szóló javaslat a Jobboldali Erők Szövetségének (JESZ) egyik tanácsosától származik. Véleménye szerint nem vezethet-e mindez a helyi koalíció felbomlásához? - Nem hinném, még akkor sem, ha a JESZ ezzel a lépéssel politikai síkra terelt egy, a Helyi Tanács hatáskörébe tartozó ügyet. Személy szerint én soha nem kreáltam politikai ügyet a helyhatóság sikereiből vagy sikertelenségeiből. A Demokrata Párt keretében politikai ügyekről, a Polgármesteri Hivatalban pedig helyhatósági ügyekről tárgyaltam. Természetesen mindaz, amit mi csinálunk, nem lehet kötelező más pártok számára - mindegyik a saját stratégiáját követi, természetesen a saját felelősségére. * A JESZ szerdai sajtótájékoztatóján Octavian Bot kijelentette: az, hogy a DP támogatta Iones Avrigeanu leváltását, Petru Filip polgármester, megyei DP-elnök első lépését jelenti az SZDP-tagság megszerzése irányában. Valóban erről lenne szó? Ez egy teljességgel megalapozatlan állítás. Én ugyanis pártpolitikai érdekből a DP keretében is hatékony menedzsmentet igyekszem alkalmazni. Megtörténhet, hogy a DP helyi érdeke nem egyezik a párt központi érdekeivel. Mi azonban itt más pályán játszunk, mint a párt központjában. A mostani döntésünket hosszas politikai elemzés előzte meg, minden lehetőséget figyelembe vettünk, és határozatunkat a DP javára hoztuk, nem pedig egy másik párt érdekében. Az ön által említett párt nevében elhangzott kijelentésre csak annyit mondhatok, hogy az teljesen megalapozatlan, és nem is fárasztom magam azzal, hogy kommentáljam. ■ Petru Filip: a helyi érdekek nem mindig egyeznek a DP központi érdekeivel A besúgókat továbbvédik a leleplezéstől Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Társadalmi Dialógus Csoport bukaresti székházában tartott sajtóértekezletén elmagyarázta az újságíróknak, hogy azért találkozik a sajtóval a civil szervezet helyiségében, mert szállást kapott ugyan a Szövetség székházában, de Markó Béla szövetségi elnök nem engedélyezte, hogy sajtókonferenciát is tartson ugyanott. A püspök elmondta, hogy bukaresti tartózkodásának egyik célja a saját szekusdossziéinak tanulmányozása volt. A Vizsgálóbizottság alkalmazottai által rendelkezésére bocsátott anyag csak egy hányada a 13 iratgyűjtőbe foglalt körülbelül tízezer oldalnyi „Tőkésgyűjteménynek”, melyből hiányoznak a besúgók nyilatkozatai. A legforróbb korszaknak, az 1989-es évnek szinte minden dokumentuma hiányzik. A tiszteletben elnök kilátásba helyezte, hogy igényelni fogja az illetékes intézménytől a szekusbérencek felfedését. A számára kiválogatott néhány száz oldalból mindaz nem tűnik ki, hogy kik voltak a besúgók, az viszont igen, hogy a tiszteletbeli elnök annak idején nem kollaboránsa, hanem áldozata volt a Securitaténak Bebizonyosodott, hogy a nyolcvanas években bárhol járt, lehallgatták a telefonbeszélgetéseit, és rejtett mikrofonokat helyeztek el a helyiségekbe, ahol tartózkodott. Tőkés László azt sem tartotta kizártnak hogy jelenleg is hasonló „figyelemben” részesül. A püspök sajtóértekezletén részt vevő jogi képviselője, Kincses Előd ügyvéd bejelentette, hogy semmítési folyamodványt nyújtottak be a bukaresti törvényszék ítélete ellen az Alison Mutlerrel folytatott rágalmazási perben. Annak idején az Associated Press hírügynökség munkatársa egri tudósításában, mely román lapokból ihletődött, azt állította, hogy Tőkés László szekus kollaboráns volt. Kincses kifejezte elégedetlenségét a törvényszéki döntéssel kapcsolatban, hiszen alapfokon a bíróság 700 millió lej erkölcsi kártérítést ítélt meg a felperesnek, és a Vizsgálóbizottság is kibocsátott egy bizonylatot, melyből egyértelműen kiderül, hogy Tőkés nem működött együtt a Securitatéval. Szilágyi Aladár Külföldi iiliiti kiivállalás Borsod-Abaújban Az alábbi cikk lapunk kezdeményezésére, az Inform Média lapcsoporthoz tartozó, Miskolcon szerkesztett Észak-Magyarország munkatársainak tollából származik, és része annak a múlt héten megkezdett sorozatnak, amely a kedvezménytörvény életbelépésének hatásait vizsgálja Magyarország keleti részén. A riport első alanya, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese, dr. Lukács Irén ara a kérdésre válaszolt, hogy hány külföldi munkavállaló dolgozott az elmúlt években a megyében, illetve hogy szerinte nőni fog-e a számuk az idén. - Tavaly 172 munkáltató kért engedélyt külföldiek alkalmazására. A hiányszakmákban - varrónő, szénégető, bádogos, ács állványozó - 549 engedélyt adtunk ki, a munkavállalók többsége Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából érkezett. A külföldiek foglalkoztatásakor a magyar munkajog szabályait kötelező betartani, tehát a minimálbér rájuk is vonatkozik, és csak azokra az álláshelyekre vehetők fel, amelyekre nincs hazai munkaerő. Legtöbb 12 hónapra lehet engedélyt kérni külföldiek foglalkoztatására, a munkaadókat pedig rendszeresen ellenőrzik, és bármilyen szabálytalanságot állapítanak meg, munkaügyi bírságot szabnak ki rájuk. A szénégetés például szezonális munka. A boksok mellett végzendő „tevékenység segédmunkának minősül ugyan, de ebben való jártasság apáról fiúra száll, és állandó figyelmet, folyamatos jelenlétet igényel. A szakmai fogásokat nem mindenki ismeri, és azok megtanulását csak kevesen vállalják. Az ebbe a munkakörbe közvetített munkaerő felvétele esetén lehetőség nyílik foglalkoztatási támogatások igénybevételére is. Az ács-állványozó, valamint bádogosszakmákban kiadott engedélyezések egy-egy adott munka elvégzésére szóltak, és 6-9 hónapos időszakra vonatkoztak. Munkanélküliség és MUNKAERŐHIÁNY A megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség (MÉSZ) elnöke, dr. Tumyánszki János a szőlő- és gyümölcsbetakarításra esetleg érkező külföldi munkavállalóktól félti a helybélieket. A megyében a munkaügyi tanács adatai szerint 50 ezer munkanélkülivel, további 50 ezer, a rendszerből már kikerült, segélyen tengődő emberrel kell számolni, illetve még 100 ezer munkára kész, alacsony nyugdíjjal rendelkezővel. Mint mondta, Göncön, Tokaj-Hegyalján, Bükkalján eddig ők jártak idénymunkára, és örültek, hogy jövedelmüket ki tudták egészíteni. „Mi lesz velük, ha jönnek a külföldiek?” - kérdez vissza a MÉSZ vezetője. A sajópüspöki Sajóvölgye Mezőgazdasági Általános Szövetkezetben a burgonya betakarításához is rendszeresen foglalkoztatnak hazai idénymunkásokat. „Évről évre visszatérő dolgozókat alkalmazunk, de csak a környékről. Ezen nem akarunk változtatni, ráadásul technológiai váltást is végrehajtottunk, amelynek eredményeként a betakarításhoz kevesebb emberre lesz szükség” - nyilatkozta Széplaky László elnökigazgató. Bihall Tamás, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke teljesen más véleményen volt. „Megnéztem a számokat: az 550 külföldi munkavállaló mellett közel 4000 betöltetlen álláshely van folyamatosan Borsod-Abaúj-Zemplénben. A gazdaság ellentmondásos helyzetére utal, hogy a kétségtelenül nagyarányú munkanélküliség ellenére a munkáltatók több szakmában tartósan munkaerőre várnak. Ezzel együtt nem hiszem, hogy jelentősen megnőne megyénkben a külföldiek száma, legfeljebb a jelenlegi kétszerese lesz” - mondta. Dr. Barkóczi István, az Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség elnöke szintén nem gondolja úgy, hogy a főképpen Romániából jövő munkavállalók elárasztanák a megyét. Kérdésünkre a következőket nyilatkozta: „Azt könnyen el tudom képzelni, hogy magyarul jól beszélő, szakmájukban jól dolgozó emberek találnak majd munkát maguknak. Hiány van például hegesztőből, asztalosból. A külföldről jött szakemberek kiváló és szorgalmas munkája a színvonal emelkedéséhez is vezet. Azzal a tévhittel is le kell számolni, hogy a magyar minimálbér a romániai bérekhez viszonyítva nagyon jónak számít._ Ezek a külföldi munkavállalói; éjt nappallá téve, szívvel-lélekkel fognak dolgozni.” Bihari Napló NYUGDÍJEMELÉSRŐL DÖNTÖTT a kormány csütörtöki ülésén. Az indexálások körülbelül 6 millió állampolgárt érintenek, azokat, akiknek a nyugdíja nem haladja meg az 5 millió 657 ezer lejt. A 2 millió 170 ezer lej alattiakat 6 százalékkal, az e fölötti sávban lévőket 3 százalékkal emelik. Az intézkedések következtében az alkalmazottak átlagnyugdíja 2 millió 62 ezer lej, a mezőgazdasági nyugdíjátlag pedig 330 ezer lej lesz. A költségvetésnek havonta 410 milliárd lejt kell biztosítania a nyugdíjkülönbözetek kifizetésére. Az új munkatörvény-javaslat is szerepelt a kormányülés napirendjén. A jogszabálytervezetnek egy régi, 1972-ben elfogadott, a kilencvenes években ötször módosított törvényt kell helyettesítenie. A törvényjavaslat szövegéről a minisztériumok, a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei is véleményt mondanak, s aztán kerül a parlament asztalára. A kormány felelősségvállalással kívánja a privatizáció felgyorsítását célzó jogszabálytervezet törvényerőre emelkedését elősegíteni. Lapzártánkig arról nem kaptunk értesülést, hogy az RMDSZ és az SZDP közötti protokollumban február 28-i határidőre megígért pontok a nemzeti szimbólumok használatáról, a végrehajtásnak a diszkriminációellenes kormányrendelettel kapcsolatos vállalásáról és az utcanévadás jogának kérdéséről napirendre kerültek volna, tehát február végéig hat pontból néggyel adósak maradtak. SFOR-razzia A délszláv térségben szolgáló nemzetközi erők katonái tegnap hajnalban teljes blokád alá vették a délkelet-boszniai Foca mellett fekvő Celebici falut, mert azt hitték, hogy kézre keríthetik a háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt. Az SFOR- erők negyven kilométeres körzetben lezárták az utakat, lekapcsolták a telefonvonalakat és az áramszolgáltatást. A katonák töviről hegyire átkutatták a falut, magánházakba hatoltak be, átkutatták a helyi iskolát, a templomot, az orvosi rendelőt, a boltokat, miközben a helyi lakosoknak megparancsolták, hogy ne hagyják el otthonukat. Délután a csapatok visszavonulnak a montenegrói határtól alig 2-3 kilométerre fekvő faluból. Az akció eredményéről az SFOR-illetékesek tegnap estig nem árultak el semmit. Karadzsicsot is a Hágai Nemzetközi Bíróság elé szeretnék állítani