Bihari Napló, 2002. április (13. évfolyam, 76-98. szám)
2002-04-06 / 79. szám
Rémhír volt a kórház bezárása Áldatlan állapotok a betegellátás terén Még nem zárják be az intézményt, de az kritikán aluli helyzetben van - derült ki a Megyei Kórház vezetőinek tegnapi sajtótájékozatóján. - Nem is vicces, hogy bezárják a Megyei Kórházat (MK), meg nem is igaz - nyilatkozta tegnap az intézmény igazgatója. Dr. Aurél Babel annak nyomán hívott össze sajtótájékoztatót, hogy egy helyi lap megjelentette a hírt: bezárja kapuit a kórház. A rémhír onnan indult, hogy az intézmény vezetői pár napja a Prefektúrán tárgyaltak. Csakhogy ott nem a megszüntetésről esett szó, hanem - mint most nyilvánosságra hozták, s ahogy mi is megírtuk - arról, hogy komoly adósságai vannak az MK-nak. „Még csak nem is április 1-jén jelent meg a megszüntetésről szóló hír a Realitatea Bihoreanában, úgyhogy érthetetlen. Szó sincs semmiféle bezárásról, marad minden. Egyébként mi, vagyis az új vezetés körülbelül egy hónapja irányítjuk az intézményt, tehát az itt tapasztaltakról is beszélnénk most, ha már a figyelem középpontjába kerültünk” - mondta az igazgató. Babes elismerte, hogy rendkívül nehéz helyzetben van az intézmény, így jöhetett szóba pletykaszinten a bezárása. Tény az is, hogy átszervezés lesz náluk is, akárcsak az ország többi ilyen beteggondozójában. Most 1275 kórházi ágy fölött diszponálnak, 1700 alkalmazottjuk van 22 osztályon. „Csak 0,1 százalékos, vagyis gyakorlatilag semmi annak az esélye, hogy innen valakit is eltávolítsunk. Persze az átszervezés járhat kellemetlenségekkel, de még mindig jobb, ha amiatt panaszkodnak, hogy más utcába került egy-egy részleg, mintha ők kerültek volna utcára” - tette hozzá Babes. Évente 40.000 beteget kezelnek - nem tag Szeghalmi Örs Folytatása a 3. oldalon Útkeresés tárgy és mű között Mentesen a hagyományos megnyitók formaságaitól, beszédek, rögtönzött koncert, szavalat helyett rövid, szöveg nélküli művészi akcióval nyitották meg tegnap kora este a Tibor Ernő Galériában a Kísérlet 8. elnevezésű kiállítást. Jámbor Ferenc, a kiállítók egyike egy hordozható „énkomputert” csomagolt elő, majd fájlokat nyitott meg az igen szépszámú, a szokásosnál több fiatalt felvonultató közönség tagjai között. A pincegaléria termeiben ezúttal úgynevezett talált tárgyak randevúznak a művészi szándékkal, dominál a jel, a groteszk eszközeiből épített szimbólumok, illetve a meghökkentés szándéka. Ismertető helyett inkább a tárlat megtekintését ajánljuk, hiszen a leírás ez esetben nem érne többet, mint összefoglalni egy modern irodalmi alkotás tartalmát. (szűcs) Rendhagyó látvány, rendhagyó megnyitó Nagy Tibor felvétele Eifert-fotók Eifert János, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke, budapesti fotóművész mutatkozik be a váradi közönségnek ma 13 órától a Foto Art Galériában nyíló, Tánc, test, természet című egyéni tárlatával, mely mintegy nyolcvan színes és fekete-fehér felvételt kínál a látogatóknak A megnyitón közreműködnek a Varadinum kamaraegyüttes tagjai, akik Dittersdorf-művet szólaltatnak meg. Senc lett az ideiglenes elnök A Prefektúra nagytermében Cosmin Gu§á, a kormánypárt főtitkára jelentette be, hogy a központi pártvezetés döntése értelmében Bihar megye prefektusát nevezték ki a megyei szinten még mindig nem egyesült RTDP-ből és RSZDP-ből létrehozandó Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnökének. A pártfőtitkár, balján a szintén elnöki tisztségre aspiráló Gheorghe Sarb, jobbján Florian Serac és Razván Ionescu képviselő asszisztenciája mellett közölte, hogy a prefektus megbízatása a két párt egyesülését kimondó, választásokkal egybekötött közgyűléséig tart. Gusa azt is közölte a népes tudósítói gárdával, hogy a két formáció tagjaiból hét az egyhez arányban létrehozták a 41 tagú ideiglenes megyei bürót, illetve a héttagú titkárságot. Ezen testületek „pártfeladata”, hogy az ugyancsak ideiglenes elnök irányításával megszervezzék a választói közgyűlés előkészítését és lebonyolítását. A tudósítók rögtön felfigyeltek arra, hogy az elnökségre törekvő harmadik váradi szociáldemokratának, Mihai Bar képviselőnek a neve nem került be a frissiben összehozott megyei büróba. Gusa nem titkolta, hogy a volt megyei tanácselnök „nem rúghat labdába ezen a mérkőzésen”. A jelen lévő másik elnökjelölt, Gheorghe Sarb nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy egyáltalán megmérkőzik-e a prefektussal, így elképzelhető, hogy Serac nemcsak előkészíti, hanem esetleg egyetlen jelöltként zökkenőmentesen meg is nyeri a választásokat. Különben Gusa kérdésünkre tagadta, hogy a központi vezetés beleszólna a bihari ügyekbe. Szilágyi Aladár A képről Bar hiányzik, aki „nem rúghat labdába’ (Alexandru Nitescu felvétele) sem lesz egészségügyi sztrájk Megegyezett Bukarestben az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezet és a kormány, értesültünk lapzártakor a Mediafax hírügynökségtől. A dolgozók megkapják 13. fizetésüket, élelmiszerjegyet is ígértek nekik, s egyelőre leépítésektől sem kell tartaniuk. Mint ismeretes, a követelések teljesítésének késlekedése miatt e héten már tartott egy rövid figyelmeztető sztrájkot a fővárosban az érdekvédelem, amihez a Bihar megyeiek nem csatlakoztak. Tegnap délelőtt, amikor a Sanitas megyei vezetőjét, Ioan Giurgiut megkérdeztük az ügy állásáról, ő még nem tudott semmi konkrétumot mondani Immár csak azt kell figyelemmel kell kísérniük, hogy a kormány betartja-e a megállapodást. (szeghalmi) TEGNAP ÚJABB HATÓRÁS KIHALLGATÁSON esett át Alexandru Lelé, az ügyészségi akták eltulajdonításával, bűnpártolással, törvénytelen letartóztatások eszközlésével vádolt, egy héttel ezelőtt felfüggesztett megyei ügyész. A jövő hét elején újra a fővárosba kell utaznia, folytatódik a meghallgatás a Legfőbb Ügyészségen. ígéretek a hőerőmű átvételéhez Fejlesztés ellenében elengedett adósság? Tegnapi számunkban, Egyeztettek az erőművekről címmel hírt adtunk arról, hogy Petru Filip polgármester a fővárosban tárgyalt a miniszterelnökkel és a szaktárcák vezetőivel a hőerőmű átvételéről. Tizenöt romániai település - közöttük Nagyvárad - érdekelt abban, hogy átvegyék a hőerőműveket a Termoelectricától, az erről szóló kormányhatározat értelmében. A kormány részéről a fővárosi tárgyaláson Adrian Nastase miniszterelnök mellett jelen volt a pénzügyminiszter, az ipari miniszter, a közigazgatási miniszter, több államtitkár s a nemzetközi és a hazai pénzügyi világ képviselői. Nastase a decentralizáció szükségességével magyarázta a hőerőművek átadását, amelyek országos szinten évi 450 millió dollár veszteséget „termelnek” a központosított gazdálkodás miatt. Jelenleg a szükségesnél nagyobb kapacitással bírnak a hőerőművek, ami magas működési költségeket okoz. A miniszterelnök megígérte, minden hőerőmű átadásáról külön tárgyalnak az illető önkormányzattal. Elhangzott, hogy a hőerőművek decentralizációja politikai akarat eredménye, de nem abból a célból, hogy az országos energiatermelő vállalat gazdaságában keletkezett nagy lyukat több kisebb lyukként a helyhatóságok gondjaira bízzák. Állandó felügyeletet ígértek a szakminisztériumok részéről. A kormányfő elismerte, hogy nehéz időszak előtt állnak a hőerőműveket átvevő önkormányzatok, nagy felelősség hárul rájuk, hogy felkészüljenek a 2002-2003-as fűtési idényre. Mindegyiknek két-három évre szóló fejlesztési programot kell kidolgoznia, amelyhez meg kell találniuk a pénzügyi hátteret is. A külföldi hitelek felvételéhez a kormány nyújt garanciát, amely támogatja a hőerőművek privatizációját is. Újból elhangzott a szóbeli ígéret: ha az elkövetkező két-három évben elvégzik a hőerőművek fejlesztését, akkor a kormány eltörli a felgyűlt adósságot. Péter I Zoltán Folytatása a 3. oldalon Tiltakozó tanügyisek A kormány tárgyalási politikája ellen fejezi ki tiltakozását a Bihar megyei Tanügyi Szabad Szakszervezet. A szerkesztőségünkbe eljuttatott közlemény szerint a kormány hozzáállása miatt ahelyett, hogy megoldódnának a tanügyben felmerülő problémák, inkább elmélyülnek az ellentétek. Ez pedig akár a tanév befagyasztásához is vezethet. A szakszervezet szerint az oktatásügyi minisztérium ahelyett, hogy ott keresne alapot a tanárok bérének emelésére, ahol találhat is, nevezetesen „az átmeneti időszak adócsalóitól és nyerészkedőitől”, félmegoldásokat keres, amivel „elégedetlenné tesz embereket, anélkül hogy mások elégedettek lennének”. Például osztályokat vonnak össze, vagy csökkentik a sportiskolák és klubok személyzetének számát, anélkül hogy odafigyelnének az intézkedéseknek a diákok számára kedvezőtlen oldalára is.