Bihari Napló, 2003. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-01 / 26. szám
POLITIKA A két pártelnök sajtótájékoztatója Adrian Nastase kormányfő, a Szociáldemokrata Párt elnöke Kovács László külügyminiszterrel mint a Magyar Szocialista Párt elnökével lezajlott megbeszélései után sajtótájékoztatót tartott. Szóltak az RMDSZ jelentőségéről az országos és a nemzetközi politikában, illetve a kongresszust méltatták. Wagner István Nastase kiváltságnak nevezte, hogy találkozhatott Kovács László MSZP-elnökkel, és a két párt elnökeként aláírták az együttműködési megállapodást, amely már a legutolsó találkozójukon véglegesítődött. Adrian Nastase csodálatra méltónak nevezte azt, ahogyan a két alakulat közötti kapcsolatok fejlődtek, és kiemelte azt, hogy mindkét párt kormányon van a maga országában, ez az államközi együttműködés fejlődését is sokban elősegíti. Kovács Lászlót barátjának nevezve megköszönte azt a támogatást, amelyet az MSZP nyújtott ahhoz, hogy az SZDP a szocialista internacionálé tagjává válhassék, és a magyar kormánynak azt a támogatást, amelyet a NATO-ba való meghívás, illetve a 2007-es EU-csatlakozási dátum kijelölése kapcsán kaptak. Pártelnöki minőségében a két pártot a két ország kapcsolata fejlesztésében motornak nevezte, és kifejezte abbeli reményét, hogy mindez további ígéretes együttműködést jelent ebben a században. A Medgyessy Péterrel történt - saját szavai szerint pár perces - megbeszélés alkalmával ismét megerősítette Bukarest azon érdekét, hogy komolyan és barátságosan kezeljék továbbra is a még megoldatlan problémákat, és azokat is, amelyek esetleg a közeljövőben jelentkezhetnek. Megígérte, hogy felül fogják vizsgálni azt a kormányhatározatot, mely szerint 100 ezer eurós garanciát kell bemutatniuk azoknak a magyar állampolgároknak, akik vállalkozást akarnak indítani Romániában és ennek érdekében itt akarnak letelepedni. Elhangzott, hogy magyar kérésre történik ez a felülvizsgálat. Nastase beszélt végül a Bukarest-Budapest autópálya ügyéről, és közölte, hogy mindkét megbeszélésükön eldöntötték, hogy együtt írnak levelet az Európai Unióhoz, hogy minél hamarabb támogatást lehessen szerezni ennek a projektnek a megvalósításához. Az RMDSZ stabilizáló szerepe Nastase kiemelte annak a fontosságát, hogy az RMDSZ kongresszusa alkalmából tudtak itt találkozni, és aláhúzta a Szövetség szerepét a kétoldalú kapcsolatok alakításában: nagyon pozitívan értékelte a tavalyi és a tavalyelőtti protokollumot az SZDP és az RMDSZ között. Kovács László a maga rendjén udvariassági gesztussal indított, kijelentette, hogy Markó Béla nemcsak kitűnő politikus, hanem kitűnő költő is, az egyik verséből az „összekötve élünk” kifejezést idézte. Elmondta, hogy ez igaz a magyarokra és románokra mindkét országban, többségre és kisebbségre egyaránt. Elmondta, hogy a miniszterelnöki találkozó létrejöttének is örvend, a két párt közötti együttműködési megállapodás aláírásának is. Különösen annak, hogy minderre az RMDSZ kongresszusa adott lehetőséget. Úgy ítélte meg, hogy ez megfelel annak a szerepnek, amelyet az RMDSZ játszik a román politikai életben. Kiemelte a Szövetség stabilizáló szerepét Romániában, és aláhúzta, hogy a román tárgyalópartnerei is megerősítették ezt, illetve azt, hogy az RMDSZ az ország társadalmi-politikai életében, a reformok tekintetében jelentős szerepet vállalt, a nemzetközi kapcsolatokban is. Újságírói kérdésekre válaszolva Adrian Nastase eloszlatott olyan álmokat, hogy a beharangozott autópálya Észak-Erdély-Erdély érintésével haladhat át. A szigorú európai szabályozók mellett még nem nagyon van nekik mit feltalálniuk - jelentette ki -, tehát marad a négyes korridor, de hozzátette, hogy nagyon érdekeltek más leágazások kiépítésében is, amelyek behálózzák Románia egész területét. Mint mondta, együtt kell megállapítani, hogy melyek az országnak azok a részei, amelyek a legmegfelelőbbek ebből a szempontból, hogy a kétoldalú kereskedelmet és a turizmust is szolgálják. Kovács László ígéretet tett arra, hogy az MSZP mindent meg fog tenni a magyarországi kisebbségek parlamenti képviselete ügyének rendezése érdekében. Fontos az, hogy fejlesszék a kisebbségi önkormányzatokat, de ezek nem helyettesíthetik a parlamenti képviseletet. Kiemelte azt, hogy a két párt közötti megállapodásban nagy hangsúlyt helyeztek a fiatalok, az értelmiségiek kapcsolatainak fejlesztésére, illetve arra, hogy a kisebbségeket kölcsönösen támogassák a szomszédos országokban. Mint mondta, nemrégiben még olyan idők voltak, amikor a kisebbségek konfliktusforrást jelentettek. A mostani megállapodás is mutatja, hogy ilyen tekintetben milyen hosszú utat jártak be, és meggyőződését fejezte ki, hogy mindkét ország és mindkét nemzet érdekeit az képviseli, ha ezt az utat folytatják. Adrian Nastase Kovács László „Mini-MÁÉRT” volt Szatmárnémetiben A szatmárnémeti kongresszus kezdete előtt Medgyessy Péter magyar miniszterelnök, aki korábban érkezett a Szamos-parti városba román kollégájánál, délelőtt megbeszélést folytatott Markó Béla szövetségi elnökkel és más, szlovákiai és vajdasági magyarságot képviselő politikusokkal. A Prefektúra épületében lezajlott találkozón részt vett az RMDSZ több országos vezetője, illetve Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Szlovákiából és Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke. Mint ismeretes, mindkét utóbbi politikus kormánytisztséget visel a saját országában. A „mini-MÁÉRT-nak” elnevezett megbeszélés után Medgyessy Péter miniszterelnök röviden nyilatkozott a terem előtti folyosón. Ennek a nyilatkozatnak három fontos eleme volt. Szóba került az, hogy milyen előkészületek történtek a kongresszusra, és mi várható az RMDSZ VII. legmagasabb szintű gyűlésén, szóba került a kedvezménytörvény ügye, amelyről elmondta a magyar kormányfő, hogy még egy szakértői tárgyalássorozatra szükség van a szomszédos országokkal. Elmondása szerint február második felében minden bizonnyal sor kerül a Magyar Állandó Értekezlet ülésére, amelyen a módosítások kapcsán már olyan szövegről fognak egyeztetni a megjelentek, amely a határon túli magyar szervezetek észrevételeit is tartalmazza. A megbeszélésen emellett szó volt azokról a magyarországi közalapítványokról, amelyeknek - mint a magyar kormányfő elmondta - minél hamarabb működőképesekké kell válniuk annak érdekében, hogy a magyar költségvetésből leosztott és a határon túli magyar közösségek számára kiutalandó összegek az országgyűlés vonatkozó döntései alapján minél hamarabb eljussanak a címzettekhez. Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy elsősorban az RMDSZ kongresszusára érkezett Szatmárnémetibe, de ebből az alkalomból rövid megbeszélést folytat a román miniszterelnökkel is. Adrian Nastase később érkezett meg a programban jelzett időpontnál, körülbelül húszperces eltolódással, és mindketten azonnal tárgyalóasztalhoz ültek, és a kongresszus munkálatai előtt még rövid sajtóértekezletre is volt idő. Markó Béla politikai beszámolója a kongresszuson A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a szülőföld tényleges visszaszerzésében, nem patetikus állásfoglalásokban volt erős az elmúlt négy évben - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Szatmárnémetiben a VII. kongresszuson elhangzott politikai beszámolójában. A romániai magyar közösség több mint hét évtizeden át semmit nem kapott vissza abból, amit tőle jogtalanul elragadtak - emlékeztetett Markó. Csak az elmúlt néhány esztendőben sikerült elindítani egy ellenkező irányú folyamatot, csak most került és kerül vissza egy része annak, ami a romániai magyarságé volt. - Trianon óta olyan nagyságú vagyont visszaszerezni, mint az elmúlt években, még nem sikerült - hangsúlyozta a szövetségi elnök. Hangsúlyozta: a közösségi célok eléréséhez közelebb vitte az erdélyi magyarságot az, hogy 1996-ban az RMDSZ kormányzásra vállalkozott, 2000 óta pedig együttműködési megállapodásokat kötött a román kormánypárttal. Sikerült fordulatot jelentő oktatási törvényt elfogadtatni, bővült a magyar nyelvű tanítás az oktatás minden szintjén. Példaként említette, hogy az idei tanévben 5500 magyarul érettségizőnek 4750 magyar nyelvű helyet kínáltak a különböző állami és magánegyetemek, főiskolák. Új, magyar nyelven oktató középiskolák indultak. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság jövője ma már elsősorban gazdasági kérdés. Nehéz odahaza tartani azokat a fiatalokat, akik egy országgal odébb többet, jobbat remélhetnek választott szakmájukban. Utalt arra, hogy a magyar közösség fogyása nem sajátos romániai jelenség. Az elmúlt időszak nagy eredménye, hogy az asszimilációt le tudták fékezni, a szakemberek szerint az asszimiláció a fogyásnak csak 5 százalékát teszi ki. Nagy kudarcunk az, hogy a kitelepülést nem tudtuk visszafogni: ez a fogyásnak hivatalosan 33 százalékát, nem hivatalos adatok szerint több mint felét teszi ki. Ma már a lemorzsolódó erdélyi magyarok nem románná, hanem magyarországi magyarrá lesznek nagyrészt - fogalmazott. A szövetségi elnök elvi fordulatnak értékelte azt, hogy a Románia és Magyarország közötti tárgyalásokon, ahol a romániai magyarságot érintő kérdésekről van szó, jelen van az RMDSZ küldöttsége. A szövetségi elnök beszámolója végén leszögezte: hazugság azt állítani, hogy az RMDSZ nem volt erős, nem volt demokratikus, nem volt legitim. Történelmi vétek volt a Szövetséget a román bíróságon feljelenteni. - A baj még egyáltalán nem múlt el, ne higgyük, hogy nem kell már nekünk az egység. Vagy szövetségben működünk tovább, vagy könnyűnek találtatunk a megmérettetésben, és elfúj minket a történelmi szél - fogalmazott. Markó Béla 2003. február 1., szombat Kommentár Késleltetett megdöbbenés Szilágyi Aladár Akár választási show-nak is beillett volna az a testületi bevonulás az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (OKÜ) új székházába, melynek szereplői a hatalom letéteményesei voltak Iliescu államfőtől Nastase kormányfőig, a belügyminisztertől az RHSZ főnökéig. A több, mint minden eseményen mindenki ott volt, aki „számít", s a kétórányi munkaüléssel megtoldott fesztív alkalmat a sajtó örömére némi bonyodalom is fűszerezte: a házigazdák az ország két első méltóságának, Ion Iliescunak és Adrian Nastasénak egyaránt a kezébe adtak egy-egy ollót az avatószalag egyidejű átvágása végett, csakhogy az elnök vágószerszáma csupán többszöri próbálkozás után engedelmeskedett, holott a fáma szerint az államfő jobban haragszik a korruptakra, mint a miniszterelnök. Iliescu nemcsak haragszik, valósággal megdöbbentette, hogy „egyesek mennyire kapzsiak, mekkora mohósággal akarnak bármi áron meggazdagodni, mennyire kitartóan bocsátkoznak égbekiáltóan törvénysértő kalandokba. Ráadásul állandóan nyomást gyakorolnak az illetékes hatóságokra, üzelmeik leleplezésének elkerülése végett." Az államfő szokatlanul kemény kirohanása ellenére egyetlen nevet sem említett, s hasonlóképpen járt el az OKÖ főnöke, Joan Amarie főügyész is. Annyit elárult, hogy vizsgálatot indítottak több volt és jelenlegi miniszter és államtitkár ügyében, de további pontosításokra egyikük sem volt hajlandó. Mi több, Ion Iliescu kifejtette, hogy bár szükség van a média segítségére, de a sajtó „magánnyomozásai" révén gyakran zavart okozott, s nem egy esetben később ártatlannak bizonyult személyiségek nevét hurcolta meg. Ilyenformán a legfelsőbb körökben megkezdett eljárások végig titokban maradnak, amíg az ORTT ki nem deríti, hogy az érintettek vétettek-e vagy sem az ország törvényei ellen. De ki kezeskedik azért, hogy a nyilvánosság kizárása miatt nem történnek újabb visszaélések? Röviden : Piszkos bombák. Brit kormányilletékesek olyan bizonyítékok birtokába jutottak, amelyek szerint az al-Kaida terrorhálózat „piszkos bomba” előállításán dolgozik - közölte a BBC. A bomba nem nukleáris robbanást idéz elő, hanem egy hagyományos töltet detonációjával sugárzó anyagot szór szét minél nagyobb körzetben. A BBC tévé az értesülés közzétételével egyidejűleg sugárzott egy dokumentumfilmet arról, hogy mi történne, ha London központjában robbanna fel egy ilyen szerkezet. □ Irakiak Taszáron: Két szakaszban zajlik majd az iraki emigráns ellenzéki önkéntesek e hét végén kezdődő taszári kiképzése. Mint a kiképzést felügyelő David W. Barno amerikai vezérőrnagy közölte, a kiképzés első szakaszában főleg az önvédelem fogásaira, a fegyveres konfliktusok szabályaira, köztük a genfi egyezményekre, az emberi jogokra és az erkölcsös döntéshozatalra oktatják az irakiakat a taszári bázison. Az önvédelmi kiképzés során az önkéntesek megtanulnak elsősegélyt nyújtani, gyalogsági aknákat felismerni, kézifegyvereket kezelni, valamint nukleáris, biológiai és vegyi támadástól óvó felszereléseket használni. A NAÜ főnöke Bécsben. Mohamed El Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezérigazgatója az osztrák fővárosba érkezve kijelentette, hogy az iraki hatóságok meghívták, hogy ismét látogasson el országukba az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt elhangzott jelentésében foglalt adatok ellenőrzése és korrigálása végett.