Bihari Napló, 2003. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-01 / 26. szám

POLITIKA A két pártelnök sajtótájékoztatója Adrian Nastase kormányfő, a Szociáldemokrata Párt elnöke Kovács László külügyminiszterrel mint a Magyar Szocialista Párt elnökével lezajlott megbeszélései után sajtótájékoztatót tartott. Szóltak az RMDSZ jelentőségéről az országos és a nemzetközi politikában, illetve a kongresszust méltatták. Wagner István Nastase kiváltságnak nevezte, hogy találkozhatott Kovács Lász­ló MSZP-elnökkel, és a két párt elnökeként aláírták az együtt­működési megállapodást, amely már a legutolsó találkozójukon véglegesítődött. Adrian Nastase csodálatra méltónak nevezte azt, ahogyan a két alakulat közötti kapcsolatok fejlődtek, és kiemel­te azt, hogy mindkét párt kor­mányon van a maga országában, ez az államközi együttműködés fejlődését is sokban elősegíti. Kovács Lászlót barátjának ne­vezve megköszönte azt a támoga­tást, amelyet az MSZP nyújtott ahhoz, hogy az SZDP a szocia­lista internacionálé tagjává vál­­hassék, és a magyar kormány­nak azt a támogatást, amelyet a NATO-ba való meghívás, illetve a 2007-es EU-csatlakozási dátum kijelölése kapcsán kaptak. Párt­elnöki minőségében a két pár­tot a két ország kapcsolata fej­lesztésében motornak nevezte, és kifejezte abbeli reményét, hogy mindez további ígéretes együtt­működést jelent ebben a század­ban. A Medgyessy Péterrel tör­tént - saját szavai szerint pár perces - megbeszélés alkalmával ismét megerősítette Bukarest azon érdekét, hogy komolyan és barátságosan kezeljék továbbra is a még megoldatlan problémá­kat, és azokat is, amelyek eset­leg a közeljövőben jelentkezhet­nek. Megígérte, hogy felül fogják vizsgálni azt a kormányhatáro­zatot, mely szerint 100 ezer eu­­rós garanciát kell bemutatniuk azoknak a magyar állampolgá­roknak, akik vállalkozást akar­nak indítani Romániában és en­nek érdekében itt akarnak lete­lepedni. Elhangzott, hogy ma­gyar kérésre történik ez a felül­vizsgálat. Nastase beszélt végül a Bukarest-Budapest autópálya ügyéről, és közölte, hogy mind­két megbeszélésükön eldöntöt­ték, hogy együtt írnak levelet az Európai Unióhoz, hogy minél ha­marabb támogatást lehessen sze­rezni ennek a projektnek a meg­valósításához. Az RMDSZ stabilizáló szerepe Nastase kiemelte annak a fon­tosságát, hogy az RMDSZ kong­resszusa alkalmából tudtak itt találkozni, és aláhúzta a Szövet­ség szerepét a kétoldalú kapcso­latok alakításában: nagyon pozi­tívan értékelte a tavalyi és a ta­valyelőtti protokollumot az SZDP és az RMDSZ között. Kovács László a maga rendjén udvariassági gesztussal indított, kijelentette, hogy Markó Béla nemcsak kitűnő politikus, ha­nem kitűnő költő is, az egyik verséből az „összekötve élünk” kifejezést idézte. Elmondta, hogy ez igaz a magyarokra és romá­nokra mindkét országban, több­ségre és kisebbségre egyaránt. Elmondta, hogy a miniszterel­nöki találkozó létrejöttének is örvend, a két párt közötti együtt­működési megállapodás aláírásá­nak is. Különösen annak, hogy minderre az RMDSZ kongres­­­szusa adott lehetőséget. Úgy í­­télte meg, hogy ez megfelel an­nak a szerepnek, amelyet az RMDSZ játszik a román politikai életben. Kiemelte a Szövetség stabilizáló szerepét Romániában, és aláhúzta, hogy a román tár­gyalópartnerei is megerősítették ezt, illetve azt, hogy az RMDSZ az ország társadalmi-politikai életében, a reformok tekinteté­ben jelentős szerepet vállalt, a nemzetközi kapcsolatokban is. Újságírói kérdésekre válaszol­va Adrian Nastase eloszlatott o­­lyan álmokat, hogy a beharango­zott autópálya Észak-Erdély-Er­­dély érintésével haladhat át. A szigorú európai szabályozók mel­lett még nem nagyon van nekik mit feltalálniuk - jelentette ki -, tehát marad a négyes korri­dor, de hozzátette, hogy nagyon érdekeltek más leágazások ki­építésében is, amelyek behálóz­zák Románia egész területét. Mint mondta, együtt kell megállapí­tani, hogy melyek az országnak azok a részei, amelyek a legmeg­felelőbbek ebből a szempontból, hogy a kétoldalú kereskedelmet és a turizmust is szolgálják. Kovács László ígéretet tett ar­ra, hogy az MSZP mindent meg fog tenni a magyarországi ki­sebbségek parlamenti képvise­lete ügyének rendezése érdeké­ben. Fontos az, hogy fejlesszék a kisebbségi önkormányzatokat, de ezek nem helyettesíthetik a parlamenti képviseletet. Kiemel­te azt, hogy a két párt közötti megállapodásban nagy hangsúlyt helyeztek a fiatalok, az értel­miségiek kapcsolatainak fejlesz­tésére, illetve arra, hogy a ki­sebbségeket kölcsönösen támo­gassák a szomszédos országok­ban. Mint mondta, nemrégiben még olyan idők voltak, amikor a kisebbségek konfliktusforrást je­lentettek. A mostani megállapo­dás is mutatja, hogy ilyen tekin­tetben milyen hosszú utat jártak be, és meggyőződését fejezte ki, hogy mindkét ország és mindkét nemzet érdekeit az képviseli, ha ezt az utat folytatják. Adrian Nastase Kovács László „Mini-MÁÉRT” volt Szatmárnémetiben A szatmárnémeti kongresszus kezdete előtt Medgyessy Péter magyar miniszterelnök, aki koráb­ban érkezett a Szamos-parti városba román kollégájánál, délelőtt megbeszélést folytatott Markó Béla szövetségi elnökkel és más, szlovákiai és vajdasági magyarságot képviselő politikusokkal. A Prefektúra épületében lezaj­lott találkozón részt vett az RMDSZ több országos vezetője, illetve Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Szlo­vákiából és Kasza József, a Vaj­dasági Magyarok Szövetségének elnöke. Mint ismeretes, mindkét utóbbi politikus kormánytiszt­séget visel a saját országában. A „mini-MÁÉRT-nak” elneve­zett megbeszélés után Medgyessy Péter miniszterelnök röviden nyi­latkozott a terem előtti folyosón. Ennek a nyilatkozatnak három fontos eleme volt. Szóba került az, hogy milyen előkészületek történtek a kongresszusra, és mi várható az RMDSZ VII. legmaga­sabb szintű gyűlésén, szóba ke­rült a kedvezmény­törvény ügye, amelyről elmondta a magyar kormányfő, hogy még egy szak­értői tárgyalássorozatra szükség van a szomszédos országokkal. Elmondása szerint február má­sodik felében minden bizonnyal sor kerül a Magyar Állandó Ér­tekezlet ülésére, amelyen a mó­dosítások kapcsán már olyan szövegről fognak egyeztetni a megjelentek, amely a határon tú­li magyar szervezetek észrevé­teleit is tartalmazza. A megbeszélésen emellett szó volt azokról a magyarországi közalapítványokról, amelyeknek - mint a magyar kormányfő el­mondta - minél hamarabb mű­ködőképesekké kell válniuk an­nak érdekében, hogy a magyar költségvetésből leosztott és a határon túli magyar közösségek számára kiutalandó összegek az országgyűlés vonatkozó döntései alapján minél hamarabb eljus­sanak a címzettekhez. Medgyes­sy Péter hangsúlyozta, hogy első­sorban az RMDSZ kongresszusá­ra érkezett Szatmárnémetibe, de ebből az alkalomból rövid meg­beszélést folytat a román minisz­terelnökkel is. Adrian Nastase később érkezett meg a program­ban jelzett időpontnál, körül­belül húszperces eltolódással, és mindketten azonnal tárgyalóasz­talhoz ültek, és a kongresszus munkálatai előtt még rövid saj­tóértekezletre is volt idő. Markó Béla politikai beszámolója a kongresszuson A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a szülőföld tényleges visszaszerzésében, nem patetikus állásfoglalásokban volt erős az elmúlt négy évben - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövet­ségi elnöke Szatmárnémetiben a VII. kongresszuson elhangzott politikai beszámolójában. A romániai magyar közösség több mint hét évtizeden át sem­mit nem kapott vissza abból, a­­mit tőle jogtalanul elragadtak - emlékeztetett Markó. Csak az elmúlt néhány esztendőben si­került elindítani egy ellenkező irányú folyamatot, csak most ke­rült és kerül vissza egy része an­nak, ami a romániai magyarságé volt. - Trianon óta olyan nagyságú vagyont visszaszerezni, mint az elmúlt években, még nem sike­rült - hangsúlyozta a szövetségi elnök. Hangsúlyozta: a közössé­gi célok eléréséhez közelebb vitte az erdélyi magyarságot az, hogy 1996-ban az RMDSZ kormány­zásra vállalkozott, 2000 óta pedig együttműködési megállapodáso­kat kötött a román kormánypárt­tal. Sikerült fordulatot jelentő ok­tatási törvényt elfogadtatni, bő­vült a magyar nyelvű tanítás az oktatás minden szintjén. Példa­ként említette, hogy az idei tan­évben 5500 magyarul érettségiző­nek 4750 magyar nyelvű helyet kínáltak a különböző állami és magánegyetemek, főiskolák. Új, magyar nyelven oktató közép­iskolák indultak. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság jövője ma már első­sorban gazdasági kérdés. Nehéz odahaza tartani azokat a fia­talokat, akik egy országgal odébb többet, jobbat remélhetnek vá­lasztott szakmájukban. Utalt arra, hogy a magyar kö­zösség fogyása nem sajátos ro­mániai jelenség. Az elmúlt idő­szak nagy eredménye, hogy az asszimilációt le tudták fékezni, a szakemberek szerint az asszi­miláció a fogyásnak csak 5 szá­zalékát teszi ki.­­ Nagy kudarcunk az, hogy a kitelepülést nem tudtuk vissza­fogni: ez a fogyásnak hivatalosan 33 százalékát, nem hivatalos ada­tok szerint több mint felét teszi ki. Ma már a lemorzsolódó erdé­lyi magyarok nem románná, hanem magyarországi magyarrá lesznek nagyrészt - fogalmazott. A szövetségi elnök elvi fordulat­nak értékelte azt, hogy a Romá­nia és Magyarország közötti tár­gyalásokon, ahol a romániai ma­gyarságot érintő kérdésekről van szó, jelen van az RMDSZ küldött­sége. A szövetségi elnök beszámoló­ja végén leszögezte: hazugság azt állítani, hogy az RMDSZ nem volt erős, nem volt demokra­tikus, nem volt legitim. Történel­mi vétek volt a Szövetséget a ro­mán bíróságon feljelenteni. - A baj még egyáltalán nem múlt el, ne higgyük, hogy nem kell már nekünk az egység. Vagy szövetségben működünk tovább, vagy könnyűnek találtatunk a megmérettetésben, és elfúj min­ket a történelmi szél - fogalma­zott. Markó Béla 2003. február 1., szombat Kommentár Késleltetett megdöbbenés Szilágyi Aladár Akár választási show-nak is beillett volna az a testületi bevonulás az Országos Korrupcióel­lenes Ügyészség (OKÜ) új székházába, melynek szereplői a hatalom letéteményesei voltak Iliescu államfőtől Nastase kormányfőig, a belügyminisztertől az RHSZ főnökéig. A több, mint minden eseményen mindenki ott volt, aki „számít", s a kétórányi munkaüléssel megtoldott fesztív alkalmat a sajtó örömére némi bonyodalom is fűszerezte: a házigazdák az ország két első méltóságának, Ion Iliescu­nak és Adrian Nastasénak egyaránt a kezébe adtak egy-egy ollót az avatószalag egyidejű átvágása végett, csakhogy az elnök vágószer­száma csupán többszöri próbálkozás után en­gedelmeskedett, holott a fáma szerint az ál­lamfő jobban haragszik a korruptakra, mint a miniszterelnök. Iliescu nemcsak haragszik, valósággal megdöbbentette, hogy „egyesek mennyire kapzsiak, mekkora mohósággal akarnak bármi áron meggazdagodni, mennyire kitartóan bocsátkoznak égbekiáltóan törvénysértő ka­landokba. Ráadásul állandóan nyomást gyako­rolnak az illetékes hatóságokra, üzelmeik le­leplezésének elkerülése végett." Az államfő szokatlanul kemény kirohanása el­lenére egyetlen nevet sem említett, s hason­lóképpen járt el az OKÖ főnöke, Joan Amarie főügyész is. Annyit elárult, hogy vizsgálatot indítottak több volt és jelenlegi miniszter és államtitkár ügyében, de további pontosítá­sokra egyikük sem volt hajlandó. Mi több, Ion Iliescu kifejtette, hogy bár szük­ség van a média segítségére, de a sajtó „magánnyomozásai" révén gyakran zavart okozott, s nem egy esetben később ártat­lannak bizonyult személyiségek nevét hurcolta meg. Ilyenformán a legfelsőbb körökben megkezdett eljárások végig titokban maradnak, amíg az ORTT ki nem deríti, hogy az érintettek vétet­tek-e vagy sem az ország törvényei ellen. De ki kezeskedik azért, hogy a nyilvánosság kizá­rása miatt nem történnek újabb visszaélések? Röviden : Piszkos bombák. Brit kor­mányilletékesek olyan bizonyítékok birtokába jutottak, amelyek szerint az al-Kaida ter­rorhálózat „piszkos bomba” előállításán dolgo­zik - közölte a BBC. A bomba nem nukleáris robbanást idéz elő, hanem egy hagyományos töltet detonációjával sugárzó anyagot szór szét minél nagyobb körzetben. A BBC tévé az értesülés közzétételével egyidejűleg sugárzott egy dokumentumfilmet arról, hogy mi történne, ha London központjában robbanna fel egy ilyen szerkezet. □ Irakiak Taszáron: Két szakasz­ban zajlik majd az iraki emigráns ellenzéki ön­kéntesek e hét végén kezdődő taszári kikép­zése. Mint a kiképzést felügyelő David W. Bar­­no amerikai vezérőrnagy közölte, a kiképzés első szakaszában főleg az önvédelem fogásaira, a fegyveres konfliktusok szabályaira, köztük a genfi egyezményekre, az emberi jogokra és az erkölcsös döntéshozatalra oktatják az irakiakat a taszári bázison. Az önvédelmi kiképzés során az önkéntesek megtanulnak elsősegélyt nyújta­ni, gyalogsági aknákat felismerni, kézifegyve­reket kezelni, valamint nukleáris, biológiai és vegyi támadástól óvó felszereléseket használni. A NAÜ főnöke Bécsben. Mo­hamed El Baradei, a Nemzetközi Atomener­gia-ügynökség vezérigazgatója az osztrák fő­városba érkezve kijelentette, hogy az iraki hatóságok meghívták, hogy ismét látogasson el országukba az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt elhangzott jelentésében foglalt adatok ellenőrzése és korrigálása végett.

Next