Bihari Napló, 2003. április (14. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-01 / 76. szám

Újabb vita autópálya-ügyben Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzanak el az Erdélyt átszelő autópálya tervét és a remélt európai uniós céltámogatást illetően. La­punk tegnap Markó Béla RMDSZ-elnököt kérdezte meg ez ügyben. Egyelőre várni kell az észak­erdélyi autópályával, mivel még nincs pénz a beruházás megva­lósításához - nyilatkozta Miron Mitrea román közlekedési mi­niszter. A tárcavezető kolozsvári sajtóértekezletén azt mondta, hogy az Európai Bizottság nem hagy­ta jóvá a Nagyvárad-Kolozsvár- Marosvásárhely-Segesvár-Brassó nyomvonalon elképzelt autópá­lya finanszírozását. „A 2,7 milli­árd euróra tervezett projekt költ­ségeit képtelenek vagyunk saját magunk fedezni. Egy biztos: az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint az Európai Befektetési Bank nem fog pénzt adni” - fogalmazott. Az észak-erdélyi autópálya ter­ve az RMDSZ kezdeményezésére a romániai közlekedési infrastruk­túra távlati fejlesztéséről szóló törvényben nemzeti prioritás rang­jára emelkedett. Miron Mitrea bejelentésével gyakorlatilag egy időben Markó Béla Budapesten, az MSZP kongresszusán többek között éppen az Erdélyt átszelő autópályát nevezte meg mint a szülőföldön maradást gazdasági­lag segítő eszközök egyik legfon­tosabbikát. Éppen ezért lapunk megkérdezte az RMDSZ országos elnökét az autópálya-kérdés je­lenlegi állásáról. - Ez az ügy mos­tanában indult el - nyilatkozta Markó Béla -, és meggyőződé­sem, hogy előrehalad. Nem min­denki lelkes híve ennek a román kormányban sem, és a szállítás­ügyi miniszternek is más elkép­zelései voltak, de mi ezt többször megtárgyaltuk a miniszterelnök­kel is. A finanszírozási lehetősé­geket ezután kell megteremteni. Éppen azt kértük a magyar és a román miniszterelnöktől, hogy annak megfelelően, ahogyan er­ről Szatmárnémetiben megegyez­tek, közösen járjanak közbe EU- támogatásért az Erdély középső részén áthaladó autópálya meg­építése érdekében. A Szociálde­mokrata Párttal kötött megálla­podásban már nevesítve szerepel ez a nyomvonal, és szívósan dol­gozunk azon, hogy meg is való­suljon. Nincs tudomásom arról, hogy az Európai Bizottság tár­gyalt volna a terv finanszírozá­sának kérdéséről - nyilatkozta lapunknak Markó Béla. Markó Béla az MSZP-kongresszuson Miron Mitrea szállításügyi miniszter Akadály nélkül Az Európai Bizottság bőví­tési biztosa szerint most már semmiféle nehézség nem áll­hat az Európai Unió (EU) jö­vő májusi bővítésének útjába. Günter Verheugen azután be­szélt erről, hogy tegnap Buda­pesten tárgyalt Kovács László magyar külügyminiszterrel. A felek egyetértettek abban, hogy Európának közös han­got kell tudnia használni ah­hoz, hogy a világpolitika je­lentős tényezője legyen. „Az elmúlt időszak tapasztalatai bebizonyították, hogy a koor­dináció nem elegendő. Haté­kony közös kül- és biztonság­­politikára van szükség az EU- ban” - jelentette ki Günter Verheugen az iraki háború­val kapcsolatos nézeteltéré­sekre is utalva. Kovács Lász­ló hangsúlyozta: a magyar kormány mindent megtesz az EU egysége és a közös kül- és biztonságpolitika érdekében, és úgy vélte, az új tagállamok­nak fontos szerepük lesz en­nek kialakításában. POLITIKA ■ma „Bizarr koalíció" A parlament két házának együttes ülésén tegnap délu­tán kezdődött meg a Maffia megfojtja Romániát elneve­zésű bizalmatlansági indít­vány vitája, amelyet az ellen­zék a korrupcióellenes tör­vénycsomag miatti kormány­zati felelősségvállalás kap­csán nyújtott be. Az ülés kez­detekor a 483 honatya közül 394 volt jelen. Adrian Nastase támadóan indította beszédét, kijelentve, hogy a bizalmatlansági indít­ványt azok kezdeményezték, akiket zavar, ha korrupciós ügyekben a körmükre akar­nak nézni. A dokumentumot aláíró alakulatok összefogását - a Demokrata Párt, a Nem­zeti Liberális Párt és a Nagy- Románia Párt közös fellépését - a miniszterelnök „bizarr ko­alíciónak” nevezte; egy „2003- as Román Demokrata Kon­venciónak”, amelyben Ion Di­­aconescu helyét Vadim Tudor vette át... j.Ilyen összefogást kevés politikus vélt lehetsé­gesnek, és még kevesebbek számára érthető” - jelentette ki Nastase. Mint ismeretes, az RMDSZ a kormánypárttal kötött idei protokollumában is vállalta, hogy nem szavaz meg bizalmatlansági indít­ványt. Lapzártánkkor a voks eredménye még nem volt is­mert, de senki sem hitte, hogy a kormány megbukhat. Bagdad egyelőre túl kemény dió Az amerikai és brit egységek nehezen haladnak Bagdad felé, sok helyütt heves ellenállásba ütköznek, és parancsnokaik szerint vegyifegyver-tá­­madásokra is számíthatnak. A főváros ostroma sokat késhet. Miközben tegnap amerikai B- 1, B-2 és B-52 típusú bombázók, valamint manőverező robotrepü­lőgépek mindeddig példátlan e­­gyüttes támadást hajtottak végre bagdadi középületek, így a tájé­koztatási minisztérium ellen is. Nadzsi Szabri iraki külügymi­niszter mielőbbi távozást aján­lott a koalíciós erőknek, ha „nem akarnak egy nagy sivatagi teme­tőbe kerülni”. Közlése szerint „immár több mint ötezer arab önkéntes érkezett Irakba, hogy segítsen megvédeni az arabok és a muzulmánok becsületét”. U­­gyanakkor a Bagdadot nem tá­mogató arab kormányzatokat az­zal vádolta, hogy „tőrt döfnek I­­rak hátába”. A többszöri hétvégi cáfolatok ellenére a tegnapi The Times megismételte azt az értesülést, miszerint Bagdad ostromát a szö­vetségesek több héttel elhalasz­tották, mert be akarják várni az úton lévő amerikai erősítést. A vezető londoni napilap szerint a főváros felé közelítő alakulatok­nak megmondták, hogy legalább két hétig nem várható a végső e­­lőrenyomulás, sőt az egyik tiszt 45 napos várakozást jósolt embe­reinek. A The Times szerint Do­nald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter és Tommy Franks tá­bornok, a háború katonai irá­nyítója egyaránt kizárta a szüne­teket, de ezt csak „az általános hadműveletek egészére” értették, nem a Bagdad elleni rohamra. . Harctéri értesülések szerint a fő­város alatt álló amerikai alaku­latok elkezdték a futóárkok mé­lyítését, körleteik környékének elaknásítását és a járművek ál­cázását, ami egyértelműen a tá­madás halasztására utal, tehát a szárazföldi támadással valószí­nűleg megvárják az erősítésként kiküldött és úton lévő 100 ezer a­­merikai katonát. Ugyanakkor to­vább erősödnek a légitámadások. Tegnap délután például egy szö­vetséges vadászgép alacsonyan repülve lőtt ki két rakétát a bag­dadi Köztársasági Palotára; ez volt az első olyan, kis magasság­ból indított légicsapás Szaddám Huszein feltételezett tartózkodási helye ellen, amely fényes nappal (helyi idő szerint 16.30 órakor) történt. Tommy Franks tábornok Bászra bekerítése: a britek legnagyobb ütközete Csaknem húszórás ütközet után a brit tengerészgyalogság tegnapra gyakorlatilag bekerítette a dél­iraki Bászrát, elfoglalva annak legnagyobb déli elővárosát, ahol különösen heves volt az ellenállás. A brit közvéleményben a háború kitörése óta először csökkent a beavatkozás támogatottsága. Bászrát a brit védelmi minisz­ter a hadműveletek kezdetén „ka­tonai szempontból nem túl jelen­tősnek” minősítette, később a­­zonban kiderült, hogy a második legnagyobb városban nagyszámú kormányhű iraki milícia állo­másozik, amely megakadályoz minden kísérletet a segélyek be­juttatására és lövi a menekülni próbáló lakosságot. A brit tenge­részgyalogosok tegnapi londoni közlés szerint reggelre elfoglal­ták a várostól másfél kilométer­re lévő Abu el-Kaszib iraki erős­séget, és több száz iraki katonát ejtettek foglyul. Bászrától észak­ra 17 iraki T-55-ös harckocsit, hét páncélozott csapatszállítót és több tüzérségi állást semmisített meg a brit légierő; ez volt az I­­rakba vezényelt brit haderő ed­digi legnagyobb ütközete a hábo­rú kezdete óta. A The Daily Teleg­raph értesülése szerint a brit tengerészgyalogosok parancsba kapták, hogy a Bászránál foglyul ejtett iraki katonák Kalasnyikov géppisztolyait az általános előí­rástól eltérően ne semmisítsék meg, hanem tárolják, és juttas­sák el a városban lévő, lázadás­ra kész kormányellenes erőknek. A vezető konzervatív brit napi­lap szerint a brit hadvezetés ar­ra a következtetésre jutott, hogy a lázadók csak akkor tudják meg­­dönteni az igen erősnek bizo­nyult helyi Baasz-hatalmat, ha felfegyverzik őket. A múlt héten már érkeztek hírek lázadási kí­sérletről a dél-iraki nagyváros­ból, de ez később a jelek szerint elhalt, bár a környéken állomá­sozó brit harckocsizó és tüzérsé­gi egységek igyekeztek kívülről támogatást nyújtani a felke­lőknek. Értesülések szerint az I­­rakban uralkodó Baasz Párt he­lyi fegyveresei fenyegetéssel, ki­végzésekkel szorítják rá a bász­­rai lakosságot, hogy a hatalomért harcoljanak. Ugyancsak a The Daily Teleg­raph írta, hogy a lap megbízá­sából elkészített felmérés szerint érezhetően csökkent a háború tá­mogatottsága a brit közvélemény­ben. A hetente háromszor elvég­zett kutatások legújabb, tegnap közölt eredménye azt mutatta, hogy a lakosság 54 százaléka he­lyeselte a fegyveres beavatko­zást, 38 százalékuk ellenezte. A múlt csütörtökön 59:35 volt az arány a támogatók javára. Azok aránya, akik szerint a hadműve­letek jól vagy nagyon jól alakul­nak, 65 százalékra süllyedt az egy hete mért 84 százalékról. U­­gyanakkor 12 százalékról 34 szá­zalékra szélesedett azoknak a tá­bora, akik szerint a háború ros­­­szul vagy nagyon rosszul halad. Harckocsikról is indítottak rakétákat a bekerítést célzó hadművelet során 2003. április 1., kedd Kommentár Biz’ isten, megijedtem Wagner István wagneri@informmedia.ro Az egyik erdélyi magyar napilapban az egyik veretes erdélyi magyar értelmiségink - aki amúgy végképp nem nevezhető úgymond „Tőkés-pártinak", „reformosnak" stb. - az RMDSZ-ből kiábrándult értelmiségiekről ír, azt mondja, hogy a szervezetben egyre kevesebb az ilyen személyiség, s a még benne lévők is hamarosan kiábrándulhatnak belőle. Ijesztő... Az erdélyi magyar politikummal ellentétben az erdélyi magyar sajtóban szerencsére még létezik az „átjárhatóság", így a szerző több helyen is közölheti véleményét, s ha valakik össze is húzzák emiatt a szemöldöküket, ha le is szólnak egyik vagy másik szerkesztőségbe az egyik vagy másik erdélyi magyar kisbetűs Olümposz földhözragadt magasságából, több lapban is „átmegy" az egyes erdélyi magyar politikai események és folyamatok jó szándékú bírálata. Az sem meglepő, hogy ezen írások az egyre nagyobb aggodalom hangján fogal­mazódnak meg, s hogy az aggály oka éppen az eltávolodás. És nem úgy, hogy X. Y., a közösség számára fontos ember eltávolodik az egyik oldaltól, és a másik felé közelít, hanem úgy, hogy megcsömörlik az egésztől, és visszavonul, hagyja a fenébe az egészet. Sajnos nyugodtan túlléphetünk az értelmiségiek eltávolodása kérdésén, és ál­talánosíthatjuk azt: a mostani mindennapok közhangulata miatt nem az egyik szekértábor hízik a másik rovására, hanem mindkettő folyamatosan apad. Értelmiségiek hiányában pedig persze mindezt még nehezebb lesz or­vosolni - íme a legújabb erdélyi magyar ördö­gi kör diszkrét borzalma. Biz' isten megijedtem - de nem most, az em­lített elemzés olvastán, hanem már sokkal régebben. És azóta is félek. Magunktól. Röviden □ Lakossági fórum. 2003 április 4-én, pénteken 17 órától Székely Ervin parla­menti képviselő lakossági fórumot tart Nagyszalontán, a Magyar Házban. A honatya ismerteti az aktuális kül- és belpolitikai ese­ményeket, a parlament jogi bizottsága előtt lévő törvényekről és törvénytervezetekről nyújt felvilágosítást, illetve válaszol a lakosok által feltett kérdésekre. A szervezők mindenkit szeretettel várnak. □ Európai Európát! Az Európai Unió jövőjének alapelveiről tanácskozó testület, a Konvent elnöke azt javasolja, hogy a készülő európai alkotmány szövegébe foglal­janak egy olyan szakaszt, amely lényegében európai függetlenségi nyilatkozatnak tekinthető. „Fokozatosan el kellene jutni az EU-n belüli szolidaritás egy olyan szintjére - véli Valéry Giscard d’Estaing -, ahol vitás helyzetekben az unió, a közösség egészének szempontja elsőbbséget élvez. Nekünk Európát európaivá kell tennünk. Az EU nem függhet a tagállamok pillanatonként változó politikai irányvonalától, sem az egyes tagállamoknak az Amerikai Egyesült Államok részéről élvezett támogatásától.” A sokadik. Amerikai katonák vizs­gálják a bevetésre indulás után lezuhant A­­pache helikoptert, amelynek kétfős legénysé­ge megsebesült a balesetben. Valamivel koráb­ban a tengerészgyalogság egyik UH-1 Huey típusú helikoptere zuhant le, egyelőre isme­retlen okokból kifolyólag Dél-Irakban; akkor három katona meghalt és egy megsebesült.

Next