Bihari Napló, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)
2003-05-08 / 105. szám
2 Egy másképp vezetett liberális párt Kétnapos Bihar megyei, illetve nagyváradi tapasztalatairól és az általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (NLP) hatalmi törekvéseiről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Theodor Stolojan, aki alapvetően az maradt, aki tizenkét évvel ezelőtt is volt, mint miniszterelnök, gazdasági-pénzügyi szakember. Wagner István Az NLP vezérkara fél éve, a tisztújító kongresszus óta rendszeresen járja az országot: egyrészt a valós társadalmi-gazdasági problémák felmérése, másrészt a formáció helyi alakulatainak meglátogatása céljából. Stolojan tegnap elmondta, hogy huszonvalahány romániai megye felkeresése után döbbenten állapíthatja meg: a közúti infrastruktúra szempontjából Bihar a legrosszabb helyzetben van olyanban, ami még a folyamatos átmenetben élő Romániában is szégyenletes. „Világos, hogy komoly problémák vannak a prioritások megállapítása, az objektív forráselosztás terén” - fogalmazta meg a pártelnök azt, amit a bihariak hosszú évek óta saját bőrükön éreznek. A vendég protokollárisan udvarias szavai helyett Stolojan kritikával illette a megyeszékhely ügyeinek irányítóit is, elmondva: az a tény, hogy a központban számos kihasználatlan kereskedelmi helyiség látható, a helyhatóság privatizációellenességét bizonyítja. A megyét járva tovább erősödött benne az, ami természetesen rég megfogalmazódott, nevezetesen, hogy a romániai mezőgazdaság helyzete teljesen ellehetetlenült, s hogy a jelenlegi kormány ezen a téren sem képes jól körvonalazott fejlesztési stratégiát kidolgozni. Az NLP politikai tervei A megyei NLP-szervezettől Stolojan sokat vár a helyhatósági és a parlamenti választások tekintetében; mint mondta, Biharban a szabadelvűek az eddigieknél messze jobb eredményeket érhetnek el, és a magyar ajkú lakosságtól is szerezhetnek értékes voksokat. Országos szinten a liberálisok nem is mondhatnak egyebet, mint hogy a következő általános választások után ők akarnak kormányt alakítani - persze nem feltétlenül egyedül. Ilyen megközelítésben az NLP első embere elsősorban saját párttársait „fenyegette meg”, közölve, hogy azok el sem tudják képzelni, mi vár rájuk, ha az ő keze alatt kerülnek majd hatalmi pozíciókba. A politikus leszögezte, hogy ilyen esetben a szakértelem és az egyenes gerinc egyformán elengedhetetlen feltétele lesz egy felelős beosztás megszerzésének és megőrzésének. Az NLP-ben különben tavaly ősz óta több mint húsz szakértői bizottság dolgozik a különböző ágazati politikák kialakításán, egy leendő kormányprogram megalapozása érdekében. A jelenlegi tárcavezetőket kapásból rangsorolva Stolojan elmondta, hogy a legalacsonyabb szinten az egészségügyi, a tanügyi és a köztájékoztatási miniszter áll, utóbbit, Vasile Dancut pedig egyenesen a Szaddámrezsim tájékoztatási felelőséhez hasonlította, elmondva, hogy az SZDP-kormány egyre agresszívebb manipulációs technikákat alkalmaz, és már a különböző médiák nyílt fenyegetésétől sem riad vissza. Theodor Stolojan (középen) adott esetben államelnökjelölt is lehet Nem világos A felsőház jogi bizottsága a jövő héten kezdi vizsgálni az egyes szenátorok összeférhetetlenségi ügyeit, és a testület tagjainak össze kell állítaniuk egy „útmutatót” is a korrupcióellenes törvény alkalmazásáról. Az esetleges kifogásokról az alkotmánybíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság mondhat majd véleményt. A Képviselőház hasonló szakbizottságának is munkája akad az oly sokat vitatott jogszabály alkalmazása kapcsán: tagjainak egy hét alatt kell kidolgozniuk azt, hogy a törvény hatálya alá eső honatyák miként bizonyítják majd, hogy megszüntették összeférhetetlenségi helyzetüket. Az alsóház titkára rámutatott: a jogszabály alapján nem világos, hogy a hatvan nap elteltével az érintetteknek csupán egy nyilatkozatot kell tenniük helyzetük tisztázottságáról, vagy azt dokumentumokkal is kötelesek alátámasztani. POLITIKA Összeférhetetlenségek feloldása Május 5-én, hétfőn járt le az a határidő, ameddig a korrupcióellenes törvénycsomag előírásai szerint a parlamenti képviselőknek és a szenátoroknak le kellett tenniük az összeférhetetlenségi nyilatkozataikat. A hétfőig beérkezett dokumentumok összesítése alapján összesen 99 képviselőnek és 53 szenátornak (a képviselőház egyharmadának, illetve a szenátus felének) kell két hónapon belül eldöntenie, hogy a politikai-közéleti karrierjéhez ragaszkodik-e jobban, avagy a gazdasági életben keresi továbbra is a boldogulását, ugyanis a törvény szellemében a törvényhozói tevékenység nem fér össze az üzletivel. Érdekes módon több vezető politikus - köztük Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Valér Dorneanu, a képviselőház elnöke is - elzárkózott attól, hogy név szerint felsorolja az érintetteket, viszont ugyanazon a napon a Mediafax hírügynökség nyilvánosságra hozta az állítólagos teljes lajstromot, melynek hitelességét illetően bizonyos kételyek merültek fel, ugyanis néhány név vonatkozásában nem fedi teljes egészében a parlamenti nyilvántartásokat. Ami az RMDSZ-t illeti, mindössze négy képviselő (Antal István, Borbély László, Pécsi Ferenc és Vida Gyula) és öt szenátor (Frunda György, Pótő István, Seres Dénes, Szabó Károly és Verestóy Attila) neve került fel a hírügynökség által közölt összeférhetetlenségi listára. Mind a kilencen azt nyilatkozták a sajtónak, hogy inkább igazgatótanácsi tagságukról mondanak le, mint parlamenti tisztségükről. Vida Gyula most, a kormány kezdeményezte törvény életbelépése után is azt nyilatkozta, nem tartja szerencsésnek, hogy az összeférhetetlenségi kritériumokat a korrupciós törvénycsomagba foglalták be, annak ugyanis szerinte önálló jogszabályban, és a mostaninál sokkal differenciáltabb előírásokkal kellett volna napvilágot látnia. A kérdéskörrel kapcsolatban az RMDSZ elnöke egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a korrupció jelensége nem csak a politikai szférához kapcsolódik; a felszámolás érdekében szükség lenne az aktuális rendszer átfogó reformjára, hiszen az átláthatóság hiánya, a bürokrácia vagy az igazságszolgáltatási rendszer mind korrupciót eredményeznek. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke azt hangsúlyozta: az érintett honatyákat nem terheli felelősség, ugyanis a korrupcióellenes törvénycsomag életbelépéséig törvényes keretek között vehettek részt kereskedelmi társaságok igazgatótanácsában. Egy civil amerikai kerül Irak élére Az amerikai elnök bejelentette: Paul Bremert nevezte ki Irak legfőbb polgári kormányzójává, aki a felettese lesz Jay Garnernek, az amerikaiak által létrehozott iraki újjáépítési és segélyiroda (ORHA) vezetőjének. A Pentagon és az amerikai külügyi tárca között az iraki újjáépítés irányításáért folyó vetélkedésben a kinevezéssel az utóbbi kerekedett felül. A 61 éves Paul Bremer nagyköveti rangban a terrorizmus elleni harcot irányította Ronald Reagan elnöksége idején. A Pentagon az utolsó pillanatig remélte, hogy az elnök mégsem fogja őt kinevezni, és Jay Garner révén meghatározó szava lesz Irak újjáépítésében, a demokratikus kormányzás megteremtésében, Garner ugyanis a védelmi miniszter bizalmasának számít. Bremer kinevezése Colin Powell külügyminiszter személyes győzelme is Donald Rumsfeld védelmi tárcavezető felett. Nemzetközi megfigyelők szerint az ENSZ-ben és több európai országban várhatóan kedvezően fogadják, hogy Irakot mégis polgári személy fogja irányítani az átmeneti időben. George Bush Bremer megbízatását bejelentve dicsérte a nagykövetet, aki szavai szerint gazdag tapasztalatokkal rendelkezik, a tettek embere és a „kormány teljes áldásával” foglalhatja el tisztségét. Az eseményen jelen volt a „vesztes” Rumsfeld is. A katonai ügyekben ugyanakkor továbbra is Tommy Franks tábornok, az Irakban és a térségében állomásozó amerikai erők parancsnoka lesz az illetékes. Bremer kinevezését több mint egy héten át övezte bizonytalanság, a Fehér Ház hallgatott, és ez alatt az idő alatt a két miniszter több nyilatkozata is felfedte a két tárca közötti nézeteltéréseket Irak háború utáni igazgatásáról. Rumsfeld a minap meglehetősen szokatlan közleményben tudtul adta, hogy Jay Garner igazán kiemelkedő munkát végez a nemzet javára, s minden ellenkező értelmű sugalmazás egyszerűen „hazug és rosszindulatú”. A védelmi miniszter tömör nyilatkozatában azt is megjegyezte, hogy a Fehér Ház nem jelentett be más kinevezést. Bremer különben 23 évig állt diplomáciai szolgálatban. 1989-től a Henry Kissinger volt külügyminiszter tulajdonában lévő Kissinger Associates nemzetközi tanácsadó cégnél dolgozott. Otthon győzött az amerikai diplomácia. Paul Bremer (baloldalt) Bush elnökkel Juhász az USA-ban Elfogadhatatlan és ellentmond az ország érdekeinek az olyan magatartás, amely megakadályozza Magyarország részvételét az iraki békefenntartásban - jelentette ki Washingtonban Juhász Ferenc. A magyar honvédelmi miniszter külön találkozott az amerikai védelmi miniszterrel. Donald Rumsfeld köszönetet mondott a Magyar Köztársaságnak az iraki válság rendezésével kapcsolatos politikai szerepvállalásért, a kiszámítható, egyértelmű támogatásért és kiemelten a taszári bázis használatáért. Juhász felvetette, hogy hozzanak létre egy kétoldalú katonai bizottságot az együttműködés lehetőségeinek a feltárására, így a taszári bázis későbbi hasznosítására. „Magyarország érdekelt abban, hogy a taszári bázis működjön, új feladatokat kapjon, logisztikai vagy egészségügyi bázis lehetne, segítve az Európában állomásozó amerikai csapatok kiszolgálását, ellátását” - hangzott el. Irak kérdésében a magyar tárcavezető elmondta, hogy a kormány részt kíván venni egy zászlóalj telepítésével az iraki békefenntartásban, de hozzátette, hogy Magyarországon ez most belpolitikai gondot okoz. 2003. május 8., csütörtök Kommentár Jövőt fürkészni kötelező Wagner István Tipikusan romániai helyzetben találja magát az ember akkor is, ha megpróbál a létező belpolitikai alternatívákról gondolkodni. Egyrészt ugyanis a hideg is kirázza, ha azt a variánst vetíti előre, hogy a jelenlegi kormánypárt folytatja az általános választások után is, másrészt azonban az 1996-2000-es ciklus „megismétlésétől" is joggal fél. Persze azt sem lehet elfelejteni, hogy ez a „világ" is napról napra változik; ez már abból is kitetszik, hogy mennyire más ma a Nemzeti Liberális Párt központi vonalvezetése, mint teszem azt öt évvel ezelőtt. Persze ehhez kellett a legutóbbi választási sikertelenség és az azt követő, mondhatni kötelező újítás is. Leszámítva a koalíciós szempontból szóba nem is hozható Nagy-Románia Pártot, jelenleg a szabadelvűek állnak a legjobban az ellenzéki oldalon; persze nagyon sokat kell még nőniük ahhoz, hogy a lassan mindent a saját ellenőrzése alá vonó állampárt-SZDP-t megijeszthessék. És ez persze még mindig nem siker: egyedül nem is lesznek képesek azt megszorítani. Evidenciaként hat, hogy az NLP-nek a Demokrata Párt lehet az első számú partnere majd; a kérdés az, hogy a két alakulat köt-e majd választások előtti szövetséget, vagy sem. Erre a kérdésre Theodor Stolojan tegnap Váradon fölöttébb pragmatikusan válaszolt. Mint mondta, ez attól függ, hogy az NLP+DP többet jelent-e majd a választópolgárok számára, mint az NLP és a DP külön-külön. Az ügy egyszerűnek látszik: közvélemény-kutatásokat kell majd megrendelni, mondaná az ember. Ennél persze sokkal bonyolultabb minden, kezdve azzal, hogy a demokraták ki tudnak-e mászni saját válsághelyzetükből úgy, ahogy a liberálisok azt már megtették. Aztán kérdés, hogy milyen stratégiák léptethetők életbe, ha a parlamentiválasztás és az elnökválasztás időpontja nem esik majd egybe. És még van egy másik - számunkra sokkal nagyobb - kérdőjel is, ugyebár... Röviden □ Meghívó. Az RMDSZ nagyvárad-réti és nagyvárad-olaszi szervezetének közös szervezésében Nagyvárad a harmadik évezred kezdetén címmel kulturális témájú lakossági fórumra kerül sor ma délután 6 órától a nagyvárad-réti református templom alagsori termében. Meghívott vendégeink: Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, Kis Gábor, a városi Tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, Delorean Gyula és Orbán Mihály tanácsosok, valamint Hajdú Géza színművész. A fórum moderátora Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak . Igen a részvételre. A Képviselőház és a Szenátus tegnap közös ülésen fogadta el azt a határozatot, amelynek alapján Románia 2004 közepéig tevőlegesen részt fog venni az új afganisztáni hadsereg kialakításában és működőképessé tételében. Az államfő kérésére megszületett parlamenti jóváhagyás alapján 10 román tiszt, illetve 15 tiszthelyettes és műszakis indul hamarosan Afganisztánba, a „küldetés teljesítéséhez szükséges fegyverzettel, munícióval és technikai eszközökkel” felszerelve. Iliescu elnök a parlamenthez intézett levelében a nemzetközi műveletben való hazai részvételt a NATO-integráció szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek nevezte. Szabadulás: Elengedett iraki hadifogoly hagyja el az umm-kaszri tábort, több mint egy hónap után. Tegnap 150 iraki hadifogoly szabadult, a gyűjtőhelyek pedig annak függvényében fognak kiürülni, hogy milyen ütemben sikerül normalizálni a helyzetet a nyugati szövetségesek által elfoglalt országban.