Bihari Napló, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

2 Politikai vita, politikai eszközök Tegnapi számunkban röviden jeleztük, hogy politikai vita is zajlott a szombati SZKT-SZET közös ülésen, nagyjából a régi törésvonalak mentén, illetve a kisebbségi helyzetből adódó jog- és érdekér­vényesítési kihívások-vergődések kapcsán. Mint mindig, az alaphangot az elnök beszéde adta meg. Wagner István A nagyotmondás kísértete, a­­mely Markó Béla szerint bejár­ja Erdélyt, a fórum-mozgalomra vonatkozik: az ezeken a rendez­vényeken elhangzó javaslatokra, illetve arra, hogy a fórumok tör­ténelmi régiónk különböző meg­határozó magyar helyszínein szer­veződtek, s feltehetően fognak ezután is. A szónok konklúziója ebben a témakörben az volt, hogy az erdélyi magyar berkekben zaj­ló politikai vita lényege a „ter­vezni és cselekedni tudók” és a „romantikus mozgalmárok” ál­láspontja közötti különbségből adódik. Aztán a marxi ihletésű kísértetjárásos parafrázis kibő­víttetett, a kétségbevonhatatlan markói tisztánlátás révén meg­fogalmazódott: sok más kísértet is bejárja Erdélyt: a szegénységé, a rossz demográfiai mutatóké, az elvándorlásé, a gazdasági lema­radásé, aztán a visszaszerzett ja­vak elkótyavetyélésének kísérte­te, a politikai megosztottságé, az integrációs versenyben való vég­zetes (!) lemaradásé, a csonka és elavult anyanyelvű oktatási rend­szeré, és - mindezek következ­tében - a bizonytalan jövő kísér­tete egyaránt. Aztán jött az ered­mények és a további tennivalók listázása, végül pedig a következ­tetés, miszerint az egységbontás azért bűn, mert általa csökken vagy netalán meg is szűnik a ha­tékony politikai képviselet le­hetősége. Továbbá: azért kell az RMDSZ-en belüli sokszínűség, mert ez az együttmaradás feltétele. A régi jelek is kísértenek A belső ellenzék szombati pró­bálkozásai ugyanolyan sorsra ju­tottak, mint a régi SZKT-ban, és az új testület erőviszonyait lát­va ezen nem is volt amiért cso­dálkozni; a többségi módszerek azonban nem változtak, igaz, a sokszínűség szükségességét min­dig mindenki fennen hangoztat­ta is. A sokkal régebben kipattant ellentétek okára a vita során ta­lán Vekov Károly képviselő mu­tatott rá a legpontosabban, mi­kor azt mondta: „Azok közül, a­­kik ma itt politizálnak, senkinek sem célja a megosztás, és nem lennének »kettesek«, ha ők is odajuthatnának azokhoz az esz­közökhöz, amelyeket csak az »e­­gyesek« forgatnak az RMDSZ- ben.” A szombaton folytatott több­ségi gyakorlat pedig éppen ezt mutatta: például a Szabályzat­felügyelő Bizottságba beszavazott jelöltek is „pártállás” szerint, a többség mindent visz alapon ke­rültek kiválasztásra, nem beszél­ve az alelnöki tisztségekre való jelölések ügyéről, amelyről már beszámoltunk, s amely nem zá­rult még le. És ha már a parafrázisok ide­jét éljük, éljünk egy olyannal, a­­mi messze esik a kommunista kiáltvány Európát bejárt kísér­­tetétől: az előadás (the show) foly­tatódik, a vásárhelyi kultúrpa­lota nagytermében, és Erdély­­szerte egyaránt. Hogy muszáj-e (most) folytatódnia, az megint más kérdés. Markó Béla szövetségi (jobboldalt) és Kelemen Attila Maros megyei elnök Vár a NATO Türelmetlenül várja az É­­szak-atlanti Szövetség, hogy a jövő évi isztambuli csú­cson Románia teljes jogú tag­jává váljék - jelentette ki tegnap Bukarestben a NATO helyettes főtitkára. Edgard Buckley szerint az ország na­gyon erős szövetséges lesz, és fontos szerep hárul majd rá a régióban. A transzatlanti katonai szervezet szeptemberben le­köszönő magas rangú tiszt­ségviselője Geoana román külügyminiszterrel folytatott tárgyalást a fővárosban, és közölte: büszke arra, amit Romániával együtt tudott az elmúlt időszakban megvaló­sítani a katonai védelmi ter­vezés és operációs munka te­rén, elsősorban ami a hét új állammal történő bővítés elő­készítését illeti. POLITIKA KAPU) Az EMNT KT a törvénymódosításról Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) nevében Tőkés László tiszteletbeli elnök és Toró T. Tibor ügyvivő el­nök nyilatkozatot tettek közzé a státustörvény módosítása kapcsán. A dokumentum, miután fel­sorolja a módosítást megelőző akciókat a törvény tartalmának megtartása érdekében, megálla­pítja, hogy a megnyilatkozások semmi eredményre nem vezet­tek: sem a Magyar Állandó Érte­kezlet, sem a Magyar Országgyű­lés még csak figyelembe sem vet­te őket, illetve az RMDSZ hivata­los vezetősége sem volt kíváncsi „sem az EMNT KT, sem a népes erdélyi fórumok, sem a több tíz­ezernyi aláíró, sem a magyar fe­lekezetek híveinek százezreit kép­viselő egyházfők mértékadó ál­láspontjára”. A Nyilatkozat sze­rint: „A Markó Béla-féle vezető­ség (...) az erdélyi magyarság többségének véleményét semmi­be véve járult hozzá a MÁÉRT májusi tanácskozásán hozott, a­­lapvető nemzeti és határon túli magyar érdekeket sértő, törvény­­módosító határozataihoz. Ennek és más határon túli magyar ve­zetők elvtelen magatartásának tulajdoníthatóan vált lehetséges­sé, hogy Kovács László, az MSZP és a magyar külügy vezetője utóbb - valótlan módon - a tör­vénymódosítás 98 százalékos ha­táron túli támogatottságáról nyi­latkozzon”. Az EMNT KT a státustörvény módosítását a magyarság hatá­rokon átívelő újraegyesítésére i­­rányuló nemzetpolitika súlyos kudarcának ítéli, melyért szerin­te a Magyar Kormányt és a hoz­zá elvtelenül alkalmazkodó hatá­ron túli magyar szervezeteket súlyos felelősség terheli. A do­kumentum elítéli a MÁÉRT má­jusi ülésén részt vevő RMDSZ- vezetőket, különösen a záródoku­mentumot aláíró Markó Béla el­nököt, úgy ítélve meg, hogy nem­csak saját lelkiismeretük, hanem általában egész közösségünk e­­lőtt kell vállalniuk az erkölcsi és politikai felelősséget. Az aláírók megkereséssel fordulnak a Ma­gyar Kormányhoz, valamennyi magyarországi és határon túli­­ magyar­­ párthoz, az egyházak­hoz és civil szervezetekhez, hogy egyesült erővel törekedjenek a státustörvény, illetve az egész, önfeladásra hajló határon túli, össznemzeti politika gyökeres fe­lülvizsgálatára és megváltoztatá­sára. Fordulat történt volna a Közel-Keleten? A palesztinok tegnap átvették a biztonsági ellenőrzést a Gázai övezet é­­szaki részén, ahonnan az izraeli hadsereg vasárnap kivonult, azt köve­tően a különböző palesztin szervezetek tűzszünetet jelentettek be. Az izraeli kivonulás azt kö­vetően kezdődött meg, hogy va­sárnap este előbb két szélsőséges palesztin szervezet - a Hamász és az Iszlám Dzsihád majd né­hány órával később a Jasszer A­­rafat palesztin elnök vezette Fa­tah is bejelentette a tűzszünetet Izraellel. Az előbbi két szervezet három, a Fatah hat hónapra hir­detett feltételes fegyvernyugvást. Valamennyi alakulat a paleszti­nok elleni célzott támadások be­szüntetését, a palesztin területek blokádjának feloldását és a be­börtönzött palesztinok szabadon engedését szabta feltételként. A szélsőségesek az izraeli megszál­lás megszüntetésére, míg a Fa­tah a palesztin állam létrehozá­sára szólított fel a Gázai övezet­ben és Ciszjordániában. Izrael különben hűvösen fogadta a be­jelentéseket, és Szilvan Salom külügyminiszter közölte: továb­bi erőszakos cselekményektől tart. A lépések mindazonáltal át­törésnek minősíthetőek a 2000 szeptemberétől kiújult erőszak­tól terhes izraeli-palesztin vi­szonyban, és mindkettő megfelel az amerikai közvetítéssel gyakor­latba iktatandó nemzetközi bé­ketervnek. Mahmúd Abbász pa­lesztin miniszterelnök üdvözölte a fegyveres csoportok tűzszüneti bejelentését, ugyanakkor fontos­nak nevezte, hogy a palesztinok soraiban megőrizzék az egységet, és úgy vélte, ennek érdekében további párbeszédre van szük­ség. A palesztin tűzszünet és az iz­raeli kivonulás elősegítheti az erőszak csökkenését az elvben autonóm palesztin területeken, mindazonáltal vasárnap is tör­tént egy fegyveres incidens a cisz­­jordániai Hebron közelében, egy másik pedig Dzsenínnél. Egy palesztin biztonsági tiszt (baloldalt) izraeli katonával parolázik Ez kell nekik? „Hihetetlen, hogy Szlová­kia ellentörvénnyel akarja megakadályozni az ország polgárainak egy részét ab­ban, hogy Magyarországtól támogatást kapjanak, amiért magyar iskolába járatják a gyermekeiket” - írta a SME című szlovák lap tegnapi szá­mában Miroslav Kusy szlo­vák politológus. Megfigyelők szerint Kusy az egyetlen szlo­vák közéleti szereplő, aki következetesen védelmébe ve­szi a magyar jogszabály szán­dékát, és publikációk, nyi­latkozatok sorában bírálja a kedvezménytörvényt mere­ven elutasító hivatalos szlo­vák szemléletet. Mint írja, ez a pénz a magyar adófizetők pénze, tehát rájuk tartozik, hogy mire költik. Kusy nem látja ésszerű okát a szlovák kormány elutasító magatar­tásának. „Ha a magyaroké­nál sokkal kisebb lélekszá­mú szlovákiai németek sok­kal több pénzt kaphatnak a német kormánytól, akkor a magyarok ugyan miért ne kaphatnának Budapesttől?” - kérdezi. „Egyébként pedig­ igaz, hogy a felvidéki magyar közösség tagjai szlovák állam­polgárok, de ezen túlmenően ők a magyar nemzet része is” - szögezte le a politológus. 2003. július 1., kedd Röviden □ Egyre keményebben, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) - mint a közvélemény-kutatások szerinti legnagyobb demokratikus ellenzéki erő - egyre hevesebben bírálja Adrian Nastasét és hatalmi alakulatát, és következésképpen egyre kevésbé számol az­zal a korábbi saját felvetésével, hogy a jövő évi általános választások után esetleg együtt kormányozzon majd a Szociáldemokrata Párt­tal (SZDP). Persze a reakció sem hiányzik: az SZDP egyik alelnöke, Dan Ioan Popescu mi­niszter szerint a szabadelvűek kirohanásai csupán saját „kétségbeesetten zaklatott” állapo­tuk számlájára írhatóak. □ Szabad állami sajtó: Egyfaj­ta tűzszünet állt be tegnap a munkáspárti brit kormány és a BBC között, miután mindkét fél ultimátumokkal és perrel fenyegette meg a másikat az iraki hírszerzési anyagok kor­mányzati kezelési módjának ügyében kirob­bant, eddig példátlan médiaháborúban. A teg­napi The Times értesülése szerint a brit állami tévé- és rádióvállalat - miközben folytatja a kormány ellen kilátásba helyezett rágalmazási per aktív jogi előkészítését - arra készül, hogy független döntőbíró közbenjárását ajánlja fel a kormánynak, elkerülendő a kapcsolatokban további súlyos károkat okozó és igen drága nyilvános bírósági procedúrát. □ Zászló pár évre. Piros-kék-fehér trikolór lesz Szerbia és Montenegró állami zászlaja. A délszláv államunió zászlaja a két tagköztársaság lobogójának színátlagolásával jön létre. Szerbia, illetve Montenegró zászlaja szinte egyforma: piros-kék-fehér trikolórja van mindkét tagköztársaságnak, azzal a különb­séggel, hogy a szerbiai lobogó sötétkék, a mon­tenegrói pedig égszínkék. Kézenfekvő, hogy a két köztársaság alkotta államközösség zászlaja is piros-kék-fehér lesz­­ azzal, hogy a középső csíknak a két kék árnyalat közötti színe lesz. Az is világos ugyanakkor, hogy a régi Jugo­szlávia ezen utolsó szövetség-maradványa is igen rövid életű lesz. Kovács maga tárgyalna Magyarország kész kétoldalú tárgyalásokat folytatni a szomszédos országokkal a ked­vezménytörvény alkalmazásáról, ezért javasol­ja, hogy külügyminiszteri szintű tárgyalásokat rendezzenek e kérdésben - mondta Kovács Lász­ló tegnap Budapesten. A magyar külügyminisz­ter Rolf Ekeusszal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főmegbízottjával tar­tott megbeszélését követően elmondta: a román-magyar vegyes bizottság miniszteri szintű ülése július 18-án Bukarestben lesz. A jogszabály módosításával kapcsolatosan úgy fo­galmazott: a korábbi státustörvényből ked­vezménytörvény lett, és a különbség nem a kedvezmények mértékében van, nem is a ked­vezményezettek körében, hanem az alkal­mazhatóságban. Letartóztatások Irakban. Nagyszabású szárazföldi akciót indítottak az amerikai erők az iraki ellenállás megtöré­sére. A Sivatagi Csörgőkígyó fedőnevű had­művelet célja megállítani az amerikaiak el­leni támadássorozatot, és elfogni Szaddám Huszein bukott iraki elnök rendszerének még szökésben lévő vezetőit, illetve termé­szetesen Szaddámot magát.

Next