Bihari Napló, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-01 / 152. szám
. ...........................HÁPIÚ........................... Elmarad a Markó-Tőkés csúcs Hiába harangozták be, hogy hosszú idő után épp Nagyváradon ül tárgyalóasztalhoz Markó Béla és Tőkés László, a találkozóból nem lesz semmi. Abszurd módon szervezték ugyanis. Szeghalmi Örs Már a hivatalos programba is bekerült, az RMDSZ országszerte meg is reklámozta, mégsem jön össze: a tervekkel ellentétben most sem találkozik Markó Béla és Tőkés László. Mint ismeretes, a két személyiség hosszabb ideje nem egyeztetett, még a tárgyalások helyszínéről sem tudnak egyezségre jutni. Markó Béla RMDSZ- elnök, kormányfőhelyettes mára Létavértesre hivatalos egy rendezvényre, s Margittára, valamint Nagyváradra is ellátogat. A Bihar megyei RMDSZ-esek egyúttal meg akartak szervezni neki egy váradi találkozót Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Szerda este még biztosnak mondták a találkozót, tegnap délelőtt azonban már arról értesültünk, hogy ilyesmiről szó sincs. Meglátások Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei honatyája is a szervezők között volt. Tegnap megkerestük, s lapunknak elmondta: tőlünk értesült a találkozó meghiúsulásáról, és sajnálja. Hozzátette: „Mi már kedden felkértük a püspök urat a találkozóra. Igaz, nem tudatta, hogy ráér, de mi biztosra vettük. Ha tárgyalni akart volna, akkor ugyanis szakít időt erre. Ezek után nem kell azt mondani, hogy részünkről nem volt meg a készség.” Tőkés Lászlót is kerestük, aki lapunknak elmondta: ő is sajnálja. Kifejtette: „Igaz, hogy megkerestek, de én már akkor, jó előre tudattam, hogy másik időpontot kellene találnunk, mert most Arad megyében leszek egyházi rendezvényen. Ők azonban meg sem várták a válaszomat, máris szétkürtölték, hogy ekkor még ekkor találkozó lesz. Én továbbra is híve vagyok az egyeztetéseknek, de ahhoz az kell, hogy mindkét félnek megfelelő legyen az időpont és jó legyen a szervezés.” Tőkés László egyébként azt tudatta, hogy távolléte esetére az egyházkerületbeli munkatársait felhatalmazta arra, hogy fogadják Markó Bélát a váradi székházban és tárgyaljanak vele. Értesüléseink szerint azonban Markó már nem hajlandó váradi látogatása során felkeresni az egyházkerületi székházat. Megint nem jön össze: Tőkés László és Markó Béla újra elbeszél egymás mellett Elviszik az aranyunkat A román vámosok nem tudják ellenőrizni, mennyi aranyat visz ki az országból a Transgold. Az elsősorban Svájcba exportált, a Transgold által kitermelt aranyat titkos áron és ismeretlen mennyiségben szállítják ki az országból. Az egyedüli romániai aranykitermelő, a nagybányai Transgold teljes termelését külföldre exportálja, de a vámosok nem tudják ellenőrizni az üzletet, mert nincsenek eszközeik az arany- és ezüstötvözet aránymeghatározására. Aranyárak Az exportált DORE ötvözet elvileg körülbelül 20% aranyat tartalmazhat. Minthogy a Transgold csak külföldön forgalmaz aranyat, a vámosok meg tanácstalanok, a román állam csak a beszolgáltatott arany alapján mérheti fel, mennyi aranyat termel a cég, amelynek kötelezettsége, hogy a kitermelt arany felét az államnak adja. Románia évi 12 tonna aranyat importál, főleg ékszer formájában, elsősorban Törökországból és Olaszországból, ahonnan a kereskedők 10 dollár és 10 euró közötti áron szerzik be grammját. Az eladási ár 475 ezer lej körül van. Szállítás: ellenőrizni lehetetlen ország-világ Törvénytelen a sztrájk! A Fellebbviteli Bíróság törvénytelennek nyilvánította a mozdonyvezetők 23 napja tartó sztrájkját Albert Ferenc A mozdonyvezetők június nyolcadikén léptek sztrájkba 10,7 százalékos fizetésemelést és havi 20 étkezési jegyet követelve. A CFR vezetősége háromszor kérte a sztrájk törvénytelennek nyilvánítását, de kétszer sikertelenül. Legutóbb e hónap 13-án döntött úgy a Bukaresti Törvényszék, hogy törvényes a sztrájk. Ezt a döntést fellebbezte meg a vezetőség a Fellebbviteli Bíróságon, mely tökön törvénytelennek ítélte a tiltakozást. A sztrájkot be kell szüntetni, mivel a döntés végleges. A CFR személy- és áruszállítási részlegének vezetősége fellebbezéskor arra hivatkozott, hogy a sztrájk veszélyezteti a vasút biztonságát, és a sztrájkolók nem biztosítják a törvény szabta egyharmados szolgáltatást. A CFR vezetősége a sztrájk felfüggesztésével is próbálkozott kétszer. Először június 8- án, de akkor nem jártak sikerrel, majd 22-én, amikor a többi szakszervezet is csatlakozott a mozdonyvezetők tiltakozásához. Második alkalommal sikerült elérniük az újonnan csatlakozók sztrájkjának felfüggesztését, de a mozdonyvezetőkét nem. A vezetőség azzal fenyegetőzött, hogy megfizetteti a szakszervezeti vezetőkkel a keletkezett kárt, amit már két hét sztrájk után 300 milliárd lejre becsültek. Indulhatnak? „Az autonómiát felvizezik, álautonómiát akarnak" Interjút adott lapcsoportunk egyik szatmári képviselőjének a romániai magyar nemzeti közösséggel kapcsolatos általánosságokról Tőkésászló. Ezt a beszélgetést közöljük az alábbiakban. Elek György - Miként értékeli a magyar kisebbség jelenlegi helyzetét? - A kommunista politikai örökséget folytatja a mai Románia, amikor is csúcsteljesítménynek minősíthetjük, hogy másfél évtizeddel a rendszerváltozás után még mindig csak az ingatlan-visszaszolgáltatások legelején vagyunk. Románia az egész világot megtölti azzal, hogy megérdemli, hogy bejusson az EU-ba, a NATO-ba, közben még sehol semmi. Ezt a politikát kell elsősorban leleplezni, erre vállalkoztak az erdélyi történelmi egyházak, kiegészülve a román görög katolikusokkal, a szász evangélikusokkal és a bánsági román ortodoxokkal, akik közösen írták alá, hogy nem szabad diszkriminációt alkalmazni a kisebbségekkel szemben. Sajnálatos, hogy kétfrontos harcot kell folytatnunk, mert a hivatalos képviseletünk sorozatosan megalkuszik, behajlik a román hatalomnak. Nekünk még velük szemben is ki kell vívnunk az igazunkat, nemcsak a román hatalommal szemben, amelyiknek az RMDSZ most szerves része. Amikor mi eredményeket érünk el, az RMDSZ rögtön támogat bennünket, de sohasem előtte. Áldemokrácia - Miként áll az autonómia ügye ma? - Az autonómiát felvizezik, álautonómiát akarnak, úgy, ahogy Romániában áldemokrácia, azaz sajátos román demokrácia van. Egy sajátos román kisebbségi jogi gondolkozás koordinátái között kell nézni azt az autonómiának csúfolt kisebbségvédelmi törvénytervezetet is, amelyet az RMDSZ készített elő, és azt a parlament elé küldte jóváhagyásra. - Mit vár az új magyar köztársasági elnöktől? - Mádl Ferenc után nehezen képzelhető el, hogy bármelyik magyar elnök is visszafelé lépjen. Ráadásul Sólyom Lászlót nem úgy ismerjük, mint aki ezt tenné. Minden okunk megvan rá, hogy bizakodva nézzünk Sólyom László elnöksége elé. A Partiumról - Szűkebb térségünk, a Partium mire számíthat? - Az utóbbi tizenöt év alatt sem tudtunk leszokni arról, hogy mindig más tényezőktől, más körülményektől és feltételektől függött a mi demokratikus akaratunk megvalósítása, így állunk például az egyetem építésének ügyével is. Kemény harcok során sikerült elérni azt, hogy Nagyváradon létrejöjjön a Partiumi Keresztény Egyetem. A debreceni regionális értekezleten komoly szinten vetődött fel az egyetem bővítésének ügye, amit támogat a romániai magyar felsőoktatási tanács és a debreceni egyetem is. Nagyváradon az agrár szak bevezetéséről van szó és a különböző oktatási formák kiterjesztéséről Szatmárnémetiben. Szatmárnémeti Nagyvárad mellett a Partium második szellemi és lelki közponjává válik. Tőkés Lászlónak határozott meglátásai vannak sok ügyről 2005. július 1., péntek Röviden □ Üzlet. A német E.ON bejelentése szerint lezárta a Distrigaz Nord gázszolgáltató többségi átvételét. Az ügylet 303 millió euró értékű. A német cég az E.ON Ruhrgas révén eredetileg a román gázszolgáltató 30 százalékát vásárolta fel 125 millió euróért, és az egyidejű 178 millió eurós tőkeemeléssel részesedését 51 százalékra növelte. A Distrigaz Nord évi 4,6 milliárd köbméter földgázt ad el összesen 17 ezer kilométeres vezetékrendszerén. A cég - amelynek több mint 9 ezer alkalmazottja van - mintegy 10 millió embert lát el gázzal Románia északi részén. □ Előny: Változatlanul tartja a teljes magyarországi népesség körében a Fidesz tízszázalékos előnyét az MSZP-vel szemben - jelentette a Gallup. A legnagyobb magyar ellenzéki pártot a megkérdezettek 29 százaléka támogatja, az MSZP-t 19, az SZDSZ-t és az MDF-et 2-2 százalék. A biztos szavazó pártválasztók között még tetemesebb a fiatal demokraták előnye: 51 százalékos támogatottságukkal szemben a szocialisták ebben a körben csak 36 százalékot tudhatnak maguk mögött, míg az SZDSZ 4, az MDF 3 százalékon áll. A közvélemény-kutató adatai szerint a Gyurcsány-kormány hivatali ideje alatt soha nem volt ilyen alacsony a kormányfőben bízók, a vele elégedettek aránya, mint most. □ Változtatás: Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) megváltoztatta a korhatáros filmek esetében használt tévés jelzéseket. A cél az volt, hogy a jel filmnézés közben minél kevésbé zavarja a nézőket, ezért egyszerűsítették őket (színes körök helyett vékony, fehér körben fehér szám az új jel). Ugyanakkor a testület bevezette a rejtett kamera jelzésére szolgáló ikont is, amely ezután szintén kötelezően meg kell jelenjen a képernyő jobb alsó sarkában. Front: Politikai frontot hozott létre az iraki felkelők képviseletére az iraki átmeneti kormány egyik volt minisztere. A kettős, iraki-amerikai állampolgárságú, szunnita arab politikus követelte, hogy állítsák össze a megszálló amerikai csapatok kivonásának menetrendjét. Az amerikaiak a hét végén ismerték el, hogy titokban tárgyaltak több iraki lázadószervezet képviselőivel. A katonaság vége 2007. január elsejétől megszűn kötelező katonai szolgálat, hadsereg önkéntességi alapon működni - közölte tegnapi tájékoztatón Teodor Atanas honvédelmi miniszter. Az Aj sorozás 2006 októberében - az egyéves szolgálat, és 2006 júniusában csökkentett időtartamú katonai szolgáló esetében. Teodor Atanasiu azt is közöli hogy a honvédelmi szaktárca 2004-től rendez sorozást a tengerészet kötelék a idei év végétől pedig a légierőnél is nik a sorozás. A miniszter elmondta:Jri mozgósítás vagy ostromállapot eseti katonai szolgálat kötelezővé válik mint O életévét betöltött férfi számára. A tny_ tervezetet a kormány elé terjesztett a parlament az idei év végéig elfogat3-