Bihari Napló, 2005. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

2005-09-01 / 205. szám

ORSZAG-VILAG mm Emil Boc demokrata pártelnök közvetített abban, hogy a szál­lításügyi tárcavezető és az amerikai Bechtel vállalat képviselői tegnap találkozhas­sanak és tárgyaljanak a Brassó-Bors autópálya kap­csán. Tárgyalóbizottság ala­kult, amely a pénzügyi tárca, a számvevőszék képviselőiből, ügyészekből áll, mivel a szerződés jogi vetületeit az előző kormány nem tisztázta - jelentette ki Boc. Szerinte a ki­fizetések kapcsán merülnek fel gondok, mivel a munkálatok árát magában foglaló kiegészítő irat nem jutott el a kormány­hoz. Illegális volt „A PSD nem fizetett egyet­len centet sem az autópálya­építési munkálatokért, mivel illegális volt az egész szer­ződés. Amíg tisztázódnak a ki­fizetéshez kötődő dolgok, addig senki nem tud fizetni” - ma­gyarázta a demokrata pártel­nök. Mint ismert, a Bechtel le­állt a munkálatokkal. Az ame­rikai vállalattal még akkor egyezett meg a PSD, amikor ez a párt volt hatalmon, s egyes elemzések szerint az egyezség törvénytelen volt, egyes pártka­tonák és vállalkozók meggazda­godását célozta leginkább. Ezért is óvatosabb a vállalattal és a projekttel az új hatalom. A Bechtel most is előre kérne pénzt, évente legalább 300 mil­lió eurót, hogy folytassa a mun­kát, ami igencsak furcsa... Egyébként az észak-erdélyi autópálya munkálatainak júni­usi leállítása után meghiúsul­hat a dél-erdélyi sztráda meg­építésének terve is. Teljesen leszakadunk Európától? A PSD-s kapcsolatokkal vádolt Bechtel abbahagyta a sztráda építését, mert az új hatalom ke­vesebb pénzt pumpál bele. Lehet, hogy a másik autópálya is elkerüli majd Romániát... Viszonylag lassan haladtak a Bechtel-munkálatok eddig is, de most teljesen leálltak Váltások a követeknél Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kérte Ro­mánia nagyköveteitől és főkonzuljaitól, hogy folya­matosan foglalkozzanak a romániai vendégmunká­sok helyzetével, büntesse­nek minden korrupciót a közönségszolgálattal meg­bízott egységekben, és mondjanak le a kommu­nizmusból átmentett szo­kásokról és a közigazga­tási bikkfanyelvről. Ezzel párhuzamosan u­­gyanakkor az a hír került nyilvánosságra tegnapelőtt, hogy pár hónapon belül Románia összes nagyköve­tét lecserélik, mert nem vé­gezték hatékonyan a mun­kájukat. Botrány: Markó és a szekusdosszié Arról számol be egy lap, hogy áttanulmányozta Markó Béla szekus­­dossziéjának egy részét, és érdekességekre lelt. Az érintett cáfol. Vihart kavart, hogy a bukares­ti Cotidianul napilap részleteket közöl Markó Béla RMDSZ-elnök szekusdossziéjából. Többek kö­zött azt is megírja a lap, hogy Markó dossziéját először nem akarta kiadni, majd csak hiá­nyosan adta ki a volt román tit­kosszolgálati archívumot felü­gyelő szervezet (CNSAS). A vé­gül megszerzett Markó-dosszié tartalmaz egy 1983-as jegyzéket, melyben egy belügyi engedélyt kért feletteseitől arra, hogy Markó Béla költő, a marosvásár­helyi Igaz Szó szerkesztője és a Román Kommunista Párt tagja „támogathassa (a titkosszolgála­tot) olyan, a környezetében élő személyek álláspontjáról, akik­ről negatív megnyilvánulások érkeztek”... Ioan Grama kapi­tány szerint Markó „megerő­sítette, hogy ha törvénybe ütköző vagy nem megfelelő szel­lemiséget kiváltó problémák jut­nak tudomására, informálni fog”. A mostani újságcikkből az de­rül ki, hogy Markó feltehetőleg szóbeli beleegyezést adott a tit­kosszolgálattal való együttmű­ködésre, de írásos, illetve aláírt kötelezvényt a lap nem idéz. Markó reakciója „Ugyan mint elvet nem he­lyeslem, vagyis azt, hogy bárki belenézhet a szekusdossziékba, de nem utasítottam volna vis­­­sza, hogy a Cotidianul újságíró­jának rendelkezésére bocsássam a teljes dossziét, minthogy ma­gam is kikértem. Annál is in­kább, mert a dokumentumok visszaigazolják azt, ami valóban történt, és elmondhatom, itt nincs semmi szégyellnivalóm” - nyilatkozta a sztori kapcsán Markó Béla. Cáfol Csendes Lász­ló, a CNAS RMDSZ-es tagja is, aki szerint a cikk támadásnak minősíthető és nem állja meg a helyét. Markó Béla Folytatjuk a magánszemélyeket illető különféle hitelkonstrukciók bemutatását. A kamatok a maximális futamidőre vannak megadva. A hitel futamideje A hitel összege Kamat Román Fejlesztési Bank (BRD) Változó Fix max. 5 év 1000-165.000 RON 21% 13,5% max. 6 év Renault/Nissan 1000-165.000 RON 21% 14% max. 7 év/Dacia Logan 1000-37.000 RON 12,9% Transilvania Bank Kamat max. 5 év 1500-40.000 euró=lej 12,5% Raiffeisen Bank max. 5 év 2000-75.000 euró=lej 19% Banc Post max. 5 év max. 25.000 USD=lej 26,5% CEC Változó Fix max. 7 év az autó értékének 75%-a 19% 17% BCR max. 7 év max. 30.000 euró=lej 20% 17% Hitelek autóvásárláshoz valutában Javulóban A külföldi tőkebefektetések értéke az első félévben meg­közelítette a másfél milliárd eurót: az országba érkező 1,48 milliárd eurós tőke 15 száza­lékkal volt több, mint az el­múlt év hasonló időszakában, közölte a Román Nemzeti Bank. Júniusban 531 millió euró volt a beérkező külföldi tőke volumene, vagyis lényegesen nagyobb összegek érkeztek, mint egy évvel korábban. A portfolió-befektetések ér­téke is meghaladta az 536 mil­lió eurót az első hat hónap­ban, míg a tavaly az első fél­évben 117 millió eurós tőkeki­áramlásról beszélhetünk ezen a téren. A külföldi tőkével működő cégeknek júniusig 890 millió euró volt a tőkeemelés értéke. Csak a nyár első hónapjá­ban 1053 új céget jegyeztek be külföldi tőkeapporttal, köztük 235-öt olaszok alapítottak. Az idei évre a tavalyit majdnem elérő tőkeimportra, 3,2-3,8 milliárd euróra számí­tanak, ami enyhítheti a folyó fizetési mérleg hiányát. A privatizációs bevételek is nagymértékben járulhatnak hozzá a bővüléshez: az idén két jelentős privatizációs ügy­let lezárása várható, az ország első és negyedik legnagyobb bankjának, a Román Kereske­delmi Banknak (BCR) és a Ta­karék- és Letéti Pénztárnak (CEC) az értékesítése. 2005. szeptember., csütörtök Röviden □ Fenyeget a PSD. Újabb bizalmat­lansági indítványon dolgozik a PSD - jelentet­te ki Mircea Geoana pártelnök. Adrian Nas­­tase ügyvezető pártelnök hozzátette: azon is ügyködnek, hogy valami módon felfüggesszék hivatalából Traian Basescu államfőt. Ugyanak­kor Cristian Diaconescu, a PSD szóvivője kö­zölte: pártja a radikálisabb intézkedések lehetőségét is figyelembe veszi. □ Eltitkolják?! Egyelőre nem érkezett meg a magyarországi kormányfőhöz a nem­zetbiztonsági államtitkártól az az írásbeli tájé­koztató, amelyet Gyurcsány Ferenc kért a Szatmári családot érintő kémtörténetről, kö­zölte a kormányszóvivő. László Boglár ráadá­sul megjegyezte: tekintettel arra, hogy az ügy az államtitok kategóriájába tartozna, nem ígé­ri, hogy beszámolhat a jövőben a tájékoztatás tartalmáról... Ugyanakkor a szóvivő cáfolta azt az információt, amely szerint Gyurcsány Ferenc egy háttérbeszélgetésen már idén márciusban beszélt volna erről az ügyről. □ Tart a mentés. A kormányzati tá­mogatások mellett hazai és anyaországi civil és egyházi szervezetek adományai érkeznek folyamatosan Udvarhelyszékre. Közben lassan kezd helyreállni a rend Székelyudvarhely leg­nagyobb károkat szenvedő, szombatfalvi vá­rosrészében. □ Vizsgálják. Francia kriminalisztikai szakértők számára készít pszichiátriai jelen­tést a romániai Ia§i környéki kórház annak a román nőnek, Lumini^a Solcannak az elmeálla­potáról, aki nemrég meggyilkolta a Taizéi Kö­zösség alapítóját. A Socola Pszichiátriai Egy tem­i Kórház illetékesei össze is állítottak egy jelentést Luminita Solcan „kórtörténetéről'­. Ez sokat nyom majd a latban a francia nyomc szempontjából, hiszen ezen múlik, hogy tuda­tos gyilkosként, vagy elmebetegként kezeli-e Lumini^át az igazságszolgáltatás. Drága gyarmatosítás, az iraki háború többe kerül havonta az Egyesült Ál­lamoknak, mint a vietnami a múlt század hat­vanas, hetvenes éveiben - tartalmazza egy szerdán nyilvánosságra hozott jelentés. A Po­litikai Tanulmányok és a Fókuszban a Külpo­litika elnevezésű intézetek által kiadott tanul­mány szerint az iraki háború költségei elérik az 5,6 milliárd dollárt havonta. Ez napi bon­tásban 186 millió dollárt jelent. A vietnami háború hadműveleti költsége a háború nyolc évén keresztül, figyelembe véve az infláció mértékét, havi 5,1 milliárd dollár volt. Megfigyelő lesz a PD Az Európai Néppárt (EPP) bővítési és tagsági munkacsoportja hét eleji brüsszeli ülésének kiemelkedő napirendi pontját két román politi­kai alakulat, a Demokrata Párt (PD) és Konzer­vatív Párt (PC - volt Humanista Párt) idén le­adott tagsági kérelmének elbírálása képezte. Mindkét alakulat a 2004-es választások után váltott ideológiát, és a szociáldemokrata he­lyett konzervatív, kereszténydemokrata értéke­ket kíván képviselni. A munkacsoport döntése tulajdonképpen ajánlás, amely az Európai Nép­párt Állandó Bürója elé kerül. Eszerint javasol­ják, hogy a Demokrata Párt kapjon megfigyelői státust az európai politikai alakulatban. Ugyan­akkor felkérik a Demokrata Pártot, hogy ala­kítson ki szoros együttműködést a már tagsági státust kapott politikai pártokkal és szerveze­tekkel, vagyis a Kereszténydemokrata Nép­párttal (PPCD - volt Kereszténydemokrata Pa­rasztpárt) és az RMDSZ-szel. A PC tagfelvételi kérelmét viszont a munkacsoport nem javasol­ja elfogadásra. Az indokok között szerepel töb­bek között az is, hogy az alakulat még soha nem indult önállóan egy választáson.

Next