Bihari Napló, 2005. október (16. évfolyam, 231-256. szám)
2005-10-01 / 231. szám
ORSZÁG-VILÁG Szeghalmi Örs Megkezdődött a kisebbségi törvény tervezetének a vitája a Szenátusban. Mint jeleztük, a tervezet majdnem átment vita nélkül, ugyanis 45 napig nem tárgyalt róla a felsőház, és így automatikusan elfogadottnak kellett volna tekinteni. A 45. napon azonban a PSD javaslatára a Szenátus úgy döntött, meghosszabbítja a határidőt, és ezt követően gyorsan meg is nyitották a vitát a tervezetről. Külön érdekesség, hogy a PSD elnöke, Mircea Geoana azt tudatta: szerintük azért kell a parlamenti vita, „hogy törölni lehessen a tervezetből a túlzásokat, az EU-normákban sem szereplő túlkapásokat”. Ezzel szemben - mint emlékezetes - számos romániai magyar szervezet és személyiség bírálta az RMDSZ kisebbségitörvény-tervezetét, azt hangoztatva, hogy abban nemhogy túlzások nem szerepelnek, de kifejezetten túl kevés jogot írna elő a kisebbségek számára. Pounescu elküldött... Mindenesetre a vita első napjaiban nacionalista-soviniszta sértegetéseket kell visszautasítaniuk a Szenátusban az RMDSZ képviselőinek. A támadások a volt szövetségestől, a PSD-től, valamint a PRM-től jönnek. A fő szónokok mind régről ismert sötét figurák: Adrian Paunescu, Mircea Geoana, Gheorghe Funar, Ion Iliescu. Paunescu például szózatában visszaküldte a magyarságot Ázsia mélyére, Funar meg azt állította, hogy a jogszabály hatálybalépése meggátolja majd Románia európai uniós csatlakozását. Eközben a jogszabályról tájékozódott Bukarestben Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa. A PNL és a PD arról tájékoztatta a vendéget, hogy szerintük „a tervezet jó, és nyilván nemcsak a magyarságnak, hanem az összes kisebbségnek szól”. Információink szerint egyébként a PSD (és az őt támogató PRM) nemcsak e témában vadult be. A Mircea Geoana vezette párt ahol csak lehet, keresztbe tesz az RMDSZ- nek, az összes szakbizottsági vita során, arra játszik, hogy bármilyen javaslatot is tesz az utóbbi tömörülés, azt eleve elvessék. Nem nyújthatják Tegnap Pető István szenátor Bukarestből lapunknak elmondta: „Hát igen, még most is látszik a PSD-n a sértődöttség, amiért az RMDSZ átállt a mostani kormánypártokhoz. A PSD-n belül is létezik amúgy a szélsőséges vonulat. Ők majdnem úgy beszélnek már, mint a Nagy-Románia Párt.” Pete egyébként arra számít, hogy e témában a PSD nem fogja lassítani a Szenátus munkáját, hanem csak az a célja, hogy gyorsan megcsonkítsák a tervezetet, így 3-4 héten belül befejeződhet a kisebbségi törvény tervezetének a vitája. Amennyiben ugyanis a PSD által elért hosszabbított határidőn (vagyis 15 munkanapon) is túlnyúlna a vita, akkor a jogszabály megint automatikusan elfogadottnak lenne tekinthető... Boncolják a kisebbségi törvényt Heves támadásokat intéz volt szövetségese, az RMDSZ ellen a PSD. Most a kisebbségi törvény tervezete kapcsán vadul Geoana alakulata, de más ügyekben is igyekszik keresztbe tenni. Mircea Geoana PSD-elnök a választások előtti váradi kampányútján: ők ekkor még nem támadták az RMDSZ-t., Politikai pletyka: valaki itt hazudik Nastase újabb bombasztikusnak szánt bejelentésekkel állt a közvélemény elé, Boc viszont cáfolja az egészet. Pedig kivételesen nem is lenne olyan rossz, ha igaza lenne Nastasénak... Azt állítja Adrian Nastase, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnöke, hogy Emil Boc PD-elnök és kolozsvári polgármester igazságügyi miniszterré való kinevezéséről értesült. Nastase saját forrásaira hivatkozva azt is „bejelentette”, hogy Monica Macovei jelenlegi igazságügyi tárcavezető főügyészi tisztséget töltene be a jövőben. Adrian Nastase közölte, hogy ha jól értesült, akkor az igazságszolgáltatásban a fent vázolt változás a következőképpen történik: szerinte Emil Boc lemondana a kolozsvári polgármesteri posztról, és Bukarestből vezetné a Demokrata Pártot (PD). Traian Basescu elnök tanácsainak a segítségével. Az ellenzéki politikus szerint ez a helyzet előrehozott választások kiírását eredményezné Kolozsváron. Nem igaz végül? Emil Boc azonban tagadta, hogy várható lenne kinevezése az igazságügyi szaktárca élére. Úgy vélte, hogy Nastase kijelentéseinek „nincs közük a valósághoz”. A PD elnöke leszögezte: továbbra is Kolozsvár polgármestere marad. Boc szerint Nastasénak április elsejére kellene tartogatnia az ilyen vicceket. Elemzők szerint ha mindez valóban nem igaz, akkor egy újabb PSD-hazugsággal állunk szemben, ha viszont van valóságalapja, akkor az jót tenne Romániának, ugyanis a korruptak ellen küzdő Basescunak Macovei mellett akadna egy újabb közvetlen közeli szövetségese is Boc személyében. Közben nemcsak Nastase emlegeti már megint az előrehozott választásokat: egy PNL- s parlamenti képviselő tudatta, hogy ha nem sikerül végre leváltani Nastasét a Képviselőház éléről, akkor kérni fogja a választások megtartását. Szintén a PSD-vel kapcsolatos hír, hogy tegnap Basescu elnök bejelentette: a nevezett párt titokban lejárató leveleket küldözget Brüsszelbe, így próbálva megakadályozni Románia 2007. január 1-jére tervezett felvételét az Európai Unióba... „Záróra" Be fogják zárni azokat a cégeket, melyek Románia európai uniós csatlakozásakor nem tartják be a környezetvédelmi elvárásokat, és halasztást sem kapnak ezeknek az előírásoknak a bevezetésére, mondta Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legfőbb gondot a nagy égetőberendezések jelentik. Jelenleg a meglévő 731 ilyenből mindössze 195 számára kérték az átmeneti időszak alkalmazását. A többi ilyen létesítménynek a csatlakozás pillanatáig szintén konformálódnia kell. A miniszter úgy vélte, hogy Romániában 29,3 milliárd eurós beruházásra lenne szükség a környezetvédelem terén. Aki szegény, az a legszegényebb... A kormány megszigorítja a minimális jövedelem megadásának feltételeit. Az új előírások 2006 januárjától lépnek életbe, ha a Parlament elfogadja. A végrehajtás módosította a garantált minimális jövedelemről szóló törvénytervezetet, miután számos bejelentés érkezett arról, hogy szubjektív módon alkalmazzák a törvényt, nem fizetik ki a segélyeket, vagy nincsenek nyilvántartva a pénzügyi segítség fejében ledolgozott pluszórák. Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter kijelentette, hogy azok a munkaképes személyek, akiknek nincs jövedelmük, csak akkor kapják meg a minimáljövedelmet, ha bebizonyítják, hogy nyilvántartásba vannak véve a területi szakügynökségnél, és nem utasítottak vissza egy munkahelyet. Ez alól kivételt képeznek azok, akik 3 évesnél fiatalabb gyermeket vagy több fogyatékos személyt gondoznak, vagy akik szakmai képzésen vesznek részt. Egy másik újdonság a minimáljövedelemért cserébe a közösség javára végzett munkaórák elosztására vonatkozik, melyeket a szociális segély értékével arányosan fognak kiszámolni. A törvény alkalmazását szabályozó előírások tartalmazzák majd az alapvető és nem alapvető javak listáját. A miniszter az autókat, traktorokat, teherautókat említette példaként olyan javakra, melyek nem képeznek alapszükségletet, ezért lehet, hogy a kérelmezők nem kapják meg a segélyt, ha ilyesmivel rendelkeznek. További ellenőrzések Azt is ellenőrizni fogják, hogy a kérelmezők többletjövedelemre tehetnek-e szert földterületek vagy a tulajdonukban lévő állatok értékesítéséből, vagy a családi szükségletet meghaladó lakrész hasznosításából. Félévenként fogják ellenőrizni azokat a feltételeket, melyek alapján a pénzügyi juttatásokat megítélik, a meg nem érdemelt összegeket pedig a polgármester elrendelése nyomán visszaszerzik. Gheorghe Barbu j 2005 október 1., szombat Röviden □ Vissza a Bolyait! Az Európai Parlamentben ismertették a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, problémáit és hiányosságait a kolozsvári Babe§-Bolyai Tudományegyetem adjunktusai, Hantz Péter és Kovács Lehel István. A romániai magyar egyetem visszaállítását és a magyar állam által fenntartott erdélyi magánegyetemek román állami finanszírozását nevezték a legsürgetőbb kérdéseknek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a romániai közoktatásnak a magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatív intézkedései mindmáig fennmaradtak, ami szerintük a román politikai vezetés kisebbségellenes beállítottsága miatt állandósult. □ Jon Viktor: Orbán Viktor november elején Bukarestbe és Erdélybe látogat az RMDSZ meghívására - ezt a volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke maga erősítette meg csütörtökön Gyulafehérváron, ahol rövid megbeszélést folytatott Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. □ Folytatják: A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tiltakozik amiatt, hogy a Képviselőház Közigazgatási Bizottsága elutasította a Székelyföld autonómiatervezetét, és úgy értékeli, hogy ez összeférhetetlen a jogállamiság elveivel és gyakorlatával. Csapó József elnök közleménye szerint a bizottság előzetes vita nélkül vetette el a törvénytervezetet. Az SZNT vezetői szerint Székelyföld nem mond le az autonómiához való jogáról. A Székely Nemzeti Tanács pedig továbbra is harcolni fog az autonómiájáért, demokratikus eszközökkel, az európai fórumoknál. Vérfürdő: Irakban 99-re emelkedett a legújabb merényletek halálos áldozatainak száma. Kórházi források szerint több mint százhúszan sebesültek meg. A terroristák a Bagdadtól északra fekvő, többségében síiták lakta Baladban csaknem egy időben röpítették levegőbe robbanóanyagokkal megrakott autóikat. Szemtanúk szerint a merényleteket egy piactéren, egy bankfiók előtt és egy rendőrőrs közelében hajtották végre. A magyarverések ellen Lapunkban előre jeleztük, és tegnap bizonyossá vált: az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, az Európai Unió tagországait képviselő tanácsot és személy szerint Javier Solanát, az EU külpolitikai főképviselőjét, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet arra a biztonsági veszélyre, amelyet a vajdasági kisebbségek - főleg a magyarok - zaklatása jelent. Az EU választott képviselő-testülete egy év leforgása alatt - tavaly szeptember után - a második határozatot fogadta el az ügyben. Az elsőnek az eredményeként ez év elején parlamenti tényfeltáró delegáció is járt a Vajdaságban, illetve Belgrádban. Csütörtökön - a interneten is közvetített voksolás során - a 90 jelen lévő képviselő közül 88 szavazott igennel a több magyar képviselő által is jegyzett határozatra, ketten tartózkodtak. Az amerikai székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) 2003. január óta összesen 124 kisebbségellenes incidenst dokumentált névvel és konkrét esetleírásokkal csak a Vajdaságban.