Bihari Napló, 2005. október (16. évfolyam, 231-256. szám)

2005-10-01 / 231. szám

ORSZÁG-VILÁG Szeghalmi Örs Megkezdődött a kisebbségi tör­vény tervezetének a vitája a Szenátusban. Mint jeleztük, a tervezet majdnem átment vita nélkül, ugyanis 45 napig nem tárgyalt róla a felsőház, és így automatikusan elfogadottnak kellett volna tekinteni. A 45. napon azonban a PSD javasla­tára a Szenátus úgy döntött, meghosszabbítja a határidőt, és ezt követően gyorsan meg is nyitották a vitát a tervezetről. Külön érdekesség, hogy a PSD elnöke, Mircea Geoana­ azt tudatta: szerintük azért kell a parlamenti vita, „hogy töröl­ni lehessen a tervezetből a túl­zásokat, az EU-normákban sem szereplő túlkapásokat”. Ezzel szemben - mint emlékezetes - számos romániai magyar szer­vezet és személyiség bírálta az RMDSZ kisebbségitörvény-ter­­vezetét, azt hangoztatva, hogy abban nemhogy túlzások nem szerepelnek, de kifejezetten túl kevés jogot írna elő a kisebb­ségek számára. Pounescu elküldött... Mindenesetre a vita első napjaiban nacionalista-sovi­niszta sértegetéseket kell vis­­­szautasítaniuk a Szenátusban az RMDSZ képviselőinek. A tá­madások a volt szövetségestől, a PSD-től, valamint a PRM-től jönnek. A fő szónokok mind régről ismert sötét figurák: Adrian Paunescu, Mircea Geoana, Gheorghe Funar, Ion Iliescu. Paunescu például szó­zatában visszaküldte a magyar­ságot Ázsia mélyére, Funar meg azt állította, hogy a jog­szabály hatálybalépése meggá­tolja majd Románia európai uniós csatlakozását. Eközben a jogszabályról tá­jékozódott Bukarestben Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa. A PNL és a PD arról tájékoztatta a vendéget, hogy szerintük „a tervezet jó, és nyilván nemcsak a magyarság­nak, hanem az összes kisebb­ségnek szól”. Információink szerint egyébként a PSD (és az őt támogató PRM) nemcsak e témában vadult be. A Mircea Geoana vezette párt ahol csak lehet, keresztbe tesz az RMDSZ- nek, az összes szakbizottsági vita során, arra játszik, hogy bármilyen javaslatot is tesz az utóbbi tömörülés, azt eleve el­vessék. Nem nyújthatják Tegnap Pető István szenátor Bukarestből lapunknak el­mondta: „Hát igen, még most is látszik a PSD-n a sértő­döttség, amiért az RMDSZ át­állt a mostani kormánypártok­hoz. A PSD-n belül is létezik amúgy a szélsőséges vonulat. Ők majdnem úgy beszélnek már, mint a Nagy-Románia Párt.” Pete egyébként arra szá­mít, hogy e témában a PSD nem fogja lassítani a Szenátus munkáját, hanem csak az a célja, hogy gyorsan megcson­kítsák a tervezetet, így 3-4 hé­ten belül befejeződhet a kisebb­ségi törvény tervezetének a vi­tája. Amennyiben ugyanis a PSD által elért hosszabbított határidőn (vagyis 15 munkana­pon) is túlnyúlna a vita, akkor a jogszabály megint automati­kusan elfogadottnak lenne tekinthető... Boncolják a kisebbségi törvényt Heves támadásokat intéz volt szövetségese, az RMDSZ ellen a PSD. Most a kisebbségi tör­vény tervezete kapcsán vadul Geoana alakulata, de más ügyekben is igyekszik keresztbe tenni. Mircea Geoana PSD-elnök a választások előtti váradi kampányútján: ők ekkor még nem támadták az RMDSZ-t., Politikai pletyka: valaki itt hazudik Nastase újabb bombasztikusnak szánt bejelentésekkel állt a közvélemény elé, Boc viszont cá­folja az egészet. Pedig kivételesen nem is lenne olyan rossz, ha igaza lenne Nastasénak... Azt állítja Adrian Nastase, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnöke, hogy Emil Boc PD-elnök és ko­lozsvári polgármester igazság­ügyi­­ miniszterré való kine­vezéséről értesült. Nastase sa­ját forrásaira hivatkozva azt is „bejelentette”, hogy Monica Macovei jelenlegi igazságügyi tárcavezető főügyészi tisztséget töltene be a jövőben. Adrian Nastase közölte, hogy ha jól értesült, akkor az igazságszolgáltatásban a fent vázolt változás a következőkép­pen történik: szerinte Emil Boc lemondana a kolozsvári polgár­­mesteri posztról, és Bukarest­ből vezetné a Demokrata Pár­tot (PD). Traian Basescu elnök tanácsainak a segítségével. Az ellenzéki politikus szerint ez a helyzet előrehozott választá­sok kiírását eredményezné Ko­lozsváron. Nem igaz végül? Emil Boc azonban tagadta, hogy várható lenne kinevezése az igazságügyi szaktárca élére. Úgy vélte, hogy Nastase kije­lentéseinek „nincs közük a va­lósághoz”. A PD elnöke leszö­gezte: továbbra is Kolozsvár polgármestere marad. Boc sze­rint Nastasénak április elsejé­re kellene tartogatnia az ilyen vicceket. Elemzők szerint ha mindez valóban nem igaz, akkor egy újabb PSD-hazugsággal állunk szemben, ha viszont van va­lóságalapja, akkor az jót ten­ne Romániának, ugyanis a kor­ruptak ellen küzdő Basescunak Macovei mellett akadna egy újabb közvetlen közeli szövet­ségese is Boc személyében. Közben nemcsak Nastase emlegeti már megint az előre­hozott választásokat: egy PNL- s parlamenti képviselő tudat­ta, hogy ha nem sikerül végre leváltani Nastasét a Képvi­selőház éléről, akkor kérni fog­ja a választások megtartását. Szintén a PSD-vel kapcsolatos hír, hogy tegnap Basescu elnök bejelentette: a nevezett párt titokban lejárató leveleket küldözget Brüsszelbe, így pró­bálva megakadályozni Romá­nia 2007. január 1-jére terve­zett felvételét az Európai Unió­ba... „Záróra" Be fogják zárni azokat a cégeket, melyek Románia európai uniós csatlakozá­sakor nem tartják be a környezetvédelmi elvárá­sokat, és halasztást sem kapnak ezeknek az előírá­soknak a bevezetésére, mondta Sulfina Barbu kör­nyezetvédelmi miniszter. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legfőbb gondot a nagy égetőberendezések jelentik. Jelenleg a meg­lévő 731 ilyenből mindös­­­sze 195 számára kérték az átmeneti időszak alkalma­zását. A többi ilyen léte­sítménynek a csatlakozás pillanatáig szintén kon­­formálódnia kell. A mi­niszter úgy vélte, hogy Romániában 29,3 milliárd eurós beruházásra lenne szükség a környezetvéde­lem terén. Aki szegény, az a legszegényebb... A kormány megszigorítja a minimális jövedelem megadásának feltételeit. Az új előírások 2006 januárjától lépnek életbe, ha a Parlament elfogadja. A végrehajtás módosította a garantált minimális jövedelem­ről szóló törvénytervezetet, mi­után számos bejelentés érke­zett arról, hogy szubjektív mó­don alkalmazzák a törvényt, nem fizetik ki a segélyeket, vagy nincsenek nyilvántartva a pénzügyi segítség fejében le­dolgozott pluszórák. Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter kijelentette, hogy azok a mun­kaképes személyek, akiknek nincs jövedelmük, csak akkor kapják meg a minimáljövedel­­met, ha bebizonyítják, hogy nyilvántartásba vannak véve a területi szakügynökségnél, és nem utasítottak vissza egy munkahelyet. Ez alól kivételt képeznek azok, akik 3 évesnél fiatalabb gyermeket vagy több fogyatékos személyt gondoz­nak, vagy akik szakmai kép­zésen vesznek részt. Egy má­sik újdonság a minimáljö­­vedelemért cserébe a közösség javára végzett munkaórák el­osztására vonatkozik, melyeket a szociális segély értékével ará­nyosan fognak kiszámolni. A törvény alkalmazását szabályo­zó előírások tartalmazzák majd az alapvető és nem alapvető ja­vak listáját. A miniszter az au­tókat, traktorokat, teherautó­kat említette példaként olyan javakra, melyek nem képeznek alapszükségletet, ezért lehet, hogy a kérelmezők nem kapják meg a segélyt, ha ilyesmivel rendelkeznek. További ellenőrzések Azt is ellenőrizni fogják, hogy a kérelmezők többletjöve­delemre tehetnek-e szert föld­területek vagy a tulajdonukban lévő állatok értékesítéséből, vagy a családi szükségletet meg­haladó lakrész hasznosításából. Félévenként fogják ellenőrizni azokat a feltételeket, melyek alapján a pénzügyi juttatásokat megítélik, a meg nem érdemelt összegeket pedig a polgármester elrendelése nyomán visszaszerzik. Gheorghe Barbu j 2005 október 1., szombat R­öviden □ Vissza a Bolyait! Az Európai Par­lamentben ismertették a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, problémáit és hiá­nyosságait a kolozsvári Babe§-Bolyai Tudo­mányegyetem adjunktusai, Hantz Péter és Kovács Lehel István. A romániai magyar egyetem visszaállítását és a magyar állam által fenntartott erdélyi magánegyetemek román állami finanszírozását nevezték a legsürgetőbb kérdéseknek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a romániai közoktatásnak a magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatív intézkedései mindmáig fennmaradtak, ami szerintük a román politikai vezetés kisebb­ségellenes beállítottsága miatt állandósult. □ Jon Viktor: Orbán Viktor november elején Bukarestbe és Erdélybe látogat az RMDSZ meghívására - ezt a volt miniszter­­elnök, a Fidesz elnöke maga erősítette meg csütörtökön Gyulafehérváron, ahol rövid megbeszélést folytatott Markó Béla minisz­terelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. □ Folytatják: A Székely Nemzeti Ta­nács (SZNT) tiltakozik amiatt, hogy a Képviselőház Közigazgatási Bizottsága eluta­sította a Székelyföld autonómiatervezetét, és úgy értékeli, hogy ez összeférhetetlen a jog­­államiság elveivel és gyakorlatával. Csapó József elnök közleménye szerint a bizottság előzetes vita nélkül vetette el a törvényter­vezetet. Az SZNT vezetői szerint Székelyföld nem mond le az autonómiához való jogáról. A Székely Nemzeti Tanács pedig továbbra is harcolni fog az autonómiájáért, demokratikus eszközökkel, az európai fórumoknál. Vérfürdő­: Irakban 99-re emelkedett a legújabb merényletek halálos áldozatainak szá­­ma. Kórházi források szerint több mint száz­­húszan sebesültek meg. A terroristák a Bag­dadtól északra fekvő, többségében síiták lak­ta Baladban csaknem egy időben röpítették levegőbe robbanóanyagokkal megrakott au­tóikat. Szemtanúk szerint a merényleteket egy piactéren, egy bankfiók előtt és egy rendőrőrs közelében hajtották végre. A magyarverések ellen Lapunkban előre jeleztük, és tegnap bizo­nyossá vált: az Európai Parlament felszólítot­ta az Európai Bizottságot, az Európai Unió tagországait képviselő tanácsot és személy szerint Javier Solanát, az EU külpolitikai főképviselőjét, hogy fordítsanak nagyobb fi­gyelmet arra a biztonsági veszélyre, amelyet a vajdasági kisebbségek - főleg a magyarok - zaklatása jelent. Az EU választott képvise­­lő-testülete egy év leforgása alatt - tavaly szeptember után - a második határozatot fogadta el az ügyben. Az elsőnek az eredmé­nyeként ez év elején parlamenti tényfeltáró delegáció is járt a Vajdaságban, illetve Belg­­rádban. Csütörtökön - a interneten is közve­tített voksolás során - a 90 jelen lévő képvi­selő közül 88 szavazott igennel a több ma­gyar képviselő által is jegyzett határozatra, ketten tartózkodtak. Az amerikai székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) 2003. január óta összesen 124 kisebbségelle­nes incidenst dokumentált névvel és konkrét esetleírásokkal csak a Vajdaságban.

Next