Bihari Napló, 2006. január (17. évfolyam, 2-25. szám)

2006-01-24 / 19. szám

TÉRSÉG ............NAPÍ.0.......... C. Patócs Júlia 3 [UNK]<u > ^QJ A Bocskai István Alapítvány 1 által szervezett találkozót a­­ magyar és székely himnusz el­­éneklésével nyitották meg, s ez tulajdonképpen meg is adta a rendezvény alaphangulatát. Szénási Ferenc, az est házigaz­dája köszöntötte a megjelente­ket, majd átadta a szót Pat­rubány Miklósnak, aki lépés­ről lépésre vázolta az utóbbi ti­zenöt esztendő harcát a Ma­gyarország határain kívül re­kedt magyarok jogi státusának rendezése érdekében. A jelen­lévők hallhattak arról, hogy már az 1996-os Magyarok Vi­lágkongresszusán elhangzott: az uniós integrálódásnak a ma­gyar nemzet újraegyesülését is el kell hoznia, annál is inkább, mert elkezdődött egy folyamat az európai államokban, mely az állampolgárság kérdését hi­vatott rendezni. Követelte a népszavazást később, látva a kettős állam­­polgárság elleni aggodalmakat, felmerült a külhoni állampol­gárság fogalma, magyarázta Patrubány, és el is készült 2000 augusztusára egy a magyar Al­kotmányba is belefoglalható szabályzat a külhoni magyar állampolgárságról. Ezt a tör­vénytervezetet, Orbán Viktor ígérete szerint, megmutatták volna minden külföldi magyar érdekképviseletnek, hogy ezt követően belefoglalják az Al­kotmányba. Sajnos mint később kiderült a dokumen­tum nem jutott el a magyar képviseletekig, ezért nem is tudtak rá érdemben reagálni, a folyamat elakadt. Mindezek után a Magyarok Világszövet­sége nem látott más kiutat: ti­zenöt év eredménytelen próbál­kozása után követelte a nép­szavazás kiírását a kettős ál­lampolgárság ügyének eldönté­se érdekében. Sokan szégyellték Ilyen előzmények után érke­zett el 2004. december 5-e. A népszavazás-kísérlet után so­kan szégyelltek a határon túl élő magyarok szeme elé kerül­ni, és felmerült: valamiképpen igazolni kellene, ki hogyan sza­vazott a fülke magányában, így vetődött fel a honlevél ötlete. Ez egy dokumentum, mely a magyar nemzethez tartozást igazolja. Első látásra az útle­vélhez hasonlít, azonban a tá­vozást segítő úti okmánnyal el­lentétben a honlevél összeköt, megtart. Azok számára, akik Magyar­­ország határain kívül élnek, ta­lán ez az irat is pótolja az el­vesztett hazát, aki pedig ma­gyar, szavazásra jogosult ál­lampolgár, ezzel igazolhatja hi­tét: aki honlevelet vált, az igen­nel szavaz a kettős állampol­gárságra, mert egységes nem­zetben gondolkodik. < Két népszavazás között Erdélyi könyvbemutatóit Szalontán kezdte Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnö­ke. A kötet címe Gyújtatlan gyulladjék - gondolatok a 2004. december 5-i népszavazási kísérletről. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke dedikálja könyvét Nagyszalontán h/lár letelt a türelmi idő! A népszavazásig vezető útról Patrubány Miklós személyesen informál­ta a nagyszalontai közönséget, de a közvetlen előzményekről is beszélt. A 2004 decembere óta történ­tekről a bemutatott kötetből ol­vashatnak az érdeklődők. Ar­ról pedig, hogy egy évvel a népszavazás után hogyan to­vább, lapunk kérdésére Pat­rubány Miklós a következőt válaszolta: „2005. december 5- én a Magyarok Világszövet­ségének elnöksége határozat­ban megállapította, hogy az egyéves türelmi idő, amit a po­­ cai erőknek adtunk, letelt. A népszavazáson az igenek győztek, jólleh­et nem ügydön­tő erővel, de ilyen arány min­denhol Európában ügydöntő lett volna. Tehát a politikai pártoknak minden legitimitása meglett volna, hogy lépjenek. Újabb népszavazás Mivel erre szándék nincs, valószínű, hogy kezdeményez­zük egy még pontosabban elő­készített, újabb népszavazás ki­írását. Időpontot nem tudok mondani, ez Magyarországon egy kiszámíthatatlan folyamat, fél évtől két év eltelhet a meg­rendezésig. Legkevesebb hat hónap, de időközben megbuk­tathatják, közbeszólhat az Al­kotmánybíróság, az aláírás­­gyűjtés legalább két hónap, a kiértékelés két hónap... Persze közben történhet valami, pél­dául léphetnek a politikai erők, de sajnos nincs okunk ebben bízni.” Dedikált Az est végén Patrubány Miklós dedikálta a könyvet, Szénási Ferenctől pedig meg­tudtuk: aki a későbbiekben szeretné megvásárolni a köte­tet, a Pallas könyvesboltban érdeklődjön, hamarosan kap­ható lesz ott a kiadvány. Mint említettük, a szalontai a bemu­tató körút első állomása volt, a kötetet szerdán, január 25- én a nagyváradi közönség is megismerheti. Patrubány Miklós elnök Minitárlat . A magyar kultúra napját tárlatnyitóval kö­szöntötték Érmihályfalván: két fiatal képzőművész alkotásai te­kinthetőek meg a városi könyv­tárban. A kultúra, és általában a művészet napjainkbeli helyze­tét a tárlatnyitó egyik résztve­vője imigyen fogalmazta meg, találóan: „Manapság művészet a művészetből megélni!" A magyar kultúra napja Székelyhídon Székelyhídon a helyi Ady Endre Magyar Kulturális Központ és a debreceni Kölcsey Ferenc Megyei Közművelődési Intézet közös szervezésében zajlottak a magyar kultúra napi programok. Fekete Katalin A székelyhídi Művelődési Ház előcsarnokában már péntektől megtekinthették az érdeklődők a Kolozsvártól Kassáig Bocskai István nyomában című, a nem­zetközi fotópályázat pálya­­műveiből rendezett emlékkiál­lítást. Szombaton délelőtt tíz órától az óvodások és kisisko­lások vették birtokukba az er­re az alkalomra jól befűtött nézőteret, hogy megtekintsék a debreceni Szeredás népzenei együttes Századeleji vásári ko­média című produkcióját. A kis nézők - akik eljöttek - re­mekül szórakoztak. Ismerősként üdvözölte Lukovics András, a debrece­ni Kölcsey Ferenc Megyei Köz­­művelődési Intézet igazgatója megnyitóbeszédében már jó is­merősként üdvözölte Székelyhíd kultúrakedvelő közönségét, hisz­­ már 2004-ben, az Ady Endre­­ Magyar Kulturális Központ lét­rehozásakor is közös rendez­vénnyel ünnepelték a magyar kultúra napját, és azóta is szo­ros az együttműködés, a debre­ceni központ szakemberei, anya­országi művészei szinte minden kulturális rendezvényen jelen vannak Székelyhídon. Köszöntő szavaiban Sóki Bé­la parlamenti képviselő Köl­­cseyvel, a Himnusszal, a ma­gyar kultúrával kapcsolatos gondolatait osztotta meg a hall­gatósággal. Kiemelte azt, hogy az Érmellék, amely már nem Magyarország, de még nem Er­dély, amely már nem nyugat, de még nem is kelet, számos óriási szellemi értéket képviselő személyiséget adott a magyar kultúrának, melyre méltán lehet büszke, és büszke is kell hogy legyen az Érmel­lék magyarsága. Hangsúlyozta: a várható európai uniós csat­lakozás, a globalizáció milyen óriási kihívást jelent a nemze­ti kultúra megőrzése, ápolása tekintetében. Drámai feszültség A megnyitóbeszédeket köve­tően a Petőfi Sándor Középis­kola Griffiti diákszínjátszó cso­portjának lelkes vezetője és tagjai léptek színpadra, akik egyik társuknak, Berszán Ta­másnak erre az alkalomra írt, A korcs című darabját adták elő. A csapattagok - Hevesi Zoltán tanár, továbbá Bíró Or­solya, Mészáros Klaudia, Sza­bó Levente, Szekeres Alpár és a szerző, Berszán Tamás diá­kok - játéka profi színészeknek is becsületére való drámai fe­szültséget teremtett a nézők körében. A feszültséget a Deb­receni Csokonai Színház művészei, Bódi Marianna és Urbán Nagy Róbert énekesek operett-összeállítása oldotta, és dobogtatta meg az idősebb ge­nerációhoz tartozó nézők szí­vét. Az est a Székelyhídi Férfi­kórus előadásában felhangzó Szózat és nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével zárult. A közönség felállva, meghatód­va énekelte együtt a kórussal: Isten, áldd meg a magyart! Griffiti diákszínjátszó csoport 2006. január 24., kedd Röviden □ Nemes céllal. A bélfenyéri Szent Miklós Gyermekotthon javára koncertezik ja­nuár 27-29. között az Iváncsits Tamás és barátai együttes. 27-én 17 órától a gyermek­­otthonban, majd 19.30-tól a tenkei katolikus plébánia klubjában lépnek fel. Ezt követően Tenkén, Nagyváradon, Déván és környékén adnak koncerteket, és számításba vettek egy szalontai fellépést is. □ Munkarend: A Megyei Rendőrség Közrendészeti Szolgálatának Őrző-védő Ügy­osztályán keddenként 12-15, míg csütörtö­könként 17-19 óra között tartanak ügyfélfo­gadást. Ezekben az időpontokban adnak ki különböző igazolásokat, tanúsítványokat, jó­váhagyásokat, illetve vesznek el az ezek kiál­lításához szükséges dokumentumokat. □ Órarend: a Bihar megyei Munkaerő­foglalkoztatási Ügynökség programja: hét­főtől péntekig 8.30 órától 16.30-ig tart nyit­va, a csütörtöki nap kivételével, amikor 18.30 óráig fogadják az ügyfeleket. Ez az órarend érvényes mind a váradi ügynökség­re, mind az élesdi, belényesi, margittai, sza­lontai és vaskohsziklási kirendeltségekre. Imahét Érmihályfalván Az Érmihályfalvi Református Egyházközség­ben január 22-29. között tartják az egyete­mes imahetet. A nyitó- és a zárónapon délelőtt 11, hét közben 17 órakor kezdődnek az ünnepi istentiszteletek. Vasárnap, 22-én Csűry István egyházkerületi főjegyző, nagyvárad-ősi lelkész, hétfőn Balla Tibor ér­ábrányi tiszteletes szolgált, ma Nagy Attila magyargéresi (Nagykárolyi Egyházmegye), holnap Csomay Árpád egyházkerületi gene­rális direktor, biharszentjánosi lelkész, csü­törtökön Kovács Gyula erdőhegy kisjenői (Aradi Egyházmegye), pénteken Tasnádi András nagybánya-újvárosi (Nagybányai Egyházmegye), szombaton Dénes István nyüvedi tiszteletes hirdet igét. Utóbbi napon közreműködik a nyüvedi gyülekezet énekcso­portja, a többi alkalomkor a vendéglátók gondoskodnak az alkalomhoz illő műsorról. Hétköznapokon, az istentiszteletek után, egy­­egy képzőművészeti alkotás elemzése is el­hangzik, csütörtökön a komolyzenehallgatók köre tartja összejövetelét. Az imahetet záró 29-i istentiszteleten dr. Péter Miklós, a Par­­tiumi Keresztény Egyetem teológiatanára hirdet igét. Szőke János kiállítása Néhány nappal ezelőtt került sor Szőke Já­nos szegedi fotóművész kiállításának meg­nyitójára az Arany János Emlékmúzeum Ga­lériájában. A tárlat anyagát a hajdúváros és a Tavirózsa fotóklub együttműködésének köszönhetően tekintheti meg a szalontai kö­zönség. Az ünnepélyes megnyitón az alkotó személyesen részt vett, elmondta a megje­lenteknek a felvételek történetét, felelevení­tette a hozzájuk fűződő emlékeket. A képek Szicíliában készültek, a tájak, templomok mellett az ottani szokásokat, embereket is megörökítette a művész. A tárlat megtekinthető február 19-ig, hétfő kivételé­vel mindennap 9-17 óra között. járhatóak. A farkasordító hideg beálltával az országutakon gyakran látni a gépkocsijukkal bíbelődő sofőröket. Az utak viszont járhatóak az Érmelléken, és mint a csatári szerpentinen készült tegnapi felvé­telünk bizonyítja, a Hegyköz irányába is.

Next