Bihari Napló, 2006. november (17. évfolyam, 257-277. szám)

2006-11-01 / 257. szám

t ORSZA(i-VIL­(i • < _ * * t­j? Szeghalmi Örs A román kormány Leonard Orbán integrációs államtitkárt jelölte Románia EB-biztosává, s ezzel José Manuel Barroso, a testület elnöke is egyetértett - adtuk hírül tegnap. Nos, Or­bán - akárcsak a bolgár EU- biztos, Meglena Kunova, az eu­rópai integrációs ügyekért felelős miniszter, aki a fogyasz­tóvédelmi tárcát kapja - janu­ár 1-jétől, a két balkáni ország EU-belépésétől lesz a brüsszeli testület tagja. Ezt megelőzően mindkét politikusnak át kell esnie az Európai Parlament il­letékes bizottságainak meghall­gatásán. Ezekre várhatóan no­vemberben kerül sor, decem­berben pedig az EP szavaz is róluk. Egyébként Markó Béla RMDSZ-elnök tegnap azt állí­totta: mielőtt a kormányfő Or­bánt jelölte, vele is egyeztettek telefonon. Nyelvi sokszínűség Nemcsak az új román EU- biztos személyét övezték kétsé­gek az elmúlt napokban, de jövendő feladatkörüket is. Bar­rosónak ugyanis számos szem­pontot kellett összehangolnia: a „nagy” tagállamok biztosai­nak tárcáihoz nem v'"üa‘'üott, hiszen el kellett kelni,­ogy vitába keveredjen a francia, a német vagy éppen az olasz kor­mánnyal. Attól pedig végképp óvakodnia kellett, hogy széle­sebb körű feladatcserékbe fog­jon. Ekkor ugyanis az Európai Parlamentben újabb, nagysza­bású meghallgatássorozat várt volna a bizottság legtöbb tagjá­ra, miközben 2004 ősze, a Bar­­roso-bizottság beiktatását meg­előző meghallgatássorozat nem a legjobb emlékeket idézi Brüs­­­szelben, így született meg a megoldás: Kunévá Markosz Kiprianu ciprusi biztos eddigi feladatainak egyik felét kapja (a Kiprianué maradt az egészség­ügy), míg Orbánnak a nyelvi sokszínűség felügyelete jutott. Ez eddig Ján Figel szlovák biz­tos hatáskörébe tartozott, az ok­tatás, képzés és kultúra mellett. A lehetséges feladatkör meg­jelölése után Calin Popescu Tariceanu kormányfő azt nyi­latkozta: bár innen vizsgálva nem tűnhet túl fontos témakör­nek az, amivel majd Orbánt megbízzák, az unióban ez igen­is lényeges. .......................napló........................ Orbán, a nyelvi sokszínűség őre Nemcsak az új román EU-biztos személyét övezték kétségek az elmúlt napokban, de jövendő fel­adatkörüket is. Barrosónak sok szempontot kellett összehangolnia. Sikerült. Nézzük, mi lesz Orbán. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke (balra) hajlandó csapattagjává fogadni Orbánt (jobbra) Román sajtóbotrány! Ha nem vásárolnak reklámhelyet sajtóorgá­­numokban, leleplező írásokat közölnek róluk. Bűnvádi vizsgálat indult a Gazeta sajtótröszt vezetői el­len bűnszövetkezet alakítása és zsarolás jogcímén. A rendőrség tegnap reggel tar­tóztatta le a vezetőség hat tag­ját, akiket jelenleg a kolozsvá­ri ügyészség szervezett bűnözéssel foglalkozó osztálya (DnCOT) hallgat ki. A letar­tóztatottak közt van Liviu Man, a tröszt igazgatója, illet­ve a Gazeta de Cluj oknyomo­zó részlegének vezetője. A Gazeta de Cluj, valamint a Bmna­ziua Ardeal mellett több más sajtóorgánumot tömörítő tröszt vezetői ellen az a vád, hogy 2004-től kezdődően szer­vezett módon zsaroltak üzlet­embereket, politikusokat, köz­­intézmények és helyi közigaz­gatási intézmények vezetőit. Mivel zsaroltak? A sajtósok azzal fenyegetőz­tek, hogy ha a személyiségek nem vásárolnak reklámhelyet a tröszt által birtokolt sajtóor­gánumokban, akkor leleplező írásokat közölnek róluk. A vád szerint a bezsebelt pénz­összegek nagy részét magán­célokra használták. A Gazeta sajtótröszt egye­lőre nem kommentálta az ese­ményeket. Egy blogbejegyzés szerint a Bm­a­ziun Ardeal szerkesztőségében jelen levő újságírókat ott tartották az irodákban, az újság ma nem jelenik meg. Egyes hírek sze­rint a szerkesztőségi számító­gépeket is lefoglalták. Kolozs­vári újságírók blogos beszá­molója szerint Ofel és Man el­len valószínűleg azért indult eljárás, mert akcióikkal „be­folyásos bukaresti személyisé­geket dühítettek fel”. A Gazeta de Cluj egyik száma Rendőrök erőszakoskodtak? Ellentétesen ítélik meg az MSZP és a Fidesz szavazói az október 23-i ünnepségeket kísérő utcai összecsapásokat - állapította meg a Századvég Po­litikai Elemzések Központja. A válaszadók egyharmada értett egyet azzal, hogy a két ellenzé­ki párt külön ünnepelt, közel kétszer annyian viszont elle­nezték ezt a lépést. A Kossuth tér hétfő hajnali kiürítését az összes válaszadó 64 százaléka helyesnek vélte. A Fidesz tá­mogatói viszont ugyanekkora arányban nem értettek ezzel egyet. Túl durva volt Az erőszakos cselekményeket a válaszadók 24 százaléka sze­rint a tüntetők, 41 százaléka szerint a rendőrök kezdemé­nyezték, 21 százalék úgy látta, mindkét fél közrejátszott a za­vargások kialakulásában. A megkérdezettek 50 százalé­ka szerint szakszerű volt a ren­dőri beavatkozás, 40 százaléka viszont szakszerűtlennek ítélte azt meg. A pártpreferencia sze­rinti megoszlás azt mutatta, hogy az MSZP-sek 90 százaléka szakszerűnek vélte a rendőri in­tézkedéseket, a Fidesz támogató­inak 77 százaléka szakszerűt­lennek ítélte azt. A válaszadók 46 százaléka túlságosan durvá­nak, 45 százalék megfelelőnek, 5 százalék túlságosan enyhének tartotta a rendőri fellépést. Arra a kérdésre, hogy a rendőrök tudatosan terelték-e a Fidesz-gyűlés felé az erőszakos tüntető csoportot, vagy sem, a megkérdezettek 50 százaléka nemmel, 30 százaléka igennel vá­laszolt. 18 EZER EURÓ Leonard Orbán EB-biztosi beosztá­sában 18 ezer eurót fog keresni ha­vonta. Egyébként ő az unióban elfo­gadott szakember, a technokrata is­kola példájának tekintik. Amúgy a hí­resztelések szerint az első romániai biztosjelölt, az örmény származású Varujan Vosganian - akit állítólagos szekusmúltja és gyanús üzleti ügyei miatt nem fogadott el az EB elnöke - kisebbségügyi főbiztos lett volna, a magyar gyökerekkel is rendelkező Orbán pedig most hasonló vonat­kozású szakterületet kapott. Újra a lakásbiztosításról 2007 tavaszáig az összes lakásra biztosítást kell kötni természeti csapások ellen. Mint már jeleztük, a belügymi­nisztérium kötelező lakásbiztosí­tási rendszerről szóló törvény­­tervezetet készített, mely előírja, hogy 2007 márciusáig minden romániai lakást be kellene biz­tosítani. A tervezet indoklása szerint a kötelező lakásbiztosítá­si rendszer kialakításának fő célkitűzése az, hogy a nagy ter­mészeti csapások esetén amen­­­nyire csak lehet, csökkentsék a kormány anyagi erőfeszítéseit. A törvénytervezet a románi­ai lakásokat két kategóriába sorolja. Az A kategóriába tar­toznának a vasbeton és fémszer­kezetű lakások és azok az ott­honok, melyek külső fala ége­tett téglából vagy egyéb hő­vagy vegyi kezeléssel előállí­tott építőanyagból készült. A B kategóriás lakások külső fala fából, terméskőből, nem égetett téglából, vályogból vagy egyéb, nem hő- vagy vegyi kezeléssel készült építőanyagból van. Árak Az A típusú lakások tulajdo­nosainak évi 20 euró lakásbiz­tosítást kell fizetniük, és termé­szeti csapás esetén maximum 20 ezer euró kártérítést kaphatnak. A B kategóriás lakások tulajdo­nosai évi tíz eurót fizetnek, és maximum 10 ezer eurót kapnak vissza természeti csapás esetén. A szociális segélyben részesülő családok mentesülnek a fizetés kötelezettsége alól, helyettük a helyi önkormányzatnak kell megtalálnia a biztosításhoz szük­séges forrásokat. A többiek ese­tében a díjat a jövedelemadóból vonják le. A tervezet előírja azt is, hogy az a tulajdonos, aki nem hajlandó bebiztosítani lakását, 100-500 RON büntetést fizet, míg azok a biztosító cégek, melyek nem akarnak biztosítási köt­vényt aláírni, 500-1000 RON büntetést fizetnek. A tervezet egy sor gyakorlati problémát vet fel. Először is, aki megkapja a maximális 20 ezer eurót, ebből az összegből új há­zat sem építeni, sem venni nem tud. Ugyanakkor a lakások meg­különböztetése sem elégséges. Kérdés az, mennyire lesznek ké­pesek a biztosítócégek elvégez­ni jövő tavaszig 8,3 millió romá­niai lakás kockázatfelmérését. Folytatják : George Bush amerikai elnök változatlanul ke­mény harcokat és nehéz utat ígért „a szabadság erőinek" iraki győzelméhez. A Fehér Házban megismételte azt az utóbbi hetekben sokszor emlegetett érvét, hogy az amerikai csapatok nem hagyhat­ják el Irakot, amíg nem hajtották végre feladatukat. Bush egyébként népszerűségének mélypontján van, ezt a mellékelt, interneten ter­jedő montázs is mutatja... 2006. november 1., szerda Röviden □ Előrehozná. Továbbra is előrehozott választásokat akar, a miniszterelnökről rossz a véleménye, a kormányt pedig elmarasztalja a decentralizáció késlekedése miatt. Ez nem egy egyszerű állampolgár véleménye, hanem Traian Basescu államfőé, a jelenlegi román belpolitika legfontosabb kulcsszereplőjéé. Az államfő legutóbbi interjújában összegzett így: □ Sztrájk: Sikertelennek tartja az egész­ségügyi alkalmazottakat tömörítő Sanitas Országos Szakszervezeti Tömb az Egészség­­ügyi Minisztériummal folytatott tárgyaláso­kat, ezért az érdekvédelmi szervezet általá­nos sztrájkot készül meghirdetni. November 28-án kezdenék az egészségügyi alkalmazot­tak az általános sztrájkot, november 21-én figyelmeztető sztrájkot tartanak kétórás munkabeszüntetéssel. □ Unják: A román oktatási rendszer nem szállít érdeklődésre számot tartható informá­ciókat a mai 15-16 éveseknek - legalábbis ez derült ki a Neveléstudományi Intézet tanul­mányából. Az 1591 megkérdezett több mint fele azon a véleményen van, az általuk érde­kesnek talált témákról sem a tanároktól, sem a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül nem kapnak információkat. □ Vizsgálat: Nagybánya liberális pol­gármestere ellen vizsgálat indult hivatali visszaélés és a közérdek megsértése vádjá­val. Cristian Anghel idén indította el egy la­kóingatlan feláron történő megvásárlásának procedúráját, ám illegális módon, úgy, hogy négyszer olcsóbban jusson hozzá. □ Küzdenek, jogi útra terelné a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a magyar di­­ákok románnyelv-oktatásában tapasztalhat diszkrimináció ügyét, amennyiben e téren to­vábbra sem tapasztalható előrelépés az Ok­tatási és Kutatási Minisztérium részéről. A BKB tagjai arra emlékeztetnek, hogy az Or­szágos Diszkriminációellenes Tanács úgy ítél­te meg: a román nyelv oktatása és számon­kérése során sérül a magyar diákok esélye­gyenlősége. Vége! Nem kötelező többé a sorkatona­ság - a 2007. január elsején érvénybe lépő 365-ös számú törvény értelmében többé nem­­­­ kell aggódniuk azoknak, akik vonakodtak a féléves vagy egyéves katonáskodástól. Ro­mániának békeidőben csupán önkénteseken alapuló, hivatásos katonákból álló hadserege lesz. A hivatásos katonákból álló hadsereg ki­alakítása már az idén elkezdődik. Az utolsó nem hivatásos katonáknak most október­ben kellett bevonulniuk. Tőkés-Markó-csúcs Közleményt küldött tegnap lapunknak az Er­délyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöki Hivata­lának Tájékoztatási Szolgálata, íme: „A ro­mániai magyar nemzeti közösség autonómiá­jának megvalósítása magyar kistársadal­­munk, az egyházi, a polgári és a politikai közképviseletek részéről teljes körű összefo­gást igényel.­­ Ennek tudatában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács azzal a megkeresés­sel fordult az RMDSZ-hez, hogy szervezete­ink vezetői között mihamarabb magas szintű találkozóra és egyeztetésre kerüljön sor. Je­lek szerint az EMNT kezdeményezésére 2006. november 3-án, pénteken Tőkés Lász­ló elnök Kolozsváron találkozni fog Markó Béla szövetségi elnökkel, munkatársaik tár­saságában. Erre kiváló alkalmat kínál az a nemzetközi kisebbségi felsőoktatási konfe­rencia, melyre a hét végén, a helybéli Beth­len Kata Diakóniai Központban fog sor kerül­ni. Az EMNT várakozással tekint a régóta szorgalmazott találkozó elébe."

Next