Bihari Napló, 2007. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-06 / 30. szám
lmúlt 50 éves a megfigyelőállomás Az idei szokatlanul enyhe tél (legalábbis e sorok írásáig) a szokottnál is jobban ráirányította a figyelmet az időjárási előrejelzésekre. A mienket pedig az időjárás változásának székelyhídi megfigyelőire. Rencz Csaba Talán sokan nem is tudják, hogy Székelyhídon meteorológiai megfigyelőállomás működik, immár közel ötvenegy éve, 1956. április elsején kémlelték először az eget, s azt korántsem áprilisi tréfának szánták. A várost átszelő országútnak (mely a ma Petőfi Sándor nevét viselő főutcával azonos) abban a kanyarjában kapaszkodunk fel a „meteorológiába”, mely a benzinkút előtt téríti az autókat Kágya irányába. Klasszikusan (is) mérnek Máté Piroska szolgálatos meteorológus mellett Mélán Zoltán, az állomás vezetője fogadott, és hogy sok szakértelemmel és tapasztalattal alátámasztott érdekességet fogunk megtudni, arra garancia volt, hogy egyikük sem tegnap kezdte a szakmát: előbbi 25, utóbbi 40 esztendeje! Elöljáróban néhány általános tudnivaló. Románia hét meteorológiai övezetre van osztva, zárójelben a központok: Bánát és Körösvidék (Temesvár), Észak-Erdély (Kolozsvár), Dél-Erdély (Szeben), Olténia (Craiova), Munténia (Bukarest), Moldva (Jászvásár) és Dobrudzsa (Konstanca). Megyénkben Nagyváradon, Vaskohszikláson, Pusztahollódon, Nagybáródon és Biharfüreden van még megfigyelő. Ma már a legtöbb helyen automatizálták a méréseket, a székelyhídi az egyik kivétel, ahol klasszikus méréseket is végeznek. Lássuk, melyek is ezek. Bagaméri torony... Óránként vizuálisan konstatálják, azaz egyszerűen szemrevételezik, hogy a szakmai szempontból nyolc részre osztott égbolt hányad részét borítják felhők, s hogy azok milyenek. A kívülállónak szinte megfoghatatlan, honnan tudják, melyik fajta felhő milyen magasban van éppen, de azt is megállapítják, milyen jelenség vezetett kialakulásához, és milyen csapadékot hordoz. Ugyancsak óránként jegyzik a látótávolságot. Amikor mi kívülállók azt mondjuk, hogy az orrunkig sem látunk, az az állomáson azt jelenti, hogy a legközelebbi referenciapont, egy villanyégő, nem látszik. Amikor maximális a látótávolság, akkor nyugodtan énekelhetjük, hogy „A bagaméri torony, jaj, de messzire látszik”. S ez nem vicc, mert a legtávolabbi támpont valóban a bagaméri templomtorony, 20 kilométernyire! Máté Piroska és Mélán Zoltán régi „bútordarabok" a székelyhídi megfigyelőállomáson A szőke nőktől Greenwichig Mire jó egy női, eredeti szőke hajszál? Minek van a napsütésben égett szaga a heliográf körül? Az alábbiakban minden kiderül. Rencz Csaba Az óránként mért adatok sorában található a szélirány és -sebesség. Ez már műszeres mérés, 10 méter magasságban állítja be a szél önmaga a szélkakasszerű irányjelző alkotmányt, egy fémlap pedig egy skála előtt himbálózva a szélerősségről árulkodik. A levegő hőmérsékletét 2 méter magasban, természetesen állandóan árnyékban mérik, három hőmérővel. Mivel manapság éjjel már nincs szolgálat (reggel 6-tól este 9-ig vannak ügyeletben, naponkénti váltásban, a harmadik munkatárs Kulcsár Erzsébet), az éjszakai minimum hőmérsékletet olyan alkoholos hőmérővel mérik, mely a legalacsonyabb ponton megáll, reggel vissza kell rázni, mint egy lázmérőt. A talaj hőmérsékletét is mérik ugyanakkor, ami mindig nagyobb a levegőénél, mert a napsugarak előbb a talajt melegítik fel, onnan sugárzik a hő a légtérbe. Napsugarak üveggömbben Régen a talaj mélységi hőmérsékletét is mérték, az agrometeorológia tartott rá igényt. Ma már, az agrárium hanyatlásával egyidejűleg, erre nincs igény. A levegő páratartalmát higrométer „figyeli”, aminek legfontosabb alkatrésze egy eredeti női szőke hajszál, ez reagál ugyanis legjobban a változásokra! Ez komoly, és nem szőke nős vicc... A heliográf ottjártunkkor szerencsére „dolgozott”: a tömör üveggömb lencseként fókuszálja a napsugarakat egy bevonalkázott papírdarabra. Ahol a papír ki van égetve, abban az időben sütött a nap. A heliográfra a szó szoros értelmében igaz volt, hogy „égett a keze alatt a munka”. íme a megfigyelőállomás, mutatja Mélán Zoltán Hány az óra, Vekker úr? Mint már említettem, a legtöbb adatot óránként rögzítik. Na de hány órakor, és mennyi a különbség két székelyhídi időszámítás között? Jó kérdés, jobb, mint gondolnánk. Jelenleg a greenwichi idő számít a könyvelésben, de régebben három időszámítás szerint jegyeztek: a greenwichi mellett az ország hivatalos időszámítása szerint, és a székelyhídi helyi idő szerint is, mert ilyen is van! Ugyanis az országon belül is több „időzóna” van, az ország keleti részét Székelyhíd 32 perc „késéssel” követi, amikor például 12 óra 32 percet mutat az óránk országszerte hivatalosan, a meteorológiai óra szerint az érmelléki kisvárosban akkor van pontban dél! A legjobb megfigyelők közé tartoznak Az időjárásra vonatkozó megfigyeléseket végeznek Székelyhídon, nem előrejelzéssel foglalkoznak. A sok-sok adat olyan áru, melyet a központ előrejelzések összeállításához elad. Rencz Csaba A megfigyelőállomás az északi szélesség 47 fok 21 percen, a keleti hosszúság 22 fok 06 percen és tengerszint felett 124,5 méterrel van. Az iroda, ahol beszélgetünk, kicsit lennebb, 112,8 méteren. Egy meteorológiai állomáson egyszerűen nem megkerülhető a kérdés: milyen idő lesz holnap, a jövő héten, mitől enyhe a tél? Megfigyeléseket végeznek, nem előrejelzéseket készítenek, jön a válasz. Az adatokat, melyeket áruként kezelnek, és nem hozzáférhetőek, Temesvárra továbbítják, ott készül az előrejelzés, a többi, a központhoz érkezett adat térképre vetítése után. Az említett adattovábbítás is érdekes. Ma már mobiltelefonon keresztül történik sms-ben. Én csak jelek és számok tömkelegét láttam, az értő szemnek (számítógépnek) ezek beszédes kódok, melyeken egyébként a meteorológusok a világ bármely pontján ugyanazt értik. A gép „visszaszólhat" Régen vezetékes telefonon jelentettek, kapcsoláskor előnyt élveztek a telefonközpontokban, hasonlóan például a rendőrséghez vagy a katasztrófavédelemhez. Visszatérve az előrejelzéshez, a szakemberek szerint Románia nemzetközi összehasonlításban meteorológiai állomások tekintetében jól lefedett. Az előrejelzések általában jók, persze a távolabbra szólóknál nagyobb a hibalehetőség. Apropó, hibalehetőség. Az sms-ek írásakor is elég egy pillanatnyi figyelmetlenség, s a számítógép „visszaszól”, hogy az adat értelmezhetetlen. Ez pedig hibapontot jelent. Az ország mintegy 150 megfigyelőállomása között a székelyhídi pontosság tekintetében állandó tagja az első 10 mezőnyének, ezért joggal lehetünk büszkék „időfürkészeinkre”! Régen a talajban is mértek, ma már csak a felszínen 2007. február 6., kedd Ke perben Csapadék. A csapadékot pofonegyszerűen mérik: megnézik, mennyi esett. Azt viszont tudták-e, hogy a repülőgépek utáni kondenzcsík tulajdonképpen felhő? A repülőgépek által kibocsátott égéstermékre azonnal lecsapódik a pára, ezt látjuk a magasban, a „vasmadarak" mögött az égbolton. Műszerrel. Amit nem lehet vizuálisan, azaz ránézéssel mérni, arra ott vannak a műszerek. Az állomás történetében a leghidegebbet 1984. január 14-én mérték, -26,6 Celsius-fokot, a legmelegebbet pedig 1961. augusztus 11-én, +40,3 Celsius-fokot. A legalacsonyabb maximumot, +31,2 fokot 1980 nyarán, július 16-án, a legenyhébb minimumot, -9,7 fokot 1994 telén, december 4-én mérték. Heliográf. A meteorológiai állomás műszereit „tanulva" az volt az érzésem, mintha a legendás Öveges professzor egykori tévés fizikaóráján lettem volna. Képünkön a heliográf: egyszerű és nagyszerű. Távolban. A legtávolabbi referenciapont a bagaméri torony, a látótávolság peremén. A székelyhídi megfigyelőállomás nem véletlenül van ott, ahol van, a dombvidék és az alföld határán, időjárási „útkereszteződésnél”. Az uralkodó szélirány a dél-délnyugatnyugati.