Bihari Napló, 2007. augusztus (18. évfolyam, 177-203. szám)

2007-08-01 / 177. szám

Ki lesz a következő egyházfő? Várhatóan szeptember kilencedikén választják meg a román ortodox egyház új vezetőjét - ír­ta tegnap a román sajtó, amely szerint többen is esélyesek az egyházfői tisztség betöltésére. A 92 éves korában, szívinfark­tusban hétfőn elhunyt Teoctist pátriárka elhalálozása után máris elkezdődtek a találgatá­sok, hogy ki lesz a következő román ortodox egyházfő. A saj­tó spekulációi nem egyhangú­ak, de a leggyakrabban a mold­vai Dániel, az olténiai Teofan és a kolozsvári Bartolomeu Anania metropoliták nevét em­legetik. A Cotidianul című új­ság szerint a román ortodox egyházon belül meghúzódó tra­­dicionalista, illetve az ökume­­nizmus gondolatát inkább fel­karoló szárnyak közötti, hos­­­szabb ideje tartó konfliktus kimenetelétől függ, hogy ki lesz a következő pátriárka. Az egyházi szabályok 41 napot ad­nak az új egyházfő megválasz­tására. A lapok szerint a ro­mán görögkeletiek ideiglenes pátriárkája várhatóan a bánsá­gi Nicolae Corneanu metropo­­lita lesz, aki ha elfogadja ezt a tisztséget, nem jelöltetheti ma­gát a szeptemberi pátriárkavá­lasztáson. A Gandul című na­pilap emlékeztet arra, hogy évekkel ezelőtt maga Corneanu beismerte: együttműködött a Ceausescu-rezsimet kiszolgáló rettegett állambiztonsági szer­vezettel, a Securitatéval. Méltatják tevékenységét A tegnapi román sajtó pozi­tív kommentárokban méltatja Teoctist több mint húszéves egyházvezetői tevékenységét. Az Evenimentul zilei című na­pilap szerint egyik legnagyobb érdeme az, hogy sikerült egy­ségben tartania a rendszervál­tás után a belső harcok miatt válságba került román görög­keleti egyházat. Az egész ro­mán politikai osztály súlyos veszteségnek minősítette a pát­riárka halálát. Korában halt meg Teoctist ortodox pátriárka 92 éves Kegyelet Teoctist pátriárka holttestét átszállí­tották a pátriárkai székesegyházba, ahol a szerzetesek folyamatos egyhá­zi szertartást tartanak, az ortodox hí­vek kegyeletüket róják le. Traian Basescu államfő és Nicolae Vacaroiu volt kormányfő személyesen is lerót­ták kegyeletüket, Calin Popescu Tari­­ceanu miniszterelnök pedig nemzeti gyásznappá nyilvánította a pátriárka temetésének napját, amelyről a leg­főbb egyházi méltóságok döntenek. Jelenleg Teoctist végrendeletét ke­resik, amelyet tiszteletben kell tarta­ni, ha rendelkezik a temetés helyéről. Több tíz rendőr biztosítja a rendet a katedrális körül, ahol egyre hosszabb sorokat képeznek a gyászoló hívek. Teoctist volt a román ortodox egyház ötödik pátriárkája. Újabb kivégzés. Megtalálták az Afganisztán középső részén fekvő tartományban a tálibok által meggyilkolt második dél-koreai túsz holttestét - közölte a helyi rendőrség. A 29 éves Sim Szung Min (képünkön hozzátartozói zokognak) golyók lyuggatta tetemére tegnapra virradóra Andár járásban bukkan­tak rá. A túsz kivégzését már hétfőn bejelentette egy tálib szóvivő, és arra hivatkozott, hogy a kabuli kor­mány nem teljesítette a bebörtönzött lázadók szabadon bocsátására vonatkozó követelésüket, és figyel­men kívül hagyta a tálibok által kitűzött ultimátumokat is. Tegnap reggel újabb, közép-európai idő szerint ma 9.30 órakor lejáró határidőt tűztek ki az ultimátum teljesítésére. Brit kivonulás Ma éjfélkor a brit csapatok ki­vonultak Észak-Írországból, és ezzel véget ért a brit hadsereg leghosszabb ideig, harminc­­nyolc évig tartó katonai mis­­­sziója. A britek 1969 augusztu­sában azért küldtek csapatokat a térségbe, mert a helyi rendőr­ség már nem tudta ellenőrzés alatt tartani a katolikusok és a protestánsok között kirobbant erőszakhullámot. Az akkori katonai vezetők úgy képzelték, hogy a kam­pány mindössze néhány hétig fog tartani, azonban az Ír Köz­­társasági Hadsereg (IRA), va­lamint a protestáns gerillák közötti fegyveres harc kirobba­nása miatt a brit hadsereg is egyre inkább részesévé vált a konfliktusnak. A harmincnyolc évig tartó misszióban több mint 300.000 ember vett részt és 763 katona halt meg. A had­sereg egy ötezer fős helyőrsé­get hagy az országban, a rend­­fenntartást a helyi rendőrség veszi át. Tárgyalási alap: kérések és elvárások az RMDSZ felé Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által összeál­lított és az RMDSZ elé tárt javaslatcsomag főbb pontjait ismertetjük az alábbiakban. Az EMNT és az SZNT által meg­fogalmazott és az RMDSZ fi­gyelmébe ajánlott lehetséges kö­zös célok a következők: a kul­turális autonómia megvalósítá­sa, a Székelyföld területi auto­nómiájának támogatása; a csán­góügy hangsúlyosabb és konk­rétumokban megnyilvánuló kép­viselete; az egyházak és a poli­tikum partneri viszonyának hely­reállítása, a sajtószabadság biz­tosítása, a sajtótámogatások át­láthatóvá tétele, a státusirodák depolitizálása és közszolgála­­tiságának garantálása. A nem­zeti közösségünket érintő köz­pénzek és támogatások elosztá­sa terén a politikai klientúraé­pítés lehetőségének kiküszöbö­lését, a pályázatok elbírálásási folyamatának teljes depolitizá­­lását fogalmazták meg célként. Cselekvési prioritások Az EMNT és az SZNT azt ja­vasolja, hogy az erdélyi ma­gyar politikai szervezetek kö­zösen dolgozzanak ki egy alkot­mánytervezetet, és a politikai cé­lokat megfogalmazó szerveze­tek vállalják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) lét­rehozását és működtetését. Az EMEF feladata - többek között - kidolgozni a nemzeti összefo­gás programját. További javas­latuk a gyermekvállalást és az identitásválasztást ösztönző Er­délyi Magyar Alap létrehozá­sa és működtetése. Az európai parlamenti választások esetén a közös jelöltlistát belső válasz­tások alapján állítják össze. Mit tegyen az RMDSZ? Emellett megegyezést sür­getnek az RMDSZ érdek-képvi­seleti monopóliumhelyzetéből származó vagyon megosztásá­ról, illetve - ahol az alterna­tív politikai szervezetek meg­jelenése ezt szükségessé teszi - közös használatáról. A két szervezet elvárja, hogy a helyi RMDSZ-szervezetek tá­mogassák logisztikailag és po­litikailag az SZNT által kezde­ményezett belső népszavazást; az RMDSZ többségű megyei és helyi önkormányzatok hozza­nak határozatokat a helyi nép­szavazások kiírására vonatko­zóan. Az RMDSZ parlamenti frakciója kezdeményezze a vá­lasztási törvényeket, illetve a párttörvényt; támogassa a PKE és a Sapientia EMTE akkredi­­tációját; módosítsa a kisebbsé­gitörvény-tervezetet és az okta­tási törvényt, cselekvően vál­lalja fel a Bolyai Egyetem ügyét Bukarestben és Brüsszelben, gyorsítsa fel az egyházi és közös­ségi javak restitúciós, valamint kárpótlási folyamatát, és nem utolsósorban erdélyi közvitát követően nyújtsa be a parla­mentbe az EMNT régiókról szó­ló kerettörvény-tervezetét. Pillanatkép a hétfői Markó Béla-Tőkés László-egyeztetésróT 2007. augusztus 1., szerda Röviden : Kötelező a tájékoztatás, a kő­olajipari vállalatoknak és azoknak a cégeknek, amelyek kőolajat importálnak, havonta tájékoz­tatniuk kell a Gazdasági és Pénzügyminiszté­riumot a behozatal költségeiről és a piaci ár­ról - áll a tárca által kidolgozott határozat­­tervezetben. Eddig a kőolajipari vállalatok önként küldték el a minisztériumnak azokat az adatokat, amelyek az európai normák sze­rint kötelezőek - áll a tervezet indoklásában. Az Európai Bizottság 1995/2964-es szabálya értelmében minden olyan magán- vagy jogi személynek, amely kőolajat importál, kötele­ző tájékoztatnia a befogadó ország hatósá­gait a behozatal és a szállítás körülményeiről. A belügyminiszter szerint nem buzdított erőszakra Bárki Petre Strachinaru PD-s képviselő közölte: Cristian David belügyminiszter nem tartotta indokoltnak kérését, hogy Eva Maria Bárkit nemkívánatos személlyé nyilvánítsák. „A mi­niszter szerint az adatokból nem derül ki, hogy erőszakra buzdított. Cristian David sze­rint Éva Maria Bárki nem veszélyes a nem­zetbiztonságra" - mondta a demokrata poli­tikus. Strachi­aru nem ért egyet a miniszter válaszával, szerinte ugyanis Éva Maria Bárki beszédei erőszakra buzdítanak, és az ország területi egységét veszélyeztetik. Az ügy előzménye: június végén Petre Strachinaru Kovászna megyei PD-s képviselő arra kérte a belügyminisztériumot, hogy nyilvánítsák nem­­kívánatos személynek az Ausztriában élő, olasz-magyar eredetű Éva Maria Bárki ügy­védet, akit 1994-ben már „persona non gratának" kiáltották ki Romániában. Éva Maria Bárki egy sepsiszentgyörgyi fórumon arra buzdította a székelyeket, hogy ne várja­nak segítséget az Európai Uniótól az autonó­mia kivívásához, hanem harcoljanak egyedül. Választói elvárások. Az állam­fő szabados beszédmodorával egyetértenek a hazai választópolgárok, de ellenzik azt, hogy Traian Basescu nyilvános helyeken alkoholt fo­gyaszt és dohányzik - derült ki egy a hazai Közpolitikai Intézet (IPP) által végzett felmé­résből. A politikából való kiábrándultságát je­lezte a megkérdezettek 64,7 százaléka. Sze­rintük az országot politikailag független szak­értői testületnek kellene kormányoznia. Öngyilkos merénylet Öngyilkos merényletet hajtottak végre teg­nap reggel Kabul mellett az Afganisztánban állomásozó nemzetközi biztonsági erők (Isaf) egyik gépkocsioszlopa ellen egy amerikai tá­maszpontnál. A robbanásban megsebesült legkevesebb hét polgári személy és egy kato­na - közölte az Isaf egyik szóvivője. A szó­vivő szerint a katona sérülése nem súlyos, de nemzetiségét nem árulta el. A terrorakciót egy gépkocsiba rejtett robbanószerkezettel hajtotta végre az öngyilkos támadó. Katonák őrködnek a merénylet helyszínén

Next