Bihari Napló, 2007. augusztus (18. évfolyam, 177-203. szám)
2007-08-01 / 177. szám
Ki lesz a következő egyházfő? Várhatóan szeptember kilencedikén választják meg a román ortodox egyház új vezetőjét - írta tegnap a román sajtó, amely szerint többen is esélyesek az egyházfői tisztség betöltésére. A 92 éves korában, szívinfarktusban hétfőn elhunyt Teoctist pátriárka elhalálozása után máris elkezdődtek a találgatások, hogy ki lesz a következő román ortodox egyházfő. A sajtó spekulációi nem egyhangúak, de a leggyakrabban a moldvai Dániel, az olténiai Teofan és a kolozsvári Bartolomeu Anania metropoliták nevét emlegetik. A Cotidianul című újság szerint a román ortodox egyházon belül meghúzódó tradicionalista, illetve az ökumenizmus gondolatát inkább felkaroló szárnyak közötti, hosszabb ideje tartó konfliktus kimenetelétől függ, hogy ki lesz a következő pátriárka. Az egyházi szabályok 41 napot adnak az új egyházfő megválasztására. A lapok szerint a román görögkeletiek ideiglenes pátriárkája várhatóan a bánsági Nicolae Corneanu metropolita lesz, aki ha elfogadja ezt a tisztséget, nem jelöltetheti magát a szeptemberi pátriárkaválasztáson. A Gandul című napilap emlékeztet arra, hogy évekkel ezelőtt maga Corneanu beismerte: együttműködött a Ceausescu-rezsimet kiszolgáló rettegett állambiztonsági szervezettel, a Securitatéval. Méltatják tevékenységét A tegnapi román sajtó pozitív kommentárokban méltatja Teoctist több mint húszéves egyházvezetői tevékenységét. Az Evenimentul zilei című napilap szerint egyik legnagyobb érdeme az, hogy sikerült egységben tartania a rendszerváltás után a belső harcok miatt válságba került román görögkeleti egyházat. Az egész román politikai osztály súlyos veszteségnek minősítette a pátriárka halálát. Korában halt meg Teoctist ortodox pátriárka 92 éves Kegyelet Teoctist pátriárka holttestét átszállították a pátriárkai székesegyházba, ahol a szerzetesek folyamatos egyházi szertartást tartanak, az ortodox hívek kegyeletüket róják le. Traian Basescu államfő és Nicolae Vacaroiu volt kormányfő személyesen is lerótták kegyeletüket, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök pedig nemzeti gyásznappá nyilvánította a pátriárka temetésének napját, amelyről a legfőbb egyházi méltóságok döntenek. Jelenleg Teoctist végrendeletét keresik, amelyet tiszteletben kell tartani, ha rendelkezik a temetés helyéről. Több tíz rendőr biztosítja a rendet a katedrális körül, ahol egyre hosszabb sorokat képeznek a gyászoló hívek. Teoctist volt a román ortodox egyház ötödik pátriárkája. Újabb kivégzés. Megtalálták az Afganisztán középső részén fekvő tartományban a tálibok által meggyilkolt második dél-koreai túsz holttestét - közölte a helyi rendőrség. A 29 éves Sim Szung Min (képünkön hozzátartozói zokognak) golyók lyuggatta tetemére tegnapra virradóra Andár járásban bukkantak rá. A túsz kivégzését már hétfőn bejelentette egy tálib szóvivő, és arra hivatkozott, hogy a kabuli kormány nem teljesítette a bebörtönzött lázadók szabadon bocsátására vonatkozó követelésüket, és figyelmen kívül hagyta a tálibok által kitűzött ultimátumokat is. Tegnap reggel újabb, közép-európai idő szerint ma 9.30 órakor lejáró határidőt tűztek ki az ultimátum teljesítésére. Brit kivonulás Ma éjfélkor a brit csapatok kivonultak Észak-Írországból, és ezzel véget ért a brit hadsereg leghosszabb ideig, harmincnyolc évig tartó katonai missziója. A britek 1969 augusztusában azért küldtek csapatokat a térségbe, mert a helyi rendőrség már nem tudta ellenőrzés alatt tartani a katolikusok és a protestánsok között kirobbant erőszakhullámot. Az akkori katonai vezetők úgy képzelték, hogy a kampány mindössze néhány hétig fog tartani, azonban az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA), valamint a protestáns gerillák közötti fegyveres harc kirobbanása miatt a brit hadsereg is egyre inkább részesévé vált a konfliktusnak. A harmincnyolc évig tartó misszióban több mint 300.000 ember vett részt és 763 katona halt meg. A hadsereg egy ötezer fős helyőrséget hagy az országban, a rendfenntartást a helyi rendőrség veszi át. Tárgyalási alap: kérések és elvárások az RMDSZ felé Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által összeállított és az RMDSZ elé tárt javaslatcsomag főbb pontjait ismertetjük az alábbiakban. Az EMNT és az SZNT által megfogalmazott és az RMDSZ figyelmébe ajánlott lehetséges közös célok a következők: a kulturális autonómia megvalósítása, a Székelyföld területi autonómiájának támogatása; a csángóügy hangsúlyosabb és konkrétumokban megnyilvánuló képviselete; az egyházak és a politikum partneri viszonyának helyreállítása, a sajtószabadság biztosítása, a sajtótámogatások átláthatóvá tétele, a státusirodák depolitizálása és közszolgálatiságának garantálása. A nemzeti közösségünket érintő közpénzek és támogatások elosztása terén a politikai klientúraépítés lehetőségének kiküszöbölését, a pályázatok elbírálásási folyamatának teljes depolitizálását fogalmazták meg célként. Cselekvési prioritások Az EMNT és az SZNT azt javasolja, hogy az erdélyi magyar politikai szervezetek közösen dolgozzanak ki egy alkotmánytervezetet, és a politikai célokat megfogalmazó szervezetek vállalják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozását és működtetését. Az EMEF feladata - többek között - kidolgozni a nemzeti összefogás programját. További javaslatuk a gyermekvállalást és az identitásválasztást ösztönző Erdélyi Magyar Alap létrehozása és működtetése. Az európai parlamenti választások esetén a közös jelöltlistát belső választások alapján állítják össze. Mit tegyen az RMDSZ? Emellett megegyezést sürgetnek az RMDSZ érdek-képviseleti monopóliumhelyzetéből származó vagyon megosztásáról, illetve - ahol az alternatív politikai szervezetek megjelenése ezt szükségessé teszi - közös használatáról. A két szervezet elvárja, hogy a helyi RMDSZ-szervezetek támogassák logisztikailag és politikailag az SZNT által kezdeményezett belső népszavazást; az RMDSZ többségű megyei és helyi önkormányzatok hozzanak határozatokat a helyi népszavazások kiírására vonatkozóan. Az RMDSZ parlamenti frakciója kezdeményezze a választási törvényeket, illetve a párttörvényt; támogassa a PKE és a Sapientia EMTE akkreditációját; módosítsa a kisebbségitörvény-tervezetet és az oktatási törvényt, cselekvően vállalja fel a Bolyai Egyetem ügyét Bukarestben és Brüsszelben, gyorsítsa fel az egyházi és közösségi javak restitúciós, valamint kárpótlási folyamatát, és nem utolsósorban erdélyi közvitát követően nyújtsa be a parlamentbe az EMNT régiókról szóló kerettörvény-tervezetét. Pillanatkép a hétfői Markó Béla-Tőkés László-egyeztetésróT 2007. augusztus 1., szerda Röviden : Kötelező a tájékoztatás, a kőolajipari vállalatoknak és azoknak a cégeknek, amelyek kőolajat importálnak, havonta tájékoztatniuk kell a Gazdasági és Pénzügyminisztériumot a behozatal költségeiről és a piaci árról - áll a tárca által kidolgozott határozattervezetben. Eddig a kőolajipari vállalatok önként küldték el a minisztériumnak azokat az adatokat, amelyek az európai normák szerint kötelezőek - áll a tervezet indoklásában. Az Európai Bizottság 1995/2964-es szabálya értelmében minden olyan magán- vagy jogi személynek, amely kőolajat importál, kötelező tájékoztatnia a befogadó ország hatóságait a behozatal és a szállítás körülményeiről. A belügyminiszter szerint nem buzdított erőszakra Bárki Petre Strachinaru PD-s képviselő közölte: Cristian David belügyminiszter nem tartotta indokoltnak kérését, hogy Eva Maria Bárkit nemkívánatos személlyé nyilvánítsák. „A miniszter szerint az adatokból nem derül ki, hogy erőszakra buzdított. Cristian David szerint Éva Maria Bárki nem veszélyes a nemzetbiztonságra" - mondta a demokrata politikus. Strachiaru nem ért egyet a miniszter válaszával, szerinte ugyanis Éva Maria Bárki beszédei erőszakra buzdítanak, és az ország területi egységét veszélyeztetik. Az ügy előzménye: június végén Petre Strachinaru Kovászna megyei PD-s képviselő arra kérte a belügyminisztériumot, hogy nyilvánítsák nemkívánatos személynek az Ausztriában élő, olasz-magyar eredetű Éva Maria Bárki ügyvédet, akit 1994-ben már „persona non gratának" kiáltották ki Romániában. Éva Maria Bárki egy sepsiszentgyörgyi fórumon arra buzdította a székelyeket, hogy ne várjanak segítséget az Európai Uniótól az autonómia kivívásához, hanem harcoljanak egyedül. Választói elvárások. Az államfő szabados beszédmodorával egyetértenek a hazai választópolgárok, de ellenzik azt, hogy Traian Basescu nyilvános helyeken alkoholt fogyaszt és dohányzik - derült ki egy a hazai Közpolitikai Intézet (IPP) által végzett felmérésből. A politikából való kiábrándultságát jelezte a megkérdezettek 64,7 százaléka. Szerintük az országot politikailag független szakértői testületnek kellene kormányoznia. Öngyilkos merénylet Öngyilkos merényletet hajtottak végre tegnap reggel Kabul mellett az Afganisztánban állomásozó nemzetközi biztonsági erők (Isaf) egyik gépkocsioszlopa ellen egy amerikai támaszpontnál. A robbanásban megsebesült legkevesebb hét polgári személy és egy katona - közölte az Isaf egyik szóvivője. A szóvivő szerint a katona sérülése nem súlyos, de nemzetiségét nem árulta el. A terrorakciót egy gépkocsiba rejtett robbanószerkezettel hajtotta végre az öngyilkos támadó. Katonák őrködnek a merénylet helyszínén