Bihari Napló, 2007. november (18. évfolyam, 256-281. szám)

2007-11-01 / 256. szám

t.... OR­SZÁG-VILÁG ítélethirdetés a merénylők ügyében Közel 40 ezer év börtönbüntetést szabott ki egy spanyol bíróság tegnap a 2004 márciusában Mad­ridban vonatok ellen végrehajtott, 191 halálos áldozatot követelő merényletek három fővádlottjára. Ez a halmazati büntetés a leg­több, amelyet a spanyol törvé­nyek szerint elvileg ki lehet szabni, gyakorlatilag fejenként 40 év elzárást jelent. A marok­kói Dzsamal Zugamot a robba­nószerkezetek elhelyezésében találták bűnösnek, az ugyan­csak marokkói Oszmán el- Gnavit és a spanyol José Emilio Suárez Trashorrast a merényle­tekhez szükséges „közreműkö­dőknek” tekintette a bíróság, ők szerezték be robbanóanyagokat. A bíróság ugyanakkor felmen­tette a spanyol főváros közpon­ti pályaudvarán 2004. március 11-én elkövetett, 191 halálos ál­dozattal és 1841 sebesülttel járó merényletek egyik feltételezett szervezőjét, Oszmán Rabeit, aki „Egyiptomi Mohamed” néven vált ismertté. Rabéit Olaszor­szágban fogták el, s el is ítélték nemzetközi terrorista szervezet­hez való tartozás vádjával. A két másik, szervezőként számon tartott vádlott, a marokkói Ju­­szef Belhadzs és Haszán al-Hasz­­ki 20 évnél kevesebb börtönbün­tetést kapott terrorista szerve­zethez való tartozás miatt. A 28 vádlottból összesen hetet men­tett fel a madridi bíróság. Egy­úttal bejelentette, hogy a me­rényletek áldozatai 30 ezertől 1,5 millió euróig terjedő kárpót­lást kapnak. Kihat a belpolitikára is Javier Gomez Bermudez bí­ró az ítéletek kihirdetése előtt leszögezte: nincs semmi bizonyí­ték arra, hogy az al-Kaida ihle­tésű merényletekhez köze lett volna a Baszkföld Haza és Sza­badság (ETA) szélsőséges baszk szakadár szervezetnek. Annak i­­dején a spanyol konzervatív kor­mány először az ETA-t vádolta a terrortámadás-sorozattal, és ez három nappal később a par­lamenti választások elvesztésé­be került. A közvélemény szerint a José Maria Aznar vezette nép­párti kormány így próbálta el­terelni a figyelmet a népszerűt­len iraki háborús részvételről. A szocialista párti José Luis Rod­riguez Zapatero kormánya né­hány hónapon belül hazahívta Irakból a spanyol kontingenst. A mostani ítélet ismét kihat a spanyol belpolitikára, alig öt hónap múlva tartják az újabb parlamenti választásokat. mmwww.erdon.ro­ vvyvvv.,erdon.ro Mondja el véleményét! A huszonnyolc vádlott közül a három főbűnöst mintegy 40 ezer évnyi összbüntetésre ítélték Román-ukrán tárgyalások Ukrajna nem ellenzi a román állampolgárok vízummentes beutazását az országba. Ezt Viktor Juscsenko ukrán ál­lamfő jelentette ki kedden Bu­karestben azt követően, hogy Traian Basescu román elnökkel találkozott. Az ukrán államfő romániai látogatása során ös­­­szeültek a két ország elnöki hi­vatalai által létrehozott külön­leges bizottságok is, amelyek a vitás kérdések rendezésére hi­vatottak. Mindkét államfő részt vett a bizottsági ülésen, amely­nek egyik feladata, hogy ren­dezze a két ország közötti konf­liktust a Fekete-tenger észak­­nyugati szegletében lévő konti­nentális talapzat megosztásával kapcsolatosan. Ez azért fontos, mert szakértői becslések sze­rint a talapzat és a fölötte talál­ható Kígyók szigete ötmilliárd dollárt érő földgáz- és kőolaj­­tartalékot rejteget, nem mind­egy tehát, hogy kié lesz a kiak­názás joga. Juscsenko a sajtó előtt elmondta: szerinte tévesen értelmezték egyik korábbi nyi­latkozatát, azaz Kijev a Feke­te-tenger kontinentális talapza­tának nem a Románia által is i­gényelt részén akar olajat kiter­melni, hanem a Kercsi-szoros területéről. A másik vitás ügy a Duna-Fekete-tenger csatorna, amelynek megépítése a román fél szerint a nemzetközi környe­zetvédelmi ESPO egyezmény megsértését jelenti, és károsíta­ná a Duna-delta egyedi élővi­lágát. Juscsenko hangsúlyozta, hogy minden ország szuvereni­tásának része, hogy eldöntse, milyen fejlesztési terveket in­dít. Ugyanakkor elismerte, hogy hasonló tervek esetében figyelem­be kell venni a nemzetközi ES­­PO-egyezmény kötelezettségeit. „Megoldott" a vízumkérdés Újságírói kérdésre válaszol­va elmondta: a román állam­polgárok vízummentes beuta­zása Ukrajnába gyakorlatilag megoldott kérdésnek tekinthe­tő, hiszen folyamatban van a törvényes keret kidolgozása, és már csak „technikai részlete­ket” kell megoldani. Szerinte az év végéig eltörölhetik a vízum­kötelezettséget. Guba felülvizsgálná a csatlakozási szerződést Felül kell vizsgálni legalább két fejezetet Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződésében. Ez volt a fő üzenete Cosmin Gubának nagyváradi kampánylátogatásakor. Pap István Cosmin Gub á, a Nemzeti Kezde­ményezés Párt (PM­) elnöke kam­­pányolni jött Nagyváradra a párt európai parlamenti képviselője­löltjeinek érdekében. Tegnapi saj­tótájékoztatóján leszögezte: párt­ja azon az állásponton van, hogy Romániának alapvető nemzeti ér­deke újratárgyalni az unióhoz va­ló csatlakozási szerződés energe­tikára és mezőgazdaságra vonat­kozó fejezeteit. Az országnak gaz­dasági kára származik abból, hogy csak hagyományos típusú energia­termelési módszerrel (szénnel, fo­lyékony üzemanyaggal) termelhet energiát, és megtiltják neki a mo­dern és sokkal olcsóbb szél- vagy atomenergia felhasználását. Új szerződést A mezőgazdaságra vonatko­zó fejezetben a minimum az, hogy nagyobb agrártámogatást kell az országnak kiharcolni, mondta Gu§a, példaként említette Ma­gyarországot, ahol a termelők 150 euró támogatást kapnak hektá­ronként a romániai 50 euró/hek­­tárhoz képest. „Amennyiben be­jutunk az EP-be, a Függetlenség és Demokrácia frakció tagjaiként, a frakcióval együtt egy határoza­tot nyújtunk be a Bizottság és a Parlament elnökének, és hivata­los jegyzékben kérjük fel Romá­nia államelnökét és miniszterel­nökét is, hogy az Európa Tanács­ban vessék fel Románia csatlako­zási szerződésének felülvizsgála­tát. Gu$a kijelentette, hogy függet­lenül a részvételi aránytól - ami szerinte egyébként csekély lesz - pártja minimum 500 ezer szavaza­tot fog kapni az EP-választásokon. Referendum A politikus véleménye szerint Traian Basescu államfő referen­dumkezdeményezése eltereli a figyelmet az európai parlamen­ti választásokról. Hozzátette, hogy a száz százalékban egyéni vá­lasztórendszerrel nem lehet meg­reformálni a román politikai osz­tályt, viszont a részlegesen egyé­ni választókerületes rendszerrel és a pártok belső reformszándé­kával lehet eredményt elérni e tekintetben. „A korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) lévő ügy­iratok 80 százaléka a polgármes­terekre vonatkozik, holott őket di­rekt módon választottuk meg ed­dig is”, érvelt Gus á, aki hozzá­tette, hogy a DNA ellenőrzéséért folyó civakodás a kormány és az államelnöki hivatal között a leg­nagyobb rossz, ami Romániával történhet, mert belátható időn be­lül az ügyészség teljes diszkredi­­tálásához fog vezetni. Gus á egyéb­ként megerősítette a nemrégiben Nagyváradon tett bejelentését, miszerint a „legbiztosabb forrá­sokból” tudja, hogy Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke ellen vizsgálatot folytat a DNA, de ennél konkrétabb informáci­ókkal nem szolgált. Gu§á a párt EP-jelöltlistájának első helyezettjét ábrázoló trikóval 2007. november 1., csütörtök Röviden □ Rehabilitáció. A spanyol parlament alsóháza történelmi jelentőségű törvényja­vaslatot szavazott meg tegnap az 1936-39- es polgárháború és az azt követő, 1975-ben véget ért, Francisco Franco tábornok vezette diktatúra áldozatainak rehabilitálásáról. A Történelmi emlékezetről szóló törvény töb­bek között törvénytelennek minősíti a fran­­cóista törvényszékek ítéleteit, lehetőséget te­remtve az ítéletek felülvizsgálatára és az ál­dozatok rehabilitálására. A törvényt még a felsőháznak (szenátus) is el kell fogadnia, a szenátusi szavazás azonban csak formalitás­nak tekinthető. „„­­ □ Tárgyalnak­ Irán tolandó további tárgyalásokra az Egyesült Államokkal az ira­ki biztonság javításáról - közölte az iráni kül­ügyminiszter. Manusehr Mottaki azt is beje­lentette, hogy Irán tervet nyújt be az Irakkal szomszédos országok e heti isztambuli ta­nácskozásán, de további részleteket nem kö­zölt a javaslatról. Ali Hamenei, Irak legfőbb politikai és vallási vezetője szerdán „színtisz­ta hazugságnak" nevezte azokat az amerikai vádakat, amelyek szerint Teherán támogatja az amerikai katonákat gyilkoló iraki szél­sőségeseket. Külön helyen voksolunk Külön szavazókörzetekben rendezik meg Ro­mániában a november 25-én sorra kerülő eu­rópai parlamenti választásokat és az egyéni választókerületes szavazási rendszer beveze­téséről szóló népszavazást - határozta el szerdán a román kormány. A két szavazás azért zajlik egyszerre, mert Traian Basescu államfő - Calin Popescu Tariceanu miniszter­­elnök akarata ellenére - az EP-választás nap­jára írta ki a népszavazást. Tariceanu koráb­ban kijelentette: törvénytelenséget követné­nek el, ha az EP-választásra kijelölt szavazó­körzetekben a referendumról is kikérnék a választók véleményét. Fegyverexport: Oroszország a más országokkal való haditechnikai együttmű­ködés terén szigorúan betartja a nemzetkö­zi előírásokat és kötelezettségeket, s nem en­gedi meg, hogy e téren további korlátozáso­kat kényszerítsenek rá - jelentette ki Vlagyi­mir Putyin. Az orosz államfő leszögezte: Oroszország betartotta és be is tartja a ha­ditechnika exportjának ellenőrzésére vonat­kozó előírásokat, de „nem veszi figyelembe az ezeken kívül egyoldalú, vagy átpolitizált alapokon rákényszeríteni kívánt egyéb kor­látozásokat". Alkotmányos a rendelet Az Alkotmánybíróság tegnap kimondta an­nak a 2007/15. számú sürgősségi kormány­­rendeletnek az alkotmányosságát, mely a 2007. évi romániai európai parlamenti vá­lasztásokra vonatkozik. Az Alkotmánybíróság a Demokrata Párt (PD) beadványa alapján vizsgálta a határozatot. A beadvány azt sé­relmezi, hogy a kormánydöntés korlátozza a 23. életévüket az idén tavasszal betöltött ro­mán állampolgárok EP-be való megválasztá­sának lehetőségét, a határozatot nem írta alá az összes illetékes miniszter, továbbá nem teljesülnek azok a sürgősségi feltételek, melyek indokolnák egy sürgősségi kormány­­határozat meghozatalát.

Next