Bihari Napló, 2008. április (19. évfolyam, 76-99. szám)

2008-04-01 / 76. szám

ORSZÁG-VILÁG­ ­NAPID * Miről döntenek Bukarestben? A NATO az április 2. és 4. között Bukarestben tartandó csúcstalálkozóján határoz többek kö­zött arról, hogy felvegye-e Horvátországot, Macedóniát és Albániát a szervezet tagjai közé. Horvátország meghívása biztos­nak tűnik néhány nappal a talál­kozó előtt. Zágráb sikerrel átala­kította az ország katonai struk­túráit, hogy azok messzemenően megfeleljenek az észak-atlanti szervezet előírásainak. Ezenkí­vül az európai integráció tekin­tetében is Horvátország a legfel­készültebb tagjelölt. Macedónia felvételét csak a Görögországgal fennálló névvita akadályozhatja meg. Athén - mivel Görögország­nak van egy Macedónia nevű tartománya - nem akarja elfogad­ni, hogy az új tagországot Mace­dónia néven vegyék fel a szerve­zetbe, mert attól tart, hogy így Szkopje igényt tarthatna az azo­nos nevű, észak-görögországi tar­tományra. Az ENSZ 1993-ban ide­iglenesen Macedónia, Volt Jugo­szláv Köztársaság, angol rövidí­téssel FYROM néven vette fel so­raiba az országot. A két fél kö­zött az ENSZ védnöksége alatt fo­lyó tárgyalások mindeddig nem vezettek eredményre a névhasz­nálat vitájában. A három, NATO- tagságra pályázó ország közül Al­bániának volt a legtöbb gondja a katonai szervezet követelménye­inek teljesítésével. Ennek ellené­re biztos, hogy Albánia is felvételt nyer, ha Horvátországot és Ma­cedóniát meghívják a szervezet­be. Ha azonban a névvita miatt meghiúsul Macedónia felvétele, elképzelhető, hogy Albániának is várnia kell még a tagságra. Akcióterv A NATO a bukaresti csúcsta­lálkozón nyilatkozik majd arról is, hogy felajánlja-e a részvételt Ukrajnának és Grúziának a NA­­TO-tagság első lépésének számí­tó tagsági akciótervben (MAP). Az Egyesült Államok, Kanada és a NATO-tagságot már elnyert ke­­let-közép-európai országok több­sége támogatja az ukrán tagság perspektívájának megnyitását. Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és né­hány más nyugat-európai állam azonban ellene van, arra hivat­kozva, hogy az ukrán lakosság közel fele ellenzi, és csak 25 szá­zaléka támogatja az ország csat­lakozását. Grúzia csatlakozása a MAP-hoz hasonlóan megosztja a NATO tagállamait. A grúz part­nerség ellenzői elsősorban az Ab­­házia és Dél-Oszétia szakadár tartományok megoldatlan hely­zetét tartják aggasztónak. www.erdeini.rp Mondja el véleményét! Horvátország, Macedónia és Albánia NATO-tagságáról is döntenek a bukaresti csúcstalálkozón Ciánper Az alperes romániai cég az előző tárgyalásokhoz ha­sonlóan tegnap sem kép­viseltette magát a Fővá­rosi Bíróságon, a Magyar Állam mint felperes által indított, úgynevezett cián­per újabb tárgyalásán, az eljáró bíró Gönczy Jánost, a ciánszennyezés idején kinevezett kormánybiztost hallgatta meg tanúként. Császár P. Emőke bíró emlékeztetett arra, hogy a szennyezést okozó cég fe­lelősségét már korábban megállapította a bíróság, jelenleg a kártérítés össze­gének pontosítása a fel­adat. Ennek érdekében hallgatták meg tanúként a korábbi kormánybiztost, illetve a bíróság felkérte a felperest, hogy tegyen ja­vaslatot szakértő szemé­lyére. Ezt követően szak­értőt rendelnek ki az ügy­ben. Mivel az alperes Trans­­gold Rt. bányavállalat meg­szüntette korábbi ügyvéd­jének megbízását, részére az okiratok kézbesítése nem megoldott. Gyógyíthatatlan betegekért A gondozói szolgáltatások fejlesztését célzó egyezményt írt alá az egészségügyi miniszter. Mivel mintegy 4,5 millió hazai állampolgárra vannak kihatással - akár közvetlenül, akár közve­tetten - olyan gyógyíthatatlan be­tegségek, melyek egy adott pil­lanatban gondozói szolgáltatások igénybevételét teszik szükséges­sé, az egészségügyi miniszter egy országos gondozói szolgáltatás­program kidolgozásáról döntött. Ennek érdekében alá is írt egy egyezményt a Reménység Háza hospice-szolgáltatóval, valamint a Rákbetegek Egyesületeinek Or­szágos Szövetségével. Márciustól júniusig egy EU által finanszí­rozott kampány zajlik majd, mely­nek során tudatosítják a lakosok­ban, milyen gondokkal küszköd­nek a gyógyíthatatlan betegek, és egyúttal támogatják az egész­ségügyi hatóságokat abban, hogy kiterjesszék a szakszolgáltatáso­kat. Az akció egy szociológiai ku­tatás eredményeit veszi alapul, amely megállapította, mennyire tájékozott a lakosság ebből a szem­pontból. A gondozói tevékenység eddig főleg a civil szféra által fej­lődött, jelenleg országos szinten tizenegy ilyen szolgáltató létezik, mely szerződést kötött az egész­ségbiztosító pénztárral is. Befektetések Tavaly egyébként az egészség­­ügyi minisztérium több mint tíz­millió lejt fektetett a gondozói szolgáltatás fejlesztésére, ebből tavaly egy ötvenágyas intézményt nyitottak meg Paccani­ban, az i­­dén pedig Aradon nyílik egy i­­lyen központ. 140 orvos részesült ilyen jellegű szakképzésben, és további 78 képzése folyamatban van. Jelenleg a 130 ezer hazai on­kológiai betegnek csak az öt szá­zaléka részesül a szenvedés csök­kentését, továbbá szociális, érzel­mi, spirituális támogatást magá­ba foglaló gondozói szolgáltatá­sokban. Nagy házban a nagypolitikusok A bukaresti NATO-csúcstalálkozónak (a Pentagon után) a világ máso­dik leghatalmasabb építménye, a Parlamenti Palota ad otthont. A nagy esemény előtti hetekben a Bukarestben akkreditált kül­földi tudósítók némelyike „fára­ói emlékműnek” titulálta a Nico­­lae Ceaușescu által éveken át embert, pénzt és verítéket nem kímélve felépíttetett palotát. Va­lóban, 1984-től öt éven át húsz­ezer ember rakta éjjel-nappal a falakat. Ma már azonban senkit nem zavar, hogy a korábban „Nép Házának” nevezett épületmonst­rum a kommunista diktatúra nagyzási kényszeréből született. Azt sem emlegetik ma már túl­ságosan, hogy az építési munká­latok előtt a diktátor személyes útmutatásai alapján tettek a föld­del egyenlővé lakóházakat és templomokat. A Ceausescu-rend­­szer bukása után sokat tanakod­tak az illetékesek, mire is hasz­nálják a kommunizmus e gigan­tikus szimbólumát. Aztán úgy döntöttek, hogy túl nagy fényű­zés lenne nem kihasználni a 270 méter hosszú, 245 méter széles és 86 méter magas épület 330 ezer négyzetméterét, több mint ezer kisebb és nagyobb termét, így ma a parlament két háza, a kép­viselőház és a szenátus „lakik” benne. Ami nem látszik... Más kérdés, hogy nem min­denre lenne szükség belőle. A su­­gárutaknak is beillő folyosókon akár lóversenyeket is lehetne rendezni, könnyen el lehet téved­ni bennük. Nem is beszélve ar­ról, ami nem látszik: az épület­ből 92 méter a föld mélyébe nyú­lik, a tizenhat emeletből négy szint odalent van. A felszín alatt valóságos város, bonyolult labi­rintusrendszer húzódik, a folyo­sók hossza több kilométer, ezek a főváros legfontosabb épületei­hez vezetnek. A NATO-csúcsta­­lálkozó idején az épület kapaci­tásának több mint egyharmadát fogják kihasználni, olykor tíz percig is eltarthat, amíg az egyik teremből a másikba átmennek a résztvevők. Ők saját lábukkal taposhatják majd a rekordnagy­ságú, 1200 négyzetméteren elte­rülő, öt tonna súlyú szőnyeget. A bukaresti tanácskozás helyszíne, a Parlamenti Palota 2008. április 1., kedd Röviden □ Kitüntetés: Dr. Sólyom László, a Ma­gyar Köztársaság elnöke a romániai magyar közösségek érdekében végzett kiemelkedő te­vékenység elismeréseként a következő szemé­lyeknek adományozott kitüntetést: Borbély László - a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje; Winkler Gyula - a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje; Varga Attila - a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje; Varga Gábor - a Magyar Köz­­társasági Érdemrend tiszti keresztje; Eckstein- Kovács Péter - a Magyar Köztársasági Érdem­rend tiszti keresztje; Varga Andrea - a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje. □ Felmentés: A miniszterelnök április 30-i hatállyal felmentette Horváth Ágnest az egészségügyi miniszteri posztból - jelentette be tegnap reggel Daróczi Dávid kormányszó­vivő, miután Gyurcsány Ferenc dolgozószobájá­ban fogadta Horváth Ágnest. A miniszterelnök azt kéri a kormánypártoktól, hogy április 30-ig állapodjanak meg az új miniszter személyéről. Daróczi Dávid hozzátette, a kormányfő mege­rősítette, hogy az egészségügy átalakítását foly­tatni kell a jobb szolgáltatás érdekében, ehhez azonban nyugalomra és párbeszédre van szükség. A megbeszélésről egyéb részleteket nem árult el. □ Elhunyt Jakab Elek: Vasárnap dél­után a marosvásárhelyi klinikán agyvérzésben elhunyt Jakab Elek, a Romgaz vezérigazgatója. Jakab májelégtelenségben és egy olyan geneti­kai betegségben szenvedett, melynek nyomán a vas túlteng a vérben. A kórház igazgatója, Ovidiu Butuc diagnosztizálta a betegségeket, de bejelentette, hogy a halált agyvérzés okoz­ta. Az orvosok elmondták, hogy Jakab szomba­ton lett rosszul, de állapotát stabilizálták, va­sárnapra azonban ismét rosszul lett. Jakab Elek 2005 óta állt a Romgaz élén, ahová az RMDSZ részéről nevezték ki. Tovább sztrájkolnak Eredménytelenül zárultak tegnap is a romá­niai Dacia Pitesti gyár vezetősége és az al­kalmazottak érdekeit képviselő szakszervezet között zajló bértárgyalások. A francia Re­nault tulajdonában lévő Dacia gépkocsigyár alkalmazottai a múlt hétfőn léptek sztrájkba 550 tejes (150 eurós) béremelést követelve. A gyár vezetősége - bár javított korábbi bérajánlatán - még mindig csak 250 lej (mintegy 70 euró) fizetésemelést hajlandó biztosítani a dolgozóknak, akik azonban ke­veslik az összeget. A szakszervezet és a munkáltató azon is vitatkozik, hogy a dolgo­zók hány százaléka csatlakozott a sztrájkhoz. A vállalat vezetősége azt állítja, hogy hétfőn reggel az első műszak csupán 41,2 százaléka szüneteltette a munkát, miközben a szak­­szervezetiek szerint a dolgozók elsöprő több­sége nem hajlandó dolgozni bérkövetelésük teljesítéséig. A kialakult patthelyzetet a bí­róság oldhatja fel, amelynek szerdán kell döntenie arról, hogy törvényes-e a munkabe­szüntetés, vagy sem. Kitartanak követelésük mellett

Next