Bihari Napló, 2011. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

2011-04-23 / 96. szám

Ne legyen a megosztottság jelképe A köröstárkányi emlékmű jelképe mutatja, hogy a közösség tisztelettel gondol a legyilkolt áldo­zatokra, a világszerte ismert falu szimbólum lett, mondta a megemlékezésen Csapó József. Rencz Csaba A nagypénteken tartott körös­tárkányi megemlékezés a délelőt­ti istentisztelet után a templom melletti emlékműnél folytató­dott. Már akár „szokványosnak” is mondható, hogy a templomból kijövők egy része megállás nél­kül folytatta útját... Az esemény főszervezője, Gábor Ferenc a maradókat köszöntve arról be­szélt, hogy nemcsak azok emlé­ke előtt kell tisztelegni, akiket a 92 évvel korábbi nagypénteken öltek meg, de azokra is, akiket a történelem vihara messzire sodort, és akár jeltelen sírban vannak eltemetve. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövet­ségének elnöke, bár korábban jelezte szándékát, nem vehetett részt az eseményen, ám Gábor Ferenc közvetítésével tudatta a tárkányiakkal: szándékában áll a falut „mártír faluvá” nyilvá­níttatni, amihez a helyiek támo­gatását kéri. Emlékező jövőbe tekintés Tavaly egészségügyi gondok miatt „igazoltan hiányzott” a meg­emlékezésről dr. Csapó József, aki annak idején­, mint szenátor, szerepet vállalt az emlékmű lét­rehozásában, és azóta, mint an­nak védnöke, évente részt vesz a nagypénteki főhajtáson. Idén is eljött, és arról beszélt, hogy szükség van az emlékezésre a falu szimbólumává vált emlék­mű előtt, mely nem „siratófal”, előtte nem sírni kell ma már, hanem emlékezve tekinteni a jövőbe. A beszédek között Oláh Kinga diák Wass Albert Nagy­pénteki siratóját, míg Szatmári István iskolaigazgató a Nagy­péntek éjszakáján című verset mondta el. A koszorúzás során Csapó József, Török Sándor, An­tal János, továbbá a szomszédos Kisnyégerfalva, a Polgármeste­­rharkan Egyesület képviselői a­ Hivatal, az iskola és a Pro járultak az emlékműhöz. Antal János koszorúzott Egyre kevesebben vesznek részt ezeken a rendezvényeken Bihar. Bihar község polgármestere, Nagy Gizella helybeli támogatók jóvoltából a húsvét előtti nagyhéten a községben tanuló minden diák számára ajándékot adott át. Az elöljáró köszöni a támogatóknak, hogy megelepetés-ajándékkal tudta még szebbé tenni a gyerekek számára, a húsvéti ünnepeket. MEGYEJÁLLÓ Jövőre is Az esemény végén még újra Gábor Ferenc vette át a szót, leszögezve: ahogy eddig is, ezután is nagypénte­kenként fogja megszervezni a meg­emlékezést, ugyanakkor bárkinek bár­mikor joga van koszorúzni, emlékezni. Véleménye szerint az emlékmű „nem válhat a megosztottság jelképévé", és „ők" jövőre is várnak mindenkit „ezen zászlók alá" (az emlékmű kerítésére a magyar és a román nemzeti, az EU-s, a Magyarok Világszövetségének, il­letve a falu zászlaja van minden al­kalommal odaerősítve - szerz. megj.) A megemlékezés a Himnusz, illetve a Székely Himnusz éneklésével zárult, mikor megkondult a delet jelző ha­rangszó is. Keresztúti ájtatosság A többéves hagyománynak megfelelően Margittán idén is megtartották a keresztúti ájta­­tosságot az Eger temetőben. A 14 stáció a temető bejáratától a kápolnáig terjedő útvonalon van felállítva, melynek az erős emelkedő golgotai hangulatot ad. Az ájtatosságot Maiernik Mihály kanonok úr vezette a ministráns gyerekek kíséreté­ben. A keresztúti gondolatokat a kanonok úr mondta el, me­lyet minden stációnál a gyere­kek szavalatai egészítettek ki, melyeket vakon Orsolya val­lástanárnő tanított be. Az ájta­­tosságon most is, mint minden évben több mint százan vettek részt, katolikusok és más fele­­kezetűek egyaránt. A keresztúti ájtatosság résztvevői Újra a csokalyi Tündérkertben jártunk Jó néhány éve már, hogy április hónapban ki-ki látogatunk Csokalyra, ahol Bihar megye - kétségkí­vül - legnevezetesebb tulipántermesztőjének, Mateutz Józsefnek a kertjében gyönyörködhetünk. Dérer Ferenc Mivel jeleztük, hogy mikor ér­kezünk, Mateutz József már várt reánk csokalyi „birtokán”, mert minek is nevezhetnénk ezt a csodálatos helyet, mint, hogy az valakinek a birtoka. A tuli­pántengert az autóból már jó messziről észlelhettük, mivel az elmúlt évekhez viszonyítja az idénre eltűntek a kert előtti nagy bozótok, így a kert teljes szépségével tárul a látogató elé. Megérkezésünk után, amikor újfent arról faggattam házigaz­dánkat, hogy honnan ez a nagy szeretet a virágok felé, elmond­ta, hogy legalább harminc évet kell visszaszámolni, amióta ő rendszeresen foglalkozik virág­­termesztéssel. Ez abból az időből származik, amikor még Isten szolgájaként Biharpüspökiben fejtette ki lelkészi tevékenysé­gét. Ott volt alkalma, hogy az ott már meglévő virágtermesz­tést továbbfejlessze. Csokalyra azután került, miután megjelent a földtörvény, a gazdák vissza­kapták földjeiket, ő úgymond „kinézte”, ezt a területet, és itt kezdte el nagyban a virág­termesztést, még 1999-ben. „Ezt a kertet nagyon megfelelőnek tartottam, virág termesztésére”, hangzott el. 70-fajta tulipán A terület nem nagy - mond­ja, mindössze 30 ár, de ponto­san megfelel az ő elvárásának. Ezen több mint 70-fajta tuli­pánt termeszt, de nemcsak ez a virágfajta, hanem különböző nárciszok is találhatók a kert­ben, nyáron pedig a kardvirág uralja „itt a mezőnyt”, melyből egy-egy szedéskor 100-150 szá­lat is ki tud vinni a piacra. A munkák nagy részét, tavasztól őszig ő végzi, vannak család­tagok, akik besegítenek, mond­ja Mateutz József, hiszen ilyen nagy területen egy ember ezt a munkát nem tudná elvégezni. A többfajta tulipánját ő így jelölte meg: vannak nagyon ko­rai, korai, középidejű, kései és nagyon kései tulipánok. A ter­mést gyakorlatilag április elejé­től május elejéig be kell taka­rítani, amint mondta: „a virág kitart az anyák napjáig”. Az értékesítést úgy oldja meg, hogy nagyobb részét nagybani áruként helyben adja el, hétvégeken saját maga, legalább ezer-ezer szál tulipánt értékesít a váradi nagypiacon. A tulipánhagy­mát eredetileg Hollandiából szerezte be, de most már ma­ga is termeszti a hagymát. Amelyeket már ő termeszt, „akklimatizálódtak”, az itteni környezethez. Amikor elváltunk Mateutz Józseftől, egy-egy csokor tuli­pánt is kaptunk tőle, melyet később otthon, húszként tet­tük a virágvázában, hiszen ez a szép látvány méltóságteljes a húsvéti ünnepekhez. 2011. április 23., szombat A „...nem tudják, mit cselekesznek!" Rencz Csaba_________________ CSABA.RENCZ@INFORMMEDIA.RO köröstárkányi megemlékezés okán éppen két éve tettem fel a kérdést Gábor Ferenc szervezőnek: a falubeliek egy része miért nem áll meg az emlékmű előtt - számomra ez akkor még újdonság volt. (Ők, vagy legalább­is közülük valamennyien, nem a mindenkori nagypénteken, hanem az 1919-es vérengzés évfordulóján, április 19-én koszorúznak.) A válasz akkor ez volt: „én csak azt tudom, mi miért vagyunk itt". Idén - tegnap - Gábor Ferenc nyilvánosan említette fel kérdésemet, nyilvános válasszal: „Miért mennek el? Mert nagypéntek után is mindenkinek élni kell." Ebből aztán értsen ki-ki belátása szerint... Távol álljon tőlem, hogy igazságot osszak, főleg a szembenállás okainak pontos ismerete hiányában. Amit látok, és mindenki láthat, am egyre szomorúbb, az ellentét egyre érezhe­tőbb. Úgy látszik, nem lehetünk elég kevesen, nem lehetünk annyira szórványban, nem élhe­tünk olyan kicsi faluban ahhoz, hogy ne tud­junk legalább két pártra szakadni! Miközben hallgattam Wass Albert versét tegnap, úgy éreztem, azt talán nem is 1947-ben, a bajor­­erdőbeli száműzetésében írta, hanem ma, nekünk: „Egyik napon Tamás vagyunk, /másik napon Júdás vagyunk, /kakasszónál Péter vagyunk. /Átokverte, szerencsétlen /nagypén­tekes nemzet vagyunk." Kié az igazság Köröstárkányban - és azon kívül? Kié a múlt? Kié a jövő? Lesz-e jövő? Kié a felelősség? - sorolom én a kérdéseket. „S ebben a nagy köpönyegben, /sok-sok súlyú köpönyegben /bizony pajtás, mondom Néked: rendre, rendre mind elveszünk." (Nagypénteki sirató) (http://blogopedusz.blogspot.com) Röviden □ Síter: Húsvét vasárnap reggel 6 órako Líter középkori református templomában zenés áhítattal várjuk a feltámadás regge­lét! Szolgál a Tálentum együttes és a helyi ifjúsági csoport tagjai. Mindenkit szeretettel hívunk és várunk erre az áldott alkalomra! □ Nagykágya: 2011. április 24-én hús­vét vasárnapján jótékonysági bált rendeznek a nagybányai kultúrházban. A bál teljes bevé­telét egy fiatal beteg helybeli lakos külföldön végzendő műtét elvégzésére és a beteg fel­épülésére ajánlják fel a szervezők. A bál idej alatt adományokat is szívesn fogadnak. RMDSZ-közgyűlések Bélfenyér: helyi RMDSZ alakuló gyűlés áprili 27-én 20 órakor a gyermekotthonban. Tenke helyi tisztújítás április 27-én 20 órakor a múzeumban. Tenke: körzeti tisztújítás ápri­lis 27-én 20.30 órakor a múzeumban. Tóti: körzeti tisztújítás április 28-án 19 órakor a kultúrházban. Érselénd: helyi alakuló gyűlés április 28-án 18 órakor a helyi iskolában. Érsemjén: helyi tisztújító gyűlés április 28-án 20 órakor a Polgármesteri Hivatal gyűléster­mében. Érsemjén: körzeti tisztújító gyűlés áp­rilis 28-án 21 órakor a Polgármesteri Hivatal gyűléstermében. Érsemjén. Nemrég írtunk a csodá­latosan szép érsemjéni parkokról. Már ak­kor jeleztük, hogy 1500 tulipánszál nyílik ki néhány hét múlva. Nos, tegnap több fotót is kaptunk az érsemjéni parkok kinyílt tu­lipánjairól.

Next