Fáklya, 1948. január (3. évfolyam, 1. szám)
1948-01-01 / 1. szám
|gi * jg ff ^ S25erlceS2s:í^s<égfe é$ Ji CllJ^S^^IŰI Boldog újévei kíván előfizetőinek, hfoc őrnek és olvasóinak .... II mmrnrn^—■i^—w—^■■■■^ nMy———■j————— i ■ in Miiimi á——■ - lü-1 ' 11 ■ *.lTlLK*fMl.w -W1J1- l —TUI I'' »ataWiaCTE--^ • A Malinovszky-téren zugó éljenzés és hurrézás között a nagyvárasdi helyőrség felesküdött a Román Népköztársaságra A Román Népi Köztársaság első napján, szerda délelőtt, a nagyváradi helyőrség katj»ái, altisztjei és tisztjei kivonultak a Satalin és Groza képeivel, valamint vörös és nemzeti szirtfi lobogókkal feldíszített Marnovski térre, hogy Emil Bodoaras hadügyminiszter, tíztárs rendelete értelmében letegyék az esküt a Román Népi Köztársaságra. Az e&kíttéoi ünnepség kezdetéig, többezer katona egyezerként kiáltja: „Éljen a Román Népi Köztársaság! Éljen a Román Néphadsereg!“ Az egyik ezakas* Bodnaras elvtárs nevét kezdi ötéi ■résén hangoztatni. A Bodnaras sírtára azelőtti tüntetésbe bekapcsolódik az egész helyőrség és perceken kérésztől tartó éljenzéssel és hurrázással fejezi ki rokon*szenvét a kommunista hadügyminiszter iránt. A helyőrség eskütételén megjelent dr. Gherman Joan prefektus. Ványai Károly elvtára polgármester, a Kommunista Párt nevében Radvi Petr» elvtárs, az Állam Biztonsági hivatal részéről Biztos Gavra inspektor, a Rendőrséget Tőgyei Ferenc kvesztor elvtárs, az Arimat Schwimmer László dr. főtitkár és az Ifjúmankáé Szövetséget Blaj Andrei elvtára titkár képviselte. hatalmasabb tényező, az a nép, amelynek soraiból valók vagyunk mi is és amelyiknek most fogadólmat tettünk, hogy rendületlenül mellette leszünk. — Mint a Román Népi Hioldsereg katonái, a mai napon megesküdtünk, hogy bármikor, készek vagyunk a Román Népköztársaság megvédésére, a reakciós bojárokkal és kapitalistákkal szemben. Ezen az estcün keresztül köteleztük magunkat, hogy a magyar és egyéb nemzetiségű bojtársakkal együtt dolgozunk és harcolni fogunk a mi népünk boldogabb jövőjéért és a mi drága Népi Köztársaságunkért! »Éljen a Román Népi Köztársaság!* kiáltotta Boros loan közkatona és az éljenzést átvették társaai, a* altisztek, tisztek, tábornokok. Végigviharzott az «teákon és visszhangra kelt az egész város szivében. A Román Népi Köztársaságra való eskütétel a helyőrség díszfelvonulásával ért véget,_ JEsküszöm, hogy hű leszek a néphez" mán Népi Köztársaság éljenzésével fejeltek. Ezután esküre emelkedett minden jelenlévő katona jobb keze és VasSesea tábornokkal egy Sírj tetették az esküt a fiatal Népköztársaságra: , JEsküszöm, hogy ha leszek a néphez és megvédem a Romám Népi Köztársaságot az összes belső és külső ellenségekkel szemben. Esküszöm, hogy tiszteletben tartom e Román Népköztársaság terét, nyelt és megőrzöm a szolgálati titkokat. Esküszöm, hogy bármilyen körülmények között alávetem magamat a katonai törvényeknek és a szabályzatoknak. I As eskütétel után ütemesen hangzott fel Itt a népilet eskftd tünk“. Mi a Népi Köztársaságnak esküiünk.'1 f. Vasilescu Gheorgi» íébornok' Ismertette s helyőrség előtt a volt király lemondási nyilatkozatát, majd felolvasta a kormány kiált kányáit az ország Pirinee ágának. A kiáltványra a katonák a Romas Besch Gheorghe tábornok a Myörséghez intézett az avarban ismertette Mihály király lemondását ás kifejtette, hogy a mfinartikus államforma akadtlhst jelentett a népi demokrácia fäfejlesztésében. Szavait a Román Népi Köztársaság is a Román Kormunista Párt éltetésével fejezte be. A tisztek nevében Bacaciloaa, a 18-as gyalogezred hadnagya beszélt. Az altisztek részéről Tandu Gheorghe határvadász őrmester mutatta a nagy változás jelenté Ä . _ J&&M Egy román közkatona beszéde : . ..Együtt a megyei nemzetiségű bajtársainkkal" ß Lendölet» ée lelkes barg« bea — A tegnapi naptól kezdve az steédéved sok tapsot és bajrázárt ország, a nép és a mi néphadseg pfltott Td Bei és Joan gyalogos regünk uj útra lépett, a Népi Köz közkatona, aki a következőket társaság útjára [UNK] Ettől a naptól «MnedottK * !*.«,, íTvíM&L keaáae az országban a nép a leg ,i ». —........ I. I. ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK], SsMig újévei kivának elvtársaiknak és vevéiknek itkoltm Pániéi psutáruíiát islajaeuBsai és alkafiitazetiai Sír. V. Alexandri 4. (Zttldfa~utca) 1028 Az asszonyok fel akarják nevelni gyermekeiket Hagyvőrödi szervezet) dolgozónál a női szervezetek egységesüléséért A Szakszervezetek Megyei Tanácsának női reszortja, megállapította a központi utasításnak megfelelően azoknak a gyűléseknek sorrendjét, amelyeket a női szervezetek egységesítése érdekében tartanak meg.Minden üzemben és intézményjeU külön gyűléseken készítik elő a szervezett dolgozó nőket arra a nagygyűlésre, amelyen Nagyvárad 7 ezer szervezett munkás és értelemségi nő iét megyei konferencia delegátusaid, választja meg. Az eddig megtartott gyűléseken, amelyen a községi alkalmazottak, a CFR, a textilipar, a közalkalmazottak és a Vasas szakszervezetek női vettek részt, a résztvevők tanúbizonyiságát adták politikai érettségüknek. Megmutatták, hogy gondolkodó emberek és tudják, hogy melyik az a társadalom, amelyben gyermekeiket békében nevelhetik fel. A nők gyülekeznek SS* 'egységbe állnak * demokratikus rendszer védelmében és részt óhajtanak abból a harcból, mely az ország határain túl is , ■ i | egyetlen táborba hívja azokat az asszonyokat, akik a világbéke, az életszínvonal emelésének és a kultúra fejlesztésének W-veL .. . A nemzetközi teakt 5$ új htom^ magvát igyekszik elhinteni. Szelj vezet ten indítja meg támadásait Mi is «Tervezetten válaszolunk A Demokratikus Nők Világsírh t gégéhez tartozó Demokratikis Női Szövetségen belül építünk *:A falat szabadságunk és függetlenégünk védelmében, A Demokratikus Nők Romániai Szövetsége 12 ptatos plattftrmot dolgozott ki: A Romániai Nők általános urazósítását a nemzetközi hőbojt uszítók ellen, dfptív támogatását a Szovjetumió által vezetett békepoltikának, a baráti kapcsolatok elmélyítését az összes békeszerű országokkal, az együttélő nemzetiségek testvéri együttérzésének cipilását, anya és csecsemővédelmi Valamennyi pont kötelesságval Máét jelent és egyben annak a bizonyítékát, hogy a nőt megszünttek akaratni^’küli bábuk teatán nem képeznek temékeny talajt i reakció hazug propagandája «• mára, mint as fftatatyiMgégÜ jtíett. ... i.*'1' ' Ezért fontos Süffimsea a tschnakratikus női szervezetek^ egysége, ejtés ® a világbéke ekalmánsíkt , . LALZÓ JULIÁNNÁ „Szép az élet Arizonában'4 Ó, nehezen, élet Arizonában Egy csoport lovas üldözi a postakocsit, másik csoport üldözi az üldözőket, a harmadik minnd a kettőt és a közönség csak a porfelhőt látja, az erdbsmenek gőzölgő testét és az ördöglovast szívdöglesztő ropsollyal. Postakocsi, kasírozott színek, bőrnadrág, széles kalap, kezeket fel, végnélküli lovaglás, boxviadal. És azután következik a seriff bölcs mosolya, a szende szőr lesütött szeme és az erény diadala. Cowboy filmet nézek, elszántan, erős elhatározással, hogy ott maradok végig, jöjjön, aminek jönnie kell. Nem könnyű feladatra vállalkoztam, de állom becsülettel. Tudnom kell, mi az, amivel lázba lehet hozni a közönséget, zúgó tangókra, hangos tetszésnyilvánításra ösztökélni a fiatalságot. Nézem a filmet és közben figyelni a közönséget. Hangos sóhajok, együttérző indulatszavak röppennek, morajlik a nézőtér. A közönség jól összehangolt orkesztere figyelmeztet az izgalmakra, a vászon szívbérító fordulataira, feszültségére. Kutatom a rejtélyt, hogy mi az, amivel az amerikai filmgyártás így magához tudja láncolni a fiatalságot, hiszen mindezt, ami előtte pereg, értelmével, szívének rézdőlésével nem foghatja fel, csak valahol az ösztönvilág fortyogó lávája kavarodik fel benne bűnösen, jóvátehetetlenül. Nem nehéz konklúzióra jutni. Szándékos, tudatos mérgezés történik. Az amerikaiak szellemi fegyvertárának egyik mordálya az, amit a mi fiatalságunknak szegez. A durvaság, a nyers erőszak, a s»off a nézeteltérés, nem leleet meg. élet az erőseké élv propagálása folyik, mesterséges eldurvítása a telkeknek, a hódítás, propagandá]tt Ez az ő szellemi arzenáljuk és mi nem is vesszük észre a veszedelmet. Elnézünk felette, hogy a mozik műsorából egy percre sem hiányzik az ilyen és ehhez hasonló produkció. A fasizmus erkölcsét, az erőszak diadalát propagáljók nálunk az amerikaiak, mégpedig jó pénzért, még fizetünk is érte. Ez már több, mint nevetséges. Siralmas, hogy éberségünk nem terjed eddig. Míg mi minden erőnkkel az ifjúság elnevelését végezzük, népi kollégiumokon, munkásiskolákon, ifjúsági szervezeteinken keresztül, oddig látszólag ártalmatlanul megjelenik mozijaink vásznán az amerikai propaganda és gyógyíthatatlan sebeket ejt a fiatalság lelkében. És, hogy mennyire így van, igazolja az előadás szünetében kitört verekedés. Egy diák úgy vágja szájba a lakatostanoncot, hogy annak orrán, száján ömlik a vér. Mi ZOLTÁN DEZSŐ ‘állapítani, de ők feltétlenül a film éleriitó hatása, a szunnyadó, agressziók felkavarása, vagy ez Azép ösztönök felkeltése. A moziterem a kedd délutáni előadáson alig tud megnyugodni, tomboló kedéllyel avatkozna sok ifjú ember bele a verekedésbe, da a mozivezetőség a leghatásosabb eszközhöz folyamodik: tovább kelfi idi pergetni a filmet. Erre aztán ■ megint visszafojtott lélekzettel lel sik az aranytáblák hőstetteit, akik száguldoznak lovaikon, hogy porizik az út, a hősök röptében lövik ellenfeteiket és késsek meghalni a legnagyobb szentségért: az aranyért. Nehéz az étel ’Arisondbm, ’de azért tetszetős, hiszen szőrén ülik a lovát, dörögnek a foltok és aranyzsákokban hever a jutalom. Ideje lenne alkalmazni a Monroe elvet: „Amerika az amerikaiaké“ Bűvöljék a lovasok csak a newyorki, vagy san franciscoi ifjakat, mi is gondolunk majd a mi fiatalságunnk lelki táplálékéról. Csempészésért öt évi kényszermunka A nagyváradi törvényszék II. • szekciójának Surducan—Berac— Gäldeu szabotázs-tanácsa öt évi kényszermunkára ítélte Pálfi Antal szalontai földművest, aki foglalkozásszerűen Romániából Magyarországra és Magyarországról Romániába élelmiszereiket, és iparcikkeket csempésztek. Az ítéletet a tanács az 1917 június 15-én i kibocsájtott szabó*, társtörvény értelmében hozta. CTraill »MHKIiKI MN NI M I.....II ELJEGYZÉS. Mihailescu Dorisse, Bucuresti és Legmann Zoltán j Oradea ifterfahrffe. >