Fáklya, 1948. február (3. évfolyam, 28-50. szám)

1948-02-04 / 28. szám

M cc proÉetéroi ecvesMiretekf F dml b. ROMÁN MUNKÁSPÁRT BIHARMEGYEI NAPILAPJA Nagyvárad, 1948 febr. 4. Szerda Í E­j­ j JJSrEIS­. SVr” III. évfolyam 28. sz. **,ra­s G-Ie PTT. No. 214.724/947. Egyetlen élcsapattal, egyetlen vezérkarral előre a munkásosztály történetei felavatásai megvalósítása felé Bu­descu Stefan titkár elvtárs beszéde a termelési konferencián A megyei szakszervezeti ta­­nács termelési konferenciájá­­­­nak munkálatairól tegnapi­­ számunkban részletesen beszá­­moltunk. Ma Budescu elvtárs­­nak a konferencián elhangzott beszédét közöljük kivonatosan . Budascu elvtárs bevezetőjében Ve&orban is Pártunk biharmegyei vez­etőségének nevében Üdvözölte a legjobb munkabizottságokat, a termelési bizottságokat, a mérnö­­köket és technikusokat, majd rá­mutatott arra, hogy ez a termelési konferencia Bihar megye területén ,első lépés a munka tervszerűsítéee­­ érdekében.­­ Budescu elvtárs a továbbiakban a belpolitikai eseményeket s °rolta fel és különösen az 1947.es év má­­sodik felében foganatosított gaz­dasági intézkedéseket hangsúyozta ki, amelyek lényegesen megjaví­tották a dolgozók életszínvonalát, majd az imperialisták és ügynö­­keik népellenes politikájának rész­­letes elemzése után így folytatta: — Lengyelországban nemrég ült össze a kilenc Kommunista Párt képviselője és ezek kihangsúlyoz­ták, hogy minden ország legfonto­sabb feladata, megvédeni saját függetlenségét és szuverenitását és megsemmisíteni a támadó imperia­­listák terveit. ként legalább kéthavonként egy­szer kell ilyen megbeszélésekért tartani. Ki kell cseréljük egymás­sal tapasztalatainkat, át kell ültes­sük a gyakorlatba az összes újí­tásokat, melyeket az illető üzemek­­ben felhasználhatunk. Szükség van minél több mérnökre, technikusra A továbbiak során Budescu elv­­társ gyakorlati példákkal bizonyít­ja a szakszervezetek politikai és gazdasági célokért folyó harcának szükségességét. Kitért arra, hogy az utánpótlás dolgában nagyon el­­hanyagolták a feladatok teljesíté­­sét és különösen az építőiparban áll fenn ez a helyzet. Megokolta a nagy mérnök és technikushiányt is, mert mint mondotta, a letűnt kormányok nem tartották szüksé­­­gesnek, hogy az országot iparosít­­sák, fejlesszék. A Szovjetunió pél­dájára hivatkozva, Budescu elv­­társ kihangsúlyozta, hogy alig har­minc éve a cáaú Oroszország a vi­lág egyik legel­marado­ttabb orszá­ga volt, mind ipari, mind mező­­gazdasági szempontból. Ma azonban iparosodás terén a Szovjetunió a második he­lyet foglalja el az egész vilá­­gon, m­íg mezőgazdaságának technikai felkészültsége min­­den ország előtt áll. — Ez azonban annak eredménye — mondotta Budescu elvtárs —, hogy a szocializmus hazájában nincs olyan munkás, aki ne képez­né magát tovább szakmájában. Igaz, nálunk is megkezdődött a szakmai oktatás, de ez még na­gyon kevés. Sokkal többet ke­ll megvalósítsunk és arra kell osztó. Kérjük a munkásokat, hogy láto­­gassák az úgynevezett munkáslí­­ceum­ok előadásait. A ,,Carmen“ munkásainak pél­dául, graumájukon kívül ismerniük kellene a bőr feldolgozásának út­­ját is, több növénytani, állattani, vegytani, fizikai ismeretekkel kel­lene bírjanak, mert ez munkájuk, van hozz­áfoogni őkét a tönbterme­­ités feltételeihez. Ugyanez a helyzet a mezőgazda­­ság terén is 66 nem közömbös a számunkra a UEAaIM munkája. Ezeaen keresztül kell meggyőz­­nünk a gazdálkodókat a t­udomá­­nyos mezőgazdaság előnyeiről és sokkal tovább tartanánk ma, ha a REAZIM kezdettől fogva azon az úton haladt volna, amelyet a kormány határozott meg számára. Az állatállomány helyzetét tag­lalta ezután, majd rámutatott Mi­hail Florescu képviselő elvtársunk mócvidéki kezdeményezésére, a­­mely első lépését jelenti a házi­­ipar továbbfejlesztésének, amivel külkereskedelmi mérlegünk is meg. A Párt előtt álló feladatok Cheorghiu.Dej elvtárs ezekről a antiimperialista elleni erők elleni kérdésekről szólva rámutatott az- ha e ny szóban összefoglalva fa, milyen feladatok akarnk 1­ar- ezk et a kérdéseket, három pont­­­unk előtt, mi a szerepünk, ab­ban sorolhatjuk fel őket: a) demokratikus rendszerünk meg­erősítése; b) államapparátusunk a kémektől, árulóktól, kétes korrupt ele­­fiditől, demokratikus rendszerünk ellenségeitől való megtisztítása; c) gazdasági pozícióink megerősítése.­­ Ezután Budescu elvtárs felso­rolta azokat a gazdasági természe­tű­ reformokat, amelyeket kormá­­nyunk sikerrel hajtott végre, majd a kormány politikai síkon tett meg ka­csi tusait domborította ki. — A termelés fokozása és a tfiunka termelékenységének foko­­zása — folytatta iiudescu elvtárs , demokratikus kormányzatunk megerősödéséhez vezetett, egy olyan kormány megterem­téséhez,­­amelyben a munkás és paraszti tö­­megeknek elhatározó szavuk van, ahol a liberális, tatareseánya mi­­nisz­terek helyét a romániai mun­kásosztály legjobb fiai, Ana J­au­­ker elvtársnő és Vasile Luca elv­­társ vették át. November 7 után forrási lépésekkel haladtunk előre jaj megvalósitások felé és felszá­moltuk a feudalizmus legutolsó bástyáját, amely köré a be­­es­ettfölii reakció sötét erői tömő­­­­ iftek. " A királyság f­elszámolásával és a Népi Köztársaság kikiáltá­­sóval egy uj világ felé vezető uton a legnagyobb akadályt gördítettük el magunk elöl, megteremtettük feltételeit a munkásság álmainak valóra­­váltására, hogy az egyetlen élcsapattal, egyetlen vezérkar­­ral rendelkezzék, megvalósítottuk az attipusú pár­tot, amely a proletariátus nagy ta­nítói­ ,, Marx—Engels—Lenin— Szta.i. , eszméit vallja magáé­nak, o.yan pártot valósítottunk meg, amely képes lesz megvalósí­­tani a munkásosztály történelmi feladatait, és akkor büszkén állít­­hatjuk, hogy a­ világon mi vagyunk a harmadik ország, amelyik meg­­valósította a munkásosztálynak ezt a történelmi feladását, politti­kai, szervezeti és ideológiai egy­­ségét és mind határozottabban ha­­ladunk a munkásosztályon belü az opportunizmus, reformizmus, osztályárulása felszámolására. Az Egységes Párt, a Román Munk­áspárt megszilárdítja dém­ek kráciánkat, erős fegyvere lesz a béke hadseregének, meg fogja te­remteni a dolgozók életszínvonala emelésének feltételeit, hogy saját érdekünkben építsük fel hazánkat az egész nép számára. Az értekezlet célja : megszervezni a tervszerű termelést Ez a mai értekezlet is azt a célt szolgálja, hogy az alkotó, rátér, mott elemek segítségével megszer­­vezzük és tervszerűsítsük a terme­­lést és azt egyre fejlesztve meg­növelhessük a munka termelékeny­ségét és a kifejtet erőfeszítésül eredményeit. Ezeket a megbeszéléseket állan­­dósítani kell te üzemekben, állan­dóan ellenőriznünk kell munkán­kat, át kell helyezzük a gyakorlat­­ba mindazokat az intéz­kedé­­seke­t, amelyek a termelés emelését szolgálják. Ezeket a qwgb&az éláűek e­­széle­­ * keretek között kell megszervezni, legkevésbé has­ontó egyszer .Szak. (Szervezetenként, termelési ágon­ Egri* porta­­­ szegény parasztság!­ mán népnek a békáért, jólétét és népi demokráciáért folytat­tott küzdemében. A közlemény a továbbiakban , kih­angsúlyoz­za, hogy az Ekésfront a jövő­ben még szorosabb kapcsolato­kert akar létesíteni a román pa­­­aszttömegek és az együt­töli nemzetiségek között. A romániai népi elemek egy­ségesítése ezzel a határozatta további lépést haladt előre. A Ekésfront harci hagyománya közismertek, mint ahogy közis­mertek a munkásosztállyal val régi kapcsolatai is. Az Alexan­drescu-féle parasztpárt szintén harcban edződött meg. Manii reakciós pártján belül folytatta az Alexandrescu-féle frakció küzdelmet az árulás, a népe nyomó politika ellen és amiko Maniu körül már csak régi „k próbált“ korrupt, reakciós cin­kosok maradtak, kivált a Manil féle pártból és le­eplezte annak minden ocsmányságát. A két parasztpárt egyesülési­vet, az Ekésfront tehát új, har­­cos elemekkel erősödött. Ez nemcsak a romániai minssterei futóműves rétesek harcánál megerősödését jelenti, de az or­szág minden demokratikusan gondolkozó dolgozíj­siak harcát is alátámasztja, mint azt a közi­­em­ény is megállapítja: „Az így érzékelescb alapokra fektetett Ekésfromu egységesen új erővel, a m­unikáeos filscefly szövettségeseikkéin­t indul harcba a földesurak maradványai ellen­, a parasztság és a Román Népi Köztársaság ellenségei elén. Az Ekésfront egyesült erővel itmd­ult harcba a­ paraszt­­réj teigeik gazdasági és kültiture szín­vonala emelése érdekében, vala­mint a temm­kratiikus kormány támogatá­sában a paraszt gaaz­das­ágok gyarapítása, a mezőg­azdasági termelés, növelése és a fa­tua­­szövetkezetek kiépítésének érdekében. A sz­ökésfront minden erejével harcolni fog a Román Népi Köztársaság megerősítéséért“. A romániai parasztság egyhá­­za tehát a jövőben a Román Női les pártja a Román Munkás- és Köztársaságnak, párttal együtt alappillérét képe­A Román Munkáspárt megis­­tenítése mellett egyik legfonto­sabb belpolitikai esemény az Afesan­tkessuL-félflB parasztpárt­­nak az Ekéstrontfea való beal­­vadása­, amivel megvalósult a romániai dolgozó parasztság szervezeti egysége is. A nagy horderejű belpolitikai eseményről a két, paraszttöme­­geket magukba foglaló párt ve­zetősége közös nyilatkozatot adott ki, amelyben rámutatnak arra, hogy a dolgozó parasztok­­nak széthúzása és különböző pártokba való tömörülése lehe­tővé tette a reakciós földesurak­nak, V"­­.károknak és gyárosok­­nak, hogy kihasználja és elnyo­matásban tartsa a paraszti tö­megeket. A két párt egyesülése — mint ezt a kiadott közlemény a továbbiakban leszögezi — az lesz, amit a két­ egységesített szerv múltja és jelenje megkí­ván: a dolgozó, szegény, föld­­nélküli vagy saját kisbirtokát maga megművelő parasztság pártja. Az így megerősödött Ekésfront­harst hagyományai­nak megfelelően továbbra is egy úton halad szövetségesével a munkásosztállyal és annak él­csapatával a Román Munkás­párttal, amelyet mint az egész nép élcsapatát ismeri el a ro­ szilárdítható. Ugyanígy állunk a gyümölcstermeléssel és szárítással is, amelynek ellenében gépeket a tGra&sifiSKí. Kosi­ierCiLeia hala*­rozati javaslata apró­ékosan ki­tér a megbeszéléseken és a je­­lentésekben feltüntetett minden a termelés­sl kapcsolatos kér­désre és az eredmények mellett rávilágít azokra a hibákra és hiányosságokra, amelyek a ter­­mé­kk­el kapcsolatban felmerül­tek. A konkrét feladatok közül, amelyeket a konferencia részt­vevői vállaltak, a következőket említjük meg: A BŐRIPARBAN vállalták a termelési terv túlszárnyalását a a minőség megjavítását. A nyersanyag beszerzésének racio­nalizálását, a cipőgyáraknak megyei tímárságokból és bőr­­cserző üzemekből való ellátá­sát, amivel hozzájárulnak a tar­mákok olcs­óbb életeréhez. Ver­­senyt­ermelést a Dermata és a „Carmen*“ között, valamint a nagyváradi cipőgyárak és na­­gyobb műhelyek között, balsa­l­ hozhatnánk az országba, és a vel az ország dolgozóinak jobb életét valósítjuk meg. De a vaskohi „Óraija“ termelő szövetkezet is. Az ÉPITŐIF ARB­AN: előkészí­teni a Városháza nagytermének újjáépítési munkálatait, az új híd építkezését, az inasotthoq befejezését és nem utolsó sor­­ban a vízi erőmű megépítését a Körösön. Ezeknek előkészítésére az építőiparban fogla­koztatott elvtársak ellenőrzik az építő­anyagok gyártását, a terveik részletes kidolgozását, a nagy,­váradi lakáshiány megoldása a< dákéban terv kidolgozását. A 0. P. R. MUNKÁSOK VÁL­LALTÁK: Túlhaladják az első­irányzott termelési tervet és ugyanakkor növelik a munka termelékenységét is. A fűtőház munkásai önkéntes munkával fék ellenőrző és javító készülé­­ket készítenek. A vagonjavító műhely munkásai Brinell gépet készítenek szabad idejükben, a tá­’i­fczok és telefonisták sz­é­lén megjavítják felszereléseiket. A terme esi konferencia által elfoga­­dalt határozati javaslat

Next