Fáklya, 1948. február (3. évfolyam, 28-50. szám)
1948-02-04 / 28. szám
Mm az ® rM, exportra készíti a dézsa A MÓCVIDÉKEN tengerit ad cserébe az átvevő — az ÁLLAM, nem kel l a máénak !— Csubere: Csu-u-berd v A kézi hosszússőrtt, mokánylovacska egykedvűen kocog. Apró patája kopog a cement, csattog a b köves, huppan a sáros ütem. Zöeg a szekér, a saroglyán szárad k széna, nyűg a sok egymásba és, egymásra rakott dézsa: — Csnbere! Csm-u-ber'l ft A.Kendérből szőtt tetősatorEa' előkap a szél, átát tartja, az eső, Orróra tűzi a nap. Falvak, városok máradoznak eil meHetre. Nélek gy.egy _ vásár, hetipiac-nap negálnak. Árulnak, vásárolnak, osztálkodnak, etetnek, aztán tórán megy a magános,, vagy karaládba tömörült békés fogat. Időnként sovány, borostás axc bukkant a ponyva alól.. Hangja is ko ►ott: 1 ; p — Csubere! Csu-u-Ber't A VASKÓK KÖRNYÉKI ÍV MÖCOK fob’ól élnek, Hogy 'dézsát' 'csinál 1- #*• Már apjuk is dézsakószitő «volt. Nagyapjuk is. Apáról fiúra Káli qz a mesterség s Arisen, Maft alak, Felsökeresztur, Sál est, etb. felségek több ezer lakójának nincs más kereseti forrása. A hó fődte Botosok oldalán csak, arasznyi a RtEd. Itt még a kaszálóVüs gyenge. Ha egész nap suhog a penge sam vág le többet egy hátra valónJk.T. A völgyekben van egy kevés 3«ántásnak való, terem benne kötgunyi krumpli, mázsányi tengeri. P s. mindenkinek. Pedig a szaporák. 5—6 gyerek maja puliszkát házankint, Kell !. Sóra, lisztre, így aztán nennek az erdőnek ... NEGREA TEODOR y r FÉSZKE, Ecarfeoara is itt fekszik a havasokban, nyolcszáz más családéval. IJatiueba veszik meg a fát az államtól. Ilyenkor kijön egy mérnök lén kiméri az irtást. Nyolcszáz eumifenyő dől ki recsegve,ropogva. jHorkol a fűrész, ahogy aprózzák fű asszonnyal a törzset. A nagyobb gyerekek az ágakat nyesik, hordják csomóba. A levegő illakos. A kezük gyantás. Suhog a bánd, hasad a tönk. Keresztbe raknák egymáson a dongát, hadd száz 12 ÉVES VOLT Baa&or önállóan elkészítette az etaö sajtárt. Azelőtt csak segített apjának. Még azelőttt a juhokat 63 kecskét (3 phisz 1) őrizte, amelyik a tejet, túrót, sajtot szolgál, fik a hét tagú családnak, az ,,ize 8itő“.ket adták a puliszkához, néhány a gyapjút, amelyet anyjuk fest, szőtt, varrt és adott rájuk. A szerszámokat már születésétől fogva ismerte. Ezek voltak játékai, ha az apja után volt. Most ezek a „kenyér“adói. A balta, a a simító, a gyalu segíti, hogy elkészítse a szekérre való 80—100 dézsát, sajtárt, mosókát, túrósbögrét, stb-it, amit aztán egymásba rak, tucatot és elindul vele lovacskával vagy szekéren a hat hetes útra, le a Bánátba, az ókirályságba, vagy a szilágyságba. ÍRNI, OLVASNI NEM TUDOTT 17 éves korába, de az ország nagy részét már ismerte. Host 26 éves és élete felét az országúton élte le. Na meg két és fél esztendőt a katonaságnál, mert ha egyébért nem is, ezért felkereste a tisztelt Állam, hogy szolgálja a trónt. A mócvidékre későre érkeznek el a hírek. Nem is csinálnak nagy felhajtást belőle. — Nincs király, — tért haza egy nap az egyik trónjáról. Nem lett kevesebbjük, mint amennyi azelőtt volt, — Köztársaság vagyunk, — mondta tovább. Ők ezt is szó nélkül fogadták. „TENTY-T OSZT A KORMÁNY De akkor már felkapták fejüket, mikor megtudták, hogy Lunkára tengerit osztanak, dézsájukért cserélik be, s hogy ezután már ha nem akarják, nem kell féléletüket a családtól messze eltölteniök, hogy a cserénél ők' járnak jobban, hát megeredt' a nyelvük. Láza,abban készült an, áru, finomabbá gyalulták az oldalát, megpakolták szekereiket és izgatottan indultak útnak.. Negrea Teodor Panica Filimon és Poian Gligor szekereihez csatlakozott. Másfél nap múlva kifogták állataikat a lunkai fürészgyár udvarán, ahol az újonnan berendezett raktárak vannak. Kipakolták szép sorba portékájukat, jött az átvevő, megnézte a minőséget egymás kezébe csaptak, megkötötték a cserét. NÉGY NAP MÚLVA már hazafelé zörgött szekerük. — Jó vásárt csináltunk, — mondogatták. — Máskor két hónapi bolyongás után sem szedtünk össze 5 mázsa tengerit. Igazuk van a kommunistáknak, hogy a köztársaság minden dolgozó hazája, s ha a többi mondásuk is megvalósul, jövőre már a mócvidéknek is jut a puliszka mellett kenyér és mindaz ami a munkásoknak saját hazájukban jár. A mócvidéki cserekereskedelmet még a Kommunista Párt kezdeményezte, hogy segítsen a nehéz helyzetbe került hegylakókon. A kezdeményezés nem csak, hogy belvált, de hatalmas lelkesedést viLtett ki az eddig teljesen elhanyagolt vidék lakosai között. Egymás után kocognak be Lunkára, ahol a raktárak fel vannak állítva, megrakott szekerek és eddig 4 és fél vagon tengeri ellenében 7 vagon dézsa gyűlt össze. Természetesen ez még a kezdet kezdete. A kormánynak további céljai vannak a Mócvidékkel, árujából exportot terveznek és lakói ezáltal nem csak gazdasági, hanem kulturális téren is hatalmas lépéseket tesznek előre. Hornyák József, és életét az országúton töltenie fűrész, a forró, a véső, a vájókés. A R. K. P. rendezésében Hátyal a REDOUT összes helyiségeiben. Utána táns raggerig Kétéves a magyar köztársaság A magyar köztársaság kikiáltásának második évfordulója alkalmából vasárnap este fényes külsőségek között díszelőadást rendeztek Budapesten az Operaházban. A díszelőadáson részt vett Tildy Zoltán köztársasági elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettesek, Nagy Imre, az országgyűlés elnöke, valamint a magyar kormány többi tagja. Megjelentek a Budapesten tartózkodó lengyel kormány, küldöttség tagjai és a budapesti diplomáciai kar képviselői igen nagy számban. Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettes mondott ünnepi beszédet. Méltatta az első magyar köztársaságot, a Kossuth- és Petőfivezette szabadságharc köztársaságát. Ennek a köztársaságnak bukását a nagybirtokosok és tőkések hét évtizedes önkényuralma követte. Az elnyomás és önkény évtizedeiben a magyar munkásosztály ápolta legközvetlenebben a szabadság, függetlenség és köztársaság gondolatát. Szakasits ezután az 1918-as október forradalomról és a 19-es magyar népköztársaságról beszélt. — Idegen országok tőkéseinek zsoldjában álló seregek és Horthy bandája buktatta meg a magyar népköztársaságot, hogy Magyarországot az antikommunista nemzetközi összeesküvés előretolt bástyájává építhessék ki. — A harmadik magyar köztársaság Kossuth szellemében szabaddá tette az utat a dunna- völgyi népekkel való barátság felé. Amíg a nemzetközi impe Tiansták háborrús dollár- és atomdiplomáciával fenyegetik a világot, addig a magyar dofiozók a dunavölgyi népekkel testvéri egyetértésben építik a béke és szabadság világát. Vasárnap este az elnöki palotában Titay Zoltán elnök foganao rendezett, ahol többek között megjelentek a kormány és diplomáciai testület tagjai. SVERNIK ÉS PUSKIN ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA TILDYHEZ. Svernik, a Szovjet Legfelsőbb Tanács elnöke. Puskin követ útján az alábbi üdvözlő táviratot küldte Tildy Zoltán köztársasági elnöknek: Kérem Elnök Úr, fogadja üdvözletemet és legjobb kívánságaimat a Magyar Köztársaság kikiáltásának második évfordulója alkalmából. N. Svernik:“ Puskin követ az alábbi levélben üdvözölte Tildy Zoltán köztársasági elnököt: A magyar köztársaság kikiáltásának második évfordulóján fogadja üdvöztetemet és legjobb kívánságamat. Kívánok Önnek személyesen és a magyar népnek gyümölcsöző munkát a magyar demokrácia további boldogulásának üdvére. Felhasználom ezt az alkalmat, hogy önt Elnök Úr, mély tisztememről biztosítsam. ( G. M. PUSKIN. Hasonló szövegű levelet intézett Puskin követ Dinnyés Lajos minszterelnökhöz. TITO ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA DINNYÉS MINISZTERELNÖKHÖZ. Tito tábornagy, a jugoszláv népköztársaság miniszterelnöke, az alábbi táviratot intézte Dinnyés Lajos miniszterelnökhöz: Miniszterelnök Úr! A magyar köztársaság kihirdetésének évfordulója alkalmából engedje meg, Miniszterelnök Úr, hogy önt és önön kérést,tűi a magyar népet a jugoszláv kormány és nép nevében a legszívélyesebben üdvözöljem. Sok sikert kívánok az út magyar demokratikus köztársaság kiépítésének és megszilárdításának munkájában, lO.SiP. JjRGJl JiXCL J Aktuális interjú a TÖRVÉNYSZÉK FOLYOSÓJÁVAL A Törvényszék folyosója, az elítélésükre várakozó bűnözők váróterme, egyes „portyázó“ ügyvédek vadászterülete, a kijárók eláorádója, a vádlottakkal való tiltott beszélgetések színhelye. Itt lővetnek egymás felé fürkésző pillantásokat tisztes távolságból válni szándékozó házastársak, itt szerzik meg az „anyagot“ a törvényszéki tudósítók, itt sétálgat, nemk karonfogva a bűnös lelkek felcserei, az ügyvédek az idegeskedő szabotőrökkel. Itt adják meg az utolsó „jogi tanácsaikat” a védekezésre vonatkozóan, itt oktatják ki a mentő tanukat, hogy mit is láttak saját szemükkel, mit is hatottak ,,saját füleikkel“. A Törvényszék folyosójának lelke van, de lelkét nem mindenki érti meg. Sokak számára oktalan, buta dolognak tűnik a nagy sürgés,forgás, de aki be tud hatolni a Törvényszék folyosójának rejtelmeibe, az megérti mindazt, ami benne történik. A Törvényszék folyosója ön mindent lát, mindent hall. Többet tud a bírónál, az ügyésznél és még talán az ügyvédnél is. Bölcs, mint azok, akik az igazságügyi reformot készítették, részrehajlás nélküli mint a tárgyalóterem őre, titokzatos mint az Elnök az itéletkihirdetés előtt, — bókoltunk hízelegve a Törvényszék folyosójának, mikor felkerestük, hogy nyilatkozzon a „Fáklya“ számára tapasztalatairól. — A „Fáklya" számára? – merergett egy pár pillanatig rigondolkozva kérésünkön a Törvényszék folyosója. Ó igen, nagyon szívesek. Egyébként is kedves fiatal barátom, — és itt megveregette vállamat —, a legjobb pillanatba jött, kitűnő hangulatban vagyok, akár verebet is lehetne most fogatni velem! S szarvai igazolására a nyitott ablakon be is röppent egy filligrán veréb és szemtelenül letelepedett a villanyvezetéken, holott nem is kapott idézést. — S minek köszönhető pompás hangulata? — érdeklődünk udvariasan. — Főnökömnek, a gyönyörűséges Justitiának nem csak a szemét, de kezét, lábát is lekötötték. De közeledik március idusa és Justitia golgotájának vége — suttogta izgalmasan a Törvényszék folyosója— Most meséljen valamit élményeiből — kérleltük— Kérésének, habár még be nem gyógyult sebeket szaggat fel, mégis eleget teszek. Ezelőtt egy pár évvel — kezdte elgondolkozva A Törvényszék folyosója •—, gyakran kopogtak kőtestemen meghinzett kinézésű, munkás emberek, ifjúkat érző szivem hangosabban döbbentotta lépteiket vissza. Nagyon, értékes emberek lehettek, mert erős fedezet hozzá-vitte őket. Nem állhatott szóba semki velük. Ih snkor <J tárgyalóterem megtelt részvéte fáradt, de bátor tekintetű férfit Jakai és asszonyokkal, akik biztotí tekintetüket vetették a vádlottk felé: testvérek voltak valamennyien a kizsákmányolt murikca, élet, szenvedéseiben, ügy hltéák őket. Kommunisták és a röppenti szigorúság nem engedett fel égi ■ pillanatra sem irántiak. — Ma egészem más látványosságok sarkílják életemet —folytat visszaemlékezéseit —, gyakran látok jóltáplált, elegánsan ötvözött úriembereket, akik ugyan gyengi fedezettel jönnek, ellenben mind »ki korlátlanul beszélgethet is ve Ú ártárgyalás szüneteiben. Sonkái kenyeret falatoznak, minden ismerősük, barátjuk részvéttel érdekedik hogylétük felől és az iránt hogy nincs-e valami panaszuk a bánásmód ellen. Az elegáns uricmberekét aztán gratulációk fogadják, amikor kijönnek a ’tárgyé JÁ teremből és a j gyenges fedezet is eltik,ük meUőiUk, hangomn és viccelődve távoznak — felmentettél őket. Ezeket az elegáns úriembereket úgy, hívják, hogy szabotőrik De vétkükre a bíróság ritkán látta meg a megfelelő paragrafust A törvényszéki folyosó megí self arculata egy pillanatra felé a ratt, — Azt hiszem, szólt, a helye rövidesen merőben megváltozik Már nem hallani: ügyvéd ur kötnyörgöm, húzza csak ügyemet... S’ az ügyvéd ural: húzták az ügyet mint a brazíliai gumit. Ma inkább ezeket hallom: Ügyvéd ur a pénz nem számít, csak minél hamarab tüzessék a tárgyalást. S mostanában nem egyszer fordul elő, hogy este kilenc óráig is tárgyalnak. Nem forognak fém „pergázt” akadályok. Ma megfelebbezni egy ítéletet, kész baklövés. — S mivel magyarázza ezt a hirtelen fordulatot, kedves törvényszéki folyosó? — Mostanában sokat rebesgetnek valami népi bírókról... A Törvényszék folyosóján hevíz szélroham söpört végig. A szabotőrök megreszkettek. Az igazságügyi reform előszele fújt... Lantos Imre. Régi páriújságokat könyvekér? kiadványokat keres a Munkáspárt munkásmozgalom történetével foglalkozó tanulmányra, vagy könyvre. Kérjük azokat az elvtársiakat, akik tudnak ilyen anyagról, értesítsék erről a Megyefi Politikai Nevelési Osztály tanulmánpéldányaira. 2. Bármilyen biharmegyei, ronyi körjít (Studiii). 21-es ezotomániai vagy magyarországi A Román Munkáspárt biharmegyei szervezetének, szüksége van a következő doklimentáris anyagokra: 1. A nagyváradi Munkás Újság 1885—1913-es évfolyambeli ■kától a „OASIHO“-ban Elvarázsolt kastély Hatalmas szovjet színes mmffiüm.