Fáklya, 1948. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1948-03-02 / 51. szám

i&medko megegyezett Japán­­nal a békekötésről Mac­Arthur, a Japánban állomásozó amerikai megszálló csapatok főparancsnoka, megállapo­dott a japán kormánnyal a békekötés kérdésében. Olasz lapértesülések szerint az amerikai megszálló hatóságok közölték a japánokkal, hogy az aggasztó kínai helyzetre való tekintettel nem ellenzik Ja­pán katonai erejének bizonyos méréei helyreállítását, aminek ellenében Japán számos támaszpontot átenged az Egyesült Államoknak. Továbbá a japán kormány messzemenő gazdasági előnyöket bizto­sít az amerikai tőkének és iparnak, míg az amerikaiak megengedik, hogy Japán fenntartsa és tovább is fejlessze ipari termelésének a színvonalát. Betetőzi ezt az összes nemzetközi szerződé­sekkel ellentétes megállapodást az a körülmény, hogy a japán kormány a tárgya­ások folyamán még különböző más­­ követeléseket“ is támasztott. Az amerikaiak ezeknek a teljesítéséhez is hozzájárultak azzal, hogy nyilvánosságra hozatalukkal mindaddig várnak, amíg nem tapasztalják, hogy milyen hatást vált ki a ne­mzetközi közvéleményben a fen­tiek szerinti megállapodás. A szovjet kormány nem tekinti érvényes­nek a háromhatalmi határozatokat A „Pravda“ legutóbb a német kérdésről Londonban folyó há­­romhatalm­i tárgyalásokról írt. Rámutatott a lap, hogy a megbe­szélések tárgyát titokban tart­ják és még sajtóközleményt sem adtak ki. Tudvalevő azonban, hogy lényegileg a nyugati tömb megszervezését készítik elő. Az amerikaiak segítsége azzal ma­gyarázható, hogy Európa ketté­osztásával engedelmes eszközük­ké akarják tenni a nyugateuró­­p­ai államokat. Megállapítja vé­gül a lap, hogy a londoni határo­zatok­ elve kudarcra vannak­­ tél­­re. Az „Izvesztija“ ugyanerről a kérdésről értekezik és leszögezi, hogy a szovjet kormány nem te­kinti érvényesnek a Londonban meghozott határozatokat s azo­­nosítja magát Lengyelország, Ju­goszlávia és Csehszlovákia kül­ügyminisztereinek Prágában ki­fejezett álláspontjával. ÁLFÜGGETLENSÉGET KAPOTT BURMA Az Indiai Kommunista Párt kongresszusn az ausztráliai kommunisták kiküldöttje hang­súlyozta, hogy az elnyomott né­peknek meg kell teremteniük egységükeit az angol-amerikai im­perialistákkal szemben, akik a háborús uszítástól sem riadnak vissza. Felszólalt a kongrsszuson a Burmai Kommunista Párt meg­bízottja is, aki rámutatott, hogy szégyenletes volt a mód, aho­­gyan be akarták csapni az impe­rialisták a burmai népet az ál­­függetlenséggel. Az angolok pol­gárháborút szeretnének látni az országban, de a tömegek a kom­munisták vezetése alatt készen ál­lnak ara, hogy meghiusitsák az ilyen törekvéseket és hogy ki­­jzívják az ország tényleges füg­getlenségét. CLEMENTIS: CSEHSZLO­­v­­­VAKIA TÖBBÉ NEM AL­KALMAS TERÜLET A KÉ­­­MEK ÉS ÁRULÓK SZÁ­MÁRA Változatlanul a csehszlovákiai fordulat áll a nemzetközi politika előterében. Az „Izveszt­ja“ meg­állapítja, nem csoda, hogy a nyu­gati lapok „csehszlovákiai kom­munista cselszövésről“ beszélnek akkor, amikor a vizsgálat adatai szerint a leleplezett áramellenes ö­szeesküvés szálai a nyugati diplomatákhoz vezetnek. Ezért nem csak beavatkozási kísér­et­nek kell tekinteni a nyugati ál­lamok Prágában tett lépésit, ha­­próbálkozásnak is a leleplezett összeesküvők védelmére. Cseh­szlovákia párisi követe Titakozott egyébként a francia külügymi. COOMUS-SZEDOSZ KÖZLE­MÉNY: Értesítjük szegénysorsu tagjainkat, hogy Köztársaság ut 5 sz. alatti cipőüzletünkben „COO­­MUS—SZEDOSfZ“ vásárlási könyv­re (j­ery nélkül) nagy választékban férfi és női cipőt vásárolhatnak. Ugyanott D. kartellára minden nagyságban gyermekcipőt árusí­tunk. COOMUS—Szedosz Szövet­kezet.­­­­nisztériumnál a francia sajtónak a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban használt kihívó és sértő hangja ellen. Különben Cseh­szlovákiában tovább folyik az erőteljes tisztogatási munka. A nemzeti szocialista párt balszár­nya új párttá alakul át. Ma&saryk külügyminiszter kijelentette, hogy a válság alkotmányosan oldódott meg. Gyorsított ütemben készí­tik elő a földreformot, amely öt­ven hektáron felül kisajátít min­­den földbirtokot. dementis kül­ügyi államtitkár beszédet mon­dott a prágai ifjúság nagygyűlé­sén. Kijelentette, hogy Csehszlo­vákia soha többé nem lesz alkal­mas terület a kémek és árulók számára. Továbbá közölte, hogy Csehsz­lovákia rövidesen szövet­ségi szerződést köt Romániával és Bulgáriával. A SZOVJETUNIÓ KÉSZ KÖLCSÖNÖS SEGÉLY­NYÚJTÁSI EGYEZMÉNYT KÖTNI FINNORSZÁGGAL A szovjet hírszolgálati iroda közzétette a Sztálin által Pasaki­vi finn államelnökhöz február 22-én intézett levél szövegét. A levélben Sztálin hivatkozik arra, hogy legutóbb a Szovjetunióval ellenséges viszonyban állott álla­­mok közül Románia és Magyar­­ország barátsági és kölcsönös se­­gélynyúj­tási egyezményt kötött a Szovjetunióval. Hivatkozik to­vábbá a megpróbáltatásokra,­­amelyekben a Szovjetuniónak és Finnországnak része volt. Finn­országnak is érdekében állana tehát, hogy Ugyancsak a fentiek­­hez hasonló egyezményt kössön a Szovjetunióval. Ilyen meggondo­lások alapján a Szovjetunió fel­ajánlja, hogy kezdjen egymással tárgyalásokat a két állam s ja­­vas­olja,hogy e célból finn kor­mányküldöttség ut­azzon Mosz­kvába, vagy akár szovjetküldött­ség látogasson el Helsinkibe. A SZAKSZERVEZETEK ÉS A MARSHALL-TERV Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára kijelen­tette Milánóban, hogy a Szak­­szervezeti Világszövetség nem ellenzi az olyan gazdasági együtt­működést és segélynyújtásokat, amelyek nem érintik az érdekelt országok függetlenségét. Ha a Marshall-terv megfelelne ennek a szempontnak, a népek, a dolgozó­tömegei nem tiltakoznának elle­ne. De ezek rájöttek hamar és rövidesen rájönnek mások is, hogy nem egyéb a Marshall-terv, mint az amerikai világuralmi tö­rekvés megnyilvánulása. E napokban állást foglaltak a kérdéssel kapcsolatban a szovjet szakszervezetek is, amelyek meg­állapították, hogy minden egyes állam szakszervezetének a legsa­játságosabb joga, hogy a Mar­shall-terv mellett vagy ellen fog­­lal állást. Ez a megállapítás azt fejezi k­ hogy a Szakszervezeti­­ Világszövetség egysége minde­nek fölött áll és tagjai lehetnek olyan szakszervezetek, amelyek különbözőképpen vélekednek a kérdésről. Ugyanakkor a szovjet szakszervezetek vezetőségének a nyilatkozata határozottan hang­súlyozza a Marshall-terv hódító céljait. Az Imre AndorF­eischer Miklós képkiállítás megnyitója Vasárnap délelőtt 11 órakor az Ifjúmunkás Szövetség székháza nagytermében nyílt meg a 13-as utcasejt rendezésében Imre An­dor és Fleischer Miklós képkiál­­lítása. Dr Bologa alispán méltatta el­sőként ezt az alkalmat, majd dr Török főorvos a MNSz nevében cselekedte ugyanezt. Sugár Er­zsébet a Román Munkáspárt ne­vében beszélt a művészet hivata­­sáról, melynek a társadalmi fej­lődést kell visszatükröznie, mert az igazi nagy alkotások mindig annak a kornak a dokumentu­ma, kedden d. u. fél hatkor az irányító ö­sszgyűlés lesz a Ro­mán Munkáspárt székházában, mai, amelyben a művész élt. Körösi István szintén a RMP buharmegyei bizottságának nevé­ben üdvözölte a kiállítást. A kiállítás jelentőségét emeli az a tény is, hogy az I. ker. 13-as utcasejtje a kiállítás alkalmával rendezett tombola jövedelméből a munkásligetet akarja rendbe­ hozni. Olvassátok a Romania Liberét, az egyik legjobb fővárosi lapot (8 oldal) Ara 5 lei • A PAMUTIPARI HIVATAL KÖZ­LEMÉNYE. Az összes üzemeknek, amelyek pamutfonal­at dolgoznak fel A XV. és XVI-ik pamut trau­­mák átvéte­l­e az utolsó átvételi terminus ISIS március 5 én jár le. Mindazok, akik ezen köte­ezettség. a­k­arun­k mak eleget tenni, át lesznek adva a Gazdasági Ellen­őrző Szervnek, hogy a Szabotázs Törvény 13. pontjának 27-ik cikké­ve értelmében megindítsák elle­­nük a törvényes eljárást Fapace tányérok Lámpa árak Iskolák részére nap lámpák nagy választékban, dlc 6 árban írottÚS I Testvérek ü­v­e­g­ü­z­l­e­t r­ben, Alexandri­­ Zola utca 13. Látogatás egy romjaiból feltámadt iskolában Az Orth. Izr. Hitközség Fuchs Mór­ utcai iskoláját látogatták meg a minap abból az alkalom­ból, hogy ott február második felében kezdték meg a magán­­vizsgákat. A tágas, tér­szerű ud­var hátterében ott emelkedik azoknak a tízezreknek emlékmű­ve, akiket 1944 tavaszán ide te­relt a fasizmus őrüle­te, hogy né­hány hét múlva a távoli krema­tóriumokban oltsa ki életüket. A váradi gettó likvidálása után né­met hordák szállották meg az is­kolaépületet, hurcolták el felsze­relését, rombolták szét ajtajait, ablakait, bontották meg falait s tették az egész helyiséget s szemét­dombhoz hasonlatossá. A felsza­badulás óta hihetetlen energiával sikerült az iskola fenntartóinak és vezetőinek fokozatosan rend­­behozni az épületet s annak falai közé visszavarázsolni az életet és kultúrát. Az iskola újjáépítése a demo­krácia szellemében történt. En­­nek az új, igazi demokráci­ának lehelete csap meg bennünket, am­ikor az iskolaépületbe belé­­pünk. Amint felhaladunk az épü­let vaskorlátos lépcsőin, az eme­leti­folyosókon a képek, fa­ira­tok és a pedáns tisztaság mind ezc a megújhodott szellemet hir­detik. Vidám gyermeksereg zsi­bong a folyosókon. A növendé­kek jórésze hadiárva, vagy sze­­gény szülők gyermeke. Szüleik Auschwitzban, vagy t­ransnu­sz­­triában pusztultak el De egész­ségesek, remdben tartottak ezek a gyermekek. Főrésze­in egész­ségük épség­bentartásában az O. S. E.-nek, mely lelkes, áldo­­zatkész asszonyok .Jó­voltából, nmregy száz iskolásgyermeket lát el naponta reggé­­ ivel, másik 100 gyermeket a tejkonyha lát el. Ezt a tejkonyhát Rosenberg Fülöp a hitközség új elnöke te­lepítette is iskolába. Az épület jobbszárny­át az ele­ * •­mi iskola osztályai foglalják el, ak­kor az egyik osztályt meglá­­togatjuk, a tanítónő Szta­inról, Leninről tart előadást növendé­­keinek. Másik osztályból a Partizán­ének dallamai hangzanak. Ének­órát tartanak. — Éljen a Román Népköztár­saság! — Ezzel a köszöntéssel fogadják a belépőt az iskola kis hallgatói. — Úgy itt, mint a líceum osz­tályaiban, maguk a falakon függő képek is ékesen visszatükrözik azt a szellemet, ami a tanári kart és a tanuló ifjúságot áthatja. — Marx, Lenin, Sztálin, Groza, Luca Vasile, Pauker Anna képe’ diszkenak a katedrák felett. Az Arlus-sarkot nagy gonddal és mű­vészi készséggel elkészített fali­újságok diszitik, a Szovjet fejlő­dését feltűnő képek és grafiko­nok diszitik. Sikerült már pótolni a taninté­zet szertárát, tornatermét is. Utóbbiban a legmodernebb test­­nevelési eszközök sorakoznak. A meglepő harmóniának, mely a tanárok és tanítványaik között fennáll, azzal magyarázható, hogy a növendékek a­z iskolában otthon érzik magukat, sőt egy­­részük jobban, mint szegény, vagy apátián-anyátlan igazi ott­hon­áb­an. Az otthoniasságnak e régi vi­lágban sohasem észlelt érzése lepte meg azokat a felnőtteket is, akik minap jöttek magánvizs­gázni az iskolába. Mert az iskola február 16-án kezdődött magán­vizsgáin nemcs­ak az ifjú növen­dékek tudását tették mérlegre a tanintézet tanárai, hanem felnőt­tek is szép számban tökéletesí­tették iskolai képzettségüket eze­ken a magánvizsgákon. Ez az újjászületett intézet va­lóban a demokrácia, a nép szol­gálatának szellemében neveli a jövő nemzedéket. (e. 1.) A­z egyiket AMERIKÁBAN adták fel, a nagyváradi címzett Eibenschütz Tiborné és régen ki­­vándorolt nagynénjétől F. Gr«­­ensteinből (940 Simpson át­ Aronx New­ York kapta. Ebből való az alábbi néhány sor szemelvény: „Kérded, hogy milyen az­­ itteni politikai helyzet? Nem tudom elképzelni, hogy Ti ezt ott ne tudnátok. Hát először is a mun­kás szervezeteket akarják szét­­bomlasztani, kezdik megtiltani a szólás és sajtó­szabadságot, ha­­ladunk a fasizmus felé. Ezzel párhuzamosan növekszik az an­tiszemitizmus. Nem túlzok ha azt mondom, hogy Eitler nyomdo­­kait követjük ...“ • A másik levelet Soesthben adták fel, Köln mellől, Rasche Jolán küldte BIZÓNIÁBÓL Molnár Albertnak Kossuth utca 11 szám alá. Ebből is a nyilvánosság elé kívánkozik néhány sor: „Azt hiszem, nálatok mégis könnyebb az élet sok mindenben mint itt, mert itt ahelyett, hogy javulna a helyzet, még mindig rosszabbodik minden tekintet­­ben. Az élelmezésről jobb nem is beszélni, ez egyenesen katasztró­­fális. És a legszörnyűbb, hogy még a leghalványabb remény sincs arra, hogy ez az áldatlan állapot egyszer javulni fog...“ A Franciaországból, Olaszország­­ból, Palesztiná­ból érkező levelek sem különböznek tartalomban az előbbiektől. Sőt az Angliában fel­­adottak sem. Az élelmezés minde­nütt rossz, hiányos, a munk­abé­­rek nem tudnak lépést tartani az árakkal való rohanásban. Az ao­­golok apellálnak kereskedőik er­kölcseire, hogy ne következzék be a szigeten ugyanaz, ami az egész világban, ahol az infláció végig­söpört: ne legyenek kapzsik, elé­­gedjenek meg kevesebb jövedelem­­mel, kéri a munkáspárti kormány azokat az osztályokat, amelyeknek törvényhozási útón nem akarja megnyirbálni a jövedelmeit. A fran­cia kormány jobbszélső szocialis­tái a munkásságra hárítják át a krízis terheit, a reakciós kormány Itáliát a nemzetközi­­ bérek, ár­drágítók, bujkáló fasiszták Eldo­­rádójává tette. Ugyanakkor a népi demokrácia országaiban szemmel láthatólag javul a dolgozók helyzete, pedig még csak most vagyunk a kezdet kezdetén... . ............ r 111 KÉT LEVEL

Next