Fáklya, 1948. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1948-04-01 / 76. szám
Nagyvárad, 1948. április 1. csütörtök, II. évfolyam, 76. szám. Világ* projctArial <'j3ry«>^9»Ijc<<*14! A ROMÁN MUNKÁSPÁRT BIHAR MEGYEI NAPILAPJA agysap BTwwwiiPOi Binia Ara 5 Taxa postal» platita ín numerar ronf. a prob. Dir. GAc PTT. No. 214.724/947 4SS isianMisiMi kapott a népi demokráciafrontja Bukarest, március 31. Az igazságügyminisztériumhoz érkező ideiglenes Eredmények alapján, a Nagy Nemzetgyűlés 414 mandátuma a következőképen oszlik meg: Népi Demokrácia Frontja 405 mandátum, Beján-féle Liberális párt 71 És a Lupu párt 2 mandátumot kap. ] A Népi Demokrácia Frontja listáit teljes egészében megszavazták 7 megyei kivételével (Constanca, Arges, Tecuci, Delj, Varcea, Brasov és Arad), ahol azt Ellenzék egy-egy mandátumot, a fővárosban pedig 2 mandátumot kapott. A Bcjac-féle liberális párt Constanca, Arges, Tecuci, Delj, Valcea, Aradi megyékben és Bukarestben kapott egy-egy mandátumot, a Lupu-párt pedig Brastóban és a fnvárnsifinn lannH twanklahimr.f A SzovjetimÉÉ üaziérU üngyei ises € in © gi2ai@ts © évsora A Szovjetunióból érkezett hadifoglyok közül a körtérkéri biharmegyei lakosokat engedték haza: Vára buli I. Joan közkatona 1936 Bihar, Poponici I. Ioan közkatona 19(1 Aácsct, Muresen T. Gheorghe közkatona 1944 Száldobágy, Kurs P. /. tizede, Széplák, Gál P. Tódor közkatona 1932 Boros, kisjnri, Kocsub M. Ion őrvezető 1941 Fasca, Brehán I. Sándor közkatona 1943 Petri, Pusceu Miklós T. közkatona 1940 Dobrinesk Zahuj J. Károly 1942 közkatona Szántó, Kereus József l. 1935 Poklostelek, Szabó D. Karácsony közkatona 1943 Burzuc Bnulasra P. Gumi hu közkatona 1941 Báród, Cioitea Gh, Gheorghe szakaszvezető 1941 Jánosda, Felen Gh. János köz., katona 1044 Körösszeg, Loz.a 1. Miklós közk. 1949 Budunava, Mädrut Sándor közkatona 1928, Artest, Cioflan N János közkatona 1931 Ghighisori, Hit sít C. Flórian közkatona 1942 Le.*, Focsaniba , Sutén 1. Denteler közkatona 1943 Rost, Minő János közkatona 1943 Benedek, Márk András örvezete 1946 zistileni, Carneu 1. János közkatona 1043 Siler, Codreanu P. Teodor közkatona Félegyháza, Anita Mihály közk. 1932 Gyanta, Kis Gh. János közkatona, ‘ — ajJVKU.OCl! St. Iliire tizedes 1942 Székely híd, k o. p. M. Tódor közkatona 1930 Tízhídúr, Stolen D, latán közkatona 193? Bihar, Serlur M. Gyűlő, örvezető 1934 Nagyszalonta, Toiea M. György közkatona 1939 Alchis, Hajdún István 1929 Nagyvárad. Olijra íiiMüM HsreaMüai A Debrecenben megjelenő Néplap jeleni: Hosszabb idő óta végez olajkutatásokat a MASzOVGL Biharnagybajom környékén. A geológusok által kijelölterületen nagyszabású fúrások indultak meg, amelyek az elmúlt hetekben komoly eredményekre vezettek. A két legmélyebb fúrású kútban olaj jelentkezett. A kutak azonnali lezárása megtörtént az előkészületeket megtették a berobbantásra, amelynek nyomán — minden remény mért meg van erre — bő olajforrás tör fel. A robbantást két héten belül végrehajtják. A jugoszláv fémipari dolgozók munkaversenyre hívták ki a romániai nehézipar munkásait A romániai Fém- és Vegyiipari Szakszervezetek Szövetsége levelet kapott a jugoszlávki fémipari munkások és tisztviselők szakszervezetétől, amelyben a jugoszláv fémipari munkások munkaversenyre hívják ki a romániai kollégákat. A levelet Zovhe Iván elnök és Dusáné Giorkovics írták alá. A versenyfelhívást a romániai Fém és Vegyiipari Szakszervezetek Szövetsége elvben elfogadta és a részletek megbeszéléséért román szakszervezeti külöttség utazik Belgrádba. A verseny április 1-től egészen december 31-ig tart. Az eredmények összehasonlítását egy külön erre kinevezett bizottság végzi, amely Bukarestben ül össze. A verseny nemcsak a termelésre, hanem a munka termelékenységének fokozására, a hiányzások lecsökkentésére, a termelt áru minőségének megjavítására is kiterjed. A munkaverseny-kihívás nagy feltűnést és örömet keltett a romániai fém- és vegyiipari munkásság között. Új szellemű választás Számtalan szempontból lehet áttekinteni a vasárnapi választásokat s egyre újabb és újabb jellegzetesigségeket fedezünk fel. Csak la népi demokratikus rendszerek mutathatnak fel p’d s ilyen szavazótömegeket, pedig a jelenlegi választási törvény nem ír elő büntetést a választásoktól való távolmaradásért. Az összes választók kilencvenegy százaléka jelentkezett és ezeknek 90,8 ■ százaléka szavazott a Népi Demokrácia Frontjának listájára. A demokratikus át alakulások tehát mélyen behatoltak a tömegek tudatotába és gyökeret vertek. A ■ demokratikus erőknek minden faluban meg voltak a helyi szószólói és programija terjesztői. Rendszerünk t tehát széles tömegekre támaszkodik s ma korma* Ínyünk a dolgozó nép többjségét képviseli. Másik jellegzetessége a választásoknak, amit minden egyes szavazó tapaszttalt, hogy lefolyása mentes ■ volt minden incidenstől. Ezer alkalommal elmaradtak a ■ szokásos választási izgalmak, igazoltatások. A multiból ismert verekedések, burkósbotos kortesek helyett a Népi Demokrácia fi Frontjának kiküldöttei és irányítói adtak udvarias felvilágosításokat és kölccsönöztek az egész választásnak barátságos, ünnepi légkört. A rendfenntartó közegeknek most semmi tennivalójuk nem akadt. A tömegek ébersége és odaadása különben is meghiusítottt volna bármilyen rendzavaró kísérletet és eleve kudarcba fullasztotta volna a reakciósok a próbálkozásait. A londoni rádió is kénytelen volt elismerni, hogy a választások az egész országban tökéletes rendben folytak le. S az amerikai Associated Press hírírgynökség tudósítója is megállapította, hét ív például Bukarest és Pitesti közötti 86 kilométeren mindössze 40—50 csendőrrel ha találkozott. Szembetűnő ez, összehasonítva a nyugati választásokkal, illetve választási előkészületekkel, ahol — mint például Olaszországban, — csendőrszurvanyalt gépfegyverekkel és a demokratikus erők szétzavarásával igyekszenek a választást a reálidős kormányok javára billenteni. Mindezt amerikai segédlettel teszik, amerikai hajóágyuk árnyékában. Amerikában halállal fenyegetik Wallace-t, a nyugati demokrácia nagyobb dicsőségére. Nálunk a szavazókat áthatotta az új állampolgári öntudat és nem csak élt szavazati jogával, hanem kész volt azt meg is védelmezni minden ellenséggel szemben. „Azokra szavazok, akik nem akarnak többé háborút” — mondotta egy hétgyermekes öregasszony Alsó-Lugason, akinek három gyermeke háborúban pusztult el. Vasárnap minden szavazó, aki a Népi Demokrácia Frontjának listámra tette a pecsétet, egyúttal maga és gyermeke több jövőjéért, a béke, a bőségesebb életért, több kenyérért is vállalta a harcot. A március 28-i választás hitvallás volt az új Alkotmány, a Népköztársaságunk mellett és vállalása mindazoknak a feladatoknak, amelyek ennek megvédését és megszilárdítását célozzák. f—) H8faSK*1)§ MUeummillió Amerikában Nemzeti Bizottság március 30-án békekampányt indított, amely egy hónapra van tervezve és amelynek folyamán többszáz belyi szervezet tüntetéseket szervez s nyilatkozatokat, kérvényeket és aláírásokat gyűjt a béke kérdésével kapcsolatban. Mindezeket az okiratokat beterjesztik a kongresszushoz az általános védkötelezettségről szóló törvényjavaslat meghiúsítására. A tömegakcióban részt vesznek még hadviselt veteránok, szakszervezetek, diák és női szervezetek és különböző nemzeti kisebbségi alakulatók, valamint ismert színészek, és filmművészek. Egyidejűleg jelentik, hogy az amerikai baptista, metodista, evangélikus és református egyházak vezetői állást foglaltak a kötelező katonai szolgálat bevezetése ellen. Newyork, március 31. (Eador) A Wallace jelöltségét támogató A minisztertanács jóváhagyta a költségvetést Bukarest (Agerpres) A miniszterelnökség közli: Március 30 án minisztertanácsot tartottak dr Groza Péter miniszterelnök vezetésével, ahol megvizsgálják és jóváhagyták az 1948 -49 es év költségvetését. Francot bevették a Marsall-tervbe Futótűzként terjedt szét és világszerte óriási felháborodást keltett a fair, hogy az amerikai külügyi bizottság és képviselőház szinte puccsszerűen elhatározta Franco Spanyolországénak a bekapcsolását a Marshall-tervbe. Mind a külügyi bizottság, mind a képviselőház' percek alatt szavazta meg a javaslatot. Amerikai demokratikus körökben megállapítják, hogy ez az áruló politika még jobban Wallace felé terel a választókat, mert az amerikai nép felveti a kérdést, hogy miért akarnak pénzt juttatni éppen az évek óta gyűlölt Franco-rendszernek. A párizsi inték leszögezi, hogy a gúzsba kötött spanyol nép eddigi küzdelmeinek meggyalázásául tekinti az Amerikában hozott döntést. Az amerikai képviselőház határozata fokozottabb éberségre ösztönzi a francia demokratikus erőket is, amelyek ene a fairre szorosabban tömörülnek, hogy megvédjék országuk függetlenségét a fenyegető veszedelmekkel szemben.